Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 13. szám
2 ESZTERGOM «• VIDÉKÉ 1939 febtuár 10 a befelé való élet pedig szűkebbé, tartalomnélkülibbé vált. összébbzsugorodott, úgyszólván semmivé vált a keresztény magyar középosztály tőkeképződése, ugyanakkor pedig a szerteszét való hitelek hihetetlenül, a békevilágban még álmodni sem merészelt magasságra növekedtek meg. Sajnos, a középosztály lelki struktúrájának, társadalmi és gazdasági beállítottságának ez az átalakulása kedvezőtlenül hatott azokra a társadalmi rétegekre is, amelyek közvetlen kapcsolatba kerültek vele s amely rétegeknek hiányzott a megfelelő felmérő képessége annak elbírálására, hogy az átalakulás legnagyobb részben a helytelen és káros irányban következett be. így azután ezeknek a társadalmi rété geknek az igénye is felfokozódott az anyagi javak lecsökkent tvolía mellett, aminek természetes következménye egyfelől társadalmi elégedetlenségben, másfelől pedig széles néprétegek eladósodásában nyilvánul meg. Paradox és egészségtelen helyzet állott elő lelkileg, társadalmilag és gazdaságilag, amely súlyos gondokat okozhat nemcsak az érdekelt társadalmi rétegekre nézve, de az egyetemes magyarság jövendő sorsának alakulása szempontjából is, különösen ma, amikor az ország tőkeviszonyai tekintetében az új zsidótörvénnyel kapcsolatban legalább A pápa haláláról Serédi hercegprímás külön gyászkeretes főpász tori levélben emlékezett meg. — Megrendülve állunk a nagy halott ravatalánál, — mondja a pásztorlevél — mert XI. Pius hatalmas, erőteljes egyénisége úgy tűnt fel előttünk, mint amely a halállal is dacol. Tényleg dacolt is, mert nem engedte magat a munka asztalától elvonni és a küzdelem teréről leszorítani. Harcos egyéniségnek látszott, de harcolnia kellett is, mert minden elmúlt eretnekségnél veszedelmesebbek jutottak hatalomra: a kommunizmus tana, a vér és faj mithosza, az egyház függetlenségét fenyegető államtanok. XI. Pius rendíthetetlen bátorsággal, férfias nyugalommal állta a harcot, uralkodóknak, fejedelmeknek, népvezéreknek, félrevezetett tömegeknek hajthatatlan keménységgel mondta szemébe az igazságot. Ezután a priraási pásztorlevél megemlékezik arról a pápáról is, aki a béke szelíd fejedelme volt, valamint a pápának a magyarok iránt érzett szereteiéről, amelynek élete utolsó évében azzal adta tanúságát, hogy az Eucharisztikus Kongresszust a magyar fővárosban lehetett megrendezni. A primási pásztorlevél végül rendelkezéseket tartalmaz a gyászra s a pápaválasztás hírének megérkezése utáni teendőkre vonatkozóan. * * * Az Actio Catholica elnöki tanácsa szombaton délután dr. Serédi Jusz- tinián biboros-hercegprimás elnöklé- sóvel ülést tartott. A biboros-hercegprimás az ülés megnyitása után kegyeletes szavakkal emlékezett meg XI. Pius pápa haláláról. — Kimondhatatlan nagy az a gyász — mondotta —, amely az egész katolikus világot, sőt a világot érte. A lesújtó gyász különösen minket, magyarokat érint, akik a megboldogult Szentatya kegyeit oly ki- tüntetően és gyakran élveztük ural kodásának kezdetétől fogva. így már az i925. szentévben alkalmunk volt részesülni az ő atyai kegyességében. Majd azzal mozdította elő a magyar haza ügyét, hogy ide vezérelte a külföldet nem politikai, hanem valátmenetileg nehézségekkel kell számolni nemcsak a közületeknek, de a magyarság minden egyes tagjának is. A magyar nemzeti élet legkritikusabb pillanataiban jutnak el a miniszterelnöknek a mai helyzetet tisz tánlátó szavai hozzánk és higgadtan, komolyan megálljra intenek. Ha a lelki reformok nem jelszót, de valóban belső átélést jelentenek és ha a keresztény magyar erkölcs követelményeit meg akarjuk tartani és a közéletben is érvényesíteni, akkor a keresztény szolidaritás parancsszavának engedelmeskedve, szembe kell néznünk a való tényekkel, ferdesé- geinkkel, hibáinkkal, a társadalmi kinövésekkel; le kell vonnunk könyörtelenül belőlük a leszűrődött igazságokat, hogy itt újra egészséges magyar szellemiség és egészséges magyar gazdasági élet teremtődjék. Ez az új élet fegyelemtől és áldozatosságíól áthatott szellemet kiván meg, olyat, amely újra egyszerűséggel, őszinteséggel, mély ,és tradicionális magyar erkölcsi tartalommal tölti be mindenki lelkét ebben az országban. Egyszerű életet kell élni azért, mert szegények vagyunk. De egyszerű életet kell élni ma ebben az országban minden magyarnak, hogy erős és törhetetlen akarással, fegyelmezett és áldozatos élettel biztosítani tudjuk újra a magyarság régi fényét és gazdagságát. E. I. dr. lási összefogásra a Szent Imre ju bileumi évben, amelynek ünnepsé geire külön legátust küldött. — Az eucharisztikus világkongresszust is Őszentségánek köszönhetjük — mondotta a hercegprímás. — A mi fájdalmunk sokkai bensőségesebb és mélyebb, mint sok katolikus testvérünké, mert nekünk az a szerencse jutott osztályrészül, hogy résztvehettünk a kongresszus előkészítő munkájában és lebonyolításában. — Ezekben a nehéz időkben, amikor eltávozott egy hatalmas és erős férfiú, akii; Őszentségében tisztelhettünk és szerethettünk, arra kérem az egész magyar társadalmat, imádkozzon, hogy a Szentlélek úgy irányítsa az anyaszentegyház sorsát, hogy ezt a lesújtó és megdöbbentő eseményt azzal a megnyugvással fogadja, amellyel Isten akaratai fogadni kell és úgy irányítsa az egyház szenátusát, hogy olyan férfiút valasz- szanak meg a nagy pápa módjául, aki nemcsak a pápai méltóságból kapja méltóságát, hanem olyan egyéni kvalitásai vannak, amelyek alátámasztják magát a pápai méltóságot is. Közgyűlés Párkányban Az 1914—18. évi világháborúban Elesett Hősök Emiészobor Egyesület vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését a párkányi községháza dísztermében. A közgyűlésen vitéz dr. Zziga János párkányi járási főszolgabíróval az élen hatalmas számban jelentek meg a hadviseltek és a nagy- közönség. Répássy István a szoborbizottság eddigi elnöke nyitotta meg a köz gyűlést, üdvözölte vitéz dr. Zsiga János főszolgabírót és a megjelent hadviselteket, majd Stalbert Róbert titkár felolvasta az évi titkári jelentést, érdekes beszámolójából a következőket emeljük ki : Az egylet megalapítása még a cseh impórium idejére esik, a csehek az egyesület működését sohasem kisérték jó szemmel és már a második közgyűlést megzavarták. Szabálytalannak nyilvánították a testületet, mert 1914—18-ban elesett párkányi hősök egyesületének címét vették fel és ezzel — közölték a cseh ható- ságok — kimutatták, hogy nem hódolnak az 1918-ban elesett cseh katonák emlékének. — Az egyesületre azonban most 20 évi rabság után elkövetkezett a felszabadítás és most már minden remény megvan arra nézve, hogy a testület az alapszabályokban lefektetett magasztos hivatását teljesíteni tudja. A nagy érdeklődéssel hallgatott titkári jelentés után Klesz József pénztáros a pénzkezelésről számolt be, amely szetint az egyesület pénzállaga 3060’20 csehkorona. Miután a közgyűlés megadta a felmentvényt a pénztárnoknak és az ellenőröknek, következett a tisztikar megalakítása. Elnökké egyhangú lelkesedéssel vitéz dr. Zsiga János főszolgabírót, ál- elnökké Répássy Istvánt, pénztárossá Klesz Józsefet választotta meg egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés. Vitéz dr. Zsiga János emelkedett, lelkes szavakkal köszönte meg a bizalmat és megemlékezett a világháború hősi halottairól. Kiemelte az egyesületi mozgalom céljának nagy fontosságát, amely — mint mondotta — a magyarságot mindig össze tudja tartani. Vitéz dr. Zsiga János nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után kö vetkezett az alapszabályok módosítása, amelyre szükség volt a megváltozott helyzet következtében. Kimondották ennek kapcsán, hogy őszre felállítják a párkányi hősök emlékművét. A rávésendő hősök név sorába felveszik azoknak a neveit, akik most legutóbb a dunai átkelés alkalmával haltak hősi halált. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. A háztartási tanfolyam vizsgája és kiállítása Vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett folyt le a 3. számú M. kir. Háztartási (Gazdasági) Tanfolyam záróvizsgája a Szent Imre-utcai elemi iskola egyik tantermében. A hivatalos város részéről dr. Brenner Antal főjegyző, polgármesterhelyettes, a vármegyei gazdasági felügyelőség részéről Mátyássy Gyula jelent meg. A vizsga megkezdése előtt Schäfer Ilona vezető tanárnő köszöntötte a iöldmivelésügyi miniszter képviseletében megjelent Komáromy Lajos miniszteri tanácsost, aki az elnöki tisztet töltötte be és köszönetét mondott Bartossik Béla gazdasági tanárnak és dr. Almássy József plébánosnak a tanfolyam megrendezése érdekében tanúsított áldozatkészségükért. Ezután Komáromy Lajos miniszteri tanácsos megnyitotta a vizsgát. A hallgatók szebbnél-szebb feleletekkel tettek bizonyságot az érdekes és hasznos tárgykörödben szerzett ismereteikről és a tanfolyamon elsajátított készségükről. Haztartástan, egészségtan, kertészet, neveléstan, állattenyésztés, ételkészítés, gyü- mölcskonzervalás voitak a tanfolyamnak a vizsgán szereplő tárgyai. A szépen sikerült vizsga végén a vizsgaelnök-miniszteri biztos meleg elismerését fejezte ki a hallottakért és az előadó tanárok, Shäfer Ilona, Máriavőlgyi Ilona, dr. Takács József eredményes fáradozásaiért, majd kiosztotta a bizonyítványokat. A tanfoíyamhallgatók a következők voltak: Dorna Ilona, Dudás Ida, Gerendás Lenke, Hepner Katalin, Kiinda Zita, Kókay Gabriella, Kommutzi Erzsébet, Kotra Magda, Kovács Ilona, Molnár Mária, Móczik Valéria, Pásztor Gizella, Peczels- berger Olga, Romsits ^Erzsébet, Schweitzer Klára, Szegedy Gizella és Thalier Irén, A hallgatók részéről Hepner Katalin köszönte meg szép szavakban az előadók fáradozását. A Himnusz éneklése után a vizsga közönsége az iskola egy másik termébe vonult, ahol Ízlésesen, szakszerűen megrendezett kiállítás mutatta be a hallgatók háztartási gyakorlatát a finom fehérneműek, továbbá a sütemények, gusztusos torták és különféle hideg ételek elkészítéséről. Mind a vizsga, mind pedig a kiállítás sikere arról beszél, hogy ezt a hasznos tanfolyamot érdemes volt megrendezni. EGYRŐL-MÁSRÓL Tavaly még csak elvétve láttunk egy egy hölgynek a lábán gumicsizmát ; az idén már majdnem minden elegáns öltözetű hölgy azt visel. Általában a gumicipők, sárvédők, hócipők és csizmák terjedése a cipészeknek és csizmadiáknak érzékeny veszteséget jelent. Ma már a henteslegény, a béresgyerek és az utcasöprő is gumicsizmában végzi a munkáját. A gumilábbeliket különösen azért szeretik, mert tartósak, alakjukat nem vesztik el és sárban- vizben nem áznak át. Bőriparosaink eikeseredetten beszélnek az olcsó és nagy közkedveltségnek örvendő gumiárukról. * * * A hegyközségi törvénnyel kapcsolatban sokat hallanak gazdáink is a kiirtásra Ítélt u. n. direkt-termő szőlőfajokról, anélkül azonban, hogy azokat ismernék. A Magyar Gyümölcs c. szaklap közlése alapján di- rekttermő szőlőfajtáknak azokat a fajtákat nevezzük, amelyek akár oltott, akár oltatlan állapotban főleg a peronoszpórának, filoxérának, továbbá egyéb szőlőbetegségeknek is kisebb vagy nagyobb mértékben ellenállának és csak kevésbbó élvezhető gyümölcsöt, gyenge szesztartalom bort teremnek. Ezek a fajták a következők : Fehér delaware, Kon- kord, Elvira, Kék Izabella, József nádor Izabella, Nova, Oportó, Fekete othello, Fehér othello, Puritán, Százszoros, Zsoké. Ezek közül a fajták közül nálunk a Delaware, az Izabella, az Oportő és az Othello található, de nem olyan nagy mennyiségben, hogy szőlötetületeket kellene kiirtani vagy átoltani. * * * Sokan keseregnek azon, hogy a szláv és germán gyűrűben élünk és milyen kevesen beszélnek magyarul. Anélkül, hogy lebecsülnénk ezeknek az aggodalmaknak jelentőségét, közöljük az alábbi számszerű adatokat. Ezeknek alapján megállapíthatjuk, hogy nem is olyan rossz a helyzet. A nagyságra (vagyis abban a rangsorban, hogy melyik nyelvet beszélik többen) Európában az élő 120 nyelv közül a 11. helyen állunk, megelőzve a portugált, csehet, szer- bet, bolgárt, svédet, norvéget stb. Az egész világon beszólt 2296 nyelv sorában pedig a 29. helyen vagyunk. * * * Újra s ki tudja hányadszor már, ismét felbukkan a naptárreform, amely ezúttal valóságos „ide Alis éveket" hoz majd számunkra. A gondolat propagálói valószínűnek tartják, hogy valamelyik közeli óv január elejével a nagy változás életbe is lép, lehetőleg akkor, midőn az év első napja vasárnap lesz. Ezért akarták a reformot már pl. az 1939. óv á hercegprímás a világ gyászáréi
