Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 90. szám

EsmmMKE HATVANADIK ÉVFOLYAM 90. SZÁM.. VASÁRNAP, 1939. NOVEMBER lö Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresetén? politikai ŐS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 2(L fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városi költségvetés Városunk képviselőtestülete a múlt hét folyamán tárgyalta le az 1940. évre megállapított költségvetést. A költségvetés mindenkor hű tükör­képe egy város életének s a rideg, hosszú számoszlopokból pontos kö­vetkeztetéseket lehet vonni a gazda­sági, a társadalmi élet minden meg­nyilvánulására. A jövő évi költségvetés két vég­összege: szükséglet 1,208 856 P, a fedezet pedig 1,009.503 P. össze­sen tehát 199.353 P fedezetlen, en­nek a hiánynak kiegyenlítésére a város képviselőtestülete 110 %-os pótadót határozott el. A számokon keresztül tekintve a város gazdasági életét, tehát meg­lehetősen pesszimisztikus képet nye­rünk. A pótadószázalék nem állt meg azon a csúcsponton, amelynél na gyobbat már alig tudunk elképzelni. Az a várt fejlődés, a közterhek csök­kenése, az üzleti és forgalmi élet élénkülése, amelyet a tavalyi költ­ségvetés tárgyalásánál, ha kifejezet­ten nem is, de titokban mindenki remélt, egyelőre nem jött el. A bevételek emelkedtek ugyan cca 69.000 P-vel, de ugyanakkor a ki­adások több, mint 70.000 P-vel növekedtek. A kiadási tételek emelkedése az egész költségvetésen keresztül ta­pasztalható, de érdemes kiemelni a jelentősebb emelkedéseket: mező- gazdasági népiskola, épületfenntar­tás, a Rudolf-féle kegydij, a beszál- lásolási és előfogati költségek, a tűz­oltóparancsnoki állás betöltése, a tűzoltófelszerelések, üzemanyag fo­gyasztásának emelkedése stb. A bevételi előirányzatok közül örvendetesen növekedtek a kövezet­vámok, amelynek 60.000 P-ős emel­kedése a visszacsatolás előtti állapot­hoz képest több, mint 100 % os emelkedést jelent. A helypénzjövedelemnél is mutat­kozik többlet a múlthoz képest. Ez a pillanatnyi haszonnál többet jelent, mutatja ugyanis azt, 'hogy piacun kát lényegesebben többen keresik fel, amivel kedvezőbb fogyasztási lehetősége k állanak városunk közön­ségének rendelkezésére. De még messzebbi következtetéseket is von­hatunk le. A piaci árusok, gazdák és kistermelők apró bevételeiket Esz­tergomban költik el s ezáltal váro­sunk gazdasági vérkeringésébe új szint hoznak be. Egyelőre természetesen a keres­kedelmi élet komoly akadálya az a lényeges árdifferencia, amely szinte alig magyarázhatóan áll fenn az esztergomi és a párkányi árindexek között. A költségvetést tárgyaló közgyű­lésen legtöbb kifogás az irányban hangzott el, hogy a költségvetésben nem nyilatkozik meg az a város- politikai koncepció, a jövőbe való előrelátás, amely a költségvetést a matematikai számoszíopokon keresz­tül a jövő fejlődés biztos eszközévé teszi. Valami igazság van is ebben. Mert semmiképpen sem lett volna szabad a kiadási tételeket emelni azzal pár­huzamosan, hogy a bevételek emel­kedtek. Ennek helye lenne olyan esetben, ha a pótadó nem száz szá­zalékon felüli lenne. De igy minden bevételemelkedést csak arra sza­badna fordítani, hogy a hihetetlen adóteher bármiképpen is csökkent­hető legyen. Természetes dolog, hogy vannak kiadások, amelyeket megtakarítani, vagy lefaragni nem lehet. De itt nem igen hisszük, hogy ez az eset állana fenn. Esztergom város költségveté­sében a bevétel-emelkedés majdnem teljes mértékben a párkányi járás visszacsatolásával kapcsolatos, a kiadások emelkedését pedig ennek következményeként semmiképpen sem lehet felfogni. Tehát mi lett volna akkor, ha a bevétel-növekedés elmarad, vájjon akkor is nélkülözhe tetlenek lettek volna ezek az új ki­adások. Mert ha igen, akkor Eszter­gom város polgárai 160°/o os pót­adót fizethettek voina az 1940-es évben. Éppen ezen megfontolások alap­ján teljes mértékben osztjuk a fel­szólaló városi képviselőknek azt a felfogását, hogy a költségvetés össze­állításában minél nagyobb teret kell biztosítani a polgárság képviselőinek, mert végeredményben ők hivatottak arra, hogy közvetlen tapasztalatból állapítsák meg a lakosság teher­viselőképességének végső határát. A költségvetés részleteiről egyéb­ként a következőkben számolunk be : A személyi járandóságoknál két tétel okozott különösebb emelkedést, a hivatásos tűzoltóparancsnoki állás betöltése és Rudolf Istvánná részére jogerősen megállapított kegydij. Az utóbbi tételnek költségvetési előirány­zásával befejeződött az a hosszú Rudolf-féle per, amelyet, mint előre­látható volt, a város elvesztett. A perköltségek, az elmaradt hátralékos kegydijak fantasztikus összeget tesz­nek ki, a pótadónak mintegy 60 %-át. Mindenesetre a dolgon már nem lehet segíteni, de a jövőre nézve alapos tanulságot szolgáltat arra nézve, hogy a végkimerülésig való reménytelen perlekedés hihetetlen károkat okozhat a városnak. A költségvetésben végzetes súlyos teher a nyugdijak összege: 97.147'50 P, amelyhez hozzájárul még a 11.613'20 P összegű kegydij. A két tétel meghaladja a 100.000 P-t s a városi költségvetés egy tized részét. Semmieseíre sem egészséges állapot, amin, ha egyelőre nem is lehet se­gíteni, de okulás a jövőre nézve, hogy a nyugdíjazások kérdését az illetékes bizottság a legnagyobb meg­fontoltsággal kezelje. A folyó adminisztrációval kapcso­latban két tételnél látunk emelkedést: a telefondíjaknál és különböző ki szállásoknál. Mint az indokolás mondja: a telefonbeszélgetéseknél a beszélgetésenkinti fizetés rendszerére való áttérés lényegesen meghaladja az eddigi átalányösszeget. A kiszál­lási dijak pedig amiatt emelkedtek, hngy nagyon megszaporodtak azok a városi ügyek, amelyeket csak sze­mélyes utánjárással lehet elintézni. A tűzrendészetnél is lényegesebb emelkedés látható. Itt a megnöveke- detí létszám miatt a fűtési, világí­tási előirányzatot kellett növelni. De emelkedett az újonnan beszerzett motoros járművek üzemanyag-költ­sége is. A tüdőbeteggondozó intézetnél visszaesőkként a szükséglet, de ezt az a kényszerítő körülmény tette elkerülhetetlenné, hogy 1939. évtől kezdődően remélt megyei segély fel­emelése elmaradt. Egyébként a közegészségügyi cso­port végösszegei: kiadás 24.005 P, (23.869 P), bevétel 18.500 P, (19.200 P). Az állategészségügyi csoport téte­lei: kiadás: 15,654 P (12.745 P), bevétel 12.150 P (9350 P). (Folytatjuk.) Városunk új helyőrségének esküje Vasárnap ünnepnapja volt Eszter­gomnak. A város ekkor üdvözölte az Esztergomba helyezett Vili. utász zászlóaljat s eskor volt a zászlóalj újoncainak ünnepélyes eskütétele is. Az ünnepség ünnepi szentmisével kezdődött a belvárosi kegyúri plé­bánia-templomban, majd utána fél 11 órakor gyülekeztek a meghívott elő­kelőségek és a nagyközönség a nagylaktanya erre az alkalomra ün­nepélyesen feldíszített udvarán. A megjelent előkelőségek között ott láttuk dr. Csárszky István pre- látus-kanonokot a hercegprímás és a székesfőkáptalan képviseletében, dr. Frey Vilmos alispánt, dr. Bren­ner Antal polgármesterhelyettest, a közhivatalok, a hatóságok vezetőit, a középiskolák igazgatóit stb. A dísztribünnel szemben sorako­zott fel a zászlóalj zenével, mögöt­tük pedig a kivonult vitézek, front­harcosok és leventecsapatok állot­tak fel. Pontban fél 11 órakor érkezett az ünnepség színhelyére az állomáspa­rancsnok és fogadta a zászlóalj pa­rancsnokának jelentését, majd el­lépett a kivonult csapatok a-céle előtt. A szemle után az állomáspa­rancsnok a szószékre lépett és magasszárnyalású beszédben mél­tatta a nap jelentőségét, köszön­tötte a megjelent előkelőségeket, a VIII. utászzászlóaj tisztikarát, legény­ségét. Esztergom város közönsége nevé­ben dr. Brenner Antal polgármester- helyettes mondott beszédet és hang­súlyozta, hogy Esztergom őszinte, meleg szeretettel várta a Vili. utász­zászlóaljat és itt tartózkodásának első napjaitól szivébe zárta új hely­őrségét. A zászlóalj nevében a zászlóalj­parancsnok köszönte meg az üdvöz- léseket és kérte, hogy a város lakos­sága tartsa meg szeretetében a zászlóaljat. A nagyhatású beszédek után a zász­Heti események BELFÖLD Előállítottak 39 rémhirterjesztőt a fővárosban. — November 1-ig Bu­dapesten 186.840.563 pengő adó folyt be. — Az OTI tiszta vagyona 203 millió pengő. — 85 millió pengő volt a biztosítók múlt évi díjbevé­tele. — Bulgária tenyészméneket, Németország juhokat vásárol Ma­gyarországon. — Balatonfüreden f. hó 26-án lesz a képviselőválasztás. Ambrus Józsefet választotta ismét fővezérévé a Turul Szövetség. — Radocsay László igazságügyminisz­ter a MEP hivatalos jelöltje Balaton- füreden. — Két hét alatt 110 va­gon baromfi ment ki Angliába. — Nem szabad többé zergére vadászni a Tátrában. — Zár alá vették Kassa szlovákiai erdőbirtokát. — Hatvan­két fillért fizettünk rá a kivitt vaj kilogramjára. — Elhagyta a nyom­dát az első magyar-orosz nyelvgya- korlókönyv. —,A Vöröskereszt üze­neteket továbbit a hadviselő orszá­gokba internált polgári egyénekhez. — Olaszország 1400 vágómarhát, Svájc 1000 hússertést vesz át ha- vonkínt. — KÖZÖS vezetés alá ke­rülnek az állami üzemek. —12.200 kilométer hosszú főközlekedési útvo­nalunk. — Egy ÓV alatt 13 ezerrel szaporodott a telefonelőfizetők szá­ma. — 468.000 rádióelőfizető van Magyarországon. — A Máv-nak 47 millió pengő deficitje van. — BÓr- bevette az IBUSz a lillafüredi Pa­lotaszállót. — Kilencmillió pengőbe kerül a kassa—miskolci útvonal épí­tése. — Budapesten munkáslakáso­kat épít az állam. — Megszüntette működését a Magyar-Szlovák Bank. — 4800 hold birtokot parcelláznak Somogybán. KÜLFÖLD A holland kormány hazaküldi az angol és francia állampolgárokat. —- Anglia fontolóra veszi • a bulgárok dobrudzsai követelését. — A SZ0?jet és finn tárgyalások megszakadtak, mert a szovjet ragaszkodik követelé­seihez. — A pápa táviratot intézett a belga királyhoz. — A müncheni merénylet előkészítését már augusz­tusban megkezdték. — Cáfolják a volt német trónörökös kivégzéséről szóló hirt. — Németországban ösz- szeütközött két személvonat. 43 ha­lott és 60 súlyos sebesült. — Hu- házkodási jegyeket bocsátottak ki Németországban. — 400 amerikai repülőgép már elindult Anglia felé. — Egyes romániai olajforrásban hé­liumgázt fedeztek fel. — Hollandiá­ban kioltották az összes tengeri vi­lágítótornyokat. — Angliában déli imát mondanak a hadbavonultakórt. — Tilos Lettországban külföldiek­nek a szovjet határ közelében lakni. — A francia miniszterelnök szemlét tartott a nyugati arcvonalon. — Le­ningrad környékén kihirdették az ost­romállapotot. — Finnország nem ad flottatámaszpontot Oroszországnak. — A német repülőgépek támadást intéztek az angol Shetland szigetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom