Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 14. szám
1939 február 19 ESZTEROÖ1W 5« VIDÉKÉ 8 idején a szegény lakósság részére ingyen fog kiosztani. Amint látják, a Liga a társadalom önvédelmi megmozdulása. Mindenkinek, férfiaknak és nőknek egyaránt saját érdeke, hogy egyrészt mint tag, résztvehessen a Liga felvilágosító és kiképző tanfolyamain, másrészt tagdijával hozzájáruljon családja, polgártársai és a nemzet legjobb légo-védekezésének kiépítéséhez. Esztergom 18.000 lakója közül 6.000 adófizető. Ha ez a 6.000 adófizető belép a Ligába, akkor a szükséges anyagi bázist és a mozgalom akcióképességét már biztosítottuk. Ez a 2 pengős tagdíj olyan haszEsztergom város Idegenforgalmi Bizottsága f. hó 14-én, kedden délután fél öt órai kezdettel, nagy érdeklődés mellett gyűlést tartott a városháza tanácstermében. Glatz Gyula polgármester, elnök üdvözlő szavakkal nyitotta meg a gyűlést és kérte a tagokat, viseljék szivükön a város idegenforgalmi érdekeit, — a bizottságon keresztül erre kérte a város minden egyes polgárát. Különösen azokat, akik foglalkozásuknál, iparuknál fogva is közvetlenül érdekelve vannak, nyomatékosan kérte, tekintsék saját ügyüknek a város idegenforgalmának nagy és közös ügyét, amely egyben az ő boldogulásuk és érdekeik Ugye is. Bejelentette ezután, hogy négy új tagot hívott meg a bizottságba Szla- bey Imre ny. ezredes, Kerschbaum- mayer Károly, Philipp József és György László személyében, akik eddig is szeretettel érdeklődtek a város idegenforgalmi kérdései iránt. Majd az elnöklő polgármester felkérésére Deseő Győző, az idegen- forgalmi hivatal vezetője adta elő beszámolóját az elmúlt év idegen- forgalmáról és a jövő terveit, célkitűzéseit ismertette a város idegen- forgalmának fejlesztése kintetében. Előadta, hogy 800.000 személyre lehet tenni azok számát, akik az 1938-as szentévben Esztergomot meglátogatták és ezek közül 20.000 utas külföldi. Ez az idegenforgalom másfélmillió pengőt jelent a város gazdasági életében. Kitűnik az idegenforgalom jelentősége az adózások emelkedéséből is. 1938 az együtt kezelt adóknál 10.000 pengő, a kövezetvámnál 11.000 pengő, a fogyasztási adónál is mintegy 10.000 pengős bevételi többletet mutatott fel az előző évvel szemben. Hangsúlyozta a továbbiakban azt, hogy a túlsófól felszabadulása után megnagyobbodott térre ható, új feladatok hárulnak az idegenforgalmi vezetőségre, amelyek felelősségteljesebb munkával is járnak. Lényeges feladat a vendéglátó ipar tökéletesítése, a sajtó idegenforgalmi munkája, előadások tartásával egészséges idegenforgalmi közhangulat teremtése, a sok panasz okának eltüntetése. Az esztergomi vendéglősök, jelszava legyen az idegenekkel szemben : olcsón jót és ne drágán rosz- szat I A diákszálló és az országos propaganda is az első kérdések közé tartozik, ugyancsak a csónakázás, sporthorgászat, vadászat, vendégházak létesítése, Kovácspatak bekapcsolása, a közlekedés, útépítés, ősz* szeköttetések javítása. Nagy örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a bizottság, hogy az esztergomi idegenforgalmi hivatal évi 3000 pengős segítségben részesül ezután a kereskedelmi kormány révén. Ez a körülmény új ,lehetőségeket nyit meg az idegenforgalmi ügyek vitelében. nos befektetés, amely nem vész el, hanem veszedelem idején nemcsak a magunk, de szeretteink részére is dúsan meghozza jótékony gyümölcsét. Minél több tagot tehát a LL-ba, hogy minél nagyobb akcióképességgel, minél jobban kiépíthesse a város polgári lakosságának légoltalmi biztonságát és minél erőteljesebben felvehesse a küzdelmet az átlagember közönye és lustasága ellen, amely régi rossz szokás szerint csak akkor kapkod a mentőszál után, amikor már ütött a tizenkettedik óra és a nyakán a veszedelem I A viszontlátásra a Légoltalmi Ligában ! Az elnöklő polgármester megkö szönte a hivatal vezetőjének szép és alapos jelentését s ugyancsak elismerését nyilvánította a gondos és hozzáértő elaborátum iránt a következő felszólaló, Obermüller Ferenc is, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az Idegenforgalmi Hivatal önmagában nem ér el semmit, ha támogatásban nem részesül mind a hatóságok, mind a közönség részéről. Rámutatott arra, hogy engedelmeskednünk kell a haladó élet parancsoló szükségleteinek. Szigorú hatósági és egészségügyi felügyelet gyakorlását követelte minden ügyben, amely az idegenforgalommal, vendéglátással összefügg. A nyaralókérdés megoldása és a lakásínség (modern, komfortos lakások hiánya) megszüntetése érdekében azt ajánlotta, hogy a meglevőkön kívül rendkívüli előnyök és kedvezmények nyújtásával bírja rá a város a háztulajdonosokat házaik, lakásaik modernizálására. Városfejlesztési szempontból a Simor János- utca szépítését, gondozását, emeie- letes és kertes házakkal való beépi tését ajánlotta, mert ez a város legszebb, legtágasabb utcája. Vitéz Szívós-Waldvogel József felszólalásában aggodalommal nézi az idegenforgalmi program túlságos szét- terjedtségét. Kevesebbet markoljunk, hogy többet érhessünk el, — mondotta. Hosszú, alapos előadásban ismertette ezután idegenforgalmi terveit, kifogásait és tanácsait. Kifogásolta a többek között azt, hogy a szentévi plakátjaink nem voltak szerencsések. A jövőben megfelelő szöveg alkalmazásáról is gondoskodni kell a plakátokon. A fényreklám, rádió, film jobb kihasználását ajánlotta, jobb reklami- rozást és polgármesteri propagandaelőadásokat kívánt. Az Idegenforgalmi Hivatal a központtal együtt fejtse ki működését, építse ki kapcsolatait az idegenforgalmi és utazási vállalatokkal, az Ibusszal, a tisztiüdülővel stb. A közlekedés hiányosságainak pótlását, továbbá a város területén az au- buszmegállóhelyek világos jelzését, az összes menetrendeknek egy jó helyi menetrendben való össesítósét sürgette. Külön erélyesen követelte a piac és ellátás drágaságának megszüntetését. Esztergom drága város hírében áll. Meg kell keresni és találni ennek okait s ezeket kíméletlenül le kell törni. Furcsa, hogy Budapesten és más városban is jóval olcsóbb a hús, mint Esztergomban. Tarthatatlan állapot az is, hogy a bortermő Esztergomban nem lehet jó bort aránylag olcsón kapni. Drága és rossz borral nem szolgáljuk a vendégforgalmat. Utalt a felszólaló a rossz lakásviszonyokra is, amelyeket feltétlenül orvosolni kell. Érdekes, —- mondotta — hogy alig jön egy két uj kanonok s elment egy csomó katonatiszt, még sincs lakás Esztergomban I A házakat modernizálni kell és el kell készíteni a lakások kataszterét ! A szállodakérdéssel kapcsolatos bajokat az esetleges konkrét panaszok pártatlan, független bizottság révén való kivizsgálása alapján kell orvosolni. A hivatalos ellenőrzés nem elég. Az érkező vendégek szórakoztatáséról egyebek között táncestélyek, kirándulások rendezésével gondoskodjunk I Ne fogadjuk a vendégeket szónoklatokkal, hanem jó programmal I Árusítsuk mindenütt az esztergomi kalauzokat I Az autóbuszokat egész a bazilikáig kell járatni 1 Ajánlotta a nyaraló és üdülő vendégforgalom fokozását, ellenőrzését, a penzióárak publikálását, az idegenforgalmi kérdőívek bevezetését, üdülőujság létesítését, a vaskapui hegyiutak javítását. A bécsi autóbusz necsak Dorogon, hanem Esztergomon keresztül is járjon I (Ez a polgármester megnyugtató válasza szerint meg is valósul, mihelyt a táti út készen lesz.) Hangsúlyozta és a bizottsági tagok helyeslése közben követelte ezután a felszólaló vitéz Szívós-Waldvogel József azt, hogy a vendégeket, idegeneket ne a város költségén hoz zuk ide, mert ebből a városnak és polgárságának ugyan kevés haszna van 1 Elnöklő polgármester: Ezt már leépítettük. Dr. Lippay Lajos felszólalásában az idegenforgalmi hivatal ujjászerEsztergom vármegye közgazda- sági életében legutóbb két esetben is felmerült a párkányi gabonakereskedelem kérdése. A Futura párkányi kirendeltsége, amely Tóth Elek ügyv. igazgató vezetése és szervezése alatt áll, Esztergom város érdekeltsége szempontjából bizonyos kívánságokat támasztott illetékes körökben. Ezzel kapcsolatban Párkányból a következő sorokat juttatták hozzánk ; A párkányi gabonakereskedelem története messze időkre nyúlik visz- sza. E történetnek alaptétele az, hogy Párkánynak, mint gabonakereskedelmi bázisnak természetes adottságai vannak. Még a háború előtti években is idehozták a gazdák terményeiket, nemcsak a Garam- és az Ipoly-vidék, hanem Kisalföld egy egy részének is gabonakereskedelmi központjává vált. A Simon-Juda-napi vásár, amely a régi időkben nyolc napig is eltartott, a legmesszebbmenően bizonyítja a ^párkányi kereskedelem és a párkány-vidéki gabonapiac elhivatottságát. Az északról és nyugatról jövő kereskedelem természetes bázist talált a Duna partján fekvő Párkány községoen. A csehek alatt „Agrasol“ néven működött, a fel- szabadulás után pedig mint a Futura kirendeltsége a Hangya-szövetkezettel összeköttetésben kezdte meg a nagy múlttal biró további tevékenységét. Az új helyzettel kapcsolatban nem tekinthetjük a párkányi Futurát új kezdeményezésnek, mert ez a kereskedelmi vállalkozás nemcsak kereskedelmi tradíciókon, hanem kereskedelmi és gazdasági tapasztalati tényeken is nyugszik. A felszabadulással Párkány jelen tősége gabonakereskedelmi szempontból még emelkedett is. Mindezekhez hozzájárul az a fontos körülmény is, hogy a gabonakirendeltségnek a Duna partján megfelelő és modernül felszerelt raktárai vannak, de a közvetlenül megépített kikötő is rendelkezésre áll. A raktárakról vezéréről, a vezető és a város közötti szerződésről kért tájékoztatást, majd többek motorosvonat beállítását sürgette Esztergom—Budapest között, a Bazilika környékére pedig egy árusító pavillon felállítását ajánlotta. Einczinger Ferenc menetrenddel]is ellátott tájékoztató táblák elhelyezését sürgette a város területén. Á Felvidékkel vikendjegyeket léptessünk életbe I Szlabey Imre az éjjeli zárórának legalább egy helyiségben való felfüggesztését kívánta többek között, Obermüller Ferenc pedig a személyszállító autók drágaságát és meg- rendszabályozását tette szóvá és mint a jövőben megvalósítandó városfejlesztési tervet említette az Arany János-utca folytatásában nyitott új utcán és a Kórház-utcán megfelelő emeletes bérházak építését, amelyekben a különféle hivatalokat helyeznék el, azokat is, amelyek ma családi és magánházaknak való épületekben vannak elhelyezve. Egyszobás komfortos vendéglakások egész sorát lehetne ezekben a bórházak- ban létesíteni, éppen olyanakat, amelyekre a legnagyobb szükség van idegenforgalmi szempontból. Egyben gyönyörű és ideálisan rövid összekötő utat nyernénk a város közepe és a szép hegyoldal között. Az elnöklő polgármezter zárószavaiban hangsúlyozta, hogy Esztergom ebben az évben már benne van az európai és országos idegen- forgalmi utiprogramokban és a város új, szebb idegenforgalmi jövő elé jutott. meg kell jegyeznünk, ]hogy üzeme villanyerővel működik. Gépberendezésük a legtökéletesebb és legmodernebb. A vállalat teljesen keresztény, üzleti felfogása pedig az, hogy a gazdák érdekeit minél nagyobb mértékben szolgálja. A Futura ki- rendeltség egyben Hangya Szövetkezet ás Wacum-larakat, de ezenfelül gazdasági gépeket, olajat, pétisót stbit talál a gazda a raktárban. Jól tudjuk a gazdasági élet tapasztalataiból, hogy ha hosszú időn keresztül a gazdatársadalom egy kereskedelmi bázist megszokott és ahhoz bizalommal van, akkor egy új kezdeményezés, egy uj vállalkozás igen kétes kimenetelű lehet. De különben is kérdeznünk kell, hogy ha a ga- bonakirendeltságet Párkányból áthelyezik, hol akarják a raktárakat elhelyezni, van-e erre megfelelően kiépített hely és feszerelés ? Igazolja a fenti érveket az a tény is, hogy amikor Dlohy László községbiró a fels :abadulás után az utódlás ügyében a Futuránál Budapesten járt, azt lefoglalta és azonnal megtette a szükséges lépéseket a gabonakereskedelem megindítására, az illetékes minisztériumban elismerték Párkány gabonakereskedelmi elhivatottságát és maga Darányi, a Futura vezérigazgatójának közbenjárására telepítette be a Futurát. Azt is hangsúlyozzák, hogy testvéri alapon kívánnak dolgozni Esztergom várossal, érdekeit tiszteletben tartják, de ugyanekkor ők is megkívánják, hogy Párkány szerzett jogait és érdekeit sérelem ne érje. MWHMIIHHIHHimiMIl Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön, Beszámoló és tervek az Idegenforgalmi Bizottság ülésén Párkány és a gabonakereskedelem
