Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 100. szám
2 ESZTERGOM Sa VIDÉKÉ 1939. december 24 ünnepe dr. Frey Vilmos főispánná történt kinevezése, de különösen Esztergom közönségének, amely dr. Frey Vilmost büszke örömmel mondja fiának. Dr. Frey Vilmos, mint ember és mint vezető, első polgár a vármegyében. Szeretet, bizalom, tisztelet előzi meg főispáni működését is és biztosan tudjuk, hogy ezt a szeretetet, megbecsülést, köztiszteletet, ha lehet, akkor a főispáni működése még jobban el fogja mélyíteni. Esztergom ősi vármegye fő- ispani székébe méltó utod^ke- rült, a karácsony az idén külön ünnepet jelent Esztergomnak. Ezen a napon forró ima száll az Egek Urához, hogy adja bőséges áldását főispánunk egész életére s áldásos munkásságát kiserje végig a betlehemi csillag ragyogása. A helembal karácsonyfa-ünnepély. Karácsony előtti vasarnap útrakeltek a Magyar Turista Egyesület tagjai, hogy elvándoroljanak a Duna és az Ipoly völgy ebe. Utrakelésüknek nemes, emberbarati szeretet volt az inditó rugója, mely immár öt évtized óta mozgatja a magyar turistaságot, hogy segitse a szegényt, enyóiise nehéz sorsát és az isteni szeretet ünnepén örömet okozzon a gyermekek szazainak. Összegyűjtve filléreikből a pengőket, elviszik az alig egy év előtt visszacsatolt H&- lemba község szegény gyermekei ró szére. Mar szombaton érkeztek a községbe az ünnepély rendezői, nevezetesen a MTE pénteki asztaltar- sasag és az Első Hazai Takarékpénztár turistacsoport kiküldött tagjai. Vasárnap derűs, télies időben a lévai, érsekujvari, dorogi és esztergomi, majd 11 oraaor György Andor egyesületi alemök vezetésével a budapesti népes turistacsoport érkezett meg a tellobogózou községbe az Országzaszió elé, mely körül mar ott csoportosult a község lakossága. A leventék diszszázada és az ünneplő lakosságból kimagaslott dr. Saska Dezső varmegyei alispán és vitéz dr. Vadas Dezső járási főszol- gabiró alakja. A levente diszszázad parancsnokának jelentése után György Andor aleinök koszorút helyezeti el az or- szagzaszió talapzatára s utana megindult a menet csendes misét hallgatni a íaiu elég kicsi templomaDa. A templom kicsi volt, de annál nagyobb von a résztvevők megható ahitata, mikor felcsendült a Bus magyarok imádkoznak es a Boldog- asszony anyánk kezdetű éppen oly vallásos, mint hazafias egynazi ének. Húsz évig ki volt unva a megszállott magyar falvak templomaiból e két magyar egyházi ének. A templom melleit all a község saját erejebol, minden állami támogatás nélkül épült uj, emeletes rk. népiskola. Ennek egyik feldíszített termébe vonuit az ünneplő közönség és mintha az időjárás is be akan volna kapcsolódni a karácsonyi hangulatba, nagy pelyhekb^n kezdett hUiiani a hó. A község plébánosa nyitotta meg az ünnepélyt, üdvözölve a vendegeket, majd György Andor aleinök hazafias buzdító beszédet intézett a község lfakósaihoz és a gyermeken hez. Bzép, szines, tartalmas gyermekelőadás, szavalatok, szavaioko rus adták meg az ünnepély jellegét. Karácsony Áldott a bajlék., mely menedéket ad a szegényeknek, mint Krisztusnak is, ki oly megadón pihent a bamnok^kösött. S míg messsí mákosokban fáklyák t?őt fényénél folyt a tobzódás — nála csend oolt, s az éji lény szemébe álmokat öntözött. Hát?om éüíg csodálták Őt, aki igazi bölcs uoIts1 t?ongyos,;és -szegény, ki a tekinteteket égt?e nevette, ki mosolyogna tuet minden uet?ést az igazságéit, ki megboesátóan hajtott főt, amikoc elröppent kíntól gyötöri lelke. Caesarok vetekedtek, akkot? is £00*200 dat?ab uögéri, s hiába nőit a népek imája, hogy szűnjön meg négce az eltípcó harc, gyilkos indulat ? kardokat konácsoltak sariók helyett, s meri fegynekke kellett a pénz, kenyékke nem makadt. Azóta megtanultuk^ e földön egyszeri! födél, négy* pusstaffal is nyújthat ökömet és bizakodón keblem a téli messzeségnek kítákom, s fohászkodom, meri legynekben áll a nílág, fohászkodom, hogy nyugodt legyen a kakáésony. ifj. Balázs János Hogy a vármegye első tisztviselője mennyire együtt érez a faluval és a turisztikával is, nemcsak megjelenésével dokumentálta, hanem hatalmas beszédével is, mely méltó befejezése volt az ünnepségnek. Ez a^nagyok ünnepe volt s utána jött a kicsinyek megható öröme. Mintegy 140 gyermek kapott cipőt, ruhát, sapkát, kendőt, iskolaszert és mindsn'gyermek karácsonyi csomagot. Könny és boldog mosoly volt a hálás köszönet. A falu középén áll a volt cseh csendőrlaktanya, mely most a község kocsmája, ahol 80 terítékes ebéd várta a vendégeket. Elsőnek György Andor aleinök szólalt fel, j.megköA magyar életet számos vonatkozásban át kell formálni s az idegen színfoltokat el keli lüntetni. A nemzeti irányú átformálódás, legfontosabb része, hogy minden magyar nevében is magyar legyen. Vannak, akik a névmagyarosítás ellen kibúvó ürügyül az idegen nevükhöz kapcsolt családi tradícióra hivatkoznak. A hazaért ha kell életüket, testi épségükét, egészségüket kell feláldozni. Az inkább hiúságot takaró családi tradícióval kapcsolatos idegen név feláldozása mégis csaa eltörpül a nemzet lenni vagy nem lenni nagy dilemmája előtt. Mag az angol királyi család is patriotumus- ból a német Szász-Coburg Goihai nevet felcserélte az angol „Windsor“ névvel. A magyar nevű magyarok láisadalmaban már erős ellenszenv es bizaimatlansag kezd kialakulni a közélet élén álló idegen nevű magyarok iránt. A most visszatért Felvidékén magyar nemzethűsegükben megtántorodotiak 97% a idegen nevű voll és, 3 %-a magyar nevű (renegát). Az idegen nevű, de magat magyarnak valló csak akkor vagja be magát és utódai mögött véglegesen a visszavezető kaput, ha nevét megfagy arusitja. Hangsúlyozottan kívánatos a ^hadvezérek, diplomaták, művészek, tudósok, költők, írók és sportban küi toldon veisenyzők magyar névviselése, Nemzeti örömünk és büszszönve az alispánnak ünnepi beszédjét és a főszolgabíró megjelenését. Üdvözölte dr. Brenner Antalt, mint a MTEEO elnökét és a többi vendéget. Dr. Brenner Antal főjegyző azonnal válaszolt és szép beszédben adott visszhangot a magyar érzésnek. Dr. Sáska Dízső alispán itt zárókövet tett az ünnepségre. Lendületes szavakkal festette a turistaság leiküietét, vallásos .és nemzeti jórzel meit Az ebéd véget ért és véget ért az ünnepség is s a turisták oszladozni kezdtek. Ucravalóul 2 vitték magukkal a jótett megnyugtató érzését is, a falu .háláját. V. I. keségünk mégis csak teljesebb, hogy Nobebdijas tudósunk neve Szent- Györgyi Albert és nem Schiítenhelm Ede, akit bizonyára elvitatnának tőlünk. Egy,nemzet néprajzi egysége,,faji vagy nemzeti összetartozandósága kifelé a külföld felé nemcsak az egységes nemzeti nyelvben, de polgárainak nevében is megnyilvánul. Trianoni szerencsétlenségüknek is részben ennek föl nem ismerése volt az oka. Idegen nevű nemzeti nagyságainkat, nemzeti kivalóságainkat is nevük miatt szokták elvitatni tőlünk. Azt mondjak a nemzethűségne* nem,a név a kritériuma. Ez csak belföldi, — de nem külföldi viszony latoan igazság. De egyébként is nem nemzethúseg, hanem faji vagy nemzeti öbSzetartozandósagunknak külső mcgnyüvanulasa szempontjából kell a magyar név. A trianoni tanulságok után erre nagy súlyt kell helyeznünk. Necsak mi tartsunk va lakit magyarnak, de a külföld is ismerje el annak. Külföldön a német nevű magyart renegát svábnak is tekinthetik. Napigazságnak kell elfogadnunk azt a tételt, hogy a magyar nemzethez való tartozandósrg tiak kritériuma a magyar nyelv és a magyar név. Ez külföldi szempontból is megtámadhatatlan. Zsidóknál a faji összetartozandó- ságnak kritériuma nem a nyelv és a név, — hanem a vallás. Nemcsak zsidó, — de német prob” léma is van a világon. Németek — hasonlóan a zsidókhoz — kisebb- nagyobb népcsoportokban szétszórva vannak és a befogadó országoknak politikai gondokat okoznak. Mindinkább terjed az országban az a gondolat — amint azt sajtóhírek szerint Hitler is akarja, — hogy ezeket az asz- szimiiálódni nem tudó, vagy nem akaró németeket vissza kell telepíteni Németországba. De terjedőben van az a másik gondolat is, hogy ezek a németek a hazai közéletben — a zsidókhoz hasonlóan — csak zárt számarányban érvényesülhessenek. Mussolini az olaszok nagy vezére a felsőoiaszországi áttelepítésekkel kapcsolatban felállított már egy tételt, amit mi magyarok is teljes egészében'magunkévá tehetünk s amely igy^szól: „Mi nem tartunk vissza s el sem4küldünk senkit. Mindenki tehet amit akar, megy, vagy marad, de aki itt marad, attól megköveteljük, hogy jó olasz legyen.“ Nálunk természetesen jó magyar legyen. Magyar állampolgárságot kérvényezők egyidejűleg magyar nevet is kérjenek. Középosztályunkat, mig a névmagyarosítás megfelelő eredményt nem mutat, a magyar parasztságból és nem az idegenekből kell kiegészíteni. „Haszontalan ember, aki régi becsületes nevét felcseréli“ — mondják a névmagyarosítás ellenségei. Hát az új magyar név nem becsületes ? A név becsülete annyit ér, ameny- nyit viselője ráruház. Aki idegen nevét megmagyarositja, használ a hazának, aki használ a hazának, becsületet szerez nevének. Nálunk jog- egyenlőség van, joghátránya idegen neve miatt senkinek sem lehet, de viszont senki se merészelje büntetlenül a névmagyarosítást nemzetellenes izgatásra használni, annál inkább, mert hiszen csupán a magát magyarnak vallók névmagyarosításáról van szó. Nagy nemzeti érdek, hogy csak azok maradjanak idegen nevűek, akik magukat nemzeti kisebbséghez tartozóknak vallják és azok, akik idegen hangzású történelmi nevűek. Magyar nemesi előnóvvel biró idegen nevűek használják nemesi előnevü- két is. (Szerk. megjegyzés: Névmagyarosításra vonatkozó felvilágosításokat ad a Névmagyarositó Társaság, Budapest V. Rothermere-u. 23.) Szabadka Károly Seredi hercegprímás előadása az egyházi törvénykönyvről. A Szent István Akadémia vasárnap délelőtt tartotta huszonharma- dik ünnepi ülését. Az ülésen csaknem teljes számban vett részt a katolikus püspöki kar, megjelentek igen ssokan a tudományos élet képviselőinek köréből is. A hercegprímás megnyitó beszédében bejelentette, hogy teljesen elkészült azzal az eg^házjogi összefoglaló munkával, amelybe még 1908- bau, X. Pius pápa megbízásából Gas- parri bibornok oldalán kapcsolódott Dele. Az ő különleges feladata volt, nogy válogassa ki és gyűjtse össze azoknak a törvényeknek a szövegét, amelyek az 1900 éves egyház százezernyi jogszabályából tudományos és gyakorlati célra felhasználhatók. A nercegrimás 10.500 törvényt válogatott össze, ezek közül 6.465-nek a szövegét is ismertette a nyolc kötetes, egyenként ezeroldalas munkában. Az utolsó zarokötetben különböző szempontokból csoportosítva 622 hasábból álló táblázatokban foglalta össze a felkutatott jogforráso* Gondolatok a névmagyarosításról és a visszatelepítésről
