Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 50. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 50. SZÁM. EKE CSÜTÖRTÖK, 1939. JUNIUS 29 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SőrGSStéliy pOiÜikät 8S íáFSüá&líüi läP Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Mi a tanulság mindabból, amit az esztergomi nyári egyetem vasárnapi megnyitó gyűlésének illusztris szónokai mondottak a hallgatóság meleg tetszésnyilvánításai közben ? Mi a tanulság abból, amit a bíboros hercegprímás mondott az erkölcsi felelősségérzet híján érvényesülni és irányítani akaró félművelt emberről, az áldemokrácia hirdetéséről, amely nem tesz különbséget az emberi kvalitások és kötelességek között, a felületesen tudatlanul kritizáló félművelt emberekről és arról, hogy túlsók egyszerű, tájékozatlan ember jut irányító szerephez a közéletben a tájékozott hozzáértő tudósokkal szemben ? Mi a tanulság a tudós orvosprofesszornak, a nagyhírű dr. Verebélyi Tibornak, a Pázmány tudományegyetem rector magnificusának határozott kijelentéséből, hogy : a vallás és a tudomány között nem 1 ehet ellentét, mert a lét nagy kérdéseiben csakis a hivő ember iga- zodhatik el? Mi a tanulság dr. Lépőid Antalnak nagyszerű eszmemenetéből, amely az örökéletű Szent István király kezében látja biztosítva a magyar sorsot, aki örökérvényű elvei szerint minden időkben tervszerűen formálja országát?! Mi a tanulság mindebből, amelyek végeredményben összefüggő kérdések és az örökérvényű elvekkel való kapcsolatuk mellett újak, aktuálisak, a magyar sors mai kérdéseire világítanak rá ?! Az első tanulság az, hogy művelt magyar intelligenciára és művelt magyar népre van van szükség, — és pedig a kor kívánalmainak, a modern követelményeknek is megfelelő hitbeli és tudományos műveltségű emberekre, erkölcsileg is művelt intelligenciára, — ugyanakkor pedig korszerű intelligenciával rendelkező és vallásos erkölcsös magyar népre. A magyar vezető intelligenciára nagy kötelességek várnak itt elsősorban önmagával és a magyar néppel szemben. A tudós, okos, kiművelt agy bármilyen irányban még nem művelt ember a hitbeli intelligencia és a szív műveltsége, jósága és finomsága nélkül, viszont mindent el kell követnünk, hogy a foglalkozásának megfelelő korszerű intelligenciát és tudást a lélek és a vallás műveltségével együtt a magyar nép és minden magyar ember megszerezze, mert csak így tudjuk a nagy magyar társadalmat megszabadítani a félművelt, erkölcsi felelősség nélkül működő közéleti akarnokok érvényesülésétől. Lelkileg és erkölcsileg művelt intelligencia és korszerűen művelt nép is kell ahhoz, hogy ez az ország boldoguljon. Az első éppen olyan lényeges, mint a második, amelyért minden áldozatot meg kell hoznunk. A második életbevágó tanulság az, hogy ma már Magyar- országon komoly, szavahihető ember a tudományt a vallással szembe nem állíthatja, — ezen túlmenőleg a vallásosságot és a hitbeli erkölcsösséget még Vasárnap délután 5 órakor folyt le az esztergomi Katolikus Nyári Egyetem hatodik tanfolyamának megnyitása az érseki tanítóképző zsúfolásig telt dísztermében. Megjelent az ünnepélyes megnyitáson dr. Meszlényi Zoltán püspökkel élén a székesfőkáptalan csaknem valamennyi tagja, a kultuszminiszter képviseletében dr. Madarász István miniszteri tanácsos, dr. Verebélyi Tibor a Pázmány Péter tudományegyetem rector magnificusa, dr. Eckhardt Ferenc, a bölcsészeti kar dékánja, dr. Kecskés Pál, a hittudományi kar dékánja, dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár az egyetemi tanfolyam előadóival, Mihalovich Zsig- mond kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, továbbá dr. Ra- docsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes, vitéz Szivós- Waldvogel József, vitéz Pongrácz- Bariha Ede, vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, Nádler István pápai kamarás, íanitónőképzőintézeti igazgató, dr. Balogh Albin, Oberműller Ferenc gimnáziumi igazgatók, dr. Petöváry Kálmán rendőrtanácsos és több vezetőférfiú a tudományos és társadalmi élet köréből. A Himnusz éneklése után dr. Se- rédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondott megnyitó beszédet. Azzal kezdte beszédét a bíboros főpásztor, hogy immár hatodszor nyílik meg az esztergomi Katolikus Nyári Egyetem, majd rámutatott arra, hogy a katolikus nyári egyetem feladata eligazítani a művelt katolikus társadalmat korunk legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseiben. Annál szűk inkább át kell vinni az elméletből a gyakorlati életbe, hogy a cselekedetekben megnyugvást, példát lásson és belőlük meggyőződést merítsen mindenki. A harmadik nagy tanulság az örök szentistváni gondolat helyes értékelésében és gyakorlati alkalmazásában van. Mielőbb be kell bizonyítani a törvényhozásban, a közigazgatásban, a társadalmi és közéletben, gazdasági, kultúrális és szociális viszonylatban azt, hogy Szent István örökérvényű elvei és hagyományai alapján, saját törvényeink és szellemiségünk szerint, a mai kor kérdéseit is megoldva, emberhez és magyarhoz méltó életet biztosítva a haza minden hű gyermekének, az ezeréves ország biztos lépésekkel halad saját nemzeti nagyságát bizonyító, de a művelt emberiség javát is szolgáló küldetésszerű hivatása betölésének útján. ségesebb ez az eligazítás ma, amikor az emberiség egyre jobban az anyag és a test kultúráját helyezi a szellem és a lélek kultúrája elé. Ennek következménye a tudatlanság, valiástalanság, erkölcstelenség, amely a kulturális dekadenciába és a barbárságba süllyeszti az emberi társadalmat. Pedig a keresztény tudomány elhanyagolása és a keresztény erkölcsiség leértékelése az államok és nemzetek rombolására vezet, mert visszaveti őket az erkölcsi és kulturális haladás útján. A helytelen egyenlőség és hamis demokrácia hirdetését bélyegezte meg ezután a hercegprímás, amely ugyanúgy taksálva ugyanolyan jogokat és kötelességeket szab a tudósra, mint a tudatlanra, az erkölcsösre, mint az erkölcstelenre. Ennek természetes és logikus következménye az lett, hogy a közélet irányítására sok helyen még nagyobb befolyást gyakorolnak a tudomány, élettapasztalat, erkölcsösség híján szűkölködő polgárok, mint akik az említett vonatkozásban messze túlszárnyalják azokat. — Mi a vallástalan, tudatlan emberektől félünk — mondotta a hercegprímás — mert ezekből kiveszett az erkölcsi igazságra való hajlandóság és ezeket az igazságról meggyőzni nem lehet! Mi a félművelt emberektől félünk, akik mindenben a tudós szerepét akarják játszani, de akik mindent csak hozzáértés nélkül lekritizálnak. Viszont nem bánjuk, ha komoly ellenvetéseket hallunk, mert a védekezéskor mélyebben megismerjük a kérdéseket. Hangsúlyozta ezután a hercegprímás, hogy a katolikus nyári egyetem a tudományt nem célnak, hanem eszköznek tekinti arra, hogy egymáshoz és Istenhez közelebb jussunk. Végül köszönetét mondva az egyetem szervezőinek és rendezőinek, különösen Szekfű Gyulának: és Lépőid Antalnak, továbbá az előadói karnak, — üdvözölve á megjelent előkelőségeket és a hallgatóságot, a nyári egyetem hatodik szakát — az országalapitó Szent István király nevében, akinek szellemében folynak az előadások, — ünnepélyesen megnyitotta. , A bíboros hercegprímás nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után dr. Verebélyi Tibor a Pázmány egyetem rector magnificusa, az egyetemi tanács nevében köszöntötte a katolikus nyári egyetemet, hangoztatva az ősi Esztergom város történelmi jelentőségét és Szent István király szellemének államfenntartó erejét. Mint orvos, akiket legkönnyebben szokás materializmussal és vallást a- lansággal vádolni, hangsúlyozta \ azt, hogy a tudomány és a vallás között ellentét nem lehet, mert a lót nagy kérdéseire csak a hivő ember találhat megnyugtató választ. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, az egyetemi tanfolyam igazgatója vázolta ezután nagyhatású beszédben az idei nyári egyetemi tanfolyam előadásának gondolatmenetét. Rámutatott arra, hogy a tavalyi jubileumi és eucharisztikus ünnepségek miatt erre az évre kellett halasztani a nyári egyetem hatodik folyamát, de természetesen az idei tanfolyam munkáját teljes egészében Szent István király szellemében való elmélyülésnek szenteli erkölcsi, nemzeti és szociális szempontból. Hangoztatta, hogy a szentévben sikerült egeszen közel jutnunk Szent István hatalmas lényéhez, rendkívüli egyéniségéhez, államalkotó, nemzet- fenntartó szelleméhez, aki nemcsak királyságot alapított és mint korának egyik legnagyobb fejedelme uralkodott, hanem aki nagy szellemével szédületes előrelátásával megoldotta az örök magyar problémát és élesen kijelölte a magyarság útját, országa sorsát beláthatatlan időkre. Szent István király ma is él, a Szent Jobb ma is irányítja és minden időkben irányítani fogja népe és országa sorsát, mint ahogy ma is tervszerűen irányítja az ország nagyobbodását ez a csodálatos magyar kéz. Szent István az örökkön élő magyar király és mindenki, aki a közhatalmat gyakorolja, tulajdonképpen az ő helytartója — mondotta többek között. Szent István mindig ébren van, itt a keze, a koronája. Szent István nemcsak törvénybe iktatta kormányzási elveit, hanem az államhatalmat megkeresztelte. A hatalomnak meg kell tanulnia a kereszténységtől azt, hogy a hatalom nem önkény és nem öncél. Az erőt erkölccsé fokozza a nagy király és az erőszakot csak azokkal szemben alkalmazza, akik az erkölcsi rendbe nem akarnak beleilleszkedni. A hatalom tisztelje a fennálló szabadságokat : ebben van a magyar alkotmány első fénylő sugara. Az emberek között a különbség csak A bíboros hercegprímás megnyitotta az esztergomi nyári egyetemet
