Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 58. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 58. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. JULIUS 27 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SerOSZté&y politikai ŐS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Érettségizett iparosok beszélgettek a minap a rádió­ban, azaz olyan érettségizett ifjak és leányok nyilatkoztak életviszonyaikról, terveikről és jövőjükről, akik az érettségi bizonyítvány megszerzése után az ipari pályára léptek és ott keresik boldogulásukat és ér­vényesülésüket. Nem tudjuk, hányán hall­gatták végig figyelemmel ezt az érdekes beszélgetést, amely­nél hasznosabbat, időszerűbbet, tanulságosabbat Magyarorszá­gon alig tudunk elképzelni, — de reméljük, sokan tanultak és épültek rajta. Ezek az érdekes megnyilat­kozások egytől-egyig megegyez­nek abban, hogy az érettségi­zett ifjak és leányok — bár elismerik a kezdet nehézségeit — nem vesztették el kedvüket és minél inkább megismerked­tek mestejségük titkával, ipa­ruknak az alkotás lehetőségei­ben rejlő szépségével, annál inkább növekvő ambícióval ha­ladnak, dolgoznak tovább, örö­müket lelik a célhoz vezető, kitartó munkában. Mindannyian külföldön, fő­ként az ipar tökéletességének és megbecsülésének hazájában, Németországban akarják töké­letesíteni ipari szaktudásukat, hogy azután idehaza érvénye­sítsék. (Eszünkbe jutnak itt azok a régi jó magyar iparo­sok, akik ugyan nem voltak érettségizettek, de akik szintén eljutottak az ipari művelődés­nek arra a fokára, hogy szük­ségét érezték a külföldi tovább­képzésnek és nem ijedve meg a küzdelmes nélkülözésektől és veszedelmektől, amelyek annak idején a világjáró mesterlegé­nyekre vártak, nekivágtak a vi­lágnak tanulás, tapasztalás, tö­kéletesedés céljából.) Volt még az érettségizett iparosifjúságnak egy másik egy­behangzó megnyilatkozása is, amelyre most külön rá akarunk mutatni és amely tulajdonkép­pen nem is újság, mert — saj­nos — nagyon jól ismerjük az úgynevezett úri középosztály beteges gondolkodásából. Megnehezítette és megkese- tette iparospályánk kezdetét az a tudat, hogy hozzátartozóink, rokonaink, ismerőseink, bará­taink és volt iskolatársaink le­csúszásnak minősítették pálya- választásunkat, ezt sokszor érez­tették is velünk és szinte saj­nálkozva beszéltek rólunk, — mondották a rádióban beszél­gető érettségizett iparosifjak, Szomorú tény, hogy az út­törő ifjúságnak ezzel a ferde, idejétmúlt, eléggé el nem Ítél­hető, ostoba felfogással kell el­sősorban megküzdenie. Azon­ban most már nem elég csak hangsúlyozni, szóban, írásban hirdetni azt, hogy ez a bete­ges közfelfogás élhetetlenségünk jele és hogy éppen a művelet- lenségnek, az intelligencia hiá­nyának bizonyítéka azoknál, akik pedig magukat intelligen­seknek, úriasaknak, előkelők­nek tartva ezt vallják és akik­nek elmaradott, egyoldalú gon­dolkodásában a körmölő hiva­talnok még mindig többet je­lent a művelt iparosnál. Nem elég ezt mondani és hir­detni, hanem végre tenni is kellene valamit ez ellen a köz­felfogás ellen! A kormányha­talom, az illetékes tényezők és a művelt magyar társadalom erélyes együttműködése szük­séges ezen a téren. A jószándék és a megbecsü­lés gondolata már itt él közöt­tünk, hiszen az egyetemi ifjú­ságnak az iparosmunkássággal való jelképes, reprezentatív kéz­fogása, amelyet nemrégiben vá­rosunkban is láttunk, szintén A Move Esztergomi Sport Egye­sület és a futballszakosztály szom­baton társasvacsora keretében iktatta be Pollák Miklós vízivárosi plébá­nost a futballszakosztály elnöki tiszt­ségébe s ugyanakkor búcsúztatta dr. Sebők Pált, az egyesület volt alel- nökét Kispestre való távozása alkal­mából. Az ünnepi vacsorán nagy szám­ban jelentek meg az egyesület ve­zetői és tagjai, valamint mások Esz­tergom város társaealmából. A vacsora keretében dr. Brenner Antal városi főjegyző, egyesületi elnök köszöntötte Pollák Miklóst, aki — mint mondotta — kora ifjú­ságától kezdve lelkes barátja volt a sportoknak s a maga személyében kiválóan testesíti meg az ideális sport ember fogalmát. Amilyen örömmel tölti el a Move tagokat Pollák Mik­lós elnöki tisztsége, époly sajnálatos Sebők Pál távozása, ak: lelkes, ér­tékes munkása volt az egyesületnek és a Move eszméknek. ezt a célt szolgálja. Az iparos­pálya és hivatás igazi, benső­séges megbecsülése azonban a gyakorlati életben nem valósít­ható meg az iparosifjúság in­telligenciájának és képzettségé­nek növelése, a művelt iparos­ifjúság nélkül. Üdvözölnünk kell tehát az érett­ségizett iparosifjúságot, azon­ban sürgősen gondoskodni kell az iparosifjúság zömének ma­gasabb műveltségéről, jobb élet­nívójáról. A nagyobb, alaposabb szakképzettséggel járó nagyobb intelligencia és az ezzel együtt­járó magasabb életnívó bizto­sítani fogja azt, hogy a művelt iparosnak ugyanaz a megbe­csülés jár, mint például a mű­velt hivatalnoknak vagy ügy­védnek. (Tehát nem arra a nép­szónoki, vállveregető megbecsü­lésre gondolunk, amelyből éppen elegünk van ! Nem !) Bizonyos az is, hogy az ipar terén való érvényesülések előmozdítása is szükséges az iparospálya meg­szerettetéséhez. A kultuszkormány, az ipar­ügyi minisztérium, a hatósá­gok nagy, komoly tetteinek a magyar társadalomnak végre hozzá méltó magatartásával kell találkoznia és együttjárnia ah­hoz, hogy a magyar boldogu­lást és egészségesebb, igazabb társadalmi élet kifejlődését aka­dályozó közfelfogás kipusztul­jon közülünk. Dr. Brenner Antal beszédének be fejezésében hangsúlyozta a Move eszmék nagy jelentőségét, majd fel­hívta a tagok figyelmét a .bajtársias együttmunkálkodásra. Pollák Miklós köszönte meg az üdvözléseket. Beszédében kifejtette, hogy ma már a sportnak nemcsak szórakozás és testedzés a célja, ha­nem ezen túlmenően komoly nem­zeti értéke is van. Az esztergomi futballsportra nagy feladatok várnak az ősszel a felvi dóki bajnokságokban. Ezeken a mér­kőzéseken nemcsak küzdelem és ver­sengés lesz a feladat, hanem az is, hogy az anyaország a Felvidékkel lélekben még jobban összeforrjon. Esztergomnak példát kell mutatni ebben a bajnokküzdelemben a nemes, úri, sportszerű gondolkodásra. Az őszi küzdelemben teljes ener­giával kell törekedni az elsőségre, amely egyelőre szinte elképzelhe­tetlen nehézséget jelent, de ez ne csüggesszen el senkit, hanem mindenki HETI ESEMENYEK BELFÖLD Kéthetes lesz a Gyöngyösbokréta ezévi szereplése. — Katasztrófáiig lakásínség fegyegeti Budapestet. — Országos hálaünnep lesz az idei Szent István-nap. — Hét vitézt meg­fosztott a kormányzó a vitézi cím­től. — Darányi Kálmán házelnö­köt szanatóriumban gyógykezelik. — Vitéz Horthy István 4 nap alatt re­pült Budapestről Bombayba. — Dr, Czapik Gyulát veszprémi, Grősz Józsefet szombathelyi, Bubnics Mi­hályt rozsnyói és Madarász Istvánt kassai püspökké nevezték ki. — Százéves jubileumára készül Új­pest, — Vargha József államtitkár lett az iparügyi miniszter. — A pécsi vizsgálóbíró elkoboztatta dr. Lajos Iván egyetemi tanár nómetel- lenes röpiratát. KÜLFÖLD A pápa és Mussolini közös ter­vet dolgoztak ki a német-lengyel ellen­tét elsimítására. — Betiltották a párisi németség lapját. — Kétszáz­ezer török katona áll a görög és bolgár határon. — Nincsenek né­met csapatösszevonások Szlovákiá­ban, — Olaszországban az idén 80 millió mázsa búza termett. — Kihirdették Szlovákia új alkotmá. nyát. — Három hónap múlva vá­lasszák meg Szlovákia államelnökét. — Németország átvette a volt cseh­szlovák haderő összes ingó és in­gatlan vagyonát. — Bevonják az 50 koronás bankjegyeket Szlovákiá­ban. — Távolból irányított moz­donnyal dolgoznak egy német szén­bányában. — Anglia bombavető repülőgépekkel védi az iráni olaj me­zőket. — Újból használják a tiszt szót a Szovjetben. — Rooseveltet ajánlják a Nobel-dijra a lengyelek. — A német kivándorlók magukkal vihetik vagyonuk 25 százálókát. — Németország a londoni cseh kö­vetség bezárását követeli. — Közel százszer zsidó vándorolt ki már ed­dig Ausztriából. — Harminc éve, hogy Blériot átrepülte La Manche- csatornát.—Leégett atóledói érseki pa­lota. — Csárszky volt kassai püs­pöki adminisztrátor Szlovákiába vo­nul. — A törökök átvették a fran­ciáktól a szandzsákot. — 250.000 népautó van Németországban. — Anglia elfogadta Japán minden kö­vetelését. — 190 kilométer órasebes­séggel megy a vonat Firenze és Mi­lánó között. — Ötezer irt utasítot­tak ki Angliából. — Anglia repülő­támaszpontot kap az afrikai francia gyarmatokon. — A pápa Castel- gandolfoba ment nyaralni. — Alu­míniumból készítik Olaszországban a váltópénzeket. — Anglia háború esetén az összes üzemanyagokat há­borús ellenőrzés alá veszi. — Más- félmilliárd aranydollár Anglia tit­kos hadialapja Amerikában. — Víz­hiány és szárazság pusztít Ameri­kában. — Svájc háborús buzatar- taíéka egy évre elegendő. — Hat- száz német kisbérlőnek el kellett hagynia Lengyelországot. Elnökbeiktatás a Move Esztergomi Sport Egyesületben

Next

/
Oldalképek
Tartalom