Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 40. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1939. május 25 tergomban. A biciklisták és a kocsisok nem kímélik a gyalogjárót, sőt nem respektálják a párosán templomba vonuló iskolásgyermekeket sem. Nem a járművek akadályozását és a biciklizés lehetetlenné téteFolyó hó 20-án, szombaton este örömmel hallotta az egész ország, de különösen mi esztergomiak a rádió hiradását, mely szerint ismét nagy győzelmet arattak a magvar fiúk, akik között városunk fia: Tölr gyessy Sándor is szerepel. A Bécsben f. hó 18—21-ike között lezajlott német—magyar nemzetközi céllövőversenyen a pisztoly- lövésben a magyar csapat lett az első, mig az egyéni számban Töl- gyessy Sándor, a MOVE Esztergomi Szent István Lövészcsapat kitűnő lövője, 542 ponttal nyerte meg a pisztolylövőbajnokságot. Tölgyessy Sándor, ki már az első évi működése alatt országos hirnévre tett szert, az 1936. évi olympiai céllövőversenyen is sikeresen szerepelt és mint kezdő lövő, a nagy és hatalmas nemzetek pisztolylövői között a 7-ik helyezett lett, s ezzel a helyezéssel is dicsőséget szerzett; most pedig a nemzetközi bajnoki pálma elnyerésével megszerezte úgy az országnak, mint szülővárosának a legteljesebb dicsőséget. Mi esztergomiak, kik benne bíztunk, magyar testvéri szeretettel öleljük keblünkre és szívből gratulálunk legújabb nagy sikeréhez, mely szerintünk még nem lehetett a legnagyobb és nem is az utolsó, mert ismerjük tehetségét, szívós kitartását e sportágban és reméljük, hogy még több és nagyobb dicsőséget fog szerezni hazánknak és városunknak. Mi pedig tanuljunk tőle küzdelemhez kitartást, erős akaratot, magyaros fegyelmezettséget és kövessük lét akarjuk, hanem a lassúbb, mérsékelt hajtást és a közönség kímélését. Hálás lesz a rendőrkapitányság vezetőjének a város közönsége, ha a zabolátlan hajtókát alaposan megrendszabályozza. példáját, hozzunk e nemes sportért egy kis anyagi áldozatot, vonjunk el egy kis időt más szórakozásból, ambicionáljuk magunkat, mint ő, lépjünk be tagul abba az egyesületbe, amelynek ő is tagja és ahol kezdte ő is bontogatni szárnyait, mert senki sem tudja, mikor lép a dicsőség lép csőjére és amely egyesület szintén több országos sikert ért el s több országoshirű lövészt nevelt; támogassa ezt az egyesületet, ezt a lelkes kis lövészgárdát Esztergom minden polgára és hatósága úgy anyagilag, mint erkölcsileg, különösen most, mikor újjászervezés előtt áll, új vezetőség új munkaprogrammal es tervekkel dolgozni akar, anyagiak ellen küzd, élni akar, nevelni akar és dicsőséget szerezni mind hazájának, mind szülővárosának és a löveszcsapat tagjainak. Azt hisszük, hogy az új vezetőséget ez a nagy siker még nagyobb munkabírásra készteti és munkájának gyümölcse úgy a város polgársága részéről, mint a hatóságok részéről csak a legnagyobb támogatás lehet. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyető m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esz tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. EGYRÖL-MÁSRÓL Csak a hírlapok tudósításaiból ismerjük a hazai németség cikói seregszemléjének lefolyását s az ott elhangzott és kivonatosan közölt beszédek szövegét sem áll módunkban tanulmányozni. így természetesen nem foglalkozhatunk azzal a kérdéssel, de nem is a mi feladatunk ellenőrizni, hogy németajkú polgártársaink szervezkedése mindenben a magyar nemzeti érdekek által megkövetelt irányban halad-e. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy ez határozza meg minden szervezkedés jogosságát, akár faji, akár vallási vagy szociális alapon történjék is, mert a legnagyobb nemzeti erőkifejtésre való előkészület pillanatában a szervezkedéseknek egyedül és kizárólag a társadalom egyesítése, összefogása és tömörítése lehet a célja, nem pedig a részekre tagolás, az elemekre bontás. Ismételjük, ennek az elvnek a betartását nem vagyunk hivatva ellenőrizni s azt mi is, mások is nyu godtan rábízhatjuk jtaz arra illetékes hatóságokra. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a cikói kijelentések kei kapcsolatban a magyar nemzeti közvéleménynek volnának egynémely megjegyzései. Hogy csak egy példát említsünk : az egyik szónok azt hangoztatta, hogy a sváboknak részük volt Magyarország legutóbbi területi gyarapodásában, amivel nyilván a nazai németség érdemeit akarta dokumentálni. Tisztelettel bátorkodunk megjegyezni, hogy szerintünk a történelmi ország visszaálntasára törekedni az ország minden polgárának szent kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy ősei ezer, vagy csak kétszáz év óta öntözik a magyar rögöt, a maguk módja szerint, ki vérrel, ki meg verejtékkel. Ahogy Hungária ölében a magyar kard védelme alatt minden fajhoz és nemzetiséghez tartozó gyermeke megőrizhette a maga népiségét mind a mai napig, ugyanúgy köteles mindegyik a magyar hazát az élete árán is megoltalmazni. Ez alól a magasztos kötelesség alól a népi jogok legkorszerűbb értelmezése sem mentheti fel az ország egyetlen polgárát sem. Talán a lelkében kétségtelenül benne élő reformtörekvések fattyúhajtása az az újabban lábrakapott esztelen divat, mely lépten-nyomon hibát és mulasztást keres idehaza s míg a külföldi állapotokat az egekig magasztalja, lebecsül mindent, ami magyar. Furcsa tünete ez a végletekre hajló magyar léleknek, amely egyszer az Extra Hungáriám magaslatáról gőgösen lenéz minden idegent, másszor pedig nem győzi ócsárolni saját intézményeit, a saját szellemi alkotásait. Most, amikor úgyszólván köztudattá vált, hogy a megváltozott európai helyzethez s a benne kialakult korszerű berendezkedésekhez bizonyos téren és bizonyos fokig nekünk is alkalmazkodnunk kell, sokak szemében hálásnak tűnhet fel a reformok önzetlen harcosának a szerepe s a társadalmi purifikátor biztosan számíthat a népszerűség olcsó babéraira. Hibát találni azonban mindenütt lehet, különösen annak, aki keresi. Ezeknek a hibáknak célzatos falsorolása, a magyar viszonyoknak összehasonlításra nem alkalmas külföldi példákkal való egybevetése s a saját viszonyainkra mindig lesújtó következiések levonása azonban még nem reformpolitika, hanem csak felelőtlen locsogás, ami adott esetben kártékony defe- tizmus is lehet. Ezekben a malom- alatti reformpolitikusokban úgy látszik a rnultszázadbeli nagy hazafiak romatikus emléke él, akikről a történelemben azt tanulták, hogy „ostorozták a nemzetet“ s köZDen nem veszik észre, hogy bűnt követnek el a nemzet ellen, vagy enyhe nagyzási hóbortjukkal — legalábbis nevetségessé valnak. Ruténfőid megszállása alkalmával a magyarság eileni gyűlöletükkel hírhedtté vált ukrán bandák magukat szics-gárdáknak, tagjaikat pedig szics- gardistaknak nevezték s ezt az elnevezést általában a magyar újságok s az ő revükön a nagyköznség is átvette, de úgyszólván senki sem tudja, hogy ez a név mit is jelent Egyes lapok a szics szót betűzve írtak (Sz. I. Cs.), nyilvánvalóan a német SS, vagy SA mintájára valami rövidítést sejtve az értelmetlennek vélt elnevezésben. Egy különösen jól értesült napilap pedig egyenesen azt írta, hogy az elnevezés a szervezet megalapítójának nevétől szármázik. A fogalmak tisztázása végett megállapíthatjuk, hogy a szics épp úgy nem rövidítés és nem személyi név, ahogy nem gárda. A szics egy régi szláv szó, amelynek történelmi múltja van. A XV. évszázadban a Dnyeper vidékén, a lengyel és orosz vógegen (melynek szláv neve : Ukrajna) kialakult a tatár szó val kozáknak nevezett határvédő nép. A szics szó ennek a keverék népnek megerősített lakótelepeit, táborait jelentette, Később azonban a szó jelentősége kibővült s a zapo- rogi, vagyis Dnyeperen-túli kozákok szicsekre tagozódó jellegzetes katonai szervezetét értették alatta, A kozák- ság a kisorosz mezőkről már régen eltűnt, felszívta őket a moszkovita birodalom. Természetes, hogy az újkeletű ukrán politikai mozgalom jogtalanul sajátítja ki magának a vitézül harcoló kozákság szervezetének hagyományos elnevezését s ugyanilyen önkényesen díszelegnek a „gár da“ címében. Jellemző, hogy a felboruló társadalmaknak bandákban összeverődő kétes elemei milyen előszeretettel használják a reguláris hadseregek elitjét megillető elnevezést. Hogyan szavazzunk ? Megtörtént a képviselőválasztásra a jogéivényes jelölés 8Z induló jelöltek között sorshúzás útján. Ezek szerint Kunder Antal az egyéni kék cédulán a 2 ik kcckát kapta, a Magyar Élet Pártja pedig a lajstro- mos szavazólapon a 3-ik kcckát. Tehát a következőképen szavazzunk : 1. Átvesszük az elnöktől a szavazócédulákat és boritékokot s meggyőződünk arról, hogy az elnök kézjegyével s azonos betűvel elláíta-e azokat. 2. Félrevonulunk a szavazófülkébe s a) álló keresztet (-f) helyezünk az egyéni szavazőcédulán (kék színű) Kunder Antal neve fölé a 2. kockába. 3. b) álló keresztet rajzolunk a Iajstromos szavazócédulán (szürke színű) a 3. rovatba, afföíé a kocka fölé, ahol a következő neveket olvashatjuk: Kunder Antal, Tribolt László, Pál Endre és Patzenhofer Herbert. 4. Kijőve a szavazófülkéből a borítékot átadjuk az elnöknek, aki azokat elhelyezi az urnába. 5. Vigyázat: a rosszul irt kereszt érvénytelenné teszi a szavazatot. Az egyéni (kékszinü) szavazólapon így szavazzunk: 1. 2. 3. 4. A lajstromos szavazólapon pedig így: 1. 2. 3. Nemzetközi pisztolylövö-bajnok lett Tölgyessy Sándor