Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 10. szám

rsnTRfiWi J/mtKE ■—■—IIIM■■■II—WillliII llllllll IMI I IHM «||IIIII Ilim Ii1lll|i| !!!■■■——111 ■! IMPHIWWII HATVANADIK ÉVFOLYAM 10. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. FEBRUÁR 5 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 EőreSZtéH? polííí&aí ÓS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A danái hajózás ügye ma esztergomi ügy is annyira, mint minden más nagy magyar kérdés, amely a felvidéki felszabadulással aktuá­lissá vált. Eltűntek azok a szorongó érzések, amelyek beleültek az esztergomi ember leikébe, va­lahányszor a Dunapartról néze­gette az erre járó hajókat, vagy valahonnan a Vaskapu ormáról a síkra tekintve eléje tükröző­dött a királyi folyam szalagja. A fájdalom, hogy az ősi ma­gyar Dunán csehek uralkod­nak, mindig elrontotta a pano­ráma üditő hatásait. A helyzet — hála Istennek — megváltozott. A Duna újra a miénk. A Felvidék visszacsa tolásával hatalmasan meghosz- szabbodott az a Dunaszakasz, amely a trianoni szerződés után Magyarországnak maradt. Alulról fölfelé Szob volt ed­dig a magyar Duna végállo­mása, most Gutorig hosszab­bodott ez a szakasz. Eddig 280 kilométer volt a magyarnak ha­gyott Dunaszakasz hossza, most 423 kilométér a magyar Duna. A csehek többé nem gyako­rolhatnak ellenőrzést a Du­nán és a dunai hajózás és kereskedelem tekintetében a megnagyobbodott magyar Du­naszakasz központi helyzeté­nél fogva is nagy jelentőségre tett szert. Felfrissült lélekkel, remény­kedő szívvel nézzük a mi jó öreg Dunánkat és noha még messze járnak a koratavaszi szellők, lessük a Dunán feltá­madó életet. Mit hoz ez a rég­várt tavasz ? Milyen lesz az 1939 -es év dunai forgalma és mi jut ebből Esztergomra ? Mi­lyen járatok, milyen útak nyit­nak meg, milyen hajók fognak erre járni és mit várhat a fel­szabadult Dunától az eszter­gomi idegenforgalom, az esz­tergomi ipar és kereskedelem, az esztergomi piac és gazda­sági élet? Nemcsak a közeli környék bekapcsolására gondolunk, nem­csak a túlsóparti felszabadult falvak vásáros népének könnyű esztergomi bejárására, nemcsak a gyümölcs, zöldség, tojás és baromfi olcsó hajóútjára, nem­csak a turistajáratokra és a ko­vácspataki haj ókázásra gondo­lunk — (ezt sem felejtjük el) — hanem a nagy hajók átjáró forgalmára is. Értesülésünk szerint illetékes helyen már készülnek a ter­vek az új dunai hajózást ille­tően és a Mefier nem készü­letlen az eseménydús hajózási évad küszöbén. Esztergomme- gye területén Dunamocs új ki­kötő lesz és ezenkivül a fel­szabadult Duna balpartján még három olyan helyen epitenek kikötőt, ahol eddig nem állott meg hajó : Dunaradványon, Bő­sön és Körtvélyesen. Nagy tervek keresztülvitelé­vel foglalkozik a Mefter és külö­Mióta Imrédy Béla miniszterelnök kibontotta a „Magyar Élet Mozgalom* zászlóját, négy országgyűlési kép­viselőválasztás volt, s mind a négy a miniszterelnök politikájának fényes győzelmét hozta. Az első kettő egyhangú mandátumot adott a kormány két tagjának, a harmadi­kon és negyediken pedig Imrédy mi­niszterelnök két legodaadóbb és leg­hűségesebb munkatársa, vitéz Kolos- vary-Borcsa Mihály sajtófőnök Gyöm- rőn és báró Vay László miniszter- elnökségi államtitkár Biharnagyba- jomban arattak imponáló, országra- szóló diadalt. Ezen két legutóbbi választásnak különös jelentőseget és súlyt ad az a körülmény, hogy az egyik szélsőséges párt emberei for­mális megszállás alatt tartották a kerület községeit, heteken keresztül korteskedtek és dobálóztak hangza­tosnál hangzatosabb jelszavakkal, ennek ellenére a kormány jelöltjei mind a két kerületben több mint négyezerrel kaptak több szavazatot, mint ellenfeleik. A miniszterelnök politikáját támo gatják azok a községi képviselőtes­tületi választások is, amelyek az ország különféle vármegyéiben a legutóbbi hetekben zajlottak le, s amelyekről az egyik szélsőséges párt mint a saját szenzációs győzelmei­ről szokott megemlékezni. Mohács városában tizenöt kép­viselőtestületi tagot választottak. Ezek közül tiz nemzeti egységpárti, négy kisgazdapárti, egy disszidens. Indult ezen a választáson a hungarista párt is, de eredménytelenül. Békés megyében is számos vá­lasztás volt. Itt a községek jelentős részében százszázalékos eredményt ért el a Nemzeti Egység Pártja. Ez egyébként az egyetlen vármegye, hol elvétve a szociáldemokraták is csekély eredményt értek el. Azok­ban a városokban és községekben, ahol volt számottevő küzdelem, het­venhat mandátum közül harmincöt jutott a Nemzeti Egységnek, 14 a kisgazdapártnak és 16 a szociál­demokratáknak. Nagyon érdekesek a bihari ered* nősen Komáromot tekintve már biztos, határozott munkatervvel rendelkezik, amely szerint nem­csak az ottani hajógyárat fej­lesztik ki, hanem a várost a dunai hajózás fontos bázisává teszik. Bízunk benne, hogy Eszter­gom részéről, amely tagadha­tatlanul a másik lenyeges du­nai város, amely jogos remé­nyekkel van eltelve a túlsóíeli felszabadulás után, szintén min­den megtörténik arra vonatko­zóan, hogy a dunai hajózás terveiben és a tervek valóra- váltásában méltó helyet és sze­repet kapjon. mények is. Itt tizenöt helyen volt képviselőtestületi tagválasztás. Nyolc községben százszázalékos a Nemzeti Egység Pártjának győzelme. A többi községben 26 NEP-párli, 18 kis­gazda és egy pártonkivüli tagot vá­lasztottak meg. Az eredmény vilá­gosan beszél és fontos következte­tésekre is alkalmat ad. A Csanád—Arad—Torontál vár­megyében lezajlott választások a következőképpen végződtek : 65 NEP- párti, 24 kisgazda, 5 kereszténypárti és 9 pártonkivüli mandátummal szemben 5 szociáldemokrata és 10 Festetich-párti nyilas képviselőtestü jeti tag áll. A csougrádmegyei eredmények eddig a következők: Szentesen 20 tag közül 16 a keresztéuy jobboldali irányzathoz tartozik és 4 szociál­demokrata. Ezenkivül még 3 község­ben volt választás és mindenütt száz százalékban NEP-pártiakat válasz­tottak. De nézzük az esztergomi válasz­tási eredményeket: nálunk, ahol 80 százalék a NEP-párti és 20 száza lék a keresztény gazdasági pártiaké, eredménytelenül indultak a szélső­séges jelöltek. Erősebb küzdelem volt Győr— Moson—Pozsony vármegyében, ahol különböző községekben 161 NEP- párti, 40 keresztény-párti, 7 párton­kivüli tagot és 59 Pálffy Fidél-féle nyilast választottak meg. A Pálffy- féle nyilasok csak ott jutottak sze­rephez, ahol annakidején Pálffy Fidél gróf az országgyűlési választásokkal kapcsolatban fellépett. Hajdú megyében 9 községben százszázalékosan a nemzeti egység párti lista győzött. Ezenkivül 3 vá­rosban és 5 községben volt válasz­tás, amelynek eredménye az, hogy 69 NEP-párti és 28 kisgazdapárti jutott tagsághoz. Heves megyében is számos helyen volt választás. Egerben a megválasztott 19 képvi­selőtestületi tag közül egyetlen ellen­zéki sincs. Gyöngyösön 11 nemzeti egységpárti, 2 keresztényszocialista és 2 kisgazdapárti tagot választottak meg. Jásznagykunszolnok megye 20 községében százszázalékos a Nem­zeti Egység gondolatának érvénye­sülése a választásokon. Ezenkivül 4 megyei városban és 8 községben volt még választás, amelynek során a küzdelem elsősorban a NÉP és a keresztény kisgazdapárt között ját­szódott le. Az említett helyeken ösz- szesen 206 tagot választottak meg, akiknek majdnem a háromnegyed része a Nemzeti Egység Pártjához tartozik. A kisgazdák mindössze 47, a hungaristák 13, a szociáldemokra­ták pedig 5 mandátumhoz jutottak. A nógrádmegyei választások során Salgótarjánban 15, Balassagyarma­ton ugyancsak 15 a NEP-párti, illetve a polgári tagok száma. Pestmegyében több jelentős vá­rosban volt választás. Budafokon az összes mandátumokat a Nemzeti Egységgel egyesült keresztény gaz­dasági párt közös listája nyerte el. Cegléden 20 NÉP- és 4 kisgazda- párti képviselőtestületi tag mellett 1 Nemzeti Front mandátum a válasz­tás eredménye. Kalocsán 12 NÉP- és 6 kisgazdapárti tagot választottak. Kiskunfélegyházán 10 NEP-, 9 Fried- rich-párti és 3 nyilaspárti tag került be a képviselőtestületbe, Nagykőrö­sön, Szentendrén, Vácott, mindenütt a kormány által képviselt irányzat hívei kerültek ki győztesen, A kalo­csai, a kunszentmiklósi, a monori és ráckevei járásokban megejtett vá­lasztások során ugyanez az ered­mény. A képviselőtestületi tagválasztások, amelyek az elmúlt két hónap folya­mán általában a legnagyobb rend­ben és fegyelemben folytak le, te­hát valóban hű képét nyújtják az ország igazi hangulatának és a vá­lasztóközönség őszinte politikai vé­leményének. A tanulság az eredmé­nyek után nyilvánvaló. A baloldali pártok megbuktak, de megbukott minden olyan kisérlet is, amely sze­mélyi ambícióból szembe szeretné állítani a magyar nép tömegeit a magyar népi politikával. Ha volt is egy-két helyen hangos küzdelem, agitáció, izgatás, plakat, röpcédula és idegen mintára szabott külsőség, be­bizonyosodott, hogy ennek a poli­tikai receptnek alig vannak követői. A községi választások ténye után pedig kevés hitele lesz annak a fék­telen és nyugtalanító agitációnak, amely a valóságot annyira szeretné elkendőzni és a maga javára kifor­dítani. A magyar nép nagy tömegei zárt egységben állanak a rendet és lelkiismeretes országépitő munkát képviselő Imrédy-féle reformpolitika mögött, s ezen nem fog már vál­toztatni semmiféle kétségbeesett pró­bálkozás sem! Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz, alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel-mint külföldön, Imrédy miniszterelnök politikájának sorozatos győzelmei

Next

/
Oldalképek
Tartalom