Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 6. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 6 *SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. JANUÁR 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Jótékonysági egyesületeink gazdag fejezetekben tudnának beszámolni arról, hogy felada­taink sikerre juttatásában mi­lyen nélkülözhetetlen szerepet vállalt magára helyőrségünk. Esztergom társadalmi életét gazdagon átszőtték ezek a kap­csolatok, amelyek mindenkor megtermették a maguk nemes, értékes gyümölcsét. Aranybetűkkel kellene meg­köszönni azt a nevelő hatást, amit helyőrségünk az eszter­gomi fiainkra gyakorolt. Raj­tuk keresztül szerették meg az igazi harcos katonai szellemet, az áldozatosság szellemét, amely nincs tekintettel semmire, ha a haza érdekeiről van szó. Az ő példájukból merítettek erőt pol­gáraink ahhoz, hogy helyüket, [bárhova is rendelte őket a sors, hűséggel és becsülettel betöl­tötték, mert megértették, hogy minden magyar ember szerepe főszerep, egy láncszem az egész­ben, amelyre fontos hivatás vár s amely nem hiányozhatik. Búcsúzunk s fájó szeretettel búcsúzunk, mert nem tudjuk elfelejteni őket. Életünk annyira hozzákap­csolódott az övékéhez, hogy bármerre nézünk is, mindig csak hiányt látunk magunk kö­rül. De búcsúzásunkba büszke­ség vegyül, mert tudjuk, hogy a 3. kerékpáros zászlóalj a ma­gyar katonát más vidékek előtt fogja arra a magas piedesztálra állítani, ahova a magyar önér­zetes örömmel néz. lil tartalmaz az új földbirtokreform-javaslat ? Szegényebbek lettünk e héten. Eltávozott városunkból a Vak Bottyán 3. kerékpáros zászlóalj s hatalmas űrt ha­gyott maga után Esztergom éle­tének minden vonatkozásában. Azt mondják búcsúzni any- nyi, mint egy kicsit meghalni, belenyugodni abba, hogy a régi kedves ismerős arcát legköze­lebb csak emlékezetünkben lát­juk viszont; felidézni azt a szálat, amely láthatatlanul szo­rosan összekapcsolta az elválő- kat, mig együtt voltak s újra átélni az összekovácsoló közös emlékeket. Mikor búcsúzunk a 3. ke­rékpáros zászlóaljtól, felidéz­zük a hős magyar katona ké­pét, aki már ezer év óta ott áll a vártán. Ott állt Szent Ist­ván mellett s védte minden za­vartól a zsenge magyar vetést; ott állott a tatárjárás, a török- dúlás vérzivataros katasztrófái­ban s a földresújtott magyar­ságot újra felemelte; Nagy La­jos magyar zászlóját három ten­ger vizében csillogtatta meg; küzdött, harcolt, ha a becsület kívánta még akkor is, ha a harc, küzdelem nem is állott közvetlen kapcsolatban a ma­gyar érdekkel; hirt, nevet szer­zett a magyar névnek a világ­háború négyéves szenvedésén keresztül s a húszéves tria­noni éjszaka után újra ott áll előttünk a diadalmas magyar katona. Ezt a hős magyar katonát reprezentálta előttünk hosszú éveken keresztül a 3. kerék­páros zászlóalj, ahányszor kürt­jük megharsant s végig rukkol­tak előttünk, mindig büszke öröm sugározta be arcunkat, mert éreztük, hogy a magyar haza, a magyar érdekeknek vé­delme biztos kezekben nyug­szik. De túl mindezen, Esztergom polgársága örökre szivébe zárta a 3. kerékpáros zászlóaljt. Nem lenne elég betű, ha fel akarnánk sorolni azt a sok-sok szálat, mely Esztergomban el­választhatatlanul összekapcsolta a polgárságot a katonasággal. Valahányszor polgárságunk valami nemeset, felemelőt akart alkotni, mindig ott érezhette maga mellett a katonaság tá­mogató kezét, akár városszépí­tésről, akár jótékonyságról, akár másról volt is szó. Kedden nyújtotta be 'a képviselő­házban Teleki Mihály gróf földmive- lésügyi miniszter az uj földbirtokre- form-javaslatot. A javaslat tartalmát az alábbiakban adjuk. A törvényjavaslat — az 1938. évi XXVII. törvénycikk szellemében — a kishaszonbérletek alakításának fo­kozottabb mértékben való elősegítése és törpebirtokok kiegészítése utján biztosítani kívánja, hogy az ország mezőgazdasági lakosságának arra ér­demes és alkalmas minél több tagja erejét és képességeit önálló mező- gazdasági termelőként fejthesse ki. Ezért kimondja, hogy évente legke­vesebb százezer kataszteri holdat kell kishaszonbérletek alakításának cél­jára igénybe venni. A kishaszonbérletek alakításának céljára a javaslat természetszerűleg elsősorban azokat az ingatlanokat kívánja felhasználni, melyek parlagon hevernek. Az ilyen ingatlan tulajdo­nosát ugyanis — ha az egy év óta parlagon heverő ingatlana megfelelő műveléséről határidő alatt nem gon­doskodik — amennyiben pedig az ingatlan két évet meghaladó időn át már parlagon hevert, határidő kitű­zése nélkül a földmívelésügyi mi­niszter kötelezheti, hogy egész in­gatlanát vagy annak egy részét kis- haszonbérleti céljára az államnak vagy az állam által kijelölt szervnek engedje át. Az igénybevétel mértéke A javaslat másodsorban az 1500 kataszteri holdat meghaladó mező- gazdasági művelés alatt álló birtokok felhasználásáról intézkedik és pedig oly módon, hogy a 4000 holdon aluli birtokok 500 és 1500 hold kö­zötti részének 20 százalékát, 1500 holdon felüli részének pedig 40 szá­zalékát — a 4000 és 10.000 hold közötti birtoknál az előbbi 20 és 40 százalékon felül a 4000 holdon fe­lüli rész 60 százalékát — a 10.000 holdon felüli birtoknak pedig az előbbi 20—40 és 60 százaléka mel­lett a 10 000 holdon felül eső rész 80 százalékát lehet kishaszon­bérletek alakításának céljára felhasz­nálni. Ha a tulajdonos nyilvános szám­adásra kötelezett vállalat, kereske­delmi társaság, vagy ha az évnek nagyrészét önszántából indokolatla­nul külföldön tölti, nem magyar ál­lampolgár, vagy ha a birtok kötött birtok, amennyiben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 1500 ka­taszteri holdat meg nem halad, az ingatlan kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 30 százalékát lehet átengedésre kijelölni; az olyan bir­tok tulajdonosát azonban, aki az előbb felsoroltak közé nem tartozik (ősi birtok), csak 20 százalék erejéig lehet kishaszonbérletek céljára áten­gedésre kötelezni. Újszerű, részművelési szerződés bevezetése A javaslat a mezőgazdasági mun­kavállalók azon rétegének felsegité- sére, amely a kishaszonbárlet üzemi eszközeivel és tőkéjével nem rendel­kezik, kísérletképpen a részesműve­lési szerződést kívánja bevezetni oly­módon, hogy az előbb felsorolt ese­tekben a tulajdonost a miniszter fel­hívhatja, hogy részművelósi szerző­déseket kössön. Az ingatlan igénybevételi sorrendje tekintetében a javaslat akként intéz­kedik, hogy — amennyiben egy köz­ség határában több, egyaránt alkal­mas ingatlant lehetne felhasználni — elsősorban a parlagon heverő ingat­lanokat, azután pedig a zsidók tu­lajdonában lévő ingatlanokat kell igénybevenni. Ezek után kerülhet sor a jogi személyek tulajdonában HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Szüllő Géza Rómában tárgyalá­sokat folytatott Pacelli államtitkárral a visszacsatolt Felvidék egyházi kér­déseiben. — Gróf Csäky István kül­ügyminisztert nagy melegséggel fo­gadták Németországban. — Olása társalgási kört alakítottak Kassán. — A honvéd folyamőrök uj lobogót kaptak. — Ab ógyallai csillagvizs­gálót ismét üzembe helyezték. — Hárommillió pengő tiszta jövede­lemmel zárult a Nemzeti bank 1938 iki üzletévé. — A felvidéki pénzinté­zetekre is kiterjesztik a Pénzintézeti Központ alapszabályainak hatályát. — Pestmegyében két és félmillió pengős útépítések történnek. — Ma­gyarországon 4140 darabbal sza­porodtak a gépkocsik. — Munka nélkül nem adnak segélyt Debrecen­ben. — A magyar pénzintézetek­nek 11.000 tisztviselője van. — Br. Vay László miniszterelnökségi ál­lamtitkár elfogadta a biharnagybajo- mi képviselöjelöltséget. — A múlt évben 1301 zsidó tért ki Budapes­ten evangélikusnak. — Elárverezik az Ernszt-múzeum műkincseit. — Kecskemét a múlt évben 1548 va­gon gyümölcsöt és főzeléket expor­tált. — Baksay Sándor volt refor­mátus püspöknek szobrot állítanak Csurgón. — Üsembehelyesték az ország első hőforrásvizzel fűtött üveg­házát Hajdúszoboszlón. —Teljesen átépítik többmillió pengős költséggel Rákospalo át. — A főváros 30 új autóbuszt rendelt. — 12 millió köb­méter vizet, 105 millió köbméter gázt és 303 millió kilowatt óra vil­lanyt fogyasztott a múlt évben a főváros. — Berlin és Budapest né­zetei teljesen megegyeznek a köve­tendő külpolitika tekintetében. — A kormányzó résztvett a fővárosi tiszti kaszinó ünnepi lakomáján. — A pápa kihallgatáson fogadta a buda­pesti papnövendékeket. — Bódy Lászlót választották meg Budapest alpolgármesterévé. — 12millió frank valutát hozott három hónap alatt francia libaexportunk. — 1O0 va­gon dió behozatalára adtak behoza­tali engedélyt. — Junius végéig meghosszabbították a magyar-jugo- szláv árucsereegyezmény hatályát. — Egymillió métermázsa búzát szállítunk Olaszországba. — Enge- délyhea kötik az élesztő árusítását. — Közel húszezer munkás dolgo­zik a felvidéki útépítéseknél. — Meg­kezdik Budapest új nagy áramtele­pének építését. — A kormány elha­tározta, hogy Ungvárott gyapjúfonó és szövőgyárat, továbbá selyemszö­vőgyárat és bútorgyárat létesít. — 26 millió pengős költséggel épül a fővárosban Árpád Fejedelem hídja. — A váci püspök figyelmeztette papjait, hogy a szószéken ne politi­záljanak. — A felvidéki autók ma­gyar államjelző táblát kapnak. — Henderzon angol képviselő kihall­gatáson jelent meg a kormányzónál. — Február 2-án lesz a képviselő- választás Biharnagybajomban. — El­adják a Ganz-gyár és a Hitelbank

Next

/
Oldalképek
Tartalom