Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 86. szám

2 BBZXERÜDI || IIDBKE 1936 november 5 nem lehet gyorstalpalással elintézni. Az előre nemlátás mór eddig is igen sok kórt okozott a városnak. Nádler István: Magáévá teszi azt a véleményt, hogy a költségvetés összeállításában részt kellett volna juttatni a képviselőtestületnek is. így lehetőség nyílott volna arra is, hogy az eddigi bizottsági határoza­toknak érvényt szerezzenek a költ. ségvetésben. Szomorú kritika a vá­rosra nézve, hogy Szentgyörgymező egyes utak tekintetében hátramara- dottabb állapotban van, mint pl. Kesztölc. Itt a végső ideje annak, hogy a gazdasági élet egész vona­lon revizió alá vettessék. Dr. Brenner Antal és Frommer Ferenc felvilágosító szavai utón a képviselőtestület a költségvetést egy­hangúan elfogadta. Ugyancsak elfogadták a kórházi költségvetést, majd tudomásulvették, hogy a vágóhíd tervezésével a be­nyújtott pályaművek nyertesét : Markó József váci műépítészt bíz­ták meg. Igen élénk vita volt ismételten a cigányok elhelyezésével kapcsolat­ban, amelyben résztvettek : Schalk- hász Ferenc, vitéz Dudás László, dr. Hamvas Endre, vitéz Szivós- Waldvogel József, Erős István. A képviselőtestület megállapította, hogy az újonnan kijelölt hely sem alkalmas a cigányok letelepítésére és a költségek is túlzottak. Végül is a közgyűlés úgy határozott, hogy a bizottságot a letelepítés kérdésében, újra kiküldi. A képviselőtestület ezután kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt, ame­lyekről lapunk hírrovatában emléke­zünk meg. Tisztelegjünk a Hősök-szobra és az Or­szágzászló előtt! A vármegyei „Vitézi Szék Társa- dalmi Bizottsága* újból és újból lel­kiismereti kötelességének tekinti fel­hívni Esztergom város és a város­ban megforduló idegenek figyelmét azon hazafias kötelességre, hogy a Hősök szobra és az Orszógzászló előtt elhaladva mindenki kalapeme­léssel vagy katonás tisztelgéssel je­lezze kegyeletét, dicső hőseink em­lékoszlopa és az Orszógzászló előtt. Ezzel szemben sajnos szégyen­kezve látjuk nap-nap után, hogy egy pár öreg harcos és a lelkes if júségon kívül senki nem érti meg az emlékoszlop alatt pihenő hőseink érdemeit és nem becsüli meg saját fiainak hősi véráldozatát. Pedig bi­zonyára naponta sokan haladnak el a szobor előtt olyanok, akiknek a világháborúban valahol ismeretlen­ben hősi halottjuk pihen. Ezek emlékére és megbecsülésére miért nem emelnek kalapot e szo­bor előtt ? Azok pedig, akiknek szán­dékosan vagy Isten kegyelmétől nincs hősi halottjuk, nem éreznek lelkifurdalást vagy örök hálát a szo­bor előtt ? Mi, akik ismertük e hősöket s így tudjuk mit érdemelnek, vártuk, hogy törvény fogja szabályozni a köteles tiszteletadást. Sajnos, ily rendelke­zés csak a hadseregre, leventékre, cserkészekre stb. vonatkozik. Hát a mai időkben nem minden magyar ember katona ? Hát az"apák, anyák, testvérek oly hemar elfeled ték hősi halottaikat? Emlékezzünk reájuk örök időkig, amint hősi vé­rükkel örökre beírták nevüket a ma­gyar történelembe. Ha elmegyünk a szobor előtt, gondoljunk arra is, talán holnap nekünk is köszönnek ily hősiszobor alatt. Ha nem becsüljük meg hős elődeinket, minket is ez a sors fog érni 1 Ha az Országzászló előtt megyünk el, gondoljunk a rabságban sinylődő testvéreinkre, akik várnak, akik ér­tünk és miattunk szenvednek. Gon­doljunk régi történelmi határainkra, melyek parancsolóan hívnak. E zász­ló minden nap, éjjel és nappal ezekre emlékeztet ! Tudjuk, hogy minden magyar e gondolattal, e vággyal és áldozatkészséggel él és dolgozik. E közös akarásunknak, elszántsá­gunknak adjunk minden alkalommal kifejezést, midőn e zászló előtt el­haladunk. Tisztelegjünk I Kérjük a közönséget, értsék meg e két jelkép nagy erkölcsi és neve­lési jelentőségét. Mindenkit kérünk, értsék és hallgassák meg kérésün­ket, értsék meg a mai komoly idők parancsát: Tisztelegjünk a Hősök- szobra és az Országzászló előtt ! A vármegyei vitézek Társadalmi Bizottsága. Mit kell tudni a háztulaj­donosoknak a házadóról? November hó folyamán minden háztulajdonos köteles háza jövedel­méről bevallást adni. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a városhá­zén darabonkinl 10 fillérért átvehető. A bevallás kitöltésére vonatkozó út­mutatást a nyomtatvány közli. Az ott közöltekhez az alábbiakat jegyez zük meg: Házadó alá esik minden lakóház és minden állandó jellegű épület, nemcsak akkor ha bérbe van adva, hanem akkor is, ha a tulajdonos maga lakja, vagy használja. Az üre­sen álló házak rovatába azonban je­gyezzük be: „üresen áll“, haszon­értékül pedig a legutóbb kikötött évi bérösszeget kell bejegyezni. A bevallási ívbe irt adatokról a magunk használatára készítsünk má­solatokat. A bevallási iveket novem­ber hó folyamán kell a város adó­számviteli osztályánál, ott ahol az adót számfejtik benyújtani. A be­nyújtást ne hagyjuk az utolsó na­pokra. A benyújtásról kérjünk elis­mervényt. Aki a benyújtásra meg­állapított határidőt be nem tartja, azt szigorúan megbüntetik. Kézműipar űzéséhez szolgáló he­lyiségeket állandó adómentesség il­leti meg, ha azokat a tulajdonos maga használja. A főbérlők az al bérletbe adásból származó jövedel­meik után általános kereseti adót tartoznak fizetni (tehát február hó­napban kereseti adóvallomást kell benyújtaniok), az a főbérlő azonban, aki bérelt lakásából egy bútorozott szobát csak azért ad ki albérletbe, hogy lakbérét könnyebben fizethesse, kereseti adóvallomást beadni nem köteles, mert az ilyen albórbeadást hasznothajtó foglalkozásnak nem te­kintik. Szegénysorsú háztulajdonosok, a négynél több gyermekes háztulajdo­nosok, továbbá a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, Karoly- csapatkeiesztesek és vitézségi érem­tulajdonosok százalékos adókedvez­ményt igényelhetnek. Állandó adómentesség illeti azo­kat az egy szobából és mellékhelyi­ségekből álló épületeket, amelyek­nek tulajdonosai, vagy a tulajdo­nossal közös háztartásban élő csa­ládtagjai szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek napibérért. A fegyvergyakorlatra bevonultak között sokan vannak, akik azt hi­szik, hogy katonai szolgálatuk tar­tamára tőlük lakósbér nem igényel­hető. Ez a vélemény téves. A lak- bérfizetést a tavaszi bevonuláskor kiadott rendeletek szabályozzák. Felhívjuk a háztulajdonosok figyel­mét arra, hogy nap-nap után érkez­nek panaszok, amelyek szerint a háztulajdonosok általában nem haj­landók többgyermekes családoknak lakást adni. Ez nemzeti szempont­ból is súlyosan kifogásolható. Ipartestületi közlemények Közszállitások alkalmából az oda­ítélésre, átvételre, felülvizsgálatra és járandóságok kifizetése határidejé­nek pontos betartása érdekében a belügyminiszter 5654—1939. B. M. ein. szám alatt körrendeleletet adott ki valamennyi alárendelt közülethez. A rendelet a következő: „A m. kir. iparügyi miniszter úr közlése szerint mind sűrűbben ér­keznek hozzá panaszok arról, hogy a megrendelők a Közszállitási Sza­bályzatban az odaítélésre, az átvé­telre, a felülvizsgálatra, az utófelül­vizsgálatra és ezzel kapcsolatban a bánatpénz és biztosíték visszautalá­sára, valamint a részletfizetés és vég­járandóságok kifizetésére előirt határ­időket nem tartják be pontosan, il­letőleg az ügyintézés lassúsága tel­jesen reménytelenné teszi azt, hogy a határidőkön belül kifizetések tör­ténhessenek. Ez alkalommal nyomatékosan fel­hívom a közszállitási ügyekkel fog­lalkozó tisztviselők figyelmét a Köz­szállitási Szabályzatban vonatkozó §§-aiban foglalt határidők feltétlen pontos betartására. Sőt, főleg a kis- forgótőkével rendelkező vállalkozók, iparosok, kereskedők, őstermelők ne­héz gazdasági helyzetének szem előtt tartása érdekében szükségesnek lá­tom azt is, hogy a bánatpénz és biztosíték visszafizetése, valamint a részletfizetés és végszámlák kifize­tése az utalványozási eljárás leg­gyorsabb lebonyolításával, a Köz­szállitási Szabályzatban előirt határ­idők lehető megrövidítésével történ­jék meg. Amidőn a Közszállitási Szabályzat 8. §-ának legszigorúbb szem előtt tartását elrendelem, egyben uta­lok a 9. § bán megtorlásként kisza­bott fegyelmi felelősségre is.“ Ezt a rendeletet minden közszál- litást végző iparos és kereskedő örömmel veszi tudomásul, s talán megszűnnek azok az anomáliák, hegy a megdolgozott részletfizetés vagy végjárandóság kifizetésére hó­napokig, sőt néha tovább is várni kellett. HIHMMflItMIHMtWMI Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HÍREK Negyedszázados jubileumát érte el Halottak estéjén az a meg­ható gyertyagyújtogatás, amely a temetői kápolna előtt álló nagy kőkereszt körül történik. A borzal­mas világégés első esztendejének Mindenszentek napján volt az első gyertyagyújtás a kereszt körül. Nem lehet elfelejteni azt a szó- morú estét. Először csak egy, az­után kettőt három, majd rövide­sen egész gyertyakoszorú fénylett és lobogott a kőkereszt lábánál és világította meg a halovány, köny- nyes arcokat, a bánatosan lehaj­tott fejeket. A közösen átérzett mérhetetlen fájdalom szolidaritása hozta össze ezeket az embereket a mindenki keresztje köré, amelyen a min­denki Krisztusa függ és mind­nyájunk vigasztaló Jézusa szen­ved. Itt egymás kezéből gyújto­gatják az emlékezés gyertyáit, az örök világosság jelképét azok szá­mára, akiknek sírját hiába kere­sik az esztergomi temetőben, mert holtan sem térhettek haza az édes anyaföldbe. A legszomorúbb, leg­fájóbb gyertyaégetés ez, amely tele van szívvel, lélekkel és amely a hősi halál fenséges hangulatá­val gazdagítja a Halottak estéjét. így volt ez 25 évvel ezelőtt és igy van ma is. A szerető szivek kegyeletének lyertyácskái me ggyul- ladank a temetői kereszt körül, nem fogynak a fények, s ót az első, 1914-es novemberi gyertya- gyújtás óta mintha megtízszere­ződött volna az égő gyertyakoszorú. Csak a kereszten függő Jézus, ki a szivekbe lát, tudja, jön-e a fájdalmakra vigasz és enyhülés, vagy még újabb fájdalmak és megpróbáltatások szakadnak az emberiségre l Személyi hirek. A városi köz gyűlés Sinka Istvánt helyettes tanár minőségben megválasztotta a város gimnázium tanárává. A megüre# sedett kórházgondnoki állásba he1* lyettesűl Némethy Jenőt, ellenőri he" lyettesnek pedig Bárdos Aladárt ne * vezték ki. Dr. Tóth Lászlót a pol" gármesíer a városhoz közigazgatás" gyakornoknak kinevezte. I Eljegyzés. Krátky Eta úrleányt1 eljegyezte Hűn Jenő r. k. uradalmi tanitó Farkaspusztáról. Miniszteri elismerés. A m. kir. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Árpássy Gyula tanítóképző int. ta­nárnak és Szkalka Lajos gyakorló iskolai tanítónak f. ó. szept. 28.-án elismerését és köszönetét fejezte ki azokért az értékes szolgálatokért, amelyeket mint a Felvidék tanítósága részére rendezett átképzőtanfolyamok előadói kifejtettek. A Tanult Férfiak Mária Kong­regációja november havi közös szentáldozását 5 én, vasárnap dél­előtt 8 órakor tartja a szentferenc - rendiek teplomában. Házat vásárolt a város. Utca­rendezés céljaira a város megvásá­rolta a Vitál-féle házat. Magéra az utcarendezésre egyenlőre nem kerül sor, de a jövő szempontjából elke­rülhetetlen volt a ház megvásárlá­sának elhatározása. Ma, november 4-én, szombaton este a „Magyar Királyiban nagy disznótoros vacsora!

Next

/
Oldalképek
Tartalom