Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 101. szám

1990. december 31. ■iinaiauH ii xiDiia 3 Olcsóbb lesz a fehér buzakenyér A minisztérium a búza és rozs kiőrlési aránya, valamint az egysé­ges jellegű, kenyér készítése tárgyá­ban rendeletet adott ki. A kiőrlési százalékot a takarmányhiányra való tekintettel a kormányrendelet a bú­zánál 75, a rozsnál 70 százalékra szállította le. A búzát és a rozsot a mai tech­nikai felkészültség mellett a vámmal­mosok is ki tudják ennyire őrölni. Az átmeneti intézkedésekben foglal­tak szerint a kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok 1940. ja­nuár 8-ra kötelesek a Külkereske­delmi Hivatalhoz lisztfájtánként beje­lenteni a rendelet hatálybalépése előtt előállított, a jövőben már nem gyártható lisztkészleteik mennyiségét, valamint azokat a lisztmennyisége­ket, amely lisztféleségekben a malom 1940. január 1. napja után szállítani köteles. Intézkedéseket tartalmaz a rendelet arra vonatkozólag is, hogy a jövőben már nem őrölhető liszt­fajták helyett milyen lisztet kell ki­szolgálni. A jelenleg forgalomban levő kü­lönböző kenyértípusok helyett a ren­delet megfelelő szakaszainak hatály­balépése után csak 1. egységes őrlésű búzalisztből ké­szült kenyér, 2. egységes őrlésű búzalisztnek fehér rozsliszttel 85—15 arányú ke­veréséből készült úgynevezett rozsos kenyér és 3. fehér rozslisztnek rozsliszttel való 50 százalékos keverékéből ké­szülő rozskenyérfajták készülhetnek. A rendelet alapján a kiőrlésre ke­rülő lisztekből készülő kenyér árát az árellenőrzés országos kormány- biztosa rendeletileg fogja szabályozni. Az egységes kiőrlésű búzalisztből készült kitűnő minőségű kenyér ára a jelenleginél olcsóbb lesz. A búza és a rozs kiőrlési arányá­nak megállapítása, valamint az egy­séges kenyér készítése tárgyában ki­adott fentebbi kormányrendeletnek a kiőrlésre vonatkozó (“rendelkezései 1940. január 1-én, a kenyórkészi- tésre vonatkozó rendelkezése pedig 1940. február 1. napján lép hatályba. Nem mond le a pannon­halmi főapát. A múlt héten megjelent lapokban hír­adások jelentek meg Kelemen Kri- zosztom pannonhalmi főapát lemon­dásáról és azt az egyes lapok kü- lömböző kommentárokkal kísérték. A pannonhalmi főapáti hivatal az alábbi értesítést közölte a Magyar Kurírral : Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát hosszabb pihenéséről vissza­érkezett és átvette a rendi ügyek közvetlen vezetését. A hir vétele után a Magyar Kurír szerkesztője érintkezésbe lépett táv­beszélőn a pannonhalmi főapáttal, aki a nyilvánosság és a sajtó szá­mára a lemondásáról megjelent hír­adásokkal és az azokhoz fűzött kom­mentárokkal kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette: — Egyedül egészségi állapotomra tekintettel foglalkoztam a főapáti méltóságomról való megválás gon­dolatával. Ennek hire kissé szélesebb körben terjedt el, amit sajnálok. Mint­hogy — Istennek hála — egészsé­gem a bakonybóli apátságban töltött többhetes pihenő alatt helyreállt, a rendi ügyek vitelét a mai napon újra személyesen átvettem. Lemondásom gondolatához az egyes sajtóorgánu­mok által hozzáfűzött minden egyéb kombináció és kommentár merő ta­lálgatás. A Vármegyei Népművelési Bizottság második kiiltúrestje Nagyobb érdeklődést is érdemelt volna különösen pedig az eszter­gomi intellingencia részéről az az értékes kultúrest, amely december hó 21-én, csütörtökön, este 6 órai kezdettel folyt le a Fürdő Szálló dísztermében a Vármegyei Népmű­velési Bizottság rendezésében, mint a lapunkban is ismertetett előadás- sorozatban a második. Ott láttuk Vitéz Vida Gyula ny. tábornok, vitézi székkapitányt, Borz Lajos kir. tanfelügyelőt, Obermüller Ferenc igazgató, tanügyi főtanácsos­sal és Bariul Alajos tanítóképző igazgatóval inkább tanférfiak jelen- í tek meg nagyobb számban a művelt közönség köréből, pedig a szép és I érdekes előadás joggal a termet meg­töltő közönségnek volt szánva. Igaz, hogy a karácsony közelsé­gét tekintve, és figyelembe véve azt, hogy ugyanazon nap délutánján több karácsonyfaünnepély is volt a városban, kedvezőtlen időre esett a kultúrest. Megragadjuk azonban az alkalmat, hogy a népművelési előadássorozatot közönségünk figyel­mébe ajánljuk 1 Simánál Béla népművelési titkár konferálta be a csütörtöki kultúrest számait. Lelkes, szép szavalatok után Katona Jenő iró lépett az előadó­asztalhoz és mindvégig lebilincselő, mélyenszántó gondolatokban gazdag előadásban tárta hallgatósága elé az új magyar életkérdéseket és különö­sen az új magyar irodalomban, a fiatal magyar irók műveiben tükröz- tetve a problémákat, mutatott rá a keresztény magyar intelligencia és a magyar nép összeforrásának, együtt- munkálkodásának sorsdöntő szüksé­gességére. A mély hatást keltett előadás után Kuli Pál kőhidgyarmati plébános bevezető szavaiban ismertette a népi szokásoknak és játékoknak eredetét és tartalmát, majd a kőhidgyarmati leányok sorakoztak fel a színpadon csengetyűs, piros csizmában, jelleg­zetes öltözetükben a hetyke legé­nyekkel. A népi táncokat, éneket és fonójelenetet a kőhidgyarmatiak „öregapja*, a közel 80 éves temp­lomgondnok vezette, aki maga is sarkantyús csizmában táncolt. A hangulatos, festői népi bemuta­tót lelkesen megtapsolta a közönség. Érdekes számok a felekezeti áttérésekről. A Stud új számában érdekes ada­tokat találtunk a különböző hitfele­kezeti áttérésekről, amelyekre vonat kozó adatok Magyarországon 1896- tól kezdve állnak rendelkezésre. Az áttérési mozgalom a háború előtti évekhez képest Magyarorszá­gon a világháború után megkétsze­reződött. 1910-ben 100.000 lélekre 38.5 áttérés esett és ez az arányszám 1927-ben 84.1 százalékik emelkedett. Mig a keresztény vallásról áttérők szama nem mutat nagyobb hullám­zást, az izraeliták áttérési mozgalma nagyobo ugrásokat mutat. A háború előtt évenként mintegy 500 izraelita váltóztatta meg vallá­•'-n* Körzetképviselet: ifj. laracsek Ferenc Rákóczi tér. Telefon: 182 sát és körülbelül igy volt a hábórus években is. Az áttérők száma 1919-ben hir­telen 7000 fölé emelkedett, majd 1922- ben mintegy 10 évig 4—6000 kö­zött mozgott, s 1938-ban 8584-re szökött. Az utolsó húsz év alatt Magyar- országon összesen 125 781 vallás- változás történt. Az áttérési mozga­lom eredményeképpen a veszteség 84.5 százaléka az izraelita, 10.8 szá­zaléka görögkeleti, 3.3 száziléka a görögkatolikus és 1.4 százaléka az egyéb felekezetekre jutott. Viszont az áttérési nyereségből a római ka­tolikus vallás 58.5 százalékban, a református 11.4, a babtista felekezet 24.7 százalékban részesedett. Megállapítható Végül, hogy az át­térési mozgalom a népesség számá­hoz viszonyítva Budapesten négy­szer, az egyéb nagyvárosokban pe­dig kétszer olyan nagy, mint ' a ki­sebb városokban és községekben. Újságolvasók bármely napi- vagy hetilapra szóló előfizetését a Sajtóköz­pont készséggel intézi el portómentesen Kossuth Lajos-utca 22. Újabb rendeletekkel egészítette ki a kormány a zsidótörvény végrehajtási utasítását A Budapesti Közlöny közölte az úgynevezett zsidótörvény végrehaj­tása tárgyában kiadott rendelet újabb kiegészítéséről szóló rendeletet. A rendelet a következő kérdése­ket szabályozza: A törvénynek a jogi személyekre és társaságokra vonatkozó rendel­kezéseit a külföldi vállalatokra akként kell alkalmazni, hogy a vezetők, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok közé tartozó személyek “köré­nek megállapításánál a külföldi jog szabályokat kell figyelembe venni. Az iparengedélyei, vagy iparigazol­vánnyal biró külföldi vállalatoknak magyarországi fiókjára, vagy telepére nézve, a magyarországi vállalatok tekintetében megszabott bejelentést szintén meg kell tenni az iparható­sághoz. Annak megállapításában, hogy a törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakó, vagy nem magyar állampolgár zsidónak tekintendő-e, a magyar jogszabályok az irányadók. A rendelet második részében az elbocsátott, vagy a szolgálatbólmgyéb- ként kilépett zsidó magánalkalmazot­tak járandóságaira vonatkozó és az ezzel kapcsolatos kérdéseket szabá­lyozza. Ha az alkalmazottat a válla­lat, a vállalati, vagy más nyugdíj- pénztár részéről nyugdíj illeti meg, a felmondás napját követő hónap első napjától kezdve a felmondási időre járó illetmény és végkielégítés nélkül csak a nyugdíjra van igénye. Ha nyugdíj nem illeti meg, akkor csak a törvényes felmondási időre eső javadalmazást és a törvényes végkielégítést követelheti. A nyugdijat, valamint a végkielé- gitést a közérdekeltségek felügyelő- hatósaga a vállalat kérelmére és a rendeletben meghatározott esetekben hivatalból is csökkentheti, ha a csők kentés nélkül a vállalatra elviselhe­tetlen teher nehezednék. A rendelet további paragrafusai a törvényható ság első tisztviselője által kiállított tanúsítvány ellen beadható közigaz gatási bírósági panasz, továbbá az ellenforradalmi tevékenység igazolása tekintetében tartalmaznak rendelke­zéseket. Boldog újévet kiván kedves üz­letfeleinek, jóbarátainak és isme­rőseinek Harangozó Mátyás szállító. MUH Szilveszter est Reggeüyjgttval Elő- és díjtalan sült malac kisorsolása! Tánrci

Next

/
Oldalképek
Tartalom