Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 52. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 52. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. JULIUS 6 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai éS fárSaáaM lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A nép érdeke a legfőbb törvén?. Tűrhetetlen, hogy a nagy ma­gyar városokban állandó lakó­helyet ne találjon a szegény nép máshol, mint a város szélén összetákolt fabódékban, ideigle­nescélt szolgáló barakokban. Az ilyen légkörben felnövekvő gyer­meksereg teleszívja magát a betegségek miazmáival, nélkü­lözi a kultúra legelemibb szük­ségleteit, gyakran a rossz táp­lálkozás, levegőtlen hajlék, ösz- szezsúfoltság folytán olyan degenerálódás hullámvonalába esik, hogy abból egész életé­ben nem tud kijutni. Nem tud­juk eléggé dicsérni és helye­selni a kormány törvényjavas­latát, amivel egyszersminden- korra gátat akar vetni annak, hogy a családok százai ebben az embertelen életkörülmény­ben vegetáljanak. Kiseperni tehát minél előbb a barakokat és lebontani azo­kat örök időkre s az ott meg­húzódó családok számára em­berhez méltó lakásokat kell épí­teni ! Ez az első szempont, amely azt diktálja akormány szá­mára, hogy lakásokat építtessen. A másik ezzel karöltve jár, mert a nagyarányú építkezések folytán olyan munkaalkalmakat tudunk teremteni, hogy azok­ból a kézművesipar minden ága részesedhet. Fontos szociális és közgazdasági, de főként a nem­zet érdeke, a családvédelem kö­veteli meg, hogy mihamarabb törvényerőre emelkedjek a kor­mány javaslata s megindulja­nak a házépítések. A munkás­ság igen nagy érdeke fűződik ahoz, hogy az építkezések a kormány áltál megadott tem­póban valóban meginduljanak. Az építőipar kulcsiparnak ne­vezhető, amelyhez 20—30 kü­lönféle iparág kapcsolódik. Eh­hez kell hozzászámítanunk még azt a fontos szociális szempon- totis, hogy az építkezések refor­dított költség legnagyobb részét, közel 60—70 százalékát mun­kabérek emésztik fel. Most arról van szó, hogy négyezer kislakás építése indul meg a fővárosban. Bennünk, akik vidéki szem­mel nézzük ezt a nagy szociá­lis tervet, egy pillanatra sem támad fel az ellenzés, nem irigykedünk és nem sajnáljuk azokat a költségeket, amelye­ket a kormány ilyen célra kí­ván fordítani. Nem sajnáljuk főként azért, mert magas nem­zeti szempont szolgálatát látjuk abban, hogy a fővárost és or­szágunk nagy városait mara­dandóan ne övezzék olyan pro­letár barakgyürük, amelyekben nemcsak fizikailag, de lelkiek szempontjából is a legtöbb eset­ben káros miazmák tenyésznek. Elsősorban nemzeti érdeket lá­tunk abban, hogy a szegény családok gyermekei a kor igé­nyeihez mérten egézséges laká­sokban nőjjenek fel, birtokába juthassanak azoknak a higéni- kus eszközöknek, amelyeket ma már nem nélkülözhet társadal­munk legelesettebb tagja sem. A jólevegőjü, világos, nap­fényes, szellőztethető lakások, amelyekben könnyen vízhez, világításhoz és fűtőanyaghoz juthat az ember, ma már nem­csak azoknak lehet osztályré-] sze, akik anyagilag jobb sors­ban élnek, hanem minden dol­gozó magyar testvérünknek. A nép érdeke a legfőbb törvény. Ez a szociális gondolat vezeti a kormányt, amikor^ egycsa- pásra lerombolja e törvényja­vaslatával korunk szégyenfolt­Esztergom Város Idegenforgalmi Bizottsága június 30-án, pénteken délután 5 órai kezdettel gyűlést tartott a városháza nagytermében — elég gyér érdeklődés mellett, noha a nyaralási és idegenforgalmi évad beköszöntése szorgos munkát követel. Dr. Brenner Antal polgármester helyettes nyitotta meg a gyűlést, majd Deseő Győző, az Idegenfor­galmi Hivatal vezetője kezdte meg beszámolóját. Jelentette, hogy töb­bek között a fürdőujság megjelen­tetése már biztosítva van. Több hoz­zászólás után tudomásul vette a bi­zottság, hogy július 9-e körül meg fog jelenni a fürdőújság. Vitéz Szívós-Waldvogel József fel­szólalásában az idegenforgalmi ügyek gyorsabb vitelét és végrehajtását sür­getve sokkal éiénkebb munkát kö­vetelt az Idegenforgalmi Hivataltól. Vitái István a piaci és vendéglői drágaságot tette szóvá azzal, hogy idegenforgalmi szempontból is feltét­len szükség van az árellenőrzésre. Reusz Ferenc takarékpénztári igaz­gató panaszkönyv nyitását sürgette az Idegenforgalmi Hivatalban az ártúllépések vagy bármiféle vissza­élések elleni panaszok bejegyzésére. A vendéglőkben esetleg kellemetlen a panaszkönyv követelése, de az Ide­jait, ezeket az eldohosodott kül­városi ódákat. Még csak a törvényjavaslat tárgyalásánál tartunk, de már most hangot adunk a közvélemény szavá­nak, hogy a felépülő házakban elsősorban is többgyermekes családok nyerjenek elhelyez st. Ne legyen akadálya a gyerek se a szülőnek, se a társadalom­nak. Naponta felháborodott hí­rek jutnak hozzánk arról, hogyj szegény embert lakáskeresése­kor eisőso. ban az a feltett kér­dés érinti, hogy van-e gyermeke és ha van, vagy sok van, ne­héz az ilyen embernek megfe­lelő lakáshoz jutnia. A kor­mány és az egész nemzet ér­deke állandóan azt sürgeti, hogy szaporodjon a nép, szü­lessenek magyar gyermekek. A kormány elszántan és el- tántorithatatlanul programjába tűzte a nemzet szociális igé­nyeinek kielégítését és ezek kö­zött elsősorban a családvédel­met, Itt van már egy fontos törvényjavaslata a nemzet előtt. És jön a többi. E téren nem lesz megállás, mert mi nem­csak hirdetjük, de szolgálni is fogjuk minden erőkifejtésünk­kel azt a gondolatot, hogy né­pünket boldogabbá kell tenni. genforgalmi Hivatalba bármikor nyu­godtan feszélyezés nélkül mehet a panaszos vendég. Vitéz Szívós-Waldvogel József : az árdrágítók ellen a törvény és ren­deletek értelmében szigorúan el kell járni. Ehhez természetesen szüksé­ges, hogy a piaci rendőrség szigorú lelkiismeretességgel teljesítse köteles­ségét. Működik-e ma egyáltalán a piaci rendőrség ? Dr.t Brenner Antal kijelentette, hogy az árdrágítást meg lehet aka­dályozni és az árdrágításért szigorú büntetés jár. Einczinger Ferenc felszólalásában panaszolta, hogy amióta Léváról in­dul Esztergomon keresztül a buda­pesti autóbusz, az esztergomiak kö­zül igen sokan lemaradnak. Ez káros és sérelmes az esztergomi közön­ségre, amely szívesen járt az autó­buszon Budapestre. A lévai indulás rosszabb helyzetet teremtett Eszter­gomra nézve. Az idegenforgalmi bizottság tilta­kozott ez ellen és a varos hatósága útján kérelemmel fordul illetékes helyre a régi állapot visszaállítására. Az esztergomiak számára külön autóbuszjáratot kérünk Budapestre. Vitéz Szívós- Waldvogel József adta elő ezután kívánságait és tanácsait, Az Idegenforgalmi Bizottság az árdrágitás ellen HETI ESEMENYEK BELFÖLD Közel 600.000 pengő a MFTR. múlt évi nyeresége. — A BSzKRT 350 milliós utasforgalmat és 80 mil­liós kocsikilométert teljesített. — Románia árvízveszély előidézésével akart hadat viselni Magyarország el- ieu. — Báró Perényi Zsigmond ko­ronaőr lett Kárpátalja kormányzója. — Megsemmisítették gróf Pálffy Fidél és Kenyeres Béla nyilasképvi- seiők mandátumát. — A magyar vezérkari főnök résztvesz a német- országi hadgyakorlaton. — A pápa magyarul fogadta a magyar zarán­dokokat. — Könnyes meghatottság­gal vonultak be a parlamentbe a fel­vidéki képviselők. — 140 katasztrá- lis hóidat parcelláztak a bencések a kismegyeri uradalomból. — Megta­lálták IV. Béla magyar király két lányának márványkoporsóját Dalmá­ciában, a spliti székesegyházban. — A pozsonyi magyar konzulátust kö­vetsegge szervezték át. — Három közigazgalasi kerületre és tizenkét járásra osztották fel Kárpátalját. — Garam és Ipoly folyókat csatorná­val akarjak összekötni. — lia.tg- ssórós tájékoztató szolgálatot ve­zettek be a nagykőrösi piacon. — Magyaróvárt és Mosont egyesítet­ték. — 30 millió pengőbe kerül az országnak a 20 pengős búzaár. — Az Opera felmondott 37 zsidó tag­jának. — Ferencváros Prágában 2 :0 arányban megverte a futball­mérkőzésen Spsrta-t. KÜLFÖLD Hollandia tiltakozik Anglia és Franciaország gyámkodása ellen. — Hitler német birodalmi állampolgár­ságot adományoz Danzig lakóinak. — Házkutatás volt a Magyar Párt pozsonyi székházéban. — 16.000 angol titkosrendőr lesi az ir forra­dalmárokat. — Szovjetorosz hadiha­jók cirkálnak a svéd partok élőit.— Fegyverkezési kincstárjegyeket bo­csát ki a francia kormány korlátlan összegben. — A számun homokkal bontotta el Tuniszt. — Hitler láto­gatást tesz Danzigban. — Az erdé­lyi magyar diákok több mint har­minc százalékát elbuktatták az érett­ségin. — Nikodem jassy-i érseket választották meg Románia pátriár­kájává. — Németország a cseh- morva bekebelezést véglegesnek és megváltóztaihatatlannak tekinti. — — Lemodott a holland kormány. — Újból átszervezték a román er­dőgazdaságot. — Amerika újból ieszallitotta az ezüst beváltási árát. 120 OOO külföldi agrármunkás dol­gozik Németországban. — A genfi tavat össze akarják kötni a Földközi* tengerre!. — György angol király Egyiptomba is ellátogat. — Ameri­ka 2299 harci repülőgépet épit. — 27 milliárd dollár államadóssága van Amerikának. — A lengyel had­sereg hadilétszáma 3 mimó ember. — Bőséges olajforrásokra bukkan­tak Angikban. ■—■ Franciaország 4 és félmiíliárd frankot folyósított rendkívüli katonai kiadások céljaira,

Next

/
Oldalképek
Tartalom