Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 14. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 14, SZÁM. VASÁRNAP, 1939. FEBRUÁR 19

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 SőröSSiéH? pöÜÜEaí 63 UlSctÚaiH! íap Előfizetési ár I hóra: í Dengő 20 fillér

Megjelenik heíenklní kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Kormány változás

A magyar politikai életnek óriási szenzációja volt a héten. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök szerdán délelőtt 11 órakor benyújtotta a kormányzónak a kormány lemondását.

Imrédy Béla elhatározásán egy pillanatig sem lehet csodálkozni, hiszen az elmúlt év ősze óta szakadatlan pergőtűzben volt. Egészségét teljesen felőrölték azok a harcok, amelyeket a magyar nemzet jobb jövője érdekében hol az öncélú disszidensekkel, hol a politikai akarnokokkal, hol a vörös baloldallal, hol a szélsőséges jobboldallal, hol a a nemzetközi zsidósággal, hol a radikális és gyors reformoktól irtózó grófi aggastyánokkal meg kellett vívnia. Elvégre ő is ember, az ő erői is végesek. És elvégre „alkotmányos“ élet a legjobb szándékú miniszterelnököt is megbuktatja, ha reformpolitikája maradandót és évtizedekre kihatót mer javasolni.

Imrédy Béla lemondott, de nagyon naivak azok a politikus urak, akik azt hiszik, hogy a beígért és meghirdetett reformokból akár a zsidókérdés elintézése, akár a földigénylők földhözjuttatása tekintetében jottányit is hajlandó engedni a nemzet. Nincs az a kegyelmes zsidó titkos tanácsos, nincs az a gyenge szemhatárú arisztokrata, akinek kedvéért ezt az áldozatot meghozzuk. Imrédy Béla iránt tagadhatatlanul nagy hálával viseltetik az ország.

Imrédy Béla jellem és kemény gerincű íérfi. Iskolába járhatnak hozzá azok az „államférfiak“, akik csak gáncsolták, támadták és lekicsinyelték legnemesebb intenciókból fakadó lépéseit. Minden nagyrabecsülésünk az övé.

Az új kormányban, mely már pénteken meg is alakult, csupán az a változás, hogy gróf Teleky Pál lett a miniszterelnök és Jíóman Bálint kultuszminiszter.

Alomból valóság,

álomvárosból igazi Esztergom lesz, csak hit, akarat, kitartás, leleményesség és a hozzáértők összefogása kell hozzá. Nagyobb csodák is történtek már az életben annál, hogy a mai Esztergomból feltámadjon egy olyan Esztergom, amelynek körvonalai az idegenforgalmi bizottság felszólalóinak terveiből, vágyaiból bontakoztak ki.

Végre rá kell jönnünk arra, hogy nem lehet minden város- fejlesztő programot és minden városszépítő tervet eleve elütni és eltemetni azzal, hogy nincs rá pénz, nincs rá fedezet. A feltörekvő élet lassan megtanít bennünket arra, hogy nemcsak ott lehet alkotni és építeni, ahol készen áll a pénz és készen kínálkoznak az összes feltételek. Csak annyi igaz ebből, hogy így aztán könnyű építeni és így a bolond is tud alkotni.

Ellenben a haladó modern élet megtanít bennünket arra is, hogy az alkotás másik feltétele : az akarat, lelkesedés, hit, hozzáértés és a leleményes zsenialitás éppen olyan fontos, akár a pénz, — egy szemernyivel sem kerül mögéje, sőt a megindulást illetően inkább ezé az elsőség, mint a készen álló pénzé.

Ha nincs meg a pénz és nincsenek meg az anyagi és egyéb feltételek, mindezeket megszerezheti a törekvő ember és az összetartó közösség, de viszont ha az utóbbi hiányzik, akkor minden hiábavaló.

Nem szabad megmosolyognunk és lekicsinyelnünk tehát a terveket és városszépítő programokat, a felvetődött szebbnél- szebb gondolatokat csak azért, mert — megvalósításukra hamarjában nem áll rendelkezésre a pénzfedezet.

Inkább fogjuk meg a dolgok végét, szerezzük meg az arravaló embereket és próbáljunk egy olyan együttest összehozni, amely eredménnyel kísérelhetné meg a tervek végrehajtását és a feltételek megteremtését.

Miért volna lehetetlen például a Kossuth-utcát a Simor- utcával összekötő új úton és ennek folytatásában a Kórházutcán emeletes házakban elhelyezni azokat a hivatalokat,

amelyek ma többnyire magánházakban vannak ? Miért sorozzuk a lehetetlenségek közé talán ugyanezen az útvonalon egy vásárcsarnok építését?

Miért ne lehetne ilyenformán megvalósítani a város központjának ideálisan rövid úton való összekötését a hivatalokkal, kórházzal, iskolákkal, társadalombiztosítóval és a szép esztergomi hegyoldallal, amelynek egyszer kertvárossá kell kiépülnie ? Hiszen sok mód van arra, hogy az ilyen modern házak

Ha Esztergom városról beszélünk, csak a középkor alapítására, a magyar idők Esztergomára gondolhatunk, hiszen az ősidőkben nem beszélhetünk polgárokról, a római Solva pedig nem a mostani város, a középkori királyi város területén feküdt, hanem a Várhegy aljában helyezkedett el. Solva és Strigonium — a keltarómai település és a magyar város — között sem időrendben, sem a területben nincs azonosság, csak bizonyos kapcsolatok állapíthatok meg: a magyar város,

mondjuk a belváros területén római településnek még nyoma sincs, az egykori Solva pedig a népvándorlás századai alatt nevével együtt megsemmisült. A magyar várost egészen

jövedelmezőségét biztosítsuk és valahol csak meg lehet találni azt a kiindulási pontot, ahol a polgár, a közösség, a hatóság, a közhatalom, a pénz és az üzlet érdekei találkoznak a városfejlesztés és a városszépítés szolgálatában. A főcél az, hogy az alkotások körül meginduljon az élet. Akkor minden kifizeti magát.

Ilyen és más terveknél is az a fődolog, hogy hittel és bizalommal kezelve megmentsük őket a begyepesedéstől.

új városnak kellett alapítani.

Kik voltak az alapitők ?

A Várhegyen könnyű a helyzet: Géza és Szent István királyi palotája ismert történeti adatokkal és nagyszabású ásatásokkal időrendben is megállapítható alkotás, lakói a királyi család tagjai és az udvar népe voltak. De kik voltak Szent István korában a város lakói ?

A város településének formái részben majorsági településre mutatnak, részben teljes város jelleget tüntetnek föl. A majorsági település köz pontja a mai járásbíróság helyén állott Szenye-palotája néven ismert királyi épület volt, tágas udvarral, közelében kis házikókkal, melyekben a királyi udvarhoz tartozó szolgaHETI ESEMENYEK

BELFÖLD

Ezer holddal fog növekedni le- csapolás folytán a kiskőrösi határ.

— A beomlds veszélye miatt lebontják Debrecen legnagyobb bórházát.

— Bíró Pál és társai ellen bűnügyi vagyonzárlatot foganatosított a bíróság. — 339 millióra emelkedett a postatakarékpénztár betétállománya.

— A múlt évben 3.466.840 méter- mázsa szenet vittünk ki külföldre. 94 millió métermázsa szenet termeltünk a múlt évben. — A főváros Pozsonyban építteti a szíoven- szkói magyar házat. — Dörgött az ég és villámlott Balaton felett. — Albániának diplomáciai képviselete lesz Budapesten. — A kormány meg akarja szüntetni a lókiviteli tilalmat. — Negyvenmillió pengős közmunkát indít meg a főváros.

— 144.000 pengőt fizetett rá Szeged a szabadtéri előadásokra. — A magyar protestánsok felvetették az egyesülés kérdését. — Japán elzárta Kínát Hátsó Indiától. — Japán kész háborút viselni Oroszországgal a halászatért. — Az OTI négyszázágyas íüdőbetegszanatóriu- mot épit a pécsi Mecseken. — Varsóban megnyitották a magyar borkiállítást. — Sopron tiltakozik az idegen állampolgárok beözönlése ellen. — 180 vagon vajat és 30 vagon sajtot vásárolt tőlünk Németország. — Vissza kell adniok a cseheknek a komáromi kikötő elszállított berendezéseit. — Losoncra akarják telepíteni a Magyar Gyapjú- és Pamutgyárat. — Komoly tárgyalások folynak a harmadik magyar aluminiumgyár alapításáról. — Bérbeadja a Sós fürdőt az OTI. — Uj rádióilomást kap Kassa. — 6000 katasztrális holdon termelünk szóját és ricinust Lengyelország számára.

— A dunántúli legitimisták erősen kikeltek Sigray gróf legitimista vezér ellen. — Elindult 30.000 kilométeres amerikai útjára az M. 24. repülőgép. — Adócsökkentések lesznek a Felvidéken. — Dohnányi Ernő zeneművészt lelkesen ünnepelték berlini zongorahangversenyón. — Szeged márványszoborral örökíti meg a nemzeti megújhodás emlékét.

— Kolosváry-Borcsa Mihály lemondott sajíófőnöki tisztéről. — Uj vegyészeti gyár alakul többmillió pengővel Pestkörnyékén. — Kassa és Miskolc között nyolcmillió pengős út készül. — Egyiptomba vámmentesen jehet magyar gépet szállítani. — Elpusztult a nagy hidegtől a Fertő-tó halállománya. — Kétszeresére emelkedett a Baross Szövetség taglétszáma. — Közel százmillió értékű építkezést tett lehetővé a LÁB. — Egymilliós pengős terhet vállal Győr az ott megépítendő nagy repülőtér megépitósi költségeiből. — Villamosítanak 34 fejérmegyei községet. — Elfogták a dohányutcai bombamarényiők tetteseit. — Kétévi fegyházra ítélte a Kúria dr. Málnási Ödön nyilas történetírót, — Glattfelder püspök Tudományegyetem diszdoktora lett.

Esztergom város első polgárai