Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 56. szám

1939 julhis 20. ESZTERGOM li VIDÉKÉ 8 MESZES drogéria Esztergom, Bákóczi-tór Kultur mozi épületében. & 296 tagú képvlselöház pártok szerint A felvidéki és kárpátaljai képvise­lőknek a parlamentbe való bevonu­lása után most már végleges a kép­viselőház tagjainak a létszáma a 296 tagú képviselőház pártok sze­rinti tagozódását — a hivatalosan nyilvántartott adatok alapján — a következő táblázat tünteti fel: Magyar Élet Pártja 178 Felvidéki képviselők 26 Kárpátaljai képviselők 10 Keresztény Gazdasági Párt 9 Független Kisgazda Párt 14 Nyilaskeresztes Párt (Hubay) 3i Nemzeti Front Párt (Matolcsy) 5 Egyesült Magyar Nemzeti Szo­cialista Párt (Pálffy) 5 Magyar Nemzeti Szociális Föld­műves és Munkás Párt (Meskó) 2 Keresztény Nemzeti Szocialista Front Párt (Meizler) 2 Polgári Szabadság Párt 5 Pártonkivüliek 2 Népakarat Párt 1 Szociáldemokrata Párt 5 Összesen : 296 A 178 tagú Magyar Élet Pártjá­hoz hozzászámítva a kormány támo­gató Keresztény Gazdasági Párt 9 tagját és a visszacsatolt területek 36 tagú ugyancsak kormánytámogató csoportját, a végső mérleg az, hogy 223 kormánytámogató mandátum­mal szemben áll 73 ellenzéki man­dátum. EGYRÓL-MÁSRÓL A legutóbbi forró napok élénken idézték vissza a közönség idő­sebb évfolyamainak emlékezetében azokat a tisztes időket, amidőn — egy még mindig érvényes szabályrende­letünk értelmében — a lakosságnak kötelessége volt a gyalogjárókat ki gazolni, sepertetni és a forró nyári napokban locsolni is. Amikor a sza­bályrendeleteket megalkották, még nem volt vízvezetékünk, kút sem volt minden házban, mégis pontosan ele­get tettek az emberek a szabályren­deletekben foglaltaknak. De nem is volt ajánlatos másképpen cselekedni, mert bizony boldogemlékű Békássy vagy Modróczky felírták a mulasz­tókat, aminek azután meg is volt a következménye. Azóta — kiáshatatla- nul— lomtárba került sok olyan szük­séges szabályrendeletünk, amelyeket gondos munka és mérlegelés után hozott meg a képviselőtestület böl- csesége. Nem volna jó végrevalahára rendet teremteni ezen a téren is és felhagyni az értelmetlen és tarthatat lan magyarázkodásokkal ? Beteg do­log az nagyon, hogy ilyenekre is még figyelmeztetni kell az illetéke­seket. A kontárok az utóbbi időben az ** ipar valamennyi ágában igen el szaporodtak, ellenük már csak radi kális eszközökkel lehetne eredménye sen küzdeni. Tanácsos volna Szol nők város mintájára Esztergomban is bevezetni a kontárbiztosságot. Eg> megbízható komoly kontárbiztos tud na csak elbánni a gomba módn szaporodó kontárhaddal, szükség volna az állandó megfigyelésre, min den egyes esetben azonnal le kellent állítani a munkát ott, ahol kontári elcsípnek s a bihágási eljárást is so­ron kivül kellene megindítani. Fa; ragaszokon kellene a felvilágositc hirdetményeket közzétenni, hog\ senki kontárral ne dolgoztasson. Kí­méletlenül el kellene járni azokkal az iparosokkal is, akik nevüket oda­adják pénzért a kontároknak, hogy azok nevükben szabadon vállalhas­sanak munkát. Az ilyen „jótálló“ ipa­ros nevét nyilvánosságra kellene hozni minden egyes esetben. A har­madszori ilyen visszaesés esetén az igazolványt kellene visszavonni. Az ellenőrzés megkönnyítése végett mi­nél előbb el kellene rendelni az arc­képes igazolványok forgalombahoza- talát. Továbbá országos propagan­dát kellene kifejteni annak érdeké­ben, hogy a törvényhozás hozzon olyan törvényt, amelynek értelmében ne csak a kontárokat, hanem a kon­tárokkal dolgoztatókat is meg le­hetne büntetni. Cgy nemrég Stuttgartban tartott nagy diákgyűlésen bejelentették, hogy a főiskolai hallgatókat a jövő­ben mér ennek az esztendőnek szün­idejétől kezdve fokozott mértékben fogják felhasználni és alkalmazni arra, hogy a német népi érdekeket megvédelmezzék. A legveszélyesebb határokra 24.000 diákot vezényel­nek ki. Minden bajtársi csoport 2—3 veszélyeztetett falut vesz gondozás­ba. Rajokat bocsátanak ki mind­azokba az országokba, ahol népi né­metek laknak, hogy ezeket megerő­sítsék a német népközösség eszmé­jében. Valóban tapasztaljuk is nap mint nap, hogy a német Burschok Magyarországra is özönlenek be is mételten sokkal nagyobb mértékben, mint az eddigi években. Pedig ta­valy is, a megelőző évben is és min­den esztendőben elég élénk volt ez a legkevésbé kívánatos vendégfor­galom. Nem volna-e indokolt komoly ellenőrzés alá venni ezeket a ván- dorifjakat ? Meg kellene szervezni az udvarias magyar diákkalauzolást meg bizható és vállalkozó magyar fiúk­kal. Hálás munka volna, mert min­den késedelem vétkes mulasztás. N évváltoztatási kérdésekben elvi álláspontunk nem kétséges. Sok­szor ittunk róla. Ez alkalommal két hírlapi közlemény ad rá okot. Az egyik a pozsonyi „Grenzbote“ című német újságban jelent meg kevés­sel a magyar képviselőválasztások után s ebben „49 Träger deutscher Namen“ feltűnően nagy betűkkel sze­dett cím alatt megírja, hogy Magyar- országon 49 megválasztott képvise­lőnek van német neve. A másik köz­lemény egy fővárosi napilapban lá­tott napvilágot. Címe: Búcsú egy névtől. Irta : Drescher Pál. Ebből a cikkből szószerint közöljük a követ­kező részt: „Megválni készülök né­methangzású nevemtől 1 Hovatovább egyre kevésbbé tudom elviselni, hogy ennek a névnek olyan jelentéstanai mát tulajdonítson bárki, amely benne nincs. Velem együtt igen sokan döb­benten érzik azt a tragikus hasadást, amit nevünk és lényünk közt egyre szélesebbre szakít az idő. Oda jutót tunk, hogy a faji elvre épült mai világban rettegnünk kell a könnyelmű azonosítástól. Attól, hogy a név puszta hangzásán elinduló durva osz­tályozás abba a „népközösségbe“ utalhat be mindünket, melyben semmi keresetünk s amely sajátosan ma­gyar lelki alkatunktól gyökeresen el­tér. Elviselhetetlenné vált számomra, hogy ez a név, amely ködös előidők nemzetiségi jelentésének üres marad­ványa csupán, mint egy hamis lo- oogó, azt jelezze, azt hirdesse fen­nen, ami viselője lényétől távol áll. Német nevemet magyarral fölcserólni na, úgy érzem, többet jelent a bol­dog, régi békekorok eszélyes alkal- nazkodó-készségénél“. Ezt a két -tözleményt egymással szembeállítot- uk, de nem fűzünk hozzá semmi­ele megjegyzést. A következtetést /onják le azok, akiknek a szivük is, i lelkűk is magyar, csak éppen a nevük idegen. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. IMMMMMMMMNfel ü 1 REK E héten a Kerschbaummayer- gyógyszertár tart éjjeli szolgá- atot. Változások az esztergomi fő­egyházmegyében, Dr. Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás Márton Istvánt Ipolyvárbóra, Rédl Antalt Ekecsre, Kissik Jánost Deméndre, Kalmár Lajost Csesztvére, Dobozi Dezsői Dunakilitibe, Hollós Gyulát Alsóváradra, Morvay Ferencet Bars- besóre nevezte ki plébánosokká, Mé­száros Ferenc Józsefet pedig Buda­pestre rendelte hitoktatónak. A fel­vidéki országgyűlési képviselő plé­bánosok melle a következő vicarius adiutorokat nevezte ki a bíboros fő­pásztor : Kéméndre Porubszky Géza plébános mellé Folkner Józsefet, Bartra Gürtler Dénes plébános mellé Erdőssy Bélát és Csicsóra Király Jó­zsef esperes-plébános mellé Ol$yay Vincét. Segédlelkészi beosztást kap­tak : Barticsek Gyula Diószegre és Drozdy Gyula újmisés Komjátra. Halálozás. Özv. Müller Antalné szül. Rothnagel Anna f. hó 15-én elhunyt. Halálának hire sokakban keltett megdöbbenést és igaz, mély részvétet. Kedves hangjával sokak lelkét emelte Istenhez templomaink­ban, különösen a belvárosi plébánia- templom kórusán hallhattuk sokat az ő szép szólóit. Nina néni most el­költözött közülünk örökre, egy szebb, egy boldogabb hazába. Mi pedig sze­retettel őrizzük kedves emlékét és különösen sokat gondolunk reá a téli kulturestéken a Legényegyletben, a szentgyörgymezői és vízivárosi körök­ben, ahol szintén sokszor gyönyör­ködtünk vig és szomorúmagyar nép­dalaiban. Hétfőn délután 6 órakor temették a belvárosi temető kápol­nájából, meleg részvét kisérte sírjába a mindig vig és nótáskedvű Nina nénit. Ismerősei, tisztelői elhalmoz­ták virággal sírját. Legyen része a megérdemelt örök boldogság 1 Az Egyesült Magyar Párt a közügyekért. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő, az Egyesült Magyar Párt párkányi járási elnöke Hegedűs Balázs főtitkár társaságá­ban felkereste dr. Drahos János ér­seki helytartót és dr. Hamvas Endre prelátus-kanonok, hercegprimási iro­daigazgatót és a földbirtokreform ügyében fontos megbeszélést tartot­tak. Utána felkeresték dr. Radocsay László főispánt és dr. Frey Vilmos alispánt, akikkel a barackértékesitési és a baracknak szesszé való feldol­gozása tárgyában beható tanácsko­zási^folytattak. Vármegyénk vezetői a legnagyobb ügyszeretettel és gon­dossággal tették magukévá az ügyet s igy az együttes akcióval e téren rövidesen kedvező eredmény vár­ható. Megalakult az Országos Sajtó­tanács. Szombaton délben Baranyai Lajos elnöklete alatt megalakult az Országos Sajtótanács, amely saját kebelében három tanácsot alakított, majd bizottságot küldött ki a sajtó­tanács ügyrendjének kidolgozására. A bizottság tagjai: Boér Élek, Pi- lisky Lajos, Nagy Dezső, Hivatal József, Tóth László és Baross Endre. Baranyai Lajos beszédében kijelen­tette, hogy a sajtótanács a magyar ujságirórendnek a kúriája, legfelsőbb bírósága, ahová minden ügyével, mint végső fórumhoz fordulhat, mert ítéletei megfellebbezhetetlenek. Lapcimváltozás. A Tatatóváro- son megjelenő „Komárom-Esztergom Vármegye“ hetilap nevét mininisz- terelnöki engedély alapján „Tatató­városi Hirlap“-ra változtatta. Felelős szerkesztője és kiadója Pataky Jenő, a tatatóvárosi „Révay" könyvnyomda tulajdonosa. Az esztergomi Szent Anna plé­bánia búcsúja. A Szent Anna plé< bánia júl. 26-án, Szent Anna nap­ján tartja temploma búcsúját. Az ünnepségek sorrendje a következő: júl. 25-én, d. u. 3 órától gyermekek, 5 órától felnőttek gyónása. Fél 8 órakor litánia. Július 26-án, szerdán, reggel 6 órakor asszisztenciás, ün­nepélyes, szentséges nagymise szent­beszéddel és kösös áldozással. Szent­misék vannak még 8, 9, 10 és 11 órakor. Hétköznapokon a nyolcad alatt Szent Anna napjától kezdve reggel 6 és fél 8 órakor szentmisék, este fél 8 órakor Szent Anna litánia. Vasárnap, július 20-án reggel 6, 8 és 10 órakor szentmise, d. u. 3 óra­kor Szent Anna litánia. Gyónás a szentmisék slatt. Filmre veszik a balatonfeny- vesi bányász üdülő életét. A do­rogi bányászok balatonfenyvesi nyári otthonát meglátogatta Gáthy Zoltán felügyelő, a bányaigazgatóság részé­ről. A mindenre kiterjedő figyelmű, kiváló építész-felügyelő nemcsak az épületek, elhelyezés, hanem a gyö­nyörű kert és park további szépi- tési és rendezési, valamint a nyaraló gyermekek lelki épülése és üdülése terén is praktikus és hasznos utasí­tásokat tett. így többek között sze­mélyesen győződött meg arról, hogy hány gyermek tud úszni a nyaralók közül és utasításokat adott arra vo­natkozóan, hogy a gyermekekkel szó­rakoztatva és amellett oktatva a sport terén is foglalkozi kell, hogy nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom