Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 14. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 14, SZÁM. VASÁRNAP, 1939. FEBRUÁR 19 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 SőröSSiéH? pöÜÜEaí 63 UlSctÚaiH! íap Előfizetési ár I hóra: í Dengő 20 fillér Megjelenik heíenklní kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kormány változás A magyar politikai életnek óriási szenzációja volt a hé­ten. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök szerdán délelőtt 11 órakor benyújtotta a kormányzónak a kormány lemondását. Imrédy Béla elhatározásán egy pillanatig sem lehet cso­dálkozni, hiszen az elmúlt év ősze óta szakadatlan pergő­tűzben volt. Egészségét teljesen felőrölték azok a harcok, amelyeket a magyar nemzet jobb jövője érdekében hol az öncélú disszidensekkel, hol a politikai akarnokokkal, hol a vörös baloldallal, hol a szélsőséges jobboldallal, hol a a nemzetközi zsidósággal, hol a radikális és gyors refor­moktól irtózó grófi aggastyánokkal meg kellett vívnia. El­végre ő is ember, az ő erői is végesek. És elvégre „alkot­mányos“ élet a legjobb szándékú miniszterelnököt is meg­buktatja, ha reformpolitikája maradandót és évtizedekre ki­hatót mer javasolni. Imrédy Béla lemondott, de nagyon naivak azok a po­litikus urak, akik azt hiszik, hogy a beígért és meghirde­tett reformokból akár a zsidókérdés elintézése, akár a föld­igénylők földhözjuttatása tekintetében jottányit is hajlandó engedni a nemzet. Nincs az a kegyelmes zsidó titkos ta­nácsos, nincs az a gyenge szemhatárú arisztokrata, akinek kedvéért ezt az áldozatot meghozzuk. Imrédy Béla iránt tagadhatatlanul nagy hálával viseltetik az ország. Imrédy Béla jellem és kemény gerincű íérfi. Iskolába járhatnak hozzá azok az „államférfiak“, akik csak gán­csolták, támadták és lekicsinyelték legnemesebb intenciók­ból fakadó lépéseit. Minden nagyrabecsülésünk az övé. Az új kormányban, mely már pénteken meg is alakult, csupán az a változás, hogy gróf Teleky Pál lett a minisz­terelnök és Jíóman Bálint kultuszminiszter. Alomból valóság, álomvárosból igazi Esztergom lesz, csak hit, akarat, kitartás, leleményesség és a hozzáértők összefogása kell hozzá. Nagyobb csodák is történtek már az életben annál, hogy a mai Esz­tergomból feltámadjon egy olyan Esztergom, amelynek körvona­lai az idegenforgalmi bizottság felszólalóinak terveiből, vágyai­ból bontakoztak ki. Végre rá kell jönnünk arra, hogy nem lehet minden város- fejlesztő programot és minden városszépítő tervet eleve elütni és eltemetni azzal, hogy nincs rá pénz, nincs rá fedezet. A feltörekvő élet lassan megta­nít bennünket arra, hogy nem­csak ott lehet alkotni és épí­teni, ahol készen áll a pénz és készen kínálkoznak az összes feltételek. Csak annyi igaz eb­ből, hogy így aztán könnyű építeni és így a bolond is tud alkotni. Ellenben a haladó modern élet megtanít bennünket arra is, hogy az alkotás másik fel­tétele : az akarat, lelkesedés, hit, hozzáértés és a leleményes zsenialitás éppen olyan fontos, akár a pénz, — egy szemer­nyivel sem kerül mögéje, sőt a megindulást illetően inkább ezé az elsőség, mint a készen álló pénzé. Ha nincs meg a pénz és nincsenek meg az anyagi és egyéb feltételek, mindezeket megszerezheti a törekvő em­ber és az összetartó közösség, de viszont ha az utóbbi hiány­zik, akkor minden hiábavaló. Nem szabad megmosolyog­nunk és lekicsinyelnünk tehát a terveket és városszépítő prog­ramokat, a felvetődött szebbnél- szebb gondolatokat csak azért, mert — megvalósításukra ha­marjában nem áll rendelke­zésre a pénzfedezet. Inkább fogjuk meg a dol­gok végét, szerezzük meg az arravaló embereket és próbál­junk egy olyan együttest össze­hozni, amely eredménnyel kí­sérelhetné meg a tervek vég­rehajtását és a feltételek meg­teremtését. Miért volna lehetetlen pél­dául a Kossuth-utcát a Simor- utcával összekötő új úton és ennek folytatásában a Kórház­utcán emeletes házakban elhe­lyezni azokat a hivatalokat, amelyek ma többnyire magán­házakban vannak ? Miért so­rozzuk a lehetetlenségek közé talán ugyanezen az útvonalon egy vásárcsarnok építését? Miért ne lehetne ilyenformán megvalósítani a város központ­jának ideálisan rövid úton való összekötését a hivatalokkal, kórházzal, iskolákkal, társada­lombiztosítóval és a szép esz­tergomi hegyoldallal, amelynek egyszer kertvárossá kell kiépül­nie ? Hiszen sok mód van arra, hogy az ilyen modern házak Ha Esztergom városról beszélünk, csak a középkor alapítására, a ma­gyar idők Esztergomára gondolha­tunk, hiszen az ősidőkben nem be­szélhetünk polgárokról, a római Solva pedig nem a mostani város, a középkori királyi város területén feküdt, hanem a Várhegy aljában helyezkedett el. Solva és Strigonium — a keltarómai település és a ma­gyar város — között sem időrend­ben, sem a területben nincs azonos­ság, csak bizonyos kapcsolatok álla­píthatok meg: a magyar város, mondjuk a belváros területén római településnek még nyoma sincs, az egykori Solva pedig a népvándorlás századai alatt nevével együtt meg­semmisült. A magyar várost egészen jövedelmezőségét biztosítsuk és valahol csak meg lehet találni azt a kiindulási pontot, ahol a polgár, a közösség, a hatóság, a közhatalom, a pénz és az üzlet érdekei találkoznak a vá­rosfejlesztés és a városszépítés szolgálatában. A főcél az, hogy az alkotások körül megindul­jon az élet. Akkor minden ki­fizeti magát. Ilyen és más terveknél is az a fődolog, hogy hittel és biza­lommal kezelve megmentsük őket a begyepesedéstől. új városnak kellett alapítani. Kik voltak az alapitők ? A Várhegyen könnyű a helyzet: Géza és Szent István királyi palo­tája ismert történeti adatokkal és nagyszabású ásatásokkal időrendben is megállapítható alkotás, lakói a királyi család tagjai és az udvar népe voltak. De kik voltak Szent István korában a város lakói ? A város településének formái rész­ben majorsági településre mutatnak, részben teljes város jelleget tüntet­nek föl. A majorsági település köz pontja a mai járásbíróság helyén állott Szenye-palotája néven ismert királyi épület volt, tágas udvarral, közelében kis házikókkal, melyekben a királyi udvarhoz tartozó szolga­HETI ESEMENYEK BELFÖLD Ezer holddal fog növekedni le- csapolás folytán a kiskőrösi határ. — A beomlds veszélye miatt lebont­ják Debrecen legnagyobb bórházát. — Bíró Pál és társai ellen bűnügyi vagyonzárlatot foganatosított a bíró­ság. — 339 millióra emelkedett a postatakarékpénztár betétállománya. — A múlt évben 3.466.840 méter- mázsa szenet vittünk ki külföldre. 94 millió métermázsa szenet ter­meltünk a múlt évben. — A fővá­ros Pozsonyban építteti a szíoven- szkói magyar házat. — Dörgött az ég és villámlott Balaton felett. — Albániának diplomáciai képvise­lete lesz Budapesten. — A kor­mány meg akarja szüntetni a lókivi­teli tilalmat. — Negyvenmillió pen­gős közmunkát indít meg a főváros. — 144.000 pengőt fizetett rá Sze­ged a szabadtéri előadásokra. — A magyar protestánsok felvetették az egyesülés kérdését. — Japán el­zárta Kínát Hátsó Indiától. — Ja­pán kész háborút viselni Oroszor­szággal a halászatért. — Az OTI négyszázágyas íüdőbetegszanatóriu- mot épit a pécsi Mecseken. — Var­sóban megnyitották a magyar bor­kiállítást. — Sopron tiltakozik az idegen állampolgárok beözönlése el­len. — 180 vagon vajat és 30 va­gon sajtot vásárolt tőlünk Németor­szág. — Vissza kell adniok a cse­heknek a komáromi kikötő elszállí­tott berendezéseit. — Losoncra akarják telepíteni a Magyar Gyapjú- és Pamutgyárat. — Komoly tárgya­lások folynak a harmadik magyar aluminiumgyár alapításáról. — Bér­beadja a Sós fürdőt az OTI. — Uj rádióilomást kap Kassa. — 6000 katasztrális holdon termelünk szóját és ricinust Lengyelország számára. — A dunántúli legitimisták erősen kikeltek Sigray gróf legitimista ve­zér ellen. — Elindult 30.000 kilo­méteres amerikai útjára az M. 24. repülőgép. — Adócsökkentések lesz­nek a Felvidéken. — Dohnányi Ernő zeneművészt lelkesen ünnepel­ték berlini zongorahangversenyón. — Szeged márványszoborral örökíti meg a nemzeti megújhodás emlékét. — Kolosváry-Borcsa Mihály le­mondott sajíófőnöki tisztéről. — Uj vegyészeti gyár alakul többmillió pengővel Pestkörnyékén. — Kassa és Miskolc között nyolcmillió pen­gős út készül. — Egyiptomba vámmentesen jehet magyar gépet szállítani. — Elpusztult a nagy hi­degtől a Fertő-tó halállománya. — Kétszeresére emelkedett a Baross Szövetség taglétszáma. — Közel százmillió értékű építkezést tett le­hetővé a LÁB. — Egymilliós pen­gős terhet vállal Győr az ott meg­építendő nagy repülőtér megépitósi költségeiből. — Villamosítanak 34 fejérmegyei községet. — Elfogták a dohányutcai bombamarényiők tet­teseit. — Kétévi fegyházra ítélte a Kúria dr. Málnási Ödön nyilas tör­ténetírót, — Glattfelder püspök Tudományegyetem diszdoktora lett. Esztergom város első polgárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom