Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 5. szám
E5ZTERGÖM 5* VIDÉKÉ Esztergomban Weiss Mór posztóüzletében, Széchenyi-tér 15. sz. Vásár hihetetlen olcsó árakon 1939. jan. 21-től íebr. 3-ig tart. Kirakataink beszélnekl '-v: Ne mulassza el a kedrezö 11 napos alkalmat! J 1989 január 15 megjött végre... Megjött végre a remegve várt, a drága jópajtás, a sokatigérő, a vi dámságot lehelő, az örömet hirdető, a jólismert köntöst új színnel felfrissített, az ötletes és meleghangú öregcserkészbáli meghívó. Megjött és ott fekszik az Öreg Hollók jóbarótainak, vendégeinek asztalán, hogy felrázza Karnevál herceg birodalmának minden egyes hű alattvalóját, hogy vidám mulatságra hívja a tánc és a jókedv híveit, hogy a mulatság üditő sörbetjét öntse a keserű poharakba, hogy elhesegesse a gondfelhőket az összeráncolt homlokokról, hogy hirdesse a fiatalság örök jogát a tánchoz, mulatsághoz. S mindezt milyen újszerű formában : „Gázálarcos-bál“. Milyen nagyszerű ötlet, a kacagásnak óceáni zsilipjeit megnyitogató biztatása, amikor azt várhatjuk, hogy pl. egy édes pierett gázálarccal jelenik meg a bálterem szikrázó fényében, vagy a másik ajtón kastagnettet csattogtató spanyol táncosnő lejt bóditó táncot . . . gázálarcban, itt egy bohóc, ott egy csikós, amott egy toprongyos koldus kering a zene ütemére és mindmind gázálarcot visel. Nagyszerű kacagtató látvány lesz ez a nézőnek és résztvevőnek egyaránt, már is mosolygást csal az ajkunkra a tarkaruhás törökbasa gázálarcban elképzelt alakja. Minden régi maszk újjá, mulatságossá, pazarra lesz a rendezők ügyes elgondolása a kötelező gázálarc segítségével. A rendezők nagy munkában vannak, egymásután születnek meg a jobbnál-jobb teremdíszítési elgondolások és indulnak a kivitelezés útján. A napokban megérkeznek a gázálarcok és mindenki a maga jelmezéhez formálhatja azokat, hogy ki-ki annál jobban megőrizhesse ismeretlenségét, mint a móka legfőbb eszközét, amit csak az ilyen zárt álarcok biztosítanak. Az érdeklődés igen nagy, városunk szépei szalonban, hivatalban, boltban, korzón és mindenütt csak erről tárgyalnak : „Hová mégy mulatni?“ „Elsősorban is a gazaiar- cosra.“ De kiterjedt az érdeklődés a közeli és távoli környékre, ezidén is lesznek a bálnak budapesti vendégei, sokan készülnek a közeli vidékről es új szint fognak hozni a Felvidék felszabadult részeinek közeli városaiból a meghívókat már is nagymértékben igenyelt és ma még ismeretlen leány és férfi fiatalság. Azt hisszük, hogy a mindég pompásan sikerülő öregcserkeszbaiok koronája lesz az idei „Gázáiarcos bál“. HHIKk A túlsó parthoz kötél van ez a város, szinte naponta összejárunk a Felvidékkel, a forgalmas nagyhidon szüntelen közlekedik a két part, mégis meg kell állapítanunk, hogy annak a sokat emlegetett túlsófeli, uj magyar szellemnek megértéséhez és felfogásához még mindig nem jutottunk elég közel. Sok beszédet hallottunk, sok cikket és tanulmányt olvastunk az új szellemről, sót sok vitatkozást és eszmecserét is végig élvezhettü vagy végig bosszankodhattunk ró< sokan radikálisnak, mások deim ratikusnak mondották, sőt nők is akadtak, különösen a mi den megújulástól félök között, at< bizonyos előítéletekkel eltelve ft tek és óvakodtak tőle, — de őszi) tén szólva meg kell vallanun hogy fogalmaink nem egészen tis iák és határozottak, képeink név egészen világosak arról, amit m naponta legalább tízszer felvidé> szellemnek, felvidéki új magya> életformáknak hallunk, vagy oi vasunk. Pedig tagadhatatlanul van, dót gozik, él és érvényesülésre tör e a szellem és tagadhatatlanul ma gyarabb magyar a háborúelőttinél Azonban az elszakítottság hús: esztendeje túlságosan hosszú, a felszabadulás és összetalálkozás pár hónapja viszont túlságosan rövid idő ahhoz, hogy ez a szellem a megnagyobbodott Magyar- országon is átélve és átértve betöltse azt a hivatást, amelyet be is kell töltenie. Csupán azt tudjuk és érezzük, hogy a gazdasági és szociális reformok egész so rára, új testvériségre, igazabb, melegebb szolidaritásra van szükség magyar és magyar között, reálisabb életfelfogásra, cselekvóbb hazafiságra, őszintébb életformákra, szerényebb magatartásra, a cím és rangkórság levetésére, jobb emberiességre, kenyeret és kultúrát adó alkotó munkára van szükség, hogy méltók lehessünk azokhoz, akik a szent magyar lángot a húszéves rabság alalt megőrizték szivükben. Csak azt tudjuk, hogy megszaporodott munkakörökről, új feladatokról és sok munkáról beszélnek azok, akik a felszabadult túlsóféli megyékben, városokban és községekben — ha csak ideiglenes is — valamilyen vezetópozi- dóba kerülve beilleszkednek az új viszonyokba és teljesítik kötelességeiket. Ez a kötelességteljesítés nehéz és módszereiben is el fog térni a régi világ hivatalnoki és iár- sadalomvezetói munkájától, magatartásától. Mire teljesen átértjük és át- érezzük az új szellemet, addigra új Magyar ország támad ezen a földön és nem lesz különbség a két part között. Addig is egy a fontos: a felvidéki magyar szel lemet vegyük a maga valóságában úgy, amint van és igyekezzünk értekeit megbecsülni. Ne akarjon belemagyarázni senki valótlanságokat és ne akarjon senki elvenni belőle neki nem tetsző dől gokat! Azaz óvakodjék mindenki attól, hogy a felvidéki szellemet a saját szaja ize szerint magyarázza. Ne akarja senki ezt a szellemet, ezt a magyarságot úgy be állítani, ahogyan saját — tálán reakciós vagy egyébkent túlzó — felfogása szerint látni szeretné. A túlsóféli magyar szellem állta a sarat es — előttünk jár. Jó ezt megmondani az innenső parton. „Magyar a Magyarért“ postai íevélbelyegek a helyi postahivatalba már megérkeztek s azok ott bármily mennyiségben beszerezhetők. Farsangi naptár: Január 21-én Szent Anna Egyházközség teaestje a Magyar Királyban 28-án a Dorogi Bányakaszinó farsangi tánc- estélye saját helyiségében. Február ^,1-én öreg Cserkészek álarcosbálja a Fürdő ; Szállodában 2-án Katolikus Legényegylet műsoros táncestélye sajat helyiségében 4-én Fthérrózsa-bál a Fürdő Szállodában 19-én Szentgyorgymezói Kát. Olvasókör műsoros táncestélye sajat helyiségében. 21-én Szentgyorgymezói Kát. Olvasókör far- sangzaró tancestéje sajat helysegeben. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Hajdú Gyula erdőtanácsost a szolgálat érdekében Esztergomból Kassára, Könczei Árpád főerdőmér- nöki címmel és jelleggel felruházott erdőmérnököt pedig Szikszóról Komáromba helyezte át. Reimann Ernő a dorogi evan gálikus egyház új felügyelője. Most iktatták be a dorogi evangélikus egyházfelügyelői tisztségbe Reimann, Ernő dr.-t, a Salgótarján Kő szénbánya ügyvezető igazgatóját. Kovács Sándor püspök beszédében hangoztatta az emberek egymásra utaltságát és annak fontosságát, hogy az embereket a krisztusi eszmények szellemében kell nevelni. Vetitettképes turista előadás Dorogon. F. hó 22 én d. u. 5 órakor a dorogi Munkás Otthonban vetitettképes turistaelőadás lesz. Előadó dr. Peitler Gyula MTE főtitkár. Dr. Bt enner Antal főjegyző, az esz tergomi osztály elnöke „A turistaság célkitűzéseiről* fog beszélni. Belépődíj 30 fillér, a ruhatár 10 fillér. Az előadáson szerepelni fog a bányászzenekar is és más műsorszámok is lesznek. Indulás Dorogra a d. u. 4 06 órai vonattal. Esztergom a budapesti iparfelügyelőséghez tartozik. A m. kir. iparügyi miniszter rendeletileg a győri iparkamarai területen működő iparfelügyelőséget kétfelé osztotta. Az egyik Győr- és Veszprém vármegye Győr székhellyel, a másik Komárom-, Nyitra-Pozsony vármegye, továbbá Bars-Hont vármegyéből a lévai és a verebélyi járás Komárom székhellyel. Esztergom vármegye a budapesti iparfelügyelői kerülethez fog tartozni. A református lelkész! hivatal ezúton is értesíti a gyülekezet tagjait, hogy a jövő vasárnap (jan. 22) délelőtti istentisztelet a dorogi ha- rogi harangok felavatása miatt elmarad. Ellenben felkérjük híveinket, hogy ezen a szép ünnepélyen minél többen jelenjenek meg. A térti jegy ára 52 fillér. Lebontották a cseh betonfalat a nagyhidnál. Köztudomású, hogy a csehek annak idején méteres vastagságú betonfallal zárták el a Mária Valéria-hid párkányi bejáróját és csak egy keskeny részt hagytak középen a közlekedés céljaira. Az otromba betontorlasz a felszabadulás után is ott éktelenkedett. Most végre az esztergomiak és a párkányiak örömére lebontották az egykori csehszlovák uralomnak ezt az ízléstelen, környéketcsufító maradványát és a hid bejárata Párkánynál is visszanyerte régi, rendes képét. Öngyilkossági kísérlet. Venceli Ferencné 44 éves garamkövesdi lakos öngyilkossági szándékból mellbelőtte magát, Kolos kórházba szállították. Intrika folytán férje állását vesztette és efeletti elkeseredés adta kezébe a fegyvert. A több mázsás primadonna és a négylábú tánckomikus. Rendkívül érdekes képekkel illusztrált cikket közöl erről a Délibáb uj száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. Pompás illusztrált rádióműsorokat, egyfelvo- násos színdarabot, premier beszámolót, színházi pletykákat, nagyszerű filmrovatot és több mint száz szebbnél szebb képet talál az olvasó a népszerű színházi képeslapban. A Délibáb egy száma 20 fillér.
