Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 7. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 7. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. JANUÁR 26 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Síműr-u. 20 XereSZtöffi? politika! 0S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ellenfelek és ellenségek Az élet harc. Fokozott mér­tékben az a közélet. Eszmék és érdekek küzdenek egymás­sal. Ezeket az eszméket és ér­dekeket pedig emberek képvi­selik. Nemes a küzdelem, amíg az tiszteletreméltó egyéni meggyő­ződésből fakad. Megengedhető a harc még akkor is, ha jogos érdekek védelmében folyik. De szégyenteljes tülekedéssé válik, ha piszkos egyéni érdekek, sze­mélyes előnyök elérésére irá­nyul. A következő hónapok rég nem látott kemény harcot hoz­nak a belpolitikában. Ezt min­den oldalon tudják és hangoz­tatják. Ennek a nagy harcnak az elején bizonyos elvi kérdé­seket szeretnénk leszögezni. A politikai harc önmagában véve még nem baj. Csak az a fontos, hogy ne fajuljon el. Az ellenfelek ne váljanak sze­mélyes ellenségekké, a tárgyi ellentétek ne legyenek szemé­lyes gyűlölet forrásaivá, a ne­mes mérkőzés ne fajuljon ve­rekedéssé. Mindehhez kétségkívül intel­ligencia kell, hogy megkülön­böztesse valaki a tévelyt, me­lyet üldöznie kell, a tévédőtől, akit szeretnie kell. Kultúra kell ahhoz a fegyelemhez, mely a mérkőzés hevében is betartja a szabályokat. Evvel szemben áll az a kom­munisták által először alkal­mazott módszer, mely destruk­tív rombolásban élte ki magát. Anarchiája előtt nem volt sem isteni, sem emberi tekintély, sem egyházi, sem világi fel— sőbbség. Mindenkit és mindent megfúrt és felrobbantott. En­nek megfeleltek válogatás nél­kül alkalmazott módszerei. A névtelenség homályában a föld alatt meglapulva, alattomos munkájukkal furtak-furtak, amíg aztán alá nem aknázták a ki­szemelt célt és romboló esz­méik dinamitjával fel nem rob­bantották. A természet világában is van ilyesmi. Vannak állatok, me­lyeknek természete, hogy min­dent kikezdenek, mindent meg­rágnak. A patkány, vagy a nyúl. Miért rág a nyúl folyton ? Mert hosszú a foga. Az ember evvel szemben akkor rág meg mindenkit, ha fáj a foga va­lamire. De a nyúlnak nemcsak a foga hosszú, a füle is. Gyáva. Megugrik. Elfutamodik. Ilyen gyáva a rágalmazó ember is. A szenvedélyes magyar ter­mészet a politikai harc terén mindig is nehezen fékezte ma­gát. De szeretjük hinni, hogy a mértékadó helyről elhangzott Ígéretek és kijelentések e tárgy­Esztergom város iparos és keres­kedőtársadalmának gazdasági érve­résére bénítólag hatott a 3. kerék­páros zászlóalj eltávozása és az a körülmény, hogy nem gondoskod­tunk idejében arról, hogy új és na­gyobb helyőrség pótolja az eltávo­zottakat. A városban különböző hí­rek vannak forgalomban. Vádolnak, gyanúsítanak. Ki az oka és mi az oka annak, hogy városunk helyőrség nélkül maradt? Ki vállalja a felelősséget azért a felbecsülhetetlen kárért, mely a vá­rosnak adófizető iparosait és keres­kedőit érte azáltal, hogy a város gazdasági vérkeringéséből egy te­kintélyes összeg vonatott ki ? Helyre­hozhatatlan kár éri a polgárságot azzal, hogy a nagylaktanya üresen áll. Számol-e a város vezetősége az­zal, hogy a Törvényszék, a Pénz­ügyigazgatóság csak erkölcsi hasznot jelenthet a városnak, de nagyobb anyagit — egy helyőrséggel szem­ben — nem. Számtalan kérdés és miért tolul tol­iunkra, hasábokon keresztül sorol­hatnék fel mindazt a jót, szépet, nemeset, nevelőt, mit a helyőrség és annak tisztikara jelentett Esztergom­nak. Hallgassuk meg az Ínségeseket, a Stefániát, a cserkészcsapatokat, a leventéket és még annyi más intéz­ményt, hogy mit köszönhettek a 3. sz. kerékpáros zászlóaljnak. Számoljuk össze, hogy ezeken a feltűnés nélkül juttatott ajándékokon kívül mit fogyasztott Esztergomban egy 400 főből álló helyőrség. Kérdezzük meg a vendéglősöket, kereskedőket, fodrászokat, cipésze­ket, szabókat, henteseket, sütőket, tejárusokaí, mozikat stb., mily ősz- szegtől estek el. A mosónőket, kik a helyőrségtől nyert munkákból él­tek és gyermekeket neveltek. A város iparos és kereskedő tár­sadalma most ébred tudatára annak a mérhetetlen kárnak, mely a hely­őrség elvonulásával érte és az alanti felterjesztésekben fordult a honvé­delmi miniszterhez és a város pol­gármesteréhez. Nagyméltóságú M. Kir. Honvédelmi Miniszter Ur! Az ősi Esztergom város polgár­sága fájó szívvel búcsúzott el hely­őrségétől, a magyar királyi 3. sz. kerékpáros zászlóaljtól. Fájó szívvel búcsúzott fiaitól, kik letéteményesei voltak az ősi magyar bán valóra fognak válni. Hogy a szembenálló felek nemes ma­gyar hagyományokhoz méltóan, férfias nyíltsággal és lovagias fegyelmezettséggel fogják a küz­delmet megvívni. Akkor talán még haszon is háramlik sze­gény Hazánkra a folytonos vi­szálykodás nehéz adójából. N. L. katonaléleknek, az ősi magyar vir­tusnak és kiket Esztergom város lakóssága szivébe fogadott és melen­getett, különösen a mai időben, mi­dőn Hazánk elrabolt területeinek egy kis része visszakerül és midőn re­mélhettük, hogy a katonai létszám felemelése következtében a régi nagy­laktanya, mely immár 40 éve — a háború utáni időktől eltekintve — volt lakóhelye a patinás 26-os és 76-os bakáknak, újból teljesen be­népesül és nemcsak egy zászlóaljat, hanem egy egész ezredet fogadhat falai közé. Reményeinket azonban mély meg­döbbenés, sőt mondhatnék elkese­redés váltotta fel, midőn tudomá­sunkra jutott, hogy nemcsak régi derék kerékpárosainkat veszítjük el, de a beígért honvédezred sem köl­tözik át Esztergom ősi falai közé. Esztergom szab. kir. város össze­forrott helyőrségével, merjük állítani, kevés város szerette úgy katonáit, törődött oly baráti szeretettel és együvétartozással helyőrségével, mint Esztergom lakóssága. Kegyelmes Ur ! Esztergom város 600 főnyi iparossága és 100 főnyi kereskedője mélységes megdöbbe­néssel vett tudomást arról, hogy a nagylaktanya üresen fog állani. En­nek a rétegnek illetve társadalmi osztálynak szinte létkérdése volt a helyőrség. Az esztergomi iparosság­nak és kereskedőknek az eddigi helyőrség több mint 1 millió peng? forgalmat jelentett. A hentesek, mé­szárosok, a cipészek, a kereskedők, a sütők, a fodrászok, a szabók stb- biek kétségbeesetten állanak ama tény előtt, hogy üzemük ily jelentős összeggel megcsappant. — Ez a for­galomcsökkentés egyenesen kataszt­rofális. Nem tudjuk, mi indította a ma­gyar királyi honvédelmi kormányt ama elhatározásra, hogy az eszter­gomi helyőrséget megszüntesse, mert városunk történelmi múltja, mai hely­zete elképzelhetetlenné teszi azt, hogy helyőrség nélkül maradjunk. A túlsó oldal visszakerülésének re­ménye, a megingathatatlan hit birt kitartásra és tartotta az esztergomi iparosságban és kereskedőkben a lel­ket, hogy a viszonyok megjavulnak, a kereseti lehetőségek megnöveked­nek és Esztergom újból elfoglalhatja régi helyet a napos oldalon, hiszen 20 évig az elhanyagoltság, a kör­nyéknélküliség, az örökös lemon­dás és nincsteienség árnyékában di- dergett. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Meghalt Mezőssy Béla volt föld­művelésügyi miniszter. — A ma­gyar hatóságok törlik a csehek ál­tal kivetett pénzbüntetéseket. — Két milliónál több ember él az iparból Magyarországon — Elérte Magyar- országon a 40.000 et az üzemben lévő gépjárművek száma. — Dél- európdban egyedül Magyarország­nak van teherautó-gyártása. — Há■ rommillió pengős terhet jelent a textilgyaraknak a gyermeknevelési járulék. — 4000 ifjú iparos vár az iparigazolványok kiadásának engedé­lyezésére. — A Felvidéken 41 szlo­vák érdekeltségű bankfiók likvidál. — 18 belföldi és 19 külföldi biz­tositó működik Magyarországon. — Batdék 3 millió pár selejtes cipőt hoztak be az országba. — A fő- vdrosi útadót háromszorosára emel­ték. — Budapesten az orvosok 43 százaléka zsidó. — Vasutaink több nyugdíjast tartanak el, mint rend­szeresített alkalmazottat. — Har­mincötmilliós közmunka indul meg a fővárosban. — Megkezdték a zsidójavaslat tárgyalását a Ház bi­zottságai. KÜLFÖLD Göring ajándékrepülőgépet kül­dött Balbonak. -— Hitler határozott gyarmati követeléseket fog bejelen­teni a jan. 30-iki birodalmi gyűlésen. — Hdrommillió font kölcsönt kér Angliától Kína. — Uj kormány ala­kult Kínában. — Fegyveres rendőr­ség őrzi a merénylőktől az angol miniszterelnököt. — Prchala cseh tábornok lemondott az ukrán mi­niszterségről. — A cseh sajtó tá­madja Németországot. — Eladhat­ják a zsidók műkincseiket Németor­szágban — Már Palesztinából is ki akarják zárni a zsidókat. — Jugo­szláviának nincs katonai kötelezett­sége Franciaországgal szemben. — Ismét mozgolódnak Palesztinában az arabok. — Tovább szállítja Moszkva a hadianyagot a vörös spanyolok­nak. — Franco csapatai már csak 20 kilométerre vannak Barcelonától. — A japánok 1 év alatt 105.700 négyzetkilométert szállottak meg Kí­nában. — A japán hadsereg egy év alatt 74.153, a kínai hadsereg pedig több mint 2 millió katonát vesz­tett. — Uj belga kormány alakult. — Kötelező lett a gázálarc haszná­lata a köztisztviselőknek Romániá­ban. — ól millió dollárért több csen- desoceáni szigetet megerősít Atne* rika. — 19 fokos meleg van Bel- grádban. — 2500 német birodalmi állampolgárságú hallgató jár a prá­gai német egyetemre. — Francia- ország sportzászlóaljat alakit. — II. Vilmos német excsászár 80 éves. — Agyonlőtték a moldvai szovjet öt nagvrangú hivatalnokát. — Ed­dig 175.000 zsidó vándorolt ki Né­metországból. — Kétmillió halott és sebesült van Spanyolországban. — A szlovákok követelik, hogy vál­toztassák meg a Benes gyalogezred nevét. Clres a nagylaktanya

Next

/
Oldalképek
Tartalom