Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 38. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKÉ

1939. május 18

HETI ESEMENYEK

BELFÖLD

Vitéz Andorka Rezső tábornok lett a magyar követ Madridban. — Aláírták a magyar-jugoszláv légi forgalmi szerződést. — Angliába exportáljuk a legtöbb magyar cipőt.

— Anglia, Hollandia és Portugália veszi át a magyar keményfát. — Nyolcszáz mezőgazdasági munkás ment ki Németországba. — Repülő gépével a Dunába zuhant Magyar Sándor oceánrepülő. — Cigánykatasztert állítanak fel Pestmegyében.

— Újpesten 5000 személyes strand épül. — Másfélmilliós kölcsönt vesz fel Hajdúszoboszló fürdőépitke- zésekre. — Ezernél több cseh telepes hagyta el a Felvidéket. — Magyarország agrárvagyona kb. 9 milliárd pengőt ér.

KÜLFÖLD

Megrendszabályózták az erdélyi magyar dalosokat a románok. — Felrobbant Tokióban egy nagy cel- luioidgyár, — Mátyás király szülői házában rendezik be a kolozsvári rádió stúdióját. — Rövidesen Erdély egész területén megkezdi működését a magyar nópközösség. — Két és félmilliárd frankba kerül a La Manche csatorna alagútja. — Lembergben bojkottot hirdettek a német sajtótermékekre. — Franco tábornok júniusban Berlinbe utazik. — Öngyilkos lett Mary angol királyi hercegnő sógornője. — A német sört bojkotténak a lengyelek. — Felemelik a kenyér árát Franciaországban. — A scénhiány súlyos feladatokat okoz Amerikában. — Növekszik Románia papirtermelése. — A newyorki koldusoknak ötmillió dollár volt a múlt évi bevétele. — A román csendőrök agyonlőttek 20 bolgár ko- mitácsit. — 200 000 törököt telepítenek vissza Balkánról Törökországba. — Németország külföldről hozott nyersanyaggal segíti Szlovákiát.

— Lengyelország is áttér a műgumigyártásra. — Anglia 200.000 tonna gabonát vesz át Anglia Romániától. — Zog volt albán király ellen merényletet követtek el. — Az európai kivándorló zsidókat az an goi Guyanába telepitik le. — Négy ir bomba robbant ismét Mansches- terban. — Kiutasítják Pozsonyból a nemkívánatos idegeneket — Zog volt albán királyt a franciák Szíria trónjára akarják ültetni. — Meg szüntetik a pozsonyi magyar tanítóképzőt. — Egyre nő a lakosság elégedetlensége Szlovákiában. — A kommunistaellenes szövetséget felújítják Csehországban. — Szlovákiában óriási módon nő a drágaság. — Az angol királyné 177 ruhát és 136 pár cipőt vitt magával Kanadába. — Hatmilliárd csehko- ronába kerül az Odera Duna csatorna. — Olaszország lemond a kávé fogyasztásáról. — A világ filmvállalataiba 18.000 millió pengőt fektettek bele. — Spanyolország erélyesen követeli a francia területre vitt spanyol hadi- és kereskedelmi hajókat. — Leszavazta Roóseveltet az amerikai szenátus. — Anglia hadikiadásai megtízszereződtek. — Hadiadót vet ki az Egyesült Államok polgárainak vagyonára. — Leszerelik Keletszlovenszkó gyárait.

— Kitelepítik a németeket a lengyel határvidékről. — Amerikába április havában 3 milliárd pengő értékű arany vándorolt ki Európából.

— Szlovákia húskonzervgyárat létesít. — Pál jugoszláv régensherce get a pápa kihallgatáson fogadta. — A francia kamara 367 szavazattal 233 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. — Uj német törvényt hoztak a német faj fenntartására és tisztaságára. — Hollandia tábort épit a menekült zsidók számára.

napok óta húzódott s amelyek előnyös megoldása csakis a baráti együttműködésnek lehet a következménye.

A miniszter ezután a hadsereg- fejlesztés kérdésére tért át.

— A hadseregfejlesztés terén — mondotta — elég, ha rámutatok, hogy a kormány tető alá hozta a honvédelmi törvényt. Milliárdos be ruházással hadseregünket a többi európai ország technikai nívójára emeltük ős motorizált csapatokkal, légi erőkkel biztosítottuk azt a szintet, amellyel elérhető, hogy veszedelem esetén minél kevesebb magyar vér hulljon. (Helyeslés.)

— Mindezekhez szükséges volt a nemzetet anyagilag súlyosan megterhelni. A megterhelés módját azután úgy választottuk meg, hogy csak azok viseljek az áldozatokat, akiknek megvan hozzá a teherbiróké- pességük. (Lelkes éljenzés.)

Kunder Antal ezután gazdasági kérdések tárgyalására tért át. Ki emelte, hogy a kormány jó! kihasználta a kedvező lehetőségeket, amelyeket a világpolitikai helyzet változásai nyújtottak. A magyar gazdasági élet a kormány tevékenységének következtében független a világpiaci helyzet szeszélyes változásaitól.

— Nem lehet eléggé hangsúlyozni — folytatta a miniszter — azt az eredményt, hogy belső árainkat olyan szinten sikerült rögzítenünk, amely a termelési lehetőségek folytonosságát biztosítja. A viszonyok kedve- zőtlensége ellenére 7 pengőről 20 pengőre s ezzel magasan a világpiaci árszint fölé emeltük a búza árát. (Lelkes taps.)

— Hogy a kormány ezt az ár- nivót tartani tudja, az köszönhető annak a céltudatos gazdaságpolitikának, amellyel a külkereskedelmi szerződések megkötésénél ezeket a kedvező kondíciókat az ország számára kiharcolta. (Hosszantartó éljenzés.)

— A kisiparra — folytatta a miniszter — a kormány különös gondot fordít, mert az ebben foglalkoztatottak száma igen nagy hányada az ország lakosságának. Ezt a gondoskodást szolgálják a különböző iskolák, a hitelek stb.

— A fogyasztási oldal érdekeinek megvédésére megszervezték az ár- kormánybiztosságot, amely a piaci árak megfelelő szabályozásával védi a fogyasztőt a túlkapások ellen.

Kunder Antal ezután a kormány szociális intézkedéseit ismertette, többek között: a mezőgazdasági munkások öregségi biztositását, a családi munkabért, a 48 órás munkahetet, a fizetéses szabadságot, a legkisebb munkabéreket stb.

A miniszter beszédének befejezésében a következőket mondotta :

— Amikor az elmúlt év munkájának ezeknek a gyümölcseire hivatkozom, kérem, vessen számot mindenki a lelkiismeretóvel és mérlegeljen, hogy a 4 év alatt helyesen sáfárkodtunk-e azzal a hatalommal, amelyet a nemzet bizalma ránk bízott. Mérlegeljen és döntsön; jókezekben látja-e ezt a hatalmat és jó irányban halad-e ezekkel az eredményekkel. És ha igen, segítse hozzá kormányunkat, hogy ezen az ütőn tovább haladva még nagyobb eredményeket tudjunk a nemzet javára produkálni.

Kunder Antal programbeszódét a közönség szűnni nem akaró ünnepléssel és tapssal köszönte meg, majd Pál Endre dorogi bányamunkás, a M. É. P. lajstromos listájának jelöltje szólalt fel.

— A magyarság egy részének — mondotta — igen mostoha sorsa van, pedig nem kellene, hogy igy legyen, mert eleget terem a magyar föld. Ennek okai a régi politikában, a kartellekben, a monopóliumokban, személyeskedésekben keresendők.

— A miniszterelnök nagyon helyesen cselekedett akkor, amikor feloszlatta a Házat, mert a képviselők nagy része nem bírta az ország bizalmát.

— A Magyar Élet Pártja keresztény, nemzeti, jobboldali politikát hirdet s ennek a politikájának hangsúlyt ad azzal is, hogy listáira minden társadalmi osztály képviselőjét felvette.

Ez a választás a munka választása lesz. Fontolja meg minden magyar ember, hogy hová áll, mírt ettől függ a magyarság sorsának alakulása.

Pál Endre szavait is nagy taps fogadta. Dr. Marczell Árpád rekesztette be a nagygyűlést, ame'yne’r végén az egybegyűlt közönség elénekelte a Himnuszt.

A Belvárosi Olvasókörben.

Kunder Antal az esti órákban a Belvárosi Olvasókörben adott programbeszédet. Itt Piffkó János köszöntötte a minisztert, aki a zsúfolásig megtelt hallgatóság ünneplése közben állott fel szólásra.

Beszéde elején hangsúlyozta, hogy szereti a magyar gazdát, mert ez a társadalmi osztály a nemzet leghatalmasabb pillére. Mindig osztozott a gazdák bajaiban és igyekezett bajaikon segíteni.

A miniszter ezután a kormány mezőgazdasági árpolitikáját ismertette és a gazdák igen nagy örömére kijelentette, hogy Olaszországba a szarvasmarhaexport újra megin^ dúlhat.

Esztergomi vonatkozásban örömmel hallotta, hogy a gazdák állandó téli gazdasági szakiskolát akarnak. Erről gondoskodás is fog történni, mert nagy szükség van különösen most ilyen intézményekre, amikor a földreform előtt állunk.

Kunder Antal szavait a gazdák nagy lelkesedéssel vették tudomásul,

Esztergom város és vármegye tanítósága f. hó 11-én, csütörtökön minden részletében szépen sikerült pedagógiai szemináriumot tartott a vízivárosi zárdaiskolák dísztermében. A délelőtt fél 10 órakor kezdődött szemináriumi gyűlésen megjelent dr Serédi Jusztinián bíboros herceg- primás, továbbá dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök, dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgató, dr. Mértan János prelátus-kano- nok, főegyházmegyei főtanfelügyelő, dr. Csárszky István, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok, Nádler István pápai kamarás, tanítónők épzőintézeti igazgató, Bolgárfalvi Alerina, Benkő Szeréna tartományi főnöknők, dr. Balogh Albin, Obermüller Ferenc középiskolai igazgatók, több esperes, plébános, pedagógus. A párkányi járás községeinek tanítósága csaknem teljes számmal vett részt a gyűlésen.

Az esztergomi Szent Margit elemi leányiskola énekkara Hajnali Kálmán iparostanonciskolai igazgató vezényletével a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd Borz Lajos kir. tan- felügyelő mondotta el megnyitó beszédét. Köszöntötte a bíboros hercegprímást, a szeminárium közönségét, különösen a felszabadult párkányi járási tanítóságot. Megkapó szavakkal vázolta a húszéves megszállás történetét és benne a magyar tanítóság nehéz szerepét. Ünnepélyesen megköszönte a párkányi járás tanítóságának azt, hogy a húsz esztendő alatt nem engedte kialudni a magyar reménység mécsesét és hogy a cseh terror, a lélekmérgező és lélekhalászó cseh kultúrpolitika dacára a húsz óv letelte után szívben lélekben, szokásaiban jó magyar népet kaphattunk

majd Pál Endre mondotta el programbeszédét. A gyűlést dr. Marczell Árpád zárta be.

Zárószavaiban utalt arra a rendkívüli értékű juttatásokra, amelyeket jól ismer a közönség és amelyeket Kunder Ántalnak köszönhet a váró s.

— Ennek a választásnak — fejezte be dr. Marczell Árpád záróbeszédét, amelyet igen sokszor és sűrűn szakított meg a hallgatóság tetszésnyilvánítása — nemcsak egyszerű szavazásnak kell lennie, hanem benne lendületnek, meggyőző erőnek kell megnyilvánulnia, amely fölényesen juttatja diadalra Kunder Antal személyén keresztül a Magyar É'et Pártja politikáját.

A Szentgyörgymezői Olvasókörben.

Este 8 órakor Szentgyörgymezö választóközönsége gyülekezett össze az O'vasókör nagytermében impozáns szép számban, hogy meghallgassa Kunder Antal programbeszédét.

Itt a gyűlést dr. Marczell Árpád nyitotta meg. Bevezetőjében utalt arra, hogy a cigánykérdés bár sokáig húzódik, amiből igen sok kár származott, most már megoldódik, s a cigányok áttelepítése néhány napon belül megkezdődik. El fog készülni a vágóhíd s a hozzá vezető út. A vágóhíd az ország egyik legkorszerűbb ilynemű intézménye lesz. Rendbe fogják hozni az Ár/aház- utcát, megoldást nyer a postakérdés is.

Dr. Marczell Árpád bevezető szavai után Kunder Antal miniszter mondotta el programbeszédét, amelyben a gazdák feszült érdeklődése közben ismertette Mussolinival személyesen lefolytatott tárgyalásait.

Majd Pál Endre intézett buzdító szavakat Szentgyörgymezö választóközönségéhez s ezzel a gyűlés be fej eződott.

vissza a felszabaduláskor. A vármegye tanítósága nevében fogadalmat tett, hogy a két járás tanítósága most már együtt fog munkálkodni a keresztény magyar népművelés útján.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a bíboros hercegprímás intézett szózatot a szeminárium hallgatóságához.

Beszédének elején megköszönte az elnöklő kir. tanfelügyelőnek, hogy a szemináriumi gyűlésre meghívta, mert ezzel alkalma nyílt arra, hogy együtt köszönthesse az esztergomiakkal a párkányi tanítóságot és hogy a párkányiakon keresztül az egész felszabadult területek tanítóságához szólhasson.

— Úgy gondolom — mondotta a hercegprímás, — hogy a tárgysorozaton belül maradok, ha mint egykori tanár és mint főpásztor egy fontos dologra hívom fel a tanítóság figyelmét: az egyéni oktatásra és nevelésre.

A továbbiakban utalt arra az általánosan elfogadott tételre, hogy az iskola célja nemcsak a tanítás, hanem a nevelés. Mindkettőt magunkévá téve alkalmazzuk rá az egyéni eljárást.

— Az Isten úgy teremtette az embert, hogy testi, lelki és szellemi tulajdonságai különbséget mutatnak. Minthogy minden ember különböző, ebből az következik, hogy az embert az élet minden vonalán egyénileg kell kezelni. Az Isten is úgy jár el, amikor összes tulajdonságait, erőit, cselekedeteit mérlegelve bírálja és ítéli meg az embert. Az egyház is — lelkileg és közigazgatásilag — egyénileg kezeli az embert és ón úgy gondolom, hogy az egyháznak éppen ebben az egyéni kezelésben

A hercegprímás szózata a tanítósághoz