Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 16. szám
2 ESZTERGOM «t VIDÉKÉ 1939 febtuár 26 azoknak is, akik a szavazástól távolmaradnak, hogy az istenellenes törvényekért felelősek az egyes választók is, arra a polgárok keveset gondolnak. — Talán éppen azért, mert napjainkban annyira hirdetik, hogy a vallásnak, ennek a nagy lelkiismeret ébresztőnek és irányítónak a politikához semmi köze I Akikre embertársaik közös javukat vagy Isten ilyen javakat bízott, felelősséggel tartoznak. — Örökérvényű elrettentő példája a társas felelősség hiányának a zsidók esete, kik Krisztus felfeszitését követelték. Mivel sokan voltak, azt hitték, hogy az Istengyilkosság felelősség megoszlik közöttük, miért is bátran kiáltották: „Az Ő vére raj- tunk és a mi gyermekeinken!“ És bekövetkezett a szörnyű bűnhődés, azaz Jeruzsálem pusztulása, a zsidónépnek a világon való szétszórása és sok szenvedése, bebizonyította, hogy a társas felelősség bizonyos értelemben fokozott felelősség, mert abban nemcsak a mi egyéni javunk és üdvünk, de sok embertársunk, kortársak és utódok, néha egész nemzetek és országok java és üdve forog kockán. Idegenforgalmunk fejlesztése Deseő Győző városunk Idegen- forgalmi Hivatalának vezetője hatalmas elaborátumot dolgozott ki az idegenforgalom általános jelentőségéről, városunk idegenforgalmi múltjáról és jövő terveiről. A munkát értékes szaktudás, körültekintés, biztos elgondolású szervezés jellemzi, úgyhogy hasznos lesz az elaborátumnak szélesebbkörű ismertetése. A bevezetőben megemlékezik a memorandum Esztergom kiváló idegenforgalmi adottságairól, amelyek joggal predesztinálják városunkat arra, hogy csonka hazánk egyik „legragyogóbb s legpompásabb“ idegenforgalmi központja legyen, Deseő Győző ezután visszapillantást vett az idegenforgalom kezdeti kialakulására, majd városunkra vo natkozóan közöl igen értékes statisztikai adatokat. Ezekből legérdekesebbek: 1933- ban Esztergomoan 340.000 személy, 1938-ban 800.000 személy volt. Ha egy személyre 1.80 P fejenkénti költési átlagot számítunk, akkor ez az idegenforgalom csaknem másfél millió forgalomképességet jelent, ami igen értékes és megbecsü lendő eredmény, aminek haszna azután mutatkozik is pl. az adófizetési készségben. Összesen az idegenforgalommal kapcsolatos adóbevételemelkedés összegét cca. 50.000 P-re tehetjük. Az elaboratum ezután az 1938 as évről számol be ; az Idegenforgalmi Hivatal átszervezéséről, az idegen- vezetői tanfolyamokról, a diákszálló felállításáról, a propagandáról stb. Igen értékes és megszívlelendő terveket közöl a memorandum az Idegenforgalmi Hivatal vegleges és célszerű megszervezesére. Ebből a szempontból a legkényesebb követelményeket a következő 7 pontban foglalhatjuk össze: 1. Az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének városhoz való viszonya sürgős rendezése; 2. Az Idegenforgalmi Hivatal ügykörének végleges lerögzitése ; 3. Minden néven nevezendő ünnepség — kivéve a kimondottan hivatalos, illetve hazafias ünnepségeket — az Idegenforgalmi Hivatal kizárólagos ügykörebe való utalása 4. Minden ügyben, amely a legcsekélyebb mértékben is érinti az idegenforgalmi érdekeket (pl. iparén- gedelyek kiadása a vendéglátó ipar részére) az Idegenforgalmi Hivatal véleményének a kikérése is ; 5. Az Idegenforgalmi Tanacs megalakítása legfeljebb 8—10 taggal; 6. Felhatalmazáskérés a képviselő- testülettől, hogy az Idegenforgalmi Hivatal vezetője a képviselőtestület előtt, mint előadó szerepelhessen, ille tőleg azokban referálhasson. 7. Múlhatatlanul szükséges egy állandó segéderő beállítása. A memorandum további része megemlékezik arról, hogy Esztergom ide genforgalmában a Felvidék vissza csatolásával új lehetőségek nyíltak jneg. De ezek a lehetőségek fokozott előrelátó, felelősségteljes munkát igényelnek. Legelső megoldandó feladat Esztergom szállodakérdésének megoldása, mert ez a kérdés az idegen- forgalom legjobb, de legrosszabb propagálója lehet. Figyelmeztet az elaboráíom Éger város példájára. Ahol 100 ágyas, modern és komfortos luxus-szállodát építettek és mindezért a város a bérlőtől évi 6000 P bért kér és csak a 100.000 P utáni forgalomból egy bizonyos részesedési hánya dót. Ezzel szemben az esztergomi Fürdő-szálló bérlője a csak 20 szobás szállodáért, olyan szobák után, amelyek az egri szálló szobáival szemben legfeljebb csak cselédszobáknak minősíthetők, évi 8000 P bérösszeget kénytelen fizetni. Nem egy vendég távozott már el Esztergomból a hiányos szállodák miatt. Valamiképpen tehát ezt a kérdést meg kell oldani s a kedvező megoldásig is ezen a helyzeten segíteni kell. Nagyon fontos a város lakóságában az idegenforgalmi érzék kinevelése, amelynek mottója más nem lehet, mint hogy olcsón kell nagyon jót nyújtani, nem pedig, mint Észtergomban hiszik, drágán nagyon rosszat. Esztergomnak nagyon fontos feladata lesz bekapcsolódni az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal terveibe, amely az ország be’ső vendég- forgalmát a „Dopolavoro“ és a Kraft durch Freude“ mintájára kívánja megszervezni. Hogy ennek a belső idegenforgalomnak első hírnökeit és csoportjait fogadni tudjuk, módot kell találnunk a Diákszálló végleges felállítására. Fontos feladat a propaganda kérdése is, előadások, plakátok, reklámok stb. útján; a nyaralásra alkalmas kiadó magánlakások beszervezése és nyilvántartása, ezeknek előzőleg minőségi, egészségügyi és árpolitikái szempontból való alapos felülvizsgálata. Nem elég azonban megfelelő lakásokról gondoskodni, hanem gondoskodni kell arról is, hogy az itt nyaraló közönség megtalálja a maga szórakozását. Rengeteg nyaraló jött be az Idegenforgalmi Hivatalba az idén is — mondja a memorandum —, hogy gyönyörű szép ez az Eszter gom, de unalmas és az idegen halálra unja magát. Ezen a kérdésen segítendő, az elaborátum a terveknek egész sorát említi fel ; a rendes zeneélet megszervezése, nyilvános park és strandkoncertek, ötórai teák, esti tánczene, bridzs-szalon, játéktermek, csónakázás, horgászat, vadászat stb. Újra szerepel a tervezetben a vikkend telep is, amelyet úgy lehetne megoldani, mint már Lupa-szigeten megvalósították, cölöpszerű építményen. Erre alkalmas terület volna akár a sziget vége, akár más hely valahol a perifériáján. Itt felmerül a Vaskapunak és a Kovácspataknak nyaralóteleppé való kiépítésének kérdése is. Meg kell csinálni a „Kurlistát“, amely nemcsak elsőrendű propaganda eszköz, de minden nyaralónak kedves olvasmánya, mert mindenki kiváncsi, hogy kivel nyaral együtt, mely előkelőségek érkeztek városunkba. Kérdőíveket is kell kibocsátani a nyaralók számára, hogy ily módon megtudható legyen, hogy mit kíván az idegen, mivel volt megelégedve s mi az, ami panaszra adott okot. Az idegenforgalom szempontjából semmiesetre sem elhanyagolható kérdés a közlekedés kellő megszervezése, e téren most, a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban, új helyzet adódott. A közlekedéssel függ össze két útépítés is, nevezetesen a táti és vaskapui út megépítése. Befejezőül a memorandum fényképpályázat szükségességét, kirakatversenyeket és egyéb propagandisz- tikus eszközöket sürget. Mint tehát a hatalmas munkából láthatjuk: terv, ötlet, nagyvonalúság van bőven, csak össze kell fogni a város minden egyes lakosának, hogy a tervek meg is valósulhassanak. »♦♦»WmMIUHtfMHIIIM Ipartestületi közgyűlés Az Esztergomi Ipartestület elmúlt vasárnap délelőtt tartotta a Magyar Királyban évi rendes közgyűlését, melyen 220 iparos jelent meg. Megjelent a közgyűlésen az iparhatóság képviseletében dr. Brenner Antal városi főjegyző, a kamara képviseletében Marschall Béla kamarai alelnök és Bayer János kamarai számvevő, mint vendég dr. Felher Gyula c. kanonok, belvárosi plébános és sokan mások az iparosság barátai és jóakarói sorából. A Magyar Hiszekegy elmondása után Hermán Lajos elnök üdvözölte a megjelenteket, rámutatott az iparosság mai súlyos helyzetére és ösz- szefogásra, megértésre hívta fel az iparosságot. Farkas Dezső ipartestületi jegyző az év fontosabb eseményeit ismertette kimerítő jelentésében, mely után letárgyalták az évi zárszámadást, a vagyonleltárt és az 1939. évi költségvetést, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, a pénztárosnak pedig a felmentvényt megadta. A közgyűlés során újjáválasztották az elöljáróság egy harmadát, továbbá egy alelnököt, egy elöljáró- sági póttagot, 3 számvizsgálót és a pénztárost. A közgyűlés az elnökség által javasoltakat egyhangúlag választotta meg. A polgármester képviseletében dr. Brenner Antal városi főjegyző az IPOSz által kitüntetett Halász György cipészmester és néhai Polusin Mátyás szabómester iparosok érdemeit méltatta, kiemelve, hogy mindkét ki váló iparos mily értékes munkát végzett az iparosnevelés, az iparos ösz- szetartás és szakmájuk megbecsülése érdekében. Követendő példákul állította a kitüntetetteket az Iparostársadalom elé és rámutatott, hogy a tisztességben megöregedett iparosok érdemeit nemcsak a város vezetői, az iparosság irányitói, hanem a felsőbb érdekképviseletek is elismerik és jutalmazzák. Hosszú, boldog életet kivanva az élőnek, békességes nyugodalmat a már elköltözöttnek, majd a két oklevelet átnyújtotta. Az Országos Iparos Nyugdíjintézet felállítása érdekében az Ipartestület már ismételten állást foglalt és a közgyűlés olyan határozati javaslatot fogadott el, amely szerint kéri az ipurosnyugdij előkészítésével foglalkozó érdekképviseletet, hogy az iparos nyugdíjintézetbe tartozó minden iparos nyugdíjjárulóka a keresetiadóval együtt rovassák ki, vagy pedig kamarai illeték módjára Írják elő és úgy szedjék be. Az elöljáróság jelentéséhez Marschall Béla kamarai alelnök szólott hozzá és megállapította, hogy áz iparosság nem igen törődik bajaival, gondja sem sok lehet, mert semmiféle indítványt nem nyújtottak be. Miután tudomása van arról, hogy Esztergom városának országgyűlési képviselője, Kunder Antal iparügyi miniszter többrendbeli Ígéretet tett, hogy az iparosság segítségére lesz, hiszi, hogy a panaszok orvosoltat- nak és Esztergom iparosságára, de az ország valamennyi iparosára szebb és boldogabb napok fognak felvirradni. A gyűlés végén az elnök bejelen* tette, hogy Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter d. u. 6 órakor látogatást tesz az ipartes* tületben. Felkérte az iparosságot, hogy minél számosabban jelenjenek meg ez alkalommal, mert ekkor személyesen adhatják elő a miniszter előtt panaszaikat. Dj ecetgyár Esztergomban! Az „Esztergom és Vidéke“ időn- kint seregszemlét tart Esztergom ipari élete fölött, de különösen számon tartja azokat az új vállalkozásokat, amelyek a város vérkeringését felfrissítik. Ez alkalommal ecetgyár alapításáról számolhatunk be olvasóinknak. Esztergomban eddig nem volt ecetgyártás, így az új ecetgyárral ez az ipar — a megyében nagyobb alapot kapott és a modern berendezéssel gyári jelleghez is jutott. Az új ecetgyár a Simor János• utca 7. szám alatt helyezkedett el és ma már teljes üzemmel működik. Tulajdonosa vitéz Keresztes Gyula, akinek áldozatkészsége és szaktudása folytán a gyár teljesen modern és mintaszerű. Jelenleg két nagy, egyenkint 85 hl.-es erjesztő kád dolgozik a legtökéletesebb felszereléssel, automatikus szerkezetekkel. Az eredmény már eddig is igen szép. A havi termnlés a várakozásnak megfelel, kb 60 hl. Megemlítésre méltók a modern szűrőkészülékek is, melyek teljes higiéniát biztosítanak. Az első gyártásból mintát küldtek fel a budapesti vegyvizsgáló intézetnek, ahonnan az ecet minőségéről és tisztaságáról a legszebb elismerés érkezett vissza. Egyébként az egész gyárban mintaszerű a tisztaság. Amidőn vitéz Keresztes Gyula tulajdonos ecetgyáralapitásáról megemlékezünk, tesszük ezt nemcsak az újdonság szempontjából, hanem elsősorban azért foglalkoztunk vele, mert Esztergom ipara gazdagodott. Felhívjuk Esztergom és a vidék kereskedőtársadalmát az új gyárra, mert a legnagyobb támogatást érdemli meg. Két kiváló iparos kitüntetése Az |Ipartestületek Országos Szövetsége két jónevű és közbecsülés- ben álló iparosmesterünket tüntetett ki elismerő oklevelével. Halász György cipószmester, kinek műhelye nemcsak jóságáról és kitűnő munkájáról, hanem műhelyi alkalmazottjainak katonás fegyelméről is közismert, s ki 40 éven felüli ipari munkájával polgártársainak elismerését és megbecsülését vívta ki, ki 1892 óta több mint 30 ipari segédet nevelt, kinek műhelyéből és keze alól ar any és ezüstkoszorús iparosok kerültek ki, megérdemelt elismeréshez jutott. Halász György cipószmester büszke lehet neveltjeire
