Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 46. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. junius 15 ség áldozata lett. — Koncentrációs táborba kerül egy kubai szigeten a Saint Louis hajó 1000 zsidó utasa. — Anglia 20 millió méter egyen­ruhaszövetet rendelt a lancashirei gyapotgyárosoknál. — Gamelin tá­bornok lesz a francia-angol haderő közös főparancsnoka. — Vatikán elitéli Anglia és Franciaország Szov­jet-orientációját. — Négyezer angol katonaköteles vallási meggyőződése miatt nem akar szolgálni. — Tis euer olasz épitőmunkás dolgozik Né­metországban. — Jugoszlávia há­rom állami cementgyárat állít fel. — Szabadkán felszentelték Bácska el­ső muzulmán mecsetjét. — Romá­nia nem hajlandó újabb kötelezett­ségeket vállalni a kisebbségekkel kap­csolatban. — A cseh Kladnóban megöltek egy német rendőrfőtörzs­őrmestert, amiért a németek szigorú rendszabályokat léptettek életbe. — Német lapok támadják Lengyelor­szágot történeti igényei miatt. — Hatszázezer ember sorfala között vonult be az angol királyi pár Was­hingtonba. — A román király meg­hívta Roosevelt elnök édesanyját. — A japánok zár alá veszik az en­gedményes területeket. — Ritter volt prágai nunciust pozsonyi nun­ciussá nevezték ki. — Sidor volt szlovák minisztert vatikáni követté nevezték ki. — Félmillió font ster­lingre volt biztosítva az elsüllyedt angol tengeralattjáró. — London­ban lesz az 1944. évi oiimpiász. — Newyorki Írek tüntettek az an­gol királylátogatás ellen. — Bom­bák robbantak és négy pusztítást okoztak Madridban. — Ciano gróf olasz külügyminiszter Spanyolország­ba utazik. — Moszkva nem akar szerződni a franciakkal és az ango­lokkal. — Letartóztatások vannak Szlovákiában pánszláv eszmék ter­jesztése miatt. — Péter szerb ki­rály letette az érettségit. — Lett­országban összeírják a gyermekte­len házaspárokat. — Rossz búza­termés lesz az idén az Egyesült Ál­lamokban. — A rákbetegségnek egyre több halottja van Angliában. — XII. Pius pápa a nyári hóna­pokat Castd-Gandoifoban tölti, — Csak 9 magyar tagja van a román képviselőháznak. — Anglia hajlandó tárgyalni Németország és az. összes európai nemzetek életteréről.— Ha lálos motorkerékpárszerencsétlenség áldozata lett Windischgraetz Rudolf herceg. — Kiutasitott zsidók ezrei tartózkodnak a német lengyel sem­leges övezetben. — Angliában ro­hamosan nő a munkanélküliek szá­ma. — Tatarescu párisi román kö­vetet menesztették. — Kuba csak a betörők deportálási helyére en gedi be a zsidókat. — Az olasz képviselők háború esetén az első vonalban teljesitenek szolgálatot. — Emlékpénzt veretett Kanada a ki­rálylátogatás alkalmából. — Újból kitört az alaskai vulkán. — Kül földről behozott munkaerőkkel sem tudják pótolni Németországban a munkáshiányt. — Benes még min­dig reménykedik Amerikában a nagy Csehország megalakulásáról. — A Szovjet visszautasította az angol hadgyakorlatokra szóló meghívást. — A román parlament tagjai Ro­mánia területi épségének megvédé­sére kötelesek esküt tenni. — Sű lyos gazdasági bajok Szlovákiában megérlelték az önállóság feladatának gondolatát. — IJorto Edda névre keresztelnek el egy albán kikötővá­rost. — Fegyveres angol-japán ösz- szeütközés volt Sanghajban. — Bi­har?élegyháza magyar lakosainak földjét a románok katonai célokra elvették. — A csehek és morvák mint önálló állam vesznek részt az Olimpián. — Németország a szenny­vizet is értékesíti. — Jugoszlávia nem tudja exporiá'ni kukoricafeies- legét. — A horvátországi árviz megsemmisítette a vetéseket. Az új tanév szeptember 4-én kezdődik és június 7-én ér véget A kultuszmininszter rendeletileg intézkedett a jövő tanév megnyitá­sáról és az eddigi rendelettel szem­ben, amely szeptember 10.-ében je­lölte meg az első tanítási napot, a jövő tanév kezdetét szeptember 4- ében állapította meg. Az új tanév jú­nius 7-én fog végződni, illetve ez lesz az utolsó tanítási nap. Az utól- só tanítási napot követő hat nap alatt tartják; meg az évzáró vizsgá­kat, melyeket junius 13-án kell be­fejezni. Ezt követő egy héten belül tartják a tanév ünnepélyes záróün­nepségét, majd a következő tanévre szóló beiratásokat. A jövő tanévben egyébként élet­belép a gimnáziumokban az új tan­ügyi rendtartartás. Az erre vonatko­zó rendelet többek között igy szól: —A gimnázium a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelését szolgáló iskola. Ezért nem szakműveltséget ad, hanem a nem­zet korszerű művelődési eszményé­nek megfelelő általános műveltséget amely a magasabb értelemben vett szellemi munkára, bármilyen tudo­mányos tanulmányra, továbbá az élet szerteágazó kérdéseinek kellő meg­értésére és megítélésére képesít. Oj rendelkezés szerint diákok nem járhatnak nyilvános tánciskolába és nyilvános táncmulatságokon nem ve­hetnek részt. Magán- vagy zártkörű tánciskolát vagy mulatságot csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülők kérésére és felelősségére engedélyt ad. Nemcsak a tanulók kapnak elő- meneti osztályzatot, hanem az osz­tály is. Az osztály előmenetének ál­talános jellemzésére az osztály kö­zépérdemjegye szolgál. Ha az egyes tanulók középérdemjegye az 1.5-et nem haladja meg, az osztály előmene­tele jeles érdemjegyet kap, 3.1 át­lagos eredménynél azonban már elégtelen osztályzatot kap az osz­tály. A vármegyei, városi és községi alkalmazottak öregségi biztositása A kormány január 1-én megje­lent rendelete az öregségi biztosítást kiterjesztette azokra a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra — ezeknek túlnyomórésze közüzemi szakmunkás és napszámos — akik ezeknél a köztestületeknél nyűgei látásra igényt nem szerezhetnek. A rendelet kötelezte ez OTI-t és a MABI-t, hogy a szóbanforgó al­kalmazottaknak 1929. január 1-e óta betöltött vármegyei, városi és köz­ségi munkaviszonyát öregségi, stb. biztosítási kötelezettségben töltött munkaviszonynak ismerjék el. Ki­mondotta a rendelet azt is, hogy az igy az OTI és MABI-ra 9 évre visz- szamenően háruló, nagy teherbiz- tosítás mathematikai értékét a kö­«KgagaaMiaaaiwifciiMiiMi wimi i—'inaawaa—iw zületek fizessék meg, viszont az OTI és MABI köztestületeknek térítsék meg azokat a járadékokat, amelye­ket azok időközben a szóbanlévő alkalmazottaknak folyósítottak. Nehogy a járulékoknak egy ösz- szegben megfizetése a köztestületek költségvetési egyensúlyát felborítsa, a rendelet felhatalmazta a belügy­minisztert, hogy a közül eteknek 40 félévre terjedő részletfizetési ked­vezményt adhasson. A rendelet értelmében a közüle- tek az OTI kiküldött közegeivel együttesen készítik el a vonatkozó leszámolást. Ez az eljárás Eszter­gom és Komárom vármegyékben most van folyamatban. EGYRÓL-MÁSRÓL Az utóbbi időben ismét több pa­naszt hallunk Esztergom régi spe­ciális utcai rémei, a rohanó bicik­listák ellen. Felháborító az a fegyel­mezetlen viselkedés és kimé étién magatartás, amelyet ezek a biciklis­ták a gyalogjárókkal szemben tanú sítanak. A biciklivel felmennek a járdára, ahonnan egyszerűen lecsön­getik a gyalogjárót, aki ijedten ug­rik a koc5Íútra, Ez nemcsak az el­dugott utcákban történik meg, ha­nem például a Kossuth-ufcát és a Siinor János-utcát összekötő új ut­cán is, ahol ptdig igen szép kocsiút all a biciklisták rendelkezésére. Az esztergomi biciklisták veszedelmes fajtája az, amely az út közepén ha­ladva nincs tekintettel az utca má­sik oldalára igyekvő gyalogjárókra, az útkereszteződéseknél sem csök­kenti az iramot és azt, akinek nem sikerül áttornásznia magát a túlsó oldalra, el is gázolja. Sok ilyen fel- lökési, gázolási eset fordul elő és bár a baj minden esetben a rendőrségre kerülne, de a közönség nagy része nem szeret feljelentéseket tenni, ta­nukat gyűjteni. Ezek az őrült bicik­listák — mert a közönségnél régen ez a nevük — nem kímélik a gyer­mekeket, sőt a testületileg vonuló iskolások sorain is keresztülrontanak, ha nem látják a rendőrt. Felhívjuk a rendőrség figyelmét erre a tartha­tatlan helyzetre és szigorú, kímélet­len rrugrendszabályozást kérünk. Nem a kerékpározás ellen beszé­lünk, hiszen ma már ez csaknem nélkülözhetetlen közlekedési eszköz, hanem a rohanó biciklizők ellen, akik kíméletlenségükkel szinte terro­rizálják a közönséget. Meg kell kér­nünk a közönséget is arra, hogy ön­védelemből ne restelje a rendőrségi feljelentéseket megtenni. A rendőr­ség részéről pedig olyan szigorú el­bánást kérünk, hogy ezek a bicik­listák végre komolyan vegyék a ren­delkezéseket és respektálják a ren­det s a közönség testi épségét. Nem szükséges magyarázni, hogy idegen- forgalmi érdekek is tiltják ezt a fe­gyelmezetlen, őrült biciklizést. Érettségizők hete volt a most elmúlt hét és lesz még a következő hét is. Az esztergomi középiskolák­ban folyamatban vannak már az érettségi vizsgálatok, melyek pár nap múlva befejeződnek. A statisztikai kimutatások szerint az országban a diplomásokkal együtt körülbelül 8000 érettségizett és dip­lomás fiatalember és nő indul el az iskolák padjaiból a mindennapi élet­be, hogy megkeresse kenyerét. A lakosság legműveltebb rétege, az új magyar társadalmi vezető osz­tályok pillérei lépnek ki az iskolák kapuján, hogy megkezdjék azt a küzdelmet, amit soha nem lehetett könnyűnek nevezni. Bizonyára van­nak közöttünk, akiknek életútja ezért vagy amazért simább, könnyebb, mint soké másoké, de mindegyik­nek egyformán nagy és fontos fela­dat , hogy helytálljanak az élet po­rondján is, amint helytálltak a ta­nulás, a tudmányok csarnokaiban. Sokan lesznek közöttük, akiknek erejüket keil megfesziteni, hogy ál­tal juthassanak a mindennapi élet természetes és mesterségesen elébük tett akadályain. Nagy, nehéz és küz­delmes feladat ez. De bármennyire nehéz, ennek az országnak, mely csak sok munka árán haladhat előbb­re az utján, igenis szüksége van minden fiatal erőre, tudásra, tehet­ségre. Még akkor is, ha mester­ségesen elébük rakott akadályok egész sora látszólag mást mutat is. Közülük, akiknek útja sima lesz, ve­zérelje, akiknek útja pedig küzkel- mes, segítse őket az Isten és önma­guk tudása, tehetsége, szívóssága és akarata. Nem lehet szó nélkül tűrni a napról-napra emelkedő esztergomi drágaságot, amely annál elitélendőbb és annál inkább letörendő, mert hi­szen éppen most értünk a vendég­járás, a nyaralási évad és a nyári idegenforgalom kezdetéhez. Vógig- mehetnénk a zöldségféléktől egész sor élelmiszer árának az utóbbi idő­ben tapasztalt és indokolatlan ár­emelkedésén, de különösen feltűnő a hús hirtelen megdrágulása. Mi en­nek az oka ? Mindenesetre követel­jük, rendelje el sürgősen a hatóság, hogy a húsárusok feltűnő helyen akasszák ki a húsok árait jelző táb­lákat. Ha van ilyen rendelkezés, ak­kor szigorú ellenőrzést kérünk, mert az árak nincsenek mindenütt kitéve, így azután a közönség nem is tudja biztosan, hogy milyen árért veszi a húst, csak azt tapasztalja, hogy igen drágán. Az árakat pedig tessék sür­gősen hatóságilag ellenőrizni. Ezt követeljük a zö.dségnól és a gyü­mölcsnél is. Felesleges hangsúlyozni, hogy különösen a nyaralási évad alatt milyen fontos a normális árak biztositása. De ettől eltekintve, — elismerjük azt, hogy az adózás szem­pontjából előnyös, hogy minél több gazdagodó hentes, mészáros vagy zöldségárús éljen a városban, vi­szont annak méltányosságát is el kell ismerni, hogy a város többi polgárai is, — ha nem is gazdagod­ni, de — legalább élni akarnak. HIBEK A nagy prohászkai tételre figyelmeztet bennünket az Élet Ke­nyerének ünnepe, amikor Jézus Szentséges Szivének hódol a kato­likus világ és az üdvözítő Jézust rejtő Oltáriszentséget vesszük kö­rül a hódolat, imádás és vágya­kozás júniusi rózsáival. Nagyon téved az, aki puszta vallási megnyilatkozást lát ebben, vagy aki — a modern világra és felvilágosodottságra hivatkozva — ezen a ponton a vallást el akarná választani a való élettől. Hiszen éppen az Igazság és Szeretet je­lenlétét érzi és tudja a modern ember az Eucharisztiában, amely a világ megváltására és boldogitá- sára van hivatva és amely után a mai ember leginkább vágyako­zik. Nem az egyházias színezet és a vallás külső megnyilatkozásai lényegesek tehát ennél a kapcso­latnál, hanem a nagy prohászkai tétel, amely szerint a földi kenyér nem függetleníthető az égi kenyér­től, a modern ember nem élhet meg Jézus nélkül és a modern világ sem zárhatja ki magából Krisztust, — viszont az ember földi kenyerének biztosítása nélkül veszélybe sodródik a mennyei ke­nyér sorsa is, eltipródik az Igaz­ság és Szeretet a földön és ve­szélybe sodródik a család és a nemzet egyetemes boldogulása is. Kérdezzük : nem e körül a nagy prohászkai tétel körül folyik a harc a világon, nem ez forog-e a modern élet tengelyében?'. Két­ségtelenül ex a nagy tétel forr at

Next

/
Oldalképek
Tartalom