Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 81. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 81. SZÁM. ' CSÜTÖRTÖK, 1939. OKTÓBER 19 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Seresetén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár í hóra : 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer • Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD 26 millió pengő új terhet ró a tár­sulati adóreform a vállalatokra. — Szovjet és Magyarország gazdasági egyezséget köt. — Megindulnak a légijáratok Berlin-Bócs-Bud^pest-Bu­karest között. — Szent-Gförgyi pro­fesszor megkapta s legmagasabb ju­goszláv kitüntetést. — Felfüggesz­tette két hónapra a MÁV a szállí­tási hűségnyilatkozatot. — Az idén 188 vagon kávét és 20 vagon teát vámoltak el a gyarmatárúkereske- dők. — 2563 millió bevétellel és 2693 millió pengő kiadással zárult az állami költségvetés. — Meghalt gróf Szapáry Pál volt fiumei kor­mányzó. — Budapest és öt vidéki város kapott eddig házadómentessé­get. — Tizenkétezer vasutas van a sport szolgálatában. — 4000 vagon lisztet szállítunk Németországnak. — 292.901 alkalmazottat tart el a ma­gyar állam. — 34 millió pengőt for­dít az állam az idén telepítésre. — KÜLFÖLD Elsüllyesztette egy német tenger­alattjáró a Royal Oak angol óriás­cirkálót. — A szovjetszerződés nem jelenti a baki államok bolsevizálá sat. — Igazolványt kapnak Buka­restben a lengyel foglyok. — Finn­ország átad négy szigetet a szovjet- nak és nem erősíti meg az Aalan- szigeteket. — Lezárattak a lengyel- országi hadműveletek. — Németor­szág a háború ellenére is emeli ki­vitelét. — Nagyobb mennyiségű ga­bonát szállít Románia Németország­nak. — Az idei búzatermés az Egye- sült-Államokban 1.570,795.000 bus- helre emelkedett. — Németország hadirepülőgépeket szállii Balkánra. — Hlond lengyel bíboros hercegprí­más visszatér Legyelországba. — 3.863,755 iakosa van Finnországnak. — Három hidat felrobbantottak a franciak Rajnán. — Százezer néme­tet telepítenek haza Deinrolból. — Benest Prágában mikrofon-forradal­márnak nevezik. — 8 millió mm rizs termett Olaszországban. — A moszkvai egyezményt francia és an­gol hozzájárulással írták alá a törö­kök. — A svedek megerősítették a finn határ közelében lévő várakat. — Külön zsidó tartomány less Len­gyelországban. — Kötelezővé vált az általános munkaszolgálat Finnor­szágban. — HadíkÖlCSÖn helyett adó­emelés lesz Németországban. — A román kormány elismerte a nagy­váradi református püspökséget. — Franciaországban a kenyér kétsze­resere drágult. — Norvégia, Svéd­ország, Dánia királyai és a finn ál­lamfő Stockholmban tanácskozásra jöttek össze. — A volt berlini len­gyel követ Parisban közkatonának jelentkezett. — Három német ten­geralattjárót pusztítottak el az ango­lok. — Pnccsra készültek a letartóz­tatott elszaszi autonomista képvise­lők. — Benes két házat vett Lon­donban. — Nem tartják meg a nizzai eucharisztikus kongresszust. — Ki­lencmillió katolikus hivő került szov­jeturalom alá a lengyel megszállás folytán. — Indiában internálják a németeket. — Mussolini új béketsr-7 vet dolgozott ki. — Finnország nem köt szövetséget a szovjettel. — Lip- pert berlini főpolgármester frontszol­gálatot teljesít. — Jáva szigetén 48 tűzhányó borzasztó katasztrófákat okozott. — Csárszkyt kinevezték eperjesi püspökké. — A német re­pülők megjelentek Skócia partjain. — 800 tengerész vesztette életét az angol csatahajó elsülyesztése al­kalmával. — Hetvenezer szo/jetka- tona lesz a balti államokban. - Ká­roly román király 46 éves. Vármegyei gyűlések Esztergom vármegye törvényható­sága dr. Radocsay László főispán elnöklésével kisgyűlést és közigaz­gatási bizottsági gyűlést tartott f. hó 10-én, kedden délelőtt a tagok élénk részvételével. A kisgyűlés 60 pontból álló tárgysorozatának ügyeit Vizváry Viktor vm. tb. főjegyző, dr. Jánoskúti József vm. aljegyző és dr. Hajdú György vm. közig, gya­kornok adta eiő. Tárgysorozaton kívül felszólalt a kisgyűiésen Reusz Ferenc takarék- pénztári igazgató. Előadta, hogy az Esztergomból Budapestre induló autóbuszjáratot beszüntették. A Léva —Esztergom—Budapest között járó autóbusz mire Esztergomba ér, any- nyira megtelik, hogy vagy életve­szélyesen túlzsúfolt kocsiban kény­telenek utazni az esztergomiak, vagy lemaradnak. Ez a helyzet a Marcell- háza—Esztergom—Budapest között közlekedő autóbusznál is. Ez tartha­tatlan állapot. Kapcsolatosan a felszólaló erősen kifogásolta és helytelenítette azt is, hogy Máv. több esztergomi vonat­járatot beszüntetett Esztergom—Bu­dapest, Esztergom—Komárom és Esztergom—Párkány-Nána viszony­latban. Különösen helytelenítette a reggeli 8 órai gyorsított személyvo­nat és a délutáni diákvonat beszün­tetését. A környék szegényebb diák­jai vonat hiányában kénytelenek a délutánt a városban csavarogva el­tölteni, holott ez az idő a tanulás ideje volna. Indítványozta, hogy a vármegye írjon fel a kereskedelmi miniszter hez a vonaíbeszüntető rendelkezések hatálytalanítása céljából és kérje meg közbenjárásra Esztergom ország- gyűlési képviselőjét is. A vonatjá­ratoknál legyenek tekintettel Esz­tergom iskolaváros jellegére és az autóbuszjáratok is olyanok legyenek, hogy az esztergomi utasközönség jogos igényeinek is megfeleljenek. Az elnöklő főispán teljes egészé­ben csatlakozott a felszólalás kíván­ságaihoz és a maga részéről is meg­ígérte a közbenjárást, — a kisgyű­lés pedig az indítványnak megfele­lően határozott. Vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok felszólalásában a városban tartózkodó lengyel menekülteknek egyes közmunkáknál való foglalkoz­tatását ajánlotta, Az elnöklő főispán tájékoztató válaszában kijelentette, hogy kor­mányrendelet szabályozza az ilyen foglalkoztatásokat és az orsz. gazda­sági munkásközvetítő hivatalhoz kell fordulni, amelynek feladata ilyen ügyekben eljárni. A főelv az, hogy ismig magyar munkás munkát keres, addig nem lehet idegent alkalmazni. A rendes tárgysorozatban legna­gyobbrészt községi ügyek szerepeltek. A közigazgatási bizottsági gyűlé­sen dr. Frey Vilmos alispán havi je­lentése keltett érdeklődést elsősorban. Az alispáni jelentés rámutatott arra, hogy azok a külpolitikai ese­mények, amelyek a múlt hó folya­mán játszódtak le, természetszerűleg Esztergom megye közönségét is érintették, mindazonáltal teljes volt a rend és nyugalom, csak a legelső napokban kezdtek egyesek Eszter­gom városban árúhiánytól tartani s nagyobb készleteket beszerezni. A kormányhatósági intézkedések azon­ban mindenütt megnyugvást ered­ményeztek. Esztergom város közönsége meleg részvéttel fordult a lengyel mene­külők felé s társadalmi akcióval igyekszik módot keresni, hogy ne­héz sorukon enyhítsen legalább fi­gyelme kimutatásával. Beszámolt arról is, hogy a mező- gazdasági szakiskola megkezdte mű­ködését Esztergomban és hogy a kaszárnyatatarozási munkálatokat a honvédség képviselőivel folyt meg­beszélések szerint befejezték. Esz­tergom város közönsége meleg sze­retettel fogadja az érkező utász­zászlóaljat, amelynek ittartózkodása nagy behatással lesz a városgazda- sági életére is. A párkányi járás lakosságát leg­jobban érdekelte a csehszlovák föld­reform során történt ingatlanszer­zések hatálytalanítása következtében az államra szálló ingatlanjuttatások ügye. A juttatásban részesültek nagy része már szeptember elején érte­sült kérelme kedvező elintézéséről s így gyorsan átvehették földjüket. A földhözjuUatás szükségessé teszi, hogy a földhöz jutottak gazdasági tudását fokozzák. Ezt a célt szol­gáljak a párkányi járásban tartandó téli gazdasági tanfolyamok. Ezeknél még fontosabb a téli gazdasági is­kola megszervezése Párkányban. Az alispáni jelentés elismeréssel számolt be arról is, hogy Magyar- és Német Szőgyénben megalakult a Vörös Kereszt szervezet. A kir. tanfelügyelő többek között jelentette, hogy két új körzeti iskola­felügyelő neveztetett ki, Szoleczky Sándor tokodüveggyári és Könözsy Endre csolnoki igazgatóíanitó sze­mélyében. Az államépitészeti hivatal főnöke beszámolt a megye területén folyó útépítésekről. Nevezetesen az esz­tergomi Szent István telepen, a pilis- szentléieki, leányvári bekötő úton, az esztergomi két Dunahid között, a Szőgyén—barti, a Béla—libádi úton folynak munkálatok. Átépítik a nagyhid párkányi feljáróját is. A tiszti főorvos és a gazdasági felügyelő jelentésének tudomásul­vétele után a gyűlés véget ért. MípyiH'i a téli gátlá­sáéi iskola A kisgazdák fiainak a gazáaság és kertészet minden ágiban való alapos kiképzésére a föld nivelé3ügyi minisztérium Párkányban m. kir. téli gazdasági iskolát állít fel, amely még ez év novemberében megnyílik. A tanulmányi idő kát télen át mindig novembertől márciusig tart. Felvehetők gazdálkodók fiai, akik 16-ik életévüket betöltötték és az elemi iskolának legalább 4 osztályát elvégezték. Vasútállomáshoz közel lakó tanulók kedvezményes vasúti diákbérlettel járhatnak be, távolabb lakókat a községben helyezik el. Tandíj nincsen, kötelező azonban a két évre szóló tankönyv megvétele, amelynek ára 6 pengő, egyensapka beszerzése kb. 3 pengő és kb. 3 pengő apróbb dij évenkinti fizetése. Egyéb fizetnivaló nincsen. Jelentkezni mielőbb kell, mert az első évre csak meghatározott számú tanulót vehetnek fel. Jelentkezni lehet B'artossik Béla gazdasági tanárnál (Esztergom, Baross-út 9. Telefon: 201.), ahol bővebb felvilágosítás is nyerhető. HÍREK Országzászlóavatás. Lélekemelő hazafias ünnepély keretében avatta fel október 15-ón Országzászlóját a nyitramegyei Zsitvafödémes csaknem teljesen tótajkú, de szivében mindig magyar érzésű, lelkes lakossága. Az ünnepség róm. kát. istentisztelettel kezdődött, mely' után Pesek Antal plébános megáldotta az Országzász. lót. Megható volt, mikor a műsor keretében1 a tótajkú nép iskolásgyer­mekei a Himnuszt énekelték ezal- kalommal először. Utána Tobikos János főjegyző tartott üdvözlő be­szédet, majd a kiküldött dr. Bsrényi Róbert várm. tb. főügyész, az EONB képviseletében avatta fel az első fel­vidéki vasutas Országzászlót, melyet a MÁV részéről Rhédey Gyula bu­dapesti máv. tanácsos vett át rövid beszéd kíséretében. A leventefőok- tató néhány mondatot mondott buz­dításul a leventéknek és a tótajkú lakosságnak, majd megkoszorúzta az Qrszágzászlót. Kocsis László, zsit- vafödémesi máv. állomási elöljáró, akinek hazafias kezdeményezéséDŐl ő és néhány zsitvafödómesi vasutas­társa adták össze a pénzt az Or­szágzászlóra, az adományozó vasu­tasok nevében koszorúzta meg az Országzászlót. Utána az iskolások mégegyszer elénekelték a Himnuszt a közönséggel együtt s ezzel a szép ünnepély véget ért. Nem kapott hadkiegészítő pa­rancsnokságot Komárom. Alapy Gáspár dr. komáromi polgármester előterjesztést tett a honvédelmi mi­niszternek, hogy az egyik hadkiegé­szítő parancsnokság székhelyét he­lyezze át Komáromba. A miniszter most leiratában értesítette a várost, hogy a kérelmet nem teljesítheti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom