Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 98. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. december 17 , 1 ARACSONYRA legszebb ajándék he­gedű, gramofon, gra­mofonlemez és tangó­harmonika. JÁTÉKSZEREK Legújabb társasjáték: „Ki a győztes hadvezér?“ alegjobbak s legolcsóbban csak GIEGLER bácsinál kaphatók; Szent Lőrinc-utca 3. sz. alatt. orosz támadásra —300.000 tonnát veszitett az angol kereskedelmi ha­józás két és fél hónap alatt. — ÁZ angol parlament titkos ülést tartott. — Január 8-án élelmijegyrendszer lép életbe Angliában. — Megtartják az 1940. évi bécsi tavaszi vásárt. — Elkészült Bócsben Európa leg­nagyobb rádió-orgonája. — A fin* nőket ezerkilométeres fronton fenye­geti az orosz támadás. — Amerika* nak 12 európai államnak dec. 15-ón 2.430,730,897 esedékes dolláradós­ságot kell fizetnie. — Angliában heti 112 gramm vajat kapnak személyen- kint. — A jngOSZlá? nők választó­jogot követelnek. — Meghalt Doug­las Fairbanks világhírű filmszínész. — Magyar pártvezetőket tartóztattak le ismét Szlovákiában. — Súlyos vasúti szerencsétlenség volt 17 ha­lálos áldozattal Németországban. — Olasz kikötőkben akadt német hajó- kát Jugoszláviának kínálják megvé­telre. — A CSeh protektorátusban egy hétre személyenkint 70 gramm vajat kapnak. — 30 fokos fagy van a sarkvidéki fronton. — A németek Szlovákiának havonta 80.000 tonna szenet és 20.000 tonna kokszot szál­lítanak.— Szlovákiában a véderőterve­zet szerint s 6 évtől 60 évig véderő­kötelesek. — Kivonják a forgalom­ból Németországban az angol és francia könyve két. — Szmirnában nagy földrengés pusztított. — A lap­pok 200.000 iramszarvast hajtottak a finn hadsereg élelmezésére. — A Bremen nagy német oceánjáró szerencsésen hazaérkezett. - Nin­csenek Anglia felé többé tiszta ke­reskedelmi útvonalak. — Madridban letartóztatták Kun Béla helyettesét, Méhes Bélát. — Olaszország érde­keit a tengeri ellenőrzésnél tisztelet­ben tartják a nyugatiak. — Másfél­millió katonát és 1000 repülőgépet vont már össze a szovjet a finn ha­táron. — Iziand sziget lakossága meg akarja szüntetni a perszonál- uniót. — Bulgária nem adja át a burgasi repülőteret a szovjetnek. — Negyven mérföld hosszúságban fel­robbant egy amerikai olajvezeték. — Az angol kormány megengedte a repülőgépszállitást Finnországba. TÁNCOLNI #5» ">; legjobban SZÓRAKOZNI . „magyar; KIRÁLY“« i.w! Kitűnő jazz- és cigányzene! Külön tánchelyiség! Szolid árak! volt 26-os kötelességének, hogy ez- redünk dicső emlékének és elesett baj társainkkal szemben való szere- tefünknek és hálánknak nemcsak szavakkal hanem tettekkel áldozunk. Az emlékműre eddig a következő összegek állanak rendelkezésre : Gyűjtés eredménye 1939. aug hó 31-én: 4212*28 P, Tóth Imre 10 P, Linkmann Ernő 5 P, Soós Pál újabb adománya 10 P, dr. Mattyasóvszky Béla 10 P, vitéz Lanky (Leidenber- ger) János 50 P, Léva város 20 P, dr. Eggenhofer Béla 50 P, Saigótar jani Kőszénbánya Rt. újabb 500 P, Muzsla község 26-osai 3770 P, Nagy- ölvediek 7 50 P, Búcsiak 23'50 P, Bátorkesziek 37 P, Köbölkútiak 7 40 és 15'90 P, dr. v. Ordódy Sándor 5 P, Fekete Rezső 5 P, Nógrád vár­megye 300 P. A gyűjtés eredménye 1939. dec. 5 én 5306*38 P. Az újabb, itt kimutatott adomá­nyokért hazafias köszönetét mond a 26-os emlékmű-bizottság. Nyergest János kiállítása. A Vármegyei Népművelési Bizott­ság rendezésében f. hó 8-án nyílt meg a MÉP helyiségében Nyergesi János festőművész csoportkiállitása. Dr. Frey Vilmos alispán, mint a bizottság elnöke lendületes megnyitó- beszédében méltatta a művész mun­kásságát és köszönetét fejezte ki a nagy számban megjelent érdeklődő közönség előtt. Utána a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság nevében Ein czinger Ferenc alelnök ismertette a kiállított képeket, hangsúlyozva az azokban jelentkező grafikus művészi értékeket. Ezen a bemutatón 64 képe sze­repel a művésznek és a válogatott anyag szinte csokorba kötve tárja fel Nyergesi művészi világát. Egyéni meglátás mellett tiszteli a környező világ valóságát. Nem az a fontos előtte sem már, hogy „mit“ ábrázol, hanem a „hogyan" ! Tehát ne ke­ressünk képeiben irodalmi tartalmai, mert az nem lenne oda való. Az egyszerű tárgy, tájrészlet, munkások, fejek minden hivalkodás és kikészí­tés nélkül kerülnek ki kezei alól. Amit és ahogyan a valóságból ki­emel és papírra tesz, azon van a hangsúly. Arra törekszik, hogy vi­lágos, egyszerű fogalmazásban, vo­nalak, tömegek és kevés szin ere­jével, főleg tehát a grafikus eszkö­zeivel teremtsen képet a látottakból. A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Záróra a karácsonyi ünnepek alatt. A kereskedelmi miniszter a kará­csonyi és újévi ünnepek zárórájával kapcsolatban a következő rendeletet adta ki: Hétköznapi záróra december 11- étől 23-6ig este 7 órakor. December 17-én, vasárnap : Élel­miszer-, cukorka- és hentesüzletek az eddigi rendelkezéseknek megfele­lően tarthatnak nyitva, a többi üzle­tek reggel 10-től délután 6 óráig. December 24-én, vasárnap: Az összes üzletek nyitva tarthatnak reg­gel 7-től délután 6 óráig. December 25-én: Cukorka- és vi­rágüzletek 10-től 2 óráig tarthatók nyitva. Fűszerüzletek 7—8-ig tejet szolgáltathatnak ki. Többi üzletek zárva tartandók. December 26-án: Ugyanúgy, mint karácsony első napján. Kivétel: Hen­tes- és mészárosüzletek reggel fél 7-től dóletőtt 11-ig nyitva tarthatók. December 31-én : Élelmiszerüzletek reggel 7-től délután 6-ig, cukorka­üzletek reggel 7 tői este 8-ig, mé­| szárosok és hentesek 7-től fél 11-ig, virágüzletek 10-től 2-ig, sütőüzemek pedig egy órával tovább tarthatók nyitva, mint más vasárnapokon. Január 1 én: A vasárnapi mun­kaszünetre vonatkozó intézkedések irányadók. Esztergomvármegye Nép­művelési Bizottságának közgyűlése Nagy érdeklődés mellett folyt íe f. 9-en, szombaton délután 5 órakor a Fürdő Szálló külön termőben Esz­tergomvármegye Iskolánkivüli Nép művelési Bizottságának közgyűlése. Megjelent a gyűlésen dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, dr. Brenner Antál polgármester-helyettes, dr. Ba­logh Albin és Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsosok. Borz Lajos kir. tanfelügyelő, Rákosi Károly, a vármegyei tanitóegylet elnöke, a nép­művelési bizottság tagjai és sok ér­deklődő. Dr. Frey Vilmos alispán elnöki megnyitója átán Simándi Béla nép­művelési titkár számolt be az elmúlt év népművelési eredményeiről, a vár­megye községeiben tartott nagyszá­mú előadásról, tanfolyamról, ame­lyek előadói legnagyobbrészt tanítók, tanárok, papok, orvosok, jegyzők voltak. Utalt arra, hogy a túlsóféli felszabadulás után Komárom-Eszjer- gom vármegye szétvált és Eszter­gom vármegye a párkányi járással bővülve külön népművelési terüle­tet alkot. A jövő munkaprogramról szólva hangsúlyozta azt, hogy mi­lyen nagy munka vár az iskoiánki- vüli népművelésre a párkányi járás­ban, különösen a serdült ifjúság ha­zafias nevelése terén. A népművelési titkár tájékoztató előadása után Rákosi Károly felszó­lalásában javasolta, hogy a Komá­romba távozott Wiesenbacher József népművelési titkár buzgó és eredmé­nyes munkásságáért jegyzőkönyv­ben mondjon köszönetét a bizottság. Hangsúlyozta továbbá, hogy az el­távozott népművelési titkárnak fő­ként azért sikerült olyan szép ered­ményeket elérnie a vármegye nép­művelésében, mert mindenkor kar­öltve, megértéssel dolgozott együtt a tanítósággal. Ezt a megértő, jóaka- ratú együttműködést atanlotta az új népművelési titkárnak is, akinek lel­kes munkája valóban megérdemli a támogatást. A felszólaláshoz helyes­léssel járult hozzá a közgyűlés. Intézetközi értekezlet a bencésgimnáziumban. Esztergom város és környéke tan­intézeteinek vezetői, tanárai és ta­nítói dr. Balogh Albin tanügyi fő­tanácsos, gimnáziumi igazgató és Borz Lajos kir. tanfelügyelő meg­hívására közös pedagógiai értekez­letre jöttek össze kedden délután fél 5 órakor a Szent István gimná­zium dísztermében. Az intézetközi értekezlet dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos nyitotta meg, aki elnöki megnyitójában szívélyes szavakkal köszöntötte a gyűlésen megjelent Csaplovits József tankerületi kir. fő igazgatót. A kir. főigazgató hosszabb beszéd­ben válaszolt az üdvözlésre, amely­ben a pedagógiai működés irányel­véül a szeretetet jelölte meg. Hang súlyozta, hogy az élet főirányelvéül is a szeretetet kell elfogadnunk, amely nélkül nincs műveltség. Elsősorban az Istenszeretet, az Amor Dei vezesse; a pedagógust munká jában és pedig ne a vallási külső­ségek elsajátítása, hanem a benső­séges lólekművelés legyen a főcél. A második az Amor Patriae, a ha­zaszeretet. Ezzel kapcsolatosan hang súlyozta a kir. főiagazgató, hogy n a nagyhangú, frázisos hazafiasságra hanem a komoly, tettekben, áldó zatokban megnyilatkozó hazaszere­tetre kell nevelnünk a magyar ifjúságot. Emellett a nevelői szeretet is elsőrangú fontosságú, azaz a ta­nár és tanító szeretettel közeledjen Tanítványaihoz és atyai vezetője le­gyen az élet problémáinak megis­merésében. A komoly pedagógus nem puszta parancsokkal, hanem alázatos, megértő lélekkel dolgozik. Terjesszük ki szeretetünket, meg­értésünket a szülőkre is, értsük meg gondjaikat. Szomorú látvány a szü­lőkkel hatalmaskodó pedagógus — mondotta a kir. főigazgató. Hassa át a pedagógus működését hivatás­szeretet és eszmények szeretete, hogy eredményesen szolgálhassuk az újabb magyar iskolapolitikát. Végül a kollégiális szerete tre hivta fel a figyelmet a kir. fői gazgató, akinek mélyenszántó, értékes gon­dolatokban gazdag beszédét lelkes tapssal fogadta a hallgatóság. Az értekezlet előírt tárgykörének meg­felelően Rádly Mihályné dorogi ta­nítónő és Nagy Imre tokodaltárói igazgatótanitó a kis leányok illetve fiúk neveléséről, fegyelmezéséről, dr. Marczell Árpád c. gimn. igazgató és Nádler István pápai kamarás tanító­nőképző igazgató pedig a serdült- ifjúság nevelési kérdéseiről tartott értékes előadást. Az értekezlet dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos, igazgató záró­szavaival ért véget. HÍREK i*aMBftnBilHÍHÉIIBiaillllilllMI<llll Ilii UN 1—1 Hl ■MIITWI MII »IMiH lllllfl U Érdemes megjegyezni, nagyon is érdemes gondolkozni róla és megszívlelni, amit dr. Lépőid Antal a vármegyei nép­művelési kulturestén mondott a művelt és műveletlen emberről. Azt mondja dr. Lépőid Antal a magasszínvonalú kulturest el­nöki székében, hogy hamarjában nem volna könnyű feladat annak megállapítása, hogy ki a művelt és ki a műveletlen ember. (Bizo­nyára a sok csalóka .mázra és a sokféle szubjektív felfogásra, el­térő véleményre gondolt) Azon­ban mégis megjelöl két jellemző tulajdonságot, amelyről feltétlenül felismerhető a művelt ember. A művelt ember jellemző tulaj­donságainak egyike a tisztesség­tudás, a más ember tiszte­lete, a másika a felelősségérzet. Műveletlen ember az, aki a maga tudományával és jelesnek képzdt tulajdonságaival, munkakörével el­telve a másik embert és a más munkáját nem tiszteli, nem be­csüli. Műveletlen ez az ember még akkor is — mondja az illusztris előadó — ha egyetemet végzett! A művelt embertől feltétlenül megkívánjuk a felelősségérzetet kis és nagy dologban egyaránt, ez a felelősségérzet pedig annál inkább nő és mélyül, minél kényesebb er­kölcsi dologról, minél nagyobb nemzeti és társadalmi ügyről és minél inkább embertársaink éle­tébe vágó kérdésről van szó. Könnyű megismerni a műve­letlen embert a felelősségérzet hiá­nyáról. A műveletlen ember nem csinál magának lelkiismereti kér - dést abból, hogy esetleg ember­társának fájdalmat és működési közületeinek erkölcsi károkat és hátrányokat okoz tetteivel. Megjegyezzük, megtanuljuk, sőt bizonyosan vannak, akik a saját bőrükön is megtapasztalták az elmondottak igazságát. Az említett két műveltségi norma figyelembe­vételével azonban meg kell álla-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom