Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 59. szám

1939 Julius 30. ESZTERGQII R> VIDÉKI! S Nyári Vásári hátú 1939. július 24.-től aug. 3.-ig WEISZ MÓR posztóárúházában leszállított árakon I Saját érdeke: kirakataim megtekintése! A vásári árak hihetetlen olcsók! baracbpárlátot főzhetünk belőle. A készités módja a következő: A barackot érett (de nem túlérett) állapotban leszedjük, kiválogatjuk közülük a rothadt, penészes, beteg szemeket. E2t követi a kimagozés. Csakis egészséges és kifogástalan barackot használunk, nehogy meg­fertőzzük az egészet. A kimagozás ufán a barackot nyitott kádba beőröljük. A kádat előbb jól kiforrázzuk, kikeféljük, majd tiszta hideg vízzel kimossuk, hogy semmi fertőző gomba, vagy szenny ne kerüljön a cefrébe. Ha nincs őrlőnk, akkor egy karóval zúz­zuk össze a barackot apróra. A ba­rack magjának egynegyed részét szintén összezúzzuk és a cefrébe keverjük. Igen fontos, hogy minden edény, vagy tárgy, mely a barackkal érint­kezésbe kerül, tiszta legyen. Az igy hordóba összegyűjtött és őrölt ba­rack pár nap múltán erjedni kezd, vagyis a cukor átalakul szesszé. Ahogy a szőlő mustja kiforr, a ba­rack is „kiforr“. Ez kb. három hé­tig tart. Igen fontos körülmény, hogy ez idő alatt naponként többször kever- gessük meg, mert a cefre tetején állandóan „bőr“, illetve bunda kép­ződik s ez különböző ecetbaktériu­moknak ad fészket. A keverés által ez a képződmény nem tud kialakulni. Amint a barack megerjedt, leghe­lyesebb azonnal kifőzetni, de ez rit­kán sikerül, mert a főzdék munka- beosztása nem szokott összeesni a mi barackunk erjedésének idejével. Ezért a kierjedt barackot az ecete- sedéstől meg kell mentenünk, még pedig úgy, hogy a levegőt teljesen elzárjuk előle. Ez úgy történik, hogy az utoljára képződött bőrt, illetve „bundát“ már nem keverjük le, hanem letakarjuk megfelelő nagyságú zsákdarabbal, majd pedig 3—4 cm. vastag agyag- sárral tapasztjuk le. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha időközben a tapasz megrepedezik, vagy a szélein nyílás keletkezik, azt azonnal újból és minden alkalommal kijavítsuk. A barackkifőzésig tehát ily módon egészségesen tarthatjuk meg az er­jesztett barackot. Csakis baracktermelőknek van jo­guk főzetni. 100 kg érett barackból 10—12 liter 45 fokos párlatot nye­rünk. Hozzávetőleges költsége: 100 kg barack ára, ä 10 fillér, összesen 10 pengő; adó hektoliterfokonként 1.20 P (kedvezményes), összesen 6.60 P: kifőzés költségei, fa és szál­lítás kb. 4 P, összesen 20.60 P. Tudnunk kell még azt is, hogy a magyar szeszegyedárusági törvény értelmében minden termelő évenként 10 hektoliterfok pálinkát (ez megfe­lel 22.5 liter 45 fokos párlatnak) főzhet ki. Egy hektoliter párlat ked­vezményes adója 1.20 pengő. Amit e mennyiségen túl főzet a termelő, annál az adó hl-fokonként 1.80 P. A kifőzött pálinkát hordóban, vagy üvegekben lefejtve hosszabb ideig pihenni hagyjuk, mert az igazi finom illatot csak hosszabb „pihentetés“ után érhetjük el. Legfinomabb akkor, ha egy évig van igy érlelve. Ipartestületi közlemények Az Ipartestület ezúton ismételten felhívja tagjainak figyelmét a mini­mális órabérek és a megállapított munkaidő szigorú betartására. Az Ipartestület f. évi augusztus hó 6-án, vasárnap este fél 9 órai kez­dettel kerti ünnepélyt tart székházá­nak kerthelyiségében és nagytermé­ben. A kerti ünnepélyen mókás bo hózat kerül előadásra, utána pedig tánc lesz reggelig. Kedvezőtlen idő esetén a kerti ünnepély egy héttel későbben, augusztus hó 13-án lesz ugyanezen műsorral megtartva. Az elnökség ezúton is meghívja összes tagjait, azok hozzátartozóit és az iparosság barátait. Meleg és hideg ételekről és ita­lokról a rendezőség gondoskodik. Belépődíj nincs, a műsor megváltása kötelező. 50% os kedvezményes utazásra jogosító utalványokat adott ki a ke reskedelemügyi miniszter. Ezen utal­ványokat minden ipari alkalmazott, munkás, segéd, tisztviselő és ma­gántisztviselő, kinek a 3000—1939. sz. iparügyi miniszteri rendelet ér­telmében fizetéses szabadságra igé­nye van, szabadságának ideje alatt egyizben, feleségével és 14 éven aluli gyermekével együtt is igényel­heti. Az arcképes igazolójegyhez a családfőnek egy drb. 5x6 cm. nagy­ságú fényképet kell magaval hoznia. A családtagok csak az esetben igé­nyelhetik az 50% os kedvezményt, ha a családfővel együtt utaznak. A Jkedvezmónyes utalvány bármely ma­gyarországi vasúti állomásra és visz- sza állítható ki. Az igazolójegy ára 8 fillér. Igénylések bejelentendők az ipartestületben. Hajdúszoboszló gyógyfürdőbe való beutalás végett jelentkezni lehet az ipartestületbén. Napi ellátási dij 3‘90 pengő. A beutalás 18 napos. Az iparügyi miniszter a kárpitos­iparban a minimális órabéreket meg­állapította. Az iparügyi miniszter a bércséplő- ipar gyakorlását iparigazolványhoz kötötte. Iparigazolványt csak az kap­hat, ki a gőzlokomobil és cséplő­gépkezelői vagy a cséplő- és vető- magtisztitó gépkezelői, vagy a me­zőgazdasági gépkezelői tanfolyamot sikerrel elvégezte és igazolja, hogy 3 hónapon keresztül cséplési gya­korlatot folytatott. Kovács, szerszám­kovács, lakatos és géplakatos, ha a fenti tanfolyamok valamelyikét elvé­gezte, csak egy hónapi gyakorlatot kell igazolnia. Akik már iparigazol­vánnyal bírnak, azok iparukat to vábbra is gyakorolhatják. Üdvözlet Aranyadhalomra Áldott legyen a búza-arany ad, S áldott légy messzi halom : Aranyad! Áldottak legyetek mind Jánosok, Péterek, Máték, nagyon dolgosok. Apró tanyák, kis parasztgyerekek, Utak, kutyák, áldottak legyetek ! Pusztai szél, mely erőt fújt belém, A fájdalom a Kőkrisztus szemén, Áldott legyen a tél és a tavasz, A nyári napfény, mely kalászt fakaszt! Már nekem másom alig is marad, Mint rád gondolni: messzi Aranyad. A sorsod tudni: hogyan éltek és Hogy telelt át megint a vetés ? Egy szebb jövőben hinni veletek, S amit lehet, megtenni értetek, Hogy Tied legyen buza-aranyad, Te áldott messzi halom, Aranyad. Simdndi Béla. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel-mint külföldön. EGYRÓL-MÁSRÓL M ikor a nagy cseh álom szétosz­lott és összeomlott a cseh im­perialista birodalom, cikkek jelentek meg arról a cseh étvágyról, mely a monarchia felosztása után szemtelen bátorsággal jelentkezett a párisi bé ketárgyalásokon. Közzétették ugyanis a béketárgyalások okmányait és ebből hiteltérdemlően megállapíthat­tuk, hogy Benesék a cseh ország­határt úgy kérték, hogy az Eszter­gomnál jöjjön át a Dunán és Duna- bogdány és Tahitófalu között ér kezzék át a Duna balpartjára, úgy, hogy a gyarmati országút már Cseh országban haladjon. A cseheket megölte a túlzó im­perialista követelés és úgylátszik erre az útra tévedt most a mostoha­testvére, a szlovák is. A múlt héten Tiso szlovák kormányzó nagy ünnepsé­gek között vonult be a tapolcsányi kasté yba, amelyet minden kártérítés nélkül vettek el József főhercegtől és amely azóta a csehszlovák kor­mányfő rezidenciája. Tiso, aki nyitrai pap és pompás magyarsággal beszél, szabadban ünnepi szentmisét celeb­rált, utána pedig nagy tüntető gyű lést rendeztek a kastély körül min­denünnen összegyülekezett szlová­koknak. A szonokok a határon túl élő testvéreket emlegették, mire mind­annyiszor kitört a vihar és „mindent vissza“, „Vácig vissza“ tömegzúgá­sok voltak hallhatók. Szegény szlovákok, akikről annyi türelemmel, jóindulattal, sőt testvéri érzéssel beszélünk ideát, már őket is az imperialista ábránd fojtogatja. Színtiszta magyar területre vágyik a foguk. Nem lehet ezen felhördülni, csak szánó mosollyal kell nézni erre a szegény népre, melyet megint áb­rándok után kergetnek vezetői, kik­nek lelkiismeretlensége határtalan. A magyarságnak ezeket az inzultuso” kát fel kell jegyeznie és majd ha jönnek kérni és tárgyalni, a hályo­got lefejtjük a szemükről és egy kis józanságot tanácsolhatunk Tisóóknak. B asch úr és társai, akik magukat a magyarországi németség kép­viselőinek és vezéreinek tolják föl, egyre tűrhetetlenebb magatartást ta­núsítanak a magyarsággal szemben. Követeléseket állítanak fel, mintha ők valami felettünk álló hatalom lennének s evés közben megjött ét­vággyal újabb és újabb feltételeket szabnak. A múlt év végén Baschnak még csak 7 pontból álló kívánsága volt, most, mint a fővárosi lapokból ol­vassuk fél év alatt 13 ra növekedett követeléseinek száma. Ezek közt foglal helyet: autonom német tanító* képző felállítása, továbbá, hogy a német iskolában a németség által is öntudatos németnek tartott tanerők tanítsanak. Német fiú középiskolát, több német felső leányiskolát, 6—7 német polgáriiskolát és 15 külön német országgyűlési képviselőt kí­vánnak. Lehet, hogy félév múlva 13-ból 20 követelés lesz és igy tovább az idő múltával, a kigondoló bizottság munkájának haladásával. Mert mind­ezek nem a magyarországi svábság leikéből kinőtt eszmények. A mi német nyelvű polgártársaink nagy része még az iskolareform el­len is tiltakozik és visszakivánja a magyar nyelvű oktatást is a német irás és olvasás tanitásával. Száza­dokon át megőrizte nyelvét, szoká­sait, magával hozott sajátságait, mű­velte földjét, taníttatta gyermekeit és szorgalma, takarékossága által gya­rapodott. Azt kívánja, hogy hagyják őt békében és ne háborgassák, iz­gassák szüntelenül az idegenből jött es a hazai agitátorok se 7 se 13 pontokkal, mert ő továbbra is bé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom