Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 44. szám

2 ESZTERGOM gs VIDÉKÉ 1939. junius 8 előképzés hordozója Magyarországon a s, levente “-intézmény. Az új magyar honvédelmi törvény értelmében minden magyar ifjú 12 éves korától a tényleges katonai szol­gálat megkezdéséig leventeköteles, azaz a leventekikópzésben résztvenni tartozik. Törvény szabályozza a katonai utökiképzést is. Ennek értelmében a katonai szolgálatukat kitöltött ember rek 42 éves korukig a leventeegye­sületekhez hasonló lövészegyesüle­tekben katonai továbbképzésben ré­szesülnek és időnkint fegyvergyakor­latokra hívhatók be. A tényleges szolgálatot teljesítők kiképzése részben a csapatoknál, rész­ben tanfolyamokon történik. A ki­képzés legfőbb irányítása a honvéd­ség főparancsnokának kezében van. A kiképzést a tényleges tiszti- és altiszti kar vezeti. A tényleges tiszti­kar a Ludovika Akadémián kapja kiképzését. Az altisztikar a jutási altisztképző iskolában. A tartalékos tisztekeket a csapat neveli magának. Az érettségizett be- vonulók közül az arra rátermetteket, ha két évi szolgálatukat letöltötték és a tartalékos tiszti vizsgát sikerrel letették, tartalékos tiszti (zászlósi) rangot kapnak. A kiképzés a korszerű új hadiesz közök sokfélesége folytán igen sok­oldalú. A specializálódás tehat szük­ségszerűen bekövetkezett a hadse­Hosszú idő óta húzódik a városi kövezetvámok, az úgynevezett belső vámok revíziójának kérdésé. A váro­sok, melyeket közelről érint ez a kérdés, természetesen nem sürgették az ügy elintézését, mert előre tud­ják, hogy minden revízió ezen a té­rén csak anyagi veszteséget jelent­het szamukra. Most aztán elkészült a kormány idevonatkozó tervezete, melyet ismertettek a varosok veze tőivel. A tervezet szerint a kormány a városi közúti és kövezetvámok sze­dését további intézkedéséig fel akarja függeszteni, kiveve a teherautók és azok szállítmányait, az állati erővel vontatott járművek és azok szállít­mányait, valamint a lábon hajtott állatok után a fővaros által gyako­rolt vámszedest. A kompok, révek és hidak használata fejében jaró vámszedest a rendelet nem érintené. A kormány a vámok megszünte­tése ellenében gondoskodni kivan a varosok, illetve a vamszedesre jogo suitak kaitalanitasáról. A kártalaní­tás érdekeben a kincstár a belföldi közlekedési vállalatok áltál szállított áruk után kezelési pótdíjat, a kül­földi hajózási és légiforgalmi válla­latok által szállított aruk után vám- megváitást, a vámsorompóknál be­szedett kövezetvám nv gváltása cimén átalányt, az állati erővel vontatott járművek után pedig kövezethaszná­lati dijat kíván szedni. Ezeknek a dijaknak és átalányoknak összegét a kereskedelmi miniszter állapítaná meg és a befo'yó összegből kártala­nítaná a vámszedósre jogosult közü- leteket. A kezelési pótdij ós a vám megváltásból befolyó összegből az államkincstárt 600.000 pengő erejéig részesedés illeti meg, míg az átalá­nyok ós az úthasználati díjbevétel bői az állam a kezelési költségeket vonhatja le. A befolyó összeg szét­osztása a városok eddigi átlagos vámbevételének arányában törtenne. A városok az előttük ismertetett rendelettervezetben jogsérelmet lát­nak, mert a városok váms/edési joga rendszerint királyi kiváltságleveleken alapszik, vagy olyan többszázados jog, amit a városok nagyrésze nagy regben is és a kiképzés súlya a szak­képzésre tevődött. A kiképzésnek há­rom elvi fokozata van. A fegyver nemtől ós szaktudástól független ál­talános katonai kiképzést alapkikép­zésnek hívjuk. A fegyvernemtől ós beosztástól függő kiképzést szakki­képzésnek. Az alapkiképzés folyamán mindazt megtanulja a honvéd, ami katonai szempontból az egész hon­védségen belül egységes követemény. A szakkiképzés alatt a maga szűkebo feladatában kap kiképzést. A kikép­zés harmadik fokozata a vezetővé való kiképzés. Ennek célja a kis kö­telékek vezetőinek, a raj- és szakasz- parancsnokokka kiszemelteknek ki­képzése. A bevonuló honvédek ujonckikép- zésük két-három hónapja alatt alap- kiképzésben és szükségszerű szak- kiképzésben részesülnek. Az újonc- kiképzés befejeztével az újonc szük­ségképpen „hadrafogható“. Az első kiképzési óv hátralevő hónapjait a szakkiképzés tölti ki. A második év­ben a következő ujoncsorvány kikép­zőiként használjak fel az „öreg le­génységet“ illetve tökéletesítik őket szakmájukban. A karpataijai harcokban résztvett csapatok újonccsapatai kiképzésük legelején álltak és jóformán meg had- rafoghatók sem voltak. Teljesítmé­nyeiket annál inkább értékelnünk ken es eredményeiket a magyar faj harc- raiermettségeben és a leventekiképzés hatásában kell keresnünk. áldozatok árán szerzett meg, arról nem is szólva, hogy a vamjoveüel- mek mindenütt igen jelentős beveten tételeket jelentettek. A bizonytalan összegű kártalanításokra pedig a vá­rosok nem építhetnek költsegvetóst. Amidőn a varosok folyton újabb Kulturális, szociális és gazdasági fel­adatok előtt allanak es aiiando újabb terheket kénytelenek vállalni, lehe­tetlennek tartják, hogy erőforrásaikat az anam lecsökkentse es a városi vámbevételek megszüntetese címen ismét sajatmaganak szerezzen jöve­delmet. A vain megszüntetésével a varosok kiadasai nem csökkennének, a sorompókat sem lehet megszün­tetni, miután azokat a fogyasztási adó beszedese miatt továbbra is meg kell tartam. Épp ezert a varosok to­vábbra is tiliatvoznak a terv ellen, bar nem sok reményük lehet arra, hogy a városi vamok mai rendsze­reitek további fenntartását a kormány engedélyezné. Rendkívül olcsó lesz az nta- zas a finn olimpiaszra A nagysikerű 1936. évi berlini oiimpiász után különösen nagy figye lemmel tekintett a világ közvéle­ménye a legközelebbi, 1940-iki olim- piósz felé. Ezt az olimpiaszt Tokióba tervezték, amely bizony Európa tá­volmaradását jelentette volna a né­zőközönség sorából a nagy távolság miatt. A japán-kinai háború aztán megoldotta ezt a kérdést, mert Japán lemondta az olimpia megrendezését, amely így aztán Helsinkire, a ma­gyarság rokonnemzetónek, a finnek­nek fővárosára szállt. Magyarországról különösen sokan akarjbk végignézni a jövő évi augusz­tusi helsinki olimpiai játékokat s ez­ért bizton nagy érdeklődést kelt alanti híradásunk, amely arról számol be, hogy a Budapesten tartott nem­zetközi vasúti személydíjszabási kon ferencia egészen olcsó utazást biz­tosított az olimpiai játékokra. A meg­állapodás alapjan Budapestről Hel­sinkibe az utazás (2275), a közbe- \ eső másfélnapos hajóút jegy- és élelmezési költségeivel együtt egyéni utazás esetén gyorsvonat II. osztá­lyon 96.60 pengőbe. III. osztályon 69.70 pengőbe, legalább 30 személy részvételével lebonyolított társasuta­záson gyors Il.-on 75.10, gyors III on 51.80 pengőbe kerül. A visszauta­zás költsége ugyanennyi lesz. Az utasok Budapestről Helsinkibe Német­országon keresztül utaznak, vala­melyik német kikötőben szállnak hajóra és a Balti-tengeren hajózva érnek Helsinkibe. Külön kedvezmény lesz így az is, hogy az egész uta­zásra útlevéllel csak egyetlen egy vízum, a finn vizűm lesz szükséges. Papképviselők és katonák az új kepviselöhazban. Érdekes az ujonan megválasztott képviselőház személyi összetétele. Ez alkalommal a papképviselőket és katonatiszteket vesszük számba. Az uj parlamentnek kilenc rk. pap íagia van. Ezek közül négyen a MÉP tagjai. Nevszerint Witz Béla prépost-plébános, Hoss József vesz prómi prelátus kanonok, Gacs János a soproni Szent Imre kollégium igaz­gatója ós Közi-Horvaih József A. C. országos titkára. Négy pap tagja van az egyesült kereszténypártnak : Rei­ber Mihály eleki esperes, Huszár Mi­hály sárvári apátplébános, vitéz Mak- ray Lajos prépoúplóoános és Matéffy Viktor prépostpiéoános. A kilence­dik papképviseló a Független Kis­gazdapárt országos alelnoke : Varga Béla veszprétnmegyei plébános. Retormátus és evangélikus lelké­szek vannak a MÉP-ben, a kisgaz dapártban és a különböző nyilas­frakciókban egyaránt. Érdekes a katonaképviselők állása is. az uj képviselő haznak 18 kato­natiszt tagja van. Ezek közül 11 MÉP és 7 Hubay féle nyilaskereszt- párt tagja. Érdekes, hogy a MEP katonatagjai többnyire magasrangu tábornokok, bár vitéz Taby Árpád testörőrnagy volt. A nyilaskepvisdőa között evvel szemben sok a korán nyugdíjazott tiszt, akik közül egyik- másik mar százados korában ment nyugdíjba. Nem volt alom... Esztergom társadalma nagy ér­deklődéssel várta a m. kir. honvéd tartalékos műszaki tisztképző tanfo­lyam hallgatóinak szombatesti tánc- estétyét. A finom Ízléssel készült meghi vők, a karpaszományosok udvarias látogatásai mind-mind meglepetések voltak, de az igazi fény és pompa szombaton este tárult szemünk elé, amidőn a Fürdő Szál ó szépen fel­díszített termébe léptünk. Karpaszományosokból alakított fo- gadóbizottsagok kalauzoltak az ér­kezőket, természetesen tisztjeik ve­zetésével. A terem mint egy elvará­zsolt kastély tárult a nézők elé. A falakról a katonaéletből vett vidám karikatúrák mosolyogtak felénk; a mennyezeten mezei virágokból font koszorú, színes szerpentinszálak, piros-fehér-zöld girlandok csüngtek alá. Az életet természetesen a szép esztergomi lányok adták, akik szi nes nyári ruhatüneményekben vo­nultak fel erre a fényes estre. Ér kezésük sorrendjében a következők nevét sikerült megörökítenünk: Kiin­da Zita, Divéky Katinka, Szentmik lóssy Edit ós Vilma, Lengyel Isa, Ruttkay Irén, Bodnár Maria, Pitt- ner Mária, Jeziersky Ilona, Fritscker Mária és Lídia, Altscher Éva, Bel- lus Edit, Farkas Sári, Padanyi Er­zsébet, Pfalcz Zsuzsanna, Várady Irén, Roisik Margit, Szabó Marianna, Schweiczer Klári, Püspöki Márta, Demény Jolán, Rácz Stefánia (Bu­dapest), Varga Maria (Piszke), Cser­jés Katalin (Budapest), Kornhaber Magdi, Kiss Édit és Piroska, Blattny Erzsébet, B. Kondor Erzsi és Kató, Kmoskó Valéria, Fiala Sárika és Cseresnyés Judit. Pontosan 10 órakor érkeztek meg dr. Radocsay László főispán ós Glatz Gyula polgármester feleségeikkel, aki­ket Rauscher Octó őrnagy iskolapa­rancsnok és Jakab Barnabás főhad­nagy fogadták. Debreceni Bárány Károly üdvö­zölte rövid beszéd kíséretében a megjelenteket s kiemelte, hogy meny­nyire fontos a polgári társadalom és a honvédség együttműködése. Töb­bek között ezeket mondotta: — Szeretném emlékezetükbe idéz­ni az őszi hónapoknak nyomasztó félelmét és azt a fenkölt érzést, ami­dón utászcsapataink iába alatt dü­börgőn a Duna hídja és egymillió testvért öleltünk a keblünkre. Sze­retném idevarázsolni az idei már­cius 15-ének himnuszát, amidőn Len­gyelország felé meneteltek csapa­taink. Nem véletlen az, hogy ezen az éjszakán millió és millió magyar­nak szive dobbant meg ós emléke­zünk a tizenkilenc esztendővel ez­előtt reánk kényszeritett trianoni bé­kére. A hajnalhasadás órái elérkez­tek ; honvédségünk kezéről levették a bilincseket; a modem kor ezüst­madarai repkednek a levegőben; azért kell támogatnunk a magyar repülést, hogy szárnya legyen a ha­zának, amelyen felemelkedik a ma- gasca, ahol a borús fellegeken túl napfény van, dicsőség és feltámadás. A nagyhatású beköszöntő után az utászcsardassal nyitottak meg a tán­cot. Vidám hangulatban reggeli órá­kig maradtak együtt a táncolok. So­káig emlékezetes lesz a műszaki tisztképző tanfolyam hallgatóinak táncestje. Nem lenne teljes beszámolónk, ha meg nem említenénk a főrendezőket, akik mintaszerűen oldották meg fel­adatukat. Az estély szervezői voltak : Peter István, dr. Jablonkay Díván, Szilárd Karoly es debreczeni Bárány Karoly. A teremdiszites tervet Kiss Géza dolgozta ki, ugyancsak ő raj­zolta a nagyszerű karikatúrákat. Ko­vács József és Barbo Peter iparmű­vészek segítettek a nívós munkán. Idegenforgalmi birek Rovatvezető: Deseö Győző Turista- és diákszálló. Az Idegenforgalmi Hivatal közli, hogy mintegy 100 személy befogadó- képességgel a városi turista- és diák­szállót ideiglenesen a Magyar Király szálloda téli termeiöen helyezték el, ahol ágyneművel 1 P, ágynemű nél kül pedig 50 filléres áron nyerhet­nek diákok, cserkészek és turisták szállást egy éjszakára. Túracsónakok bérelhetők. Az Idegenforgalmi Hivatal kezelé­sében elsősorban nyaralók, üdülők es kirándulók részére öt túracsónak áll rendelkezésre olcsó bérleti felté­telek mellett. Havi, heti, napi, fél­napi és órabér megállapodások le­hetségesek. A csónakokra azonban motort szerelni nem lehet. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel-mint külföldön. Elkészült a kormány tervezete a városi köve­zetvamok es belső vamok revíziójáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom