Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 43. szám

ESZTEKÖÖW II XIDIKfl

3

1939. junius 4.

Kunder miniszter ünnepélyes keretek között vette át két mandátumát

— --------------------------------------—“ ' I P

énteken délelőtt adták át ünnepélyes keretek között Kunder Antal kereskedelem és iparügyi miniszternek Esztergom egyéni és Komárom- Esztergom vármegyei lajstromos mandátumát.

Az ünnepélyes átadást a belvárosi kegyúri plébánia-templomban Te Deum, ünnepi szentmise előzte meg, amelyen városunk közönsége nagyszámban vett részt.

10 órakor gyülekezett a Városház nagytermében a közönség, amelynek soraiban ott láttuk városunk polgárságának vezetőit, az egyes szavazókörzetek küldöttségeit, a községek, hatóságok, intézmények képviselőit, stb.

A terembe lépő Kunder Antalt a megjelent közönség szűnni nem akaró ovációval köszöntötte, majd magyarruhás kislányok hatalmas virágcsokorral kedveskedtek a miniszter feleségének, akit Esztergom már a tél folyamán szintén őszinte szeretetóbe fogadott.

Perger Kálmán dr., a választási bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést.

Bevezető szayaiban utalt arra, hogy a magyar nemzetet amikor első ízben választott titkosan, nem hagyta el az örök nemzeti géniusz.

Esztergom szerencsés lehetett Kunder Antalt másodízben is képviselőjévé választani és megbecsülésének, bizalmának ezzel is kifejezést adni.

Dr. Perger Kálmán beszédének végén hatalmas lelkesedés közben átadta a mandátumot Kunder Antalnak.

Majd dr. Divéky István, a Komá- rom-Esztergom vm. lajstromos kerület választási elnöke adta át a lajstromos mandátumot Kunder Antalnak. Kiemelve átadóbeszédében azt, hogy Komárom-Esztergom vármegye mindig nagy és fontos szerepet játszott a magyar történelemben, amely most ismét dicsőségesen emelkedik felfelé.

A mandátumok átadása után Esztergom választópolgársága nevében dr. Lépőid Antal prelátus, kanonok állott fel szólásra. Nagyhatású és nagy lelkesedéssel kisért beszédében többek között a következőket mondotta :

— A magyar ember választásnál nemcsak a pártokat nézi, hanem elsősorban az embert, mert magyar ember csak igazi magyar embert « akar képviselőjéül. A part változik, de a személy nem s az elvek a személyben rétegeződnek le.

— A magyar emberek mindig egymásra találnak s ez a helyes, mert munkát csak úgy lehet végezni, ha minden tevékenység, minden gondolat közös nevezőre jut.

— A magyarságnak ezeréves történelmében két fontos tartó pillére volt mindig: a magyar nemzeti függetlenség s a kereszténység.

— Esztergom a Teleki-kormány iránt a legteljesebb bizalommal viseltetik, mert programmjába tűzte, hogy a fájó sebeket meggyógyítja s nincs magyar ember, aki bármi oknál fogva ennek a munkának útját állná.

— Esztergom környéke nagy és fontos iparvidék, méltányos, hogy ezt az ipart az ország első iparosa képviselje.

—. Esztergom őrzi a tradíciókat s a legteljesebb mértékben őrizni is fogja.

— A társadalmi jólét egyetlen emelője a munka s ahol csak a rendszertől várunk valamit, ott megáll az élet. A magyar népben megvagy az egészséges öntudat s ez az öntudat ki fogja vívni a szebb jövendőt,

Dr. Lépőid Antal nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos kö szöntötte a képviselőt a községek nevében, majd Kunder Antal állott fel szólásra hatalmas ünneplés és szűnni nem akaró lelkesedés közben.

— Megköszöni a barátságot és bizalmat — mondotta — s ezt a maga részéről barátsággal és hűséggel viszonozza nem szavakban, hanem tettekben. (Óriási taps)

— A választási küzdelem nem volt egyhangú s voltak olyanok, akik problémájukat más úton, sokszor szélsőséges úton igyekeztek megoldani, mert ezt látták érdekeiknek megfelelőbbnek.

— A kormány programja : emberhez méltó élet, összműködés minden vonalon, harmonikus élet, jobb jövedelemelosztás.

— El akarja felejteni a választási küzdelmet s csak az lesz a célja, hogy akik a más oldalán állottak, azokat is a maga oldalára állítsa.

— Szűnjék meg a pártoskodás, az időt-munkát fecsérlő viaskodás. Fogjunk össze valamennyien.

Kunder Antal szavait a megjelent közönség szűnni nem akaró ünnepléssel fogadta, majd elénekelte a Himnuszt, amivel a felemelő ünnepség véget ért.

Idegenforgalmi bitek

Rovatvezető: Deseő Győző

Turista- és diákszálló*

A városi Turista- és Diákszállót a Magyar Király szálloda téli termeibe helyezték el, ahol a turisták és diákok éjszakánkint 50 filléres, vagy 1 pengős áron nyerhetnek elhelyezést. A kedvezményes szállásért jelentkezni lehet az Idegenforgalmi Hivatalban.

Bérelhetők túracsónakok.

Az Idegenforgalmi Hivatalnál olcsó havi, heti, napi és órabér mellett. A hajók csak evezésre bérelhetők és azokba motort szerelni nem lehet.

♦WIMIIMlUHHmillll

Magyar szárnyak.

(Petőfi: Véres napokról álmodom).

Véres napokról álmodom,

Mik a világot rombadöntik S a vén Európa romjain Az új világot megteremtik.

Recseg-ropog e vén Európa Hazánk is megrázta láncát,

És meglazult a rabbilincs És újra mienk lett a Kárpát.

Orvtámadás tört nemrég hazánkra Pusztítva apró falvakat,

De felszálltak a Magyar Szárnyak S elűzték támadóikat.

Fellélegzett a kis falvak népe S hálásan néz az égre fel,

Hol Magyar Szárnyak magyar gépe, Dübörgő motor énekel.

Trianon letörte szárnyainkat,

Lehulltak az öreg sasok,

De ma már ismét zúg a motor, Repülnek ifjú magyarok.

Repüljek én is, azt kívánom,

És ott legyek azok között,

Kik először repülnek büszkén Erdélyi szép hegyek fölött.

Recseg-ropog a vén Európa,

Hazánk újra megrázza láncát,

Lehull majd végre a rabbilincs,

S mienk lesz majd a kincses Bánát,

Dicső napokról álmodom,

Mik Trianont végleg rombadöntik S a Magyar Szárnyak erejével Nagy-Magyarországot visszaszerzik ■'

vitéz Rutkay Tibor

az, aki KODAK-RETINA géppel fotogrofál,

mert mindig örömöt okoz czóp felvételeivel és megörökíti a kedves szórakozásokat.

Igen kedvező alkalom van most a KODAK-RETIHA beszerzésére, mert 6 ót 12 hónapi részletre vásárol* hatja meg és mór 23.- P lefizetése mellett ű-készülék birtokába juthat és máris fényképezhet

készülék egyszerűen : kez'elhe,'tó :fmom műszer, es *gv> mindenki könnyen/kérülhet .abba j,p, helyzetbe, hogy

. : nr-r,... _____

R

ETÍNÁ,

. E mellett, g RETINA üzeméj rendkívül olcsó egy tekercs filmre 36 .felvétel készíthető

MESZES drogéria

Esztergom, RákÓOZi-tér Kultur Mozi épületében.

EGYRÖL-MÁSRÓL

Vannak emberek, akik után kezet kell mosni és ablakot kell nyitni. Bármily kevesen is vannak, mégis közveszélyesek, mint a bacillusgazdák akik a fertőzést terjesztik.

Minden közéletben szereplőnek okoztak már keserű órákat. A politikai és egyesületi élet egyképen ismeri őket. Féktelen öntudatuknál csak tudatlanságuk és dologtalan voltuk nagyobb. A félművelt ember tudálékosságához hasonlóan nem ismernek semmi emberi tekintélyt, tudást, érdemet. Egyet kivéve. A magukét. Egy jogot ismernek : a jus murmurandi t. Egy foglalkozást űznek : a fűrészelést.

Bárki is üljön fönt a fa tetején, ők nekiállnak fűrészelni alatta, a fát. Keletre mutatnak ott fönt? Ők fűrészelnek. Nyugatra mutatnak ? Nem számít, ők tovább fűrészelnek. Lekiált ott föntről az ember: Merre mutassak ? Nem felelnek, nem is tudnak, de meg nem is akarnak, ők csak fűrészelnek, de azt tudnak is, akarnak is. Leszól az ember: engedjetek leszállni és gyertek ide fel helyettem. Azt már nem — felelik és tovább fűrészeinek. íme fűrészhalak őskori szörnyeteg példánya, a mocsarakban lakó fűrészszájú szörny.

Az ilyen bevógzett gonoszság, az emberi gyengeség szomorú következményének, a bűnnek is minősített fajtáját képezi. Valóban egy bűnökben eltöltött sötét és békéden életnek végén alakulhat csak ki ez a szörnyű lelkűiét.

De az egyesek fejlődésén túl a társadalom is közreműködik ilyen jelenségek előidézésében. Emlékszünk, hogy a liberális világ kedvelt foglalkozása volt a pápai becsület lejáratása és sárba rántása. Ahogy a liberális kapitalizmusból következett a kommunista anarchia, úgy vált divattá az egyházi felsőbb ség lejáratása után most már a világi tekintélyek kikezdése. A destruktiv sajtó romboió munkája meghozta gyümölcsét és bár a nemzet a szörnyű ragályos vészt leküzdötte és a kommunizmus lázálmából feléledt, -még mindig járnak közöttünk bacillusgazdák, akik a mételyt terjesztik.

Ezeket a közveszélyesen beteg egyedeket ki kell közösíteni a társadalomból, Ez még csak nem is büntetés. Csupán egészségi okokból szükséges önvédelem. De nemcsak ezeket a közveszélyes egyedeket kell kiküszöbölni, hanem a mindenkiben fellelhető hajlam elien is védekezni kell.

Ezeket a betegségre — mondjuk rosszra — való hajlamokat ismerve, küzdenünk kell ellenük, hogy minél jobban megvédjük magunkat e szörnyű lelki pestis ellen, mely mint a középkorban fizikailag, most lelkileg pusztíthat el országokat és népeket.

Nyáraljunk itthon ! Ez a jelszava

annak a dicséretes mozgalomnak, amely szeretné a hazai vendéglátók zsebébe vándoroltatni azt a töméntelen pénzt, amit eddig külföldi nyaralási költségek fejében a magyar közönség a szélrózsa minden irányába széthordott. A kérdés nemzetgazdasági jelentősége olyan nagy, hogy érdemes rajta gondolkozni.

Mindenesetre feltűnő, hogy az utas a világ minden táján találkozik magyarokkal, a helgolandi Oberlandon epúgy, mint a boszporusi kiránduló- hajón s ha a Rigi-vasúton egy társaság túlhangosan viselkedik, akkor azok — ha nem is magyarok — de bizonyosan magyarországiak. Ezt az utazási lázat azonban mégsem lehet olyan könnyelműen elítélni, mint azt sokan teszik.

Az utazás és ami ezzel együtt jár, új tájak, új emberek és új alkotások megismerésének vágya tulajdonképpen az egyes nemzetek kultúrájának fokmérője. Az utazás az ember ősi vándorló ösztönének civilizált formája, melynek hasznáról még vitatkozni sem volna szabad, ha időközben nem kellett volna megismerkednünk az autarchiával, devizagazdálkodással és hasonló korlátozó fogalmakkal.

És azt sem lehet hazaárulásnak bélyegezni, ha az egész évi munkában elfáradt nyaralni vágyó olyan külföldi üdülőhelyeket keres fel, ahol a keservesen összekuporgatott pénzéért teljes ellenértéket kap.

Ha Libafüreden vagy Bakonycsim- bókon ugyanannyiba kerül a nyaralás mint a Lidón vagy Badgastein- ben, akkor nem kétséges, hogy a közönség az utóbbiakat választja s e tekintetben egészen céltalan dolog a hazafiasságra apellálni. Tessék számításba venni, hogy a magyar nyaralónak nagyok az igényei s ehhez tessék kevesebb pénzért több kultúrát nyújtani, akkor majd nem lesz okuk panaszra a hazai vendéglátóknak.

Nem túlzó hírverésre és nem „magyar Karlsbad“-szerű elnevezésekre, hanem befektetésekre van szükség. Csináljunk csatornázást, vízvezetéket, portalan utakat, ragyogóan tiszta, kényelmes szállodákat, jó konyhát és olcsó árakat, akkor majd bizonyosan mindenki itthon nyaral,