Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 47. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 47. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. JUNIUS 18 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény pOÜtíkai éS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Krisztus király A politikai élet vulkános vi­lágában, ép amikor a nagyra- vágyás, gonoszság, destrukció államok életét, kormányokat és királyi trónokat dönt össze, a széteső élet homokvárai fölött ragyog fel az örök igazság megdönthetetlen trónja: Krisz­tus Királysága. Döbbenetes figyelmeztetés és isteni vád : az életkatasztrófá­nak, a boldogtalanságunknak, nyomorunknak, lélekrokkant- ságnak, gazdasági és politikai krízisnek oka az, hogy a jeru- zsálemi praetorium oszlopcsar­nokában biborrongyban és tö­viskoronával bemutatkozó Ki­rálynak a Mának embere száz­szoros erővel kiáltja : nem kell, feszítsd meg 1 Az a baja életünknek, hogy nem kellett a krisztusi király­ság törvénykönyve és az evan­géliumot kiölte az ember a vi­lágból. Nemcsak Moszkva gyil­kolja a kereszténységet, hanem gyilkolja a tudomány, melynek nem kell a változhatatlan örök igazság, inkább gyenge felte­vésekre épít; a művészet tó­gájába öltözött szabadság a durva ösztönt tette oltárra, a politika az Istentől kapott ha­talom helyébe az erőszakot tette; a felebaráti szeretetet gyilkolja a kenyéririgység, az igazságot a kapitalista kizsák­mányolás, a béke országát a fegyverkezés és ártatlan em­beréletnek vágóhidrahajtása ! Ez a baj ! Krisztus királyságát em­beri gonoszság teszi tönkre. A nagy Papini Írja: „Nincs nekünk semmi bajunk, csak az, hogy Krisztus, Te hiányzol ne­künk! Aki éhes, azt hiszi, ke­nyér után vágyódik. Nem, Te hiányzol neki...“ „Aki szom­jas — Te utánad szomjazik. Aki beteg, azt hiszi, hogy az egészsége hiányzik — Te hiány­zol neki.“ Ég és föld, jólét és balsors, öröm és szenvedés, síró és mosolygó ember mind utánad kiált és a Te királysá­godat várja! Ez a probléma megoldása! Krisztust az életbe: a társa­dalmi és politikai életbe és ural­kodni fog benne az igazság és béke ! A krisztusi ország tör­vénykönyve a felelet az életre ! Benne az igazság, hogy min­den embernek egyformán joga van az élethez és megélhetés­hez, hogy nem lehet embere­ket az életből egyszerűen kita­szítani. Ez hirdeti, hogy a po­litika nem lehet kalózkodás, mert a hatalom mind Krisztus királyi hatalmából veszi fényét és hatalmi sáfárságáról számot adni tartozik ! A város közvéleménye lelkes és egységes a nagy kormányzói irá­nyító szózat elhangzása nyomán. Bizonyosak vagyunk ennek a meg­állapításnak igazságában, — bár na­gyon jól tudjuk, hogy sehol az or­szágban nem él olyan sokféle és különös gondolkodású ember, aki saját egyéni szemüvegén nézve olyan különböző színekben lássa és Ítélje meg részleteiben a közéleti hely­zeteket, mint Esztergomban. Magyarország kormányzójának az új országgydlést megnyitó szózata azonban még a különben kicsinye­sen gondolkozó ember figyelmét is ráirányította a nagy magyar érde­kekre, amelyek szolgálata kicsit és nagyot, erőset é s gyöngét egyformán kötelez ebben az országban és — ami igen nagy szó — sikerült egy nevezőre hozni, a közvéleményt. Ebben a nagyszerű egységben vi­lágosság derül sok homályos körül­ményre, — elsősorban arra, hogy miféle ellentétek is azok, amelyek előadódó alkalmakkor válaszfalak­ként tűnnek fel a város népének egyes társadalmi, politikai, foglalko­zási vagy közéleti csoportjai között. Kitűnik ennél a világosságnál, hogy ezek az ellentétek lényegükben nin­csenek, vagy csak képzeltek, mondva­csináltak, fólremagyarázottak, a vá­laszfalakat pedig csak a rosszmá­júság vagy a pártoskodás emeli erőszakolt elvi ellentétek légüres hamisságaiból, amelyeket könnyen keresztül tör a való ólet. a Hol vannak például Esztergomban azok az úgynevezett nyilasok, akik a magyar alkotmányt és a fennálló törvényes rendet akarják eltiporni és szétrombolni. Ilyenek nincsenek, — de igenis vannak szegény emberek, akik munkát, keresetet, családjuk és maguk számára nagyobb darab ke­nyeret, igazságos és becsűltebb tár­sadalmi helyzetet, szóval tisztessé­ges magyar életet és boldogulást akarnak. Hol vannak itt azok, akik ellen­ségei a mai közigazgatásnak és a mai tisztségeket viselőikkel együtt elvben és gyakorlatban el akarnák söpörni a közélet teréről és akik ellenségei a történelmi színezetű ma­gyar pozícióknak ? ilyenek nincsenek, de nem is élhetnének közöttünk, ilyen emberek ebben a városban soha nem is voltak I De igenis élhetnek gondolkozó emberek, akik a közösség és az or­szág java szempontjából még jobb, Krisztus országát, Királysá­gát az életbe, társadalmi élet­be, családba — s megszűnik itt is a krizis — állami és egyéni életben ; s az erőszak, gyűlölség, hazugság országát felváltja az igazság és élet orszá­ga, a szeretet és béke világa . . . frissebb, racionálisabb közigazgatást kívánnak és igenis vannak közöt­tünk önérzetes emberek, akik min­denféle hivatalban még a legegysze­rűbb, legszegényebb emberrel szem­ben is udvarias, előzékeny és meg­becsülő magatartást követelnek min­den hivatalnoktól és tisztviselőtől, mert azt a felfogást vallják igen he­lyesen, hogy a közhivatalnok nem a nép ura, hanem a haza és a nem­zeti közösség szolgája. Ezek az ön­érzetes emberek a foghegyről be­szélő és az ügyfeleket kényelmesen várakoztató hivatalnokok létjogosult­ságát — ha netán akadnának ilye­nek — nem ismerné el. És viszont hol vannak itt azok az emberek, akik elvakultságukban a mai élet korszerű kívánalmainak, a szociális követelményeknek és a ma­gyar népi reformoknak ellenszegülni próbálnának ? Ilyen emberek nem él­nek Esztergomban, ilyeneket talán hiába is keresnénk. Csak természetes tehát, hogy szívvel-lélekkel egy emberként áll ennek az ősi városnak népe a ákor- mányzó mögött, mert érzi, hogy a program, amelyet az országgyűlés számára kijelölt és amelyet a nem­zet elé tárt, a nemzet egyeteme és minden egyes magyar ember szá­mára a boldogulás útját jelenti. A család megerősítése, több munka, több kereset, nagyobb darab kenyér: ez teszi nagy kötelességei teljesítésé­re képessé a magyar embert,! Fegyel mezeit, jól felszerelt hadsereg, egység, munka és megerősödés befelé, — függetlenség és önállóság kifelé: ez teszi naggyá ismét a nemzetet. Ennek a kormányzói programnak vallásában és követésében nem lehet ellentét magyar és magyar ember között. ♦HtMiiiiiim mtminni Kötelező munkaszolgálat A miniszterelnökség nemrég ren­deletet adott ki, amely a kötelező munkaszolgálatot rendeli el. A kö­telező munkaszolgálatot a munka­táborokban kell végezni. A munka­táborok parancsnokait a honvédség tényleges állományából rendelik ki, szóval katonatisztekből. Ezen kötelező munkaszolgálatban részt kell venniök mindazoknak, akik mentesülnek a tényleges katonai szolgálat alól, ha a munkaszolgá- latr a való alkmasságot megállapít­ják. A munkakötelezetteket katonai HETI ESEMENYEK BELFÖLD Havi 17.000 tonna szenet impor­tálunk a Cseh-Morva protektorátus területéről. — Nagyszabású olaj­kutatás kezdődik Szeged határában. — Vitéeknek nem szabad a nyi- laskeresztes-párt tagjának lenni. — Telesaky János ny. pénzügyminisz­ter hirtelen meghalt. — 382 éves a soproni evangélikus líceum. — A pestszenterzsébeti képviselőtestület 30 új tagja között egyetlen liberális és szociáldemokrata nincsen. — A Zeneiskolák Országos Szövetsége jobboldali vezetőséget választott. — Gyermeküdülőt épít 400.000 pengő költséggel a főváros Rozsnyón. — Felavatták az állami tisztviselők galyatetői üdülőjét. — Aa OTI 10 millió pengőnél többet fordít szo­ciális építkezésekre. — A komáro­mi cserkészek csónakot kaptak a miniszterelnöktől és elfoglalták a régi cseh vámházat. — Hatmillió a má­jusi kiviteli többletünk. — Megsem­misítették alakihiba miatt a gyulai városi képviselőtestületi választást. — Diéta Károly lemondott a fut- ballkapitányságról. KÜLFÖLD Német kereskedelmi akadémiát kap Pozsony. — Női levélhordók vannak Brémában. — Elkészült az első Romániában épült román hadi­hajó. — A román szenátus házsza­bályvitában leszavazta Jorga elnö­köt. — Tuniszban 49.000 olasszal szemben csak 42.678 francia él. — Franco tábornok szeptember végén Rómába utazik. — A japánok ez­után ellenőrzik Tokióban az angol­francia települést. — Németország nyugati határvidékén új erődítmény övezet épül. — Megmérgeaték a japánbarát nankíngi kínai kormány tagjait. — Amerikában szabadon garázdálkodik 12.000 közellenség. — Három szlovák repülőgép átszökött Lengyelországba. — Equador sem engedi be a menekült német és cseh zsidókat. — Fellázadt a rossz élel­mezés miatt a rózsahegyi szlovák katonaság. — Angliában óriási mértékben növekedik a repülőgép- gyártás. — A francia kamara man­dátumát meghosszabbítják. —» Né• metorsaág 1933 óta háromnegyed­millió hektár új területet tett termé­kennyé. — Erdélyben petróleumot keresnek a románok. — Amerika héliumgázt szállít Lengyelországnak. — yugosaláviában 600 ember kapta meg a Karagyorgye-csillagki- tüntetést. — Amerika aranykész­lete 16 milliárd dollár. — Külön államfője lesz Szlovákiának. — A cseh protektorátusban tilos a sztrájk és a munkáskizárás. — yugoszlá- via is kap angol kölcsönt. Öt- millió pengőbe került az angol ki­rály óceáni útja. — Anglia ágyú­kat és repülőgépeket szállít Lengyel - országnak. — A Szovjetunió ösz- lakossága 171.467,186 lelek. — Tiso beismerte, hogy szakadás mutatko­zik a szlovák állam testében. — Ke­reskedelmi egyezményt akar kötni az egész világgal Amerika. Egységet követel a kormányzó irányító szózata

Next

/
Oldalképek
Tartalom