Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 11. szám
2 ESZTERGOM «S VIDÉKÉ 1939 febtuár 9 székhely gazdasági vérkeringése számára. Az ideáti eladót, ki szintén ott jut pénzéhez, vásárlásra késztetik az ottani árak. így a várost károsodás éri. Országgyűlési képviselőnk, a kereskedelmi miniszter a város vezetőségének terve alapján az Országos Központi Hitel Intézet támogatásával az elmondottak kiküszöbölésére Esztergomban is meg akarja szervezni a Futurát. Hivatali helyiségül önként kínálkozik az OKH irodája, magtárul a tüzőrség részére épített, de üresen álló istálló és raktárhelyiség. Az OKH pályázatára több bizományos jelentkezett. így minden előfeltétel megvan a megalakításhoz. Esztergomot egy szoros hálózat veszi körül, melynek csaknem minden szükséglet beszerzése a kezében van, igy a termény és borke reskedelem, a nagybani cukor, benzin, olaj, petróleum szén beszerzése, a lisztkereskedelem tulnyomórósze, a textil, bőr, vas, festék, üveg, ékszer, bazárárú és pálinkakereskedelem nagyrésze. így a magyar szövetkezeti erő és tőke bevonásával magyar és helyi érdek kívánja a Fuíura esztergomi szervének mielőbbi megalakítását. Legyen ez, a nagyobbrészt gazda városnak, az első lépése a „Magyar Jövő“ felé. Agrárius. Vitézi bál febr. 18-án. Az esztergomi vitézek bálja évek óta kimagasló eseménye Esztergom társadalmi életének. Az idei bál a hagyományos ünnepi keretek között fog lefolyni febr. 18-án a Fürdő Szálloda összes termeiben. A rendezőbizottság már megkezdte a nagy körültekintést kívánó előkészítés munkáját és a kibontakozott körvonalak előre sejtetik a bál különösen nagyszabású voltát. Vidéken is nagy érdeklődés mutatkozik a bál iránt. A párkányi m. kir. 2. Honvéd-Légvédelmi Tüzérosztag egész tisztikara megjelenik a bálon és ez lesz az új katonai alakulat első bemutatkozó látogatása városunkban. Esztergom társadalma az eltávozott kerékpáros zászlóaljon keresztül örökre szivébe zárta a magyar katonaságot, nagy ős őszinte az öröme tehát, hogy a párkányi tisztikar bajtársi szeretettel akarja meglátogatni az esztergomi vitézeket és bennünk megbecsülni a harcterek hős katonáit. Isten hozza őket közénk. A rendező bizottság a báli meghívókat a napokban fogja postára adni és ezzel hivatalosan is megtörténnek a bál előkészítésére irá nyúló lépések. Február végéig kell beadni az adóvallomásokat A pénzügy igazgatóság felhívást intézett a közönséghez az 1939. évi általános kereseti: valamint a jövedelem- és vagyonadóbeval ások beadására. Az ezévi általános kereseti adóra, továbbá a folyó évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozólag legkésőbb február végéig kell bevallást adni. A továbbiakban a felhívás részletesen felsorolja, hogy kik kötelezettek keresetiadó, továbbá jövedelem- és vagyonadó bevallására. Aki az általános keresetiadó bevallását az előirt határidőben nem adja be, az adóalap 10 százalékát, ha pedig a bevallás beadására hoz- záintózett felhívásnak a kitűzött ha táridőn belül sem tesz eleget, az adóalap 3 százalékát fizeti birság fejében. Aki pedig a jövedelem- és vagyonadó bevallását az előirt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított adónak 10 százalékát, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határ időn belül sem tesz eleget, a megállapított adónak 50 százalékát fizeti birság fejében. A vidéki szállodák modernizálására pénzügyi támogatást kér a városok szövetsége A Magyar Városok Országos Szövetsége mindenkor meleg érdeklődéssel fordult a vidéki városok idegenforgalmi kérdései felé és kereste annak lehetőségét, hogy a városok idegenforgalma emelkedjék. E törek vésnek kapcsán tanulmányozta a szövetség a magyar vidéki városok szállodaviszonyait. Megállapította a szövetség, hogy a magyar városok idegenforgalmának fejlődését jórészt az a körülmény hátráltatja, hogy a legtöbb városban nincsenek megfelelő szállodák és igy az ott tartózkodás meg van nehezítve, sőt sok esetben lehetetlen is. A szövetség véleménye szerint ezen a helyzeten a jelenlegi pánz- és hitelviszonyok mellett olymódon lehetne segíteni, ha a kormány támogatná a száltodásipsrt és lehetőséget találna arra, hogy a vidéki szállodák megfelelő beruházási hitelhez jussanak. Ezeket a kölcsönöket természetesen a szállodák modernizálására, korszerű átépítésére kell fordítani. A Városok Szövetsége felterjesztéssel fordul a pénzügyi- és kereskedelmi miniszterhez és egyben az Országos Idegenforgalmi Tanács támogatását is kéri, hogy a vidéki szállodák modernizálása pénzügyi támogatással megkönnyittessék. Farsang Esztergomban Az idei Fehér Rózsa bál hatalmas sikerű eseménye volt farsangnak, azon ma már nemcsak a ma már igen népszerű kereskedelmi szaktanfolyamok hallgatói vettek részt teljes számban, hanem városunk közönsége is impozánsan mutatta meg városunk ezen nagyhivaíású intéz ménye iránti rokonazenvót. A bált igen szépen sikerült műsor előzte meg, amelynek során a prológust Könözsy Margit mondotta bájosan. Színre került Goriczky Elvira: Naca módszere cimű tréfás jelenete és Szerafini Blanka : Az élő szobor cimű kétfeivonásosa. Mindkét darabban a szereplők tudásuk legjavát adták és sokszor ragadták a közönséget nyiltszmi tapsokra. Igen nagy siliert és elismerést aratott Sörös Tériké tűzről pattant, remek nóíázásával. Az est fénypontja K. Tóth Lenke : Táncok versengése cimű kis jelenete volt. A bájos táncszámok stilizáltén bemutatták mindazt, ami a táncban szép és kifejező. A táncszémok szólóit, Cseresznyés Judit (keringő), Csákváry Julianna (tangó), Oberle Flóra (fox), Komeiner Anna (csárdás) táncolták nagy sikerrel. A nagysikerű műsor után megkezdődött az általános tánc Csonka Gábor cigányzenekarának tánczenéjére és a legjobb hangulatban a késő hajnali órákig tartott. * # * Az Esztergomi Katolikus Legényegylet az elmúlt hót folyamán rendezte nagybálját székházának helyiségeiben. Az idei bálnak különös bensősó- get és ünnepi keretet cdolt a párkányiak hatalmas számú részvétele. Különösen a párkányi Katolikus Legényegylet tagjai jöttek át nagy számban városunkba, hogy ezzel is demonstráljanak igazi bajtársi érzésük mellett. Amilyen örömmel és lelkesedéssel köszöntöttük párkányi vendégeinket, épolyan rosszul esett Esztergom vezető társadalmának távolmaradása Pedig soha nagyobb szűk ség nem lenne arra, mint napjainkban, hogy társadalmunk minden rétege minden adandó alkalommal kimutassa egymás iránti szeretőt és nagyrabecsülését! A bált két kis vígjáték előzte meg az egylet kitűnő műkedvelőinek előadásában : A légitámadás és a 10 es számú páholy. Mindkét vígjátékot Szűts Zoltán rendezte nagy gonddal és körültekintéssel. Az elsőnek kitűnő szereplői : And- ruszka Mancika, Szölgyémi Ancika, Heíves István, Szűts Zoltán és ifj. Molnár Pál voltak. Mig a második egyfelvonásost Cziglényi Mancika, Porubszky Erzsiké, ifj. Molnár Pál ás Czifra Zoltán vitték sikere. A nagysikerű műsor útán megkezdődött a tánc és a legjobb hangulatban a kora reggeli órákban ért véget. EGYRÖL-MÁSRÓL Tudott dolog, mennyire lelkesül az olasz nép nagy vezéréért; ismeretes ennek a lelkesedésnek sajátos megnyilatkozási módja. Valahányszor megjelenik a nyilvánosság előtt, a nép percekig ütemesen tagolja: „Duce, du-ce“ ... Mi is, amikor a magyarság e nagy barátját ünnepeljük, egészen stílszerűen ilyen olasz módon köszöntjük. Hamarosan annyira népszerű lett ez az idegen szokás, hogy nem olasz vonatkozásban is műKödni kezdtek nálunk az u. n. szavalókórusok. Sportmérkőzéseknéi a drukkerek kara iiy módon kezdett kifejezést adni tetszésének, vagy nemtetszésének. Ez a tempós szótagolás talán illik is a sporthangulathoz. Majd aztán egyéb téren is labrakapott ez az uj szokás. Ü:óbbi hetek hazafias tüntetéseiből, sőt honvédeinknek a visszaszerzett területekre való bevonulása alkalmával is sűrűn szerepeltek a kórusok. Ez a szerep azonban nem volt mindig szerencsés, olykor határozottan zavarta az ünnepi hangulatot. Ez a magyar lélektől teljesen idegen gépies szótagolás sokszor inkább tréfás, játékos hangulatot kelt, nagy mulatságára az utcai su- hancoknak. Képzeljük el, hogy midőn Kossuth Lajos könnyekig meghatva leborult a nemzet nagysága előtt, hosszú percekig: „Kos-suth, Kos-sutb„... szótagolás lett volna a visszhang. .. Bizonyos jelmondatoknak ilyes szavalását lehetne azzal indokolni, hogy egész mondatoknak tömeges kiáltása alig érthető. A szavalókórus azonban sohasem lehet a magyar lelkesedés kifejezője. A magyar lelkesedés hatalmas éljenzésben szokott kitörni. Magyar ember bántónak, ízléstelennek érzi, mikor nagyjainak nevének említésekor a várt lelkes „Éljen“ helyett, percekig kórusban szótagolják az illusztris nevét, mint valami boxbajnokét. .. Ne utánozzunk minden idegen szokást. Sok mindent átvettünk inár, de legalább örülni, lelkesedni tudjunk továbbra is magyarán . .. * * * Régi igazság az, hogy némelyik leleményes hölgy felfelé szűkülő gyárkémónytől a kakastollas pizai ferdetoronyig, vagy lapos tengerészsapkákból csavart arab turbánokig és áll alatt átkötött babafőkötőkig a legkülönfélébb fejfedők között'; válogathatott. Dehát nem szeretik-e a nők a változatosságot ? Attól nem kell félni, hogy az új kalapok, amelyek a régieknek még a negyedrészét sem teszik ki és csak diszfésük, hálok, fátylak, kalaptűk és ehhez hasonló segédeszközök igénybevételével lehet fejhez rögzíteni, a hideg idő beálltával túlsók hívet fognak hódítani. A lefagyott és megdagadt fül ugyanis — értesülésünk szerint — még a hölgyek között sem szalonképes viselet. * * * A divat mindig és mindenhol a legnagyobb úr a hölgyek szemében. Az idén a téli divat a kendőviselet. Bundához, prémes kabáthoz, reggel, délben, este viselik a divat szeszélyeinek hódoló hölgyek a kicsi kendőket. Régen a kendőt a hölgyek kezükben hordták, azútán a nyakukra kötötték, majd ismét a karperecükbe fűzték, vagy a karjukra csavarták aztán az övükbe dugták, hogy onnan a kendő feljebb vándoroljon a mellükön elhelyezett kicsi zsebekbe. Szóval eddig disz volt a kendő, leányi vagy asszonyi ékesség, ha úgy tetszik sallang, élénkítő csokor, kedves semmiség. Az új divat szerint a kendőt a fejre kell kötni. Kecsesen, édesen, hódítóan, szivet bolonditóan bokorra kell fűzni az áll alatt. Ez az új divat. A kendő újra divatba jött. Piros és kék, kockás, pettyes, csíkos, virágos, habos, babos, rojtos, cifra, szélben lebbenő, hóban is viruló, homlokra simuló, hajfürtöt, fület, nyakat, orcát eltakaró kicsi kendőket látunk utón útfélen. Hordják az ifjak, hordják az idősek. Sokán azt mondják, őrült divat, mások erősen állítják, hogy szép. Nehéz a választás, nehéz a döntés. A hölgyek szépnek, ízlésesnek, újnak, modernnek találják és szívesen hordják. * # * Statárium 1 Odáig fajult tehát némely uszítás, hogy véres szörnyűségben nyilvánult meg és örök fenyegetés rejtett még békülókenynek látszó kritikája mögött is. A kormányzatnak — ha rendet akart és aKart rendet 1 — nem volt más választása, mint a rögtönbiráskodás azonnali elrendelése, ami máskor mindig mélységes megdöbbenést váltott ki, most azonban jóleső megnyugvás szülője volt. Statárium I Valami, amit a legnagyobb kényszer szokott kiváltani és amitől ezúttal semmi félnivalója nem lehet senkinek, aki igaz úton jár. Nincs az a békés szándék, amit akadályozna, nincs az a tisztességes ember, akit valamiben is gátolna és nincs olyan politika, amelynek meggyőzési kísérletének, békés érvényesülésének útjába állana ez a statárium. Ez az embert védi csak, a tulajdont, a rendet, a közbiztonságot : az életet tehát, amely lassan de biztosan építi jövőjét. Meg vagyunk róla győződve, hogy a szigorú rendeletnek meglesz a kívánt hatása és mi, vidékiek, észre sem vesszük, hogy van. Itt, mifelénk még a politika most is elvi kérdés, meggyőződés, szórakozás vagy hi- vatottság, de sohasem kenyér. Jó is, hogy igy van. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrsóg által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön,