Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 37. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. május 14 HETI ESEMENYEK BELFÖLD 400 vagon lombfát szállítunk Né­metországba. — 336 pengő kegydi­jat kap gróf Zichy János az állam­tól. — Szeszt főznek százezer má­zsa denaturalizált búzából. — Tóth Tihamér dr. veszprémi püspök meg­halt. — Magyarország kisebbségi egyezmény megkötését ajánlotta R o- mániának. — Állandó felügyelet alatt készülnek a magyar verseny­zők az Olimpiára. — Májusban 230 vagon zsírt és szalonnát szállítunk Németországba. — A hercegprímás temette el az elhunyt veszprémi püs­pököt. — A rozsnyói bányák és tartozékai visszaszállnak a magyar állam birtokába. — A nagybankok 30 milliós kölcsönt nyúj anak a fő­városnak. — Dr. Mikecz Ödön volt miniszter lett a kiskorú tatai gróf gondnoka. — A választás után fel­oszlatják a főváros törvényhatóságát is. — Fabinyi Tihamér volt mi­niszter lett az Önállositási Tanács elnöke. — Korlátozták a statáriu­mot’ — Gróf Bethlen István volt miniszterelnök fesőházi tag iett. KÜLFÖLD A kisázsiai államok szövetségbe léptek. — Bevezették a látszatadót Franciaországban. — Törökország nem akarja megnyitni a Dardanellá- kat az orosz hajók előtt. — A ro­mán petróleumtermelés 93 százaié ka idegen kézen van. — Az angol királyi pár elindult Amerikába. — Kínában, sőt Indiában is visszaszo­rítják az angol kivitelt. — Szlová­kia bevezeti az általános hadköte­lezettséget. — Hitler egy órai bú­csúkihallgatáson fogadta Osenigo berlini pápai nunciust. — Litvinov szovjet külügyminiszter bukásával csődbe került az angol bekeritési po­litika. — Katonai szövetség készül Német-, Olaszország és Japán kö­zött. — A csehek már megint jo­gokat követelnek Szlovákiában. — Újból meghiúsult a szerb-horvát ki­egyezés. — Amerika a japán és olasz árúkat is büntetővámmal sújtja. — A németek után az olaszok is árúhitelt kínálnak Jugoszláviának. — 770 millió dollár Amerika haditenge­részeti költségvetése. — Tömegesen érkeznek a lengyel határvidékekről a menekülők Németországba. — Ju­goszláviában exportvállalat alakult német tőkével. — Háborús árútar­talékot gyűjt Svédország. — Albá­nia felmondja gazdasági szerződé­seit. — Németországban ukrán irodát állítottak fel. — A németek átszervezik a cseh repülőforgalmat. — A bulgárok utat akarnak a Föld közi-tengerhez. — A tökét mozgó­sítja háború esetén Amerika. — A múlt hónapban 575 millió dollár ér tékű aranyat vittek be Amerikába. •— A pápa francia nyelven rádió­beszédet intézett az algeri eucharisz­tikus kognresszushoz. — Svájc sza­porítja a határőrök számát. — Szlo vákiában állandóan nő a drágaság. ■— Letartóztatták Hirschfeld párisi szovjetdiplomatát. — Az olasz re­pülők 162 hajót sülyesztettek el és 943 repülőt semmisítettek meg a spa­nyol polgárháborúban, — Spanyol ország kilépett a Népszövetségből. — Német- és Olaszország katonai szövetséget kötöttek. — A pápa a danzigi kérdés békés megoldására hívta fel a hatalmakat. — Mexikó 50 év múlva kisajátítja a külföldiek petróleumvállalatait. — Hetven né­met mérnök tanulmányozza Romá­niában a termelésiokozás lehetősé­geit. — Pozsonyban szétrombolták a zsidó kivándorlási irodát. — Len­gyelországból százával utasítják ki a németeket. — Templomokat rabol­nak kiaHlinka gárdisták.— Korpo­rációs kormány lesz Romániában. sadalmat, katonai szellemet, tettrekész fegyelmet, faji öntu­datot, fajvédelmet; lelki reformot, tehát keresz­tény erkölcsöt, keresztény ösz- szetartást, evangéliumi szerete- tet, egyszerűséget, áldozatossá­got; társadalmi reformot, a szo­ciális igazság országépítését, szabad pályát minden magyar­nak, egyetlen társadalmi érték­Munkatársunk a gazdasági átképző tanfolyamok mostani vizsgáinak ide­jén kérdést intézett Szekeres János oki. közgazdászhoz, a „Turul“ Szö­vetség országos vezéréhez, hogy nyilatkozzon a gazdasági átképző tanfolyamok történetéről. A gazdasági átképző tanfolyamok első megvalósítója dr. Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter, a Külkereskedelmi Hivatal volt el­nöke. Elnök korában minőségi sze­lekció alapján több diplomás ifjút részesített bel- és külföldi gazdasági ösztöndíjban. Ezen diplomások kö­rülbelül másfél éven át tökéletesen elsajátíthatták szakmájukat. Belföl­dön elsajátíthatták az áru szakisme­retét, az áru minőségmegállapitását, speciális áru beszerzését, csomago­lását, értékesitéslehetőségét, talaj- és éghajlati kívánalmait. A belföldi tan­folyamok elvégzése után külföldre mentek, ahol főleg a külföldi eladási összeköttetést szerezték meg. Ezen ösztöndíjasok a gazdasági életbe ki­kerülve százszázalékban megálliák a helyüket. E nagyszerű eredmény láttán a kultusskormány megvalósította a gaz­dasági átképző tanfolyamokat. Ez a valóraválás még most nem is sejt­hető megizmosodását biztosítja nem­csak az eddig kenyéren és vizen tengődő értelmi munkanélkü’i ifjú­ságnak, hanem az egész nemzetnek, az egész népnek egyetemlegesen és külön-külön minden egyes tagjának. Mert azzal, hogy a kereskedelmi és ipari életben is elfoglaljuk a minket megillető helyet, egy csapásra át­alakul a mai egészségtelen gazda­sági kapitalizmus a magyarsággal A választási agitációknál régi szo­kás, hogy a képviselőjelöltek fűt-fát Ígérnek. Amikor azután megkapják a mandátumot, úgy elfeledkeznek ígéreteikről, mintha valaha nem is ők lettek volna a nagy Ígérgetők. A Magyar Élet Pártjának nincs szüksége az Ígérgetésekre. A M. É. P. nem is igér, hanem előterjeszti az ország közvéleménye elé munkásságának, eddig elért ered­ményeinek mérlegét s rábízza a népre, hogy mondjon Ítéletet és itélet- mondás után határozza el követendő magatartását. Mi is mérleget terjesztünk elő a nemzeti kormályok négyéves műkö­déséről. Vonja le a tanulságot belőle min­denki ! Ami volt: A Gömbös-kormány hivatalbalépó- sekor még teljes súllyal nehezedtek Magyarország tagjaira a Trianonban rávert billincsek es kellős közepében voltunk nagy gazdasági krízisnek. Katonai és pénzügyi tekintetben mezőt és rangadót: a nemzet­nek tett szolgálat hasznossá­gát ; gazdasági reformot: a ma­gyarnak a magyar földet, har­cot a szegénység leküzdésére, munkát és a munkának megbe­csülését, közéleti tisztaságot, a profitéhség letörését, a vissza­élések kiirtását. Egységes magyar akaratot! Magyar életet! szemben mindig kötelességét tudó és teljesítő kapita'izmussá. A jövő gazdasági exponensei — mondotta Szekeres — nem lesznek vámpírok a magyar paraszt, a ma­gyar munkás és a magyar termelő testén, hanem azzal, hogy áruikat munkájuknak megfelelő becsületes áron vásárolják meg, őrei és bizto­sítékai lesznek a kisembereknek és a kistőkének. E cél szolgálatában áll a „Turul“ Szövetség és e cél meg­valósítását mindenkor támogatta úgy belföldön, mint külföldön nagy nép­szerűségnek örvendő kereskedelem- és iparügyi miniszterünk, aki épp most fejezte be olaszországi tárgya­lásait, amely tárgyalás lehetővé teszi a magyar gazdaközönség számára szarvasmarhakivitelünk újbóli meg­indításét. A minap lépett életbe a második számú zsidótörvény. A II. sz. zsidó- törvény értelmében a zsidóvállalatok mostani formájukban nem maradhat­nak meg, viszont az ország valutá- ris szempontját tekintve feltétlenül szükséges ezen vállalatoknak a fenn­maradása. Hideg közgazdasági ász­szel gondolkodva — mondta Szeke­res — egyetlen megoldás mutatko­zik itt: a magyarosítás, magántőké­vel, a Magyarositási Alap felállítá­sának segítségével. A Magyarositási Alapból részesülnének mindazon megbízható, jobboldaliságukról hitet tett értelmi egyedek, akik méltók a magyar gazdasági élet vezetésére. A Magyarositási Alapból kapott ösz- szeggel magyarosítanánk mindazon vállalatokat, amelyekre devizális okokból a nemzetgazdaságnak szük­sége van. ellenséges érzületű idegen hatalmak állandó ellenőrzése alatt álltunk. A kétkamarás rendszer alapján egybehívott országgyűlési felsőház­nak jogköre is korlátozva volt, az alsóház tagjai pedig a választók szabad akaratmegnyilvánulását gátló nyílt szavazási rendszer alapján gya­korolták törvényhozási hivatásukat. A gazdasági helyzetet a gazda­társadalom, a középbirtokosság és kisgazdák teljes eladósodása, a ter­ményárak katasztrófális zuhanása, a terménypiac szervezetlensége, a vál­lalkozási lehetőség hiánya, az ipari munka szünetelése, a munkanélküli­ség ijesztő terjedése, az értelmiségi munkanélküliség új problémájának felrukkanása, az államháztartási be­vételek folytonos csökkenése, a fize­tések, munkabérek csökkenése, a magángazdasági vállalkozások soro­zatos bukása jellemezte. Az átalakulás. Külpolitika. A külpolitikában első feladata volt a kormánynak az említett rendszer­nek átvétele után, hogy a revíziót, amely eddig csak társadalmi síkon mozgott, nyíltan felvette a hivatalos külpolitikába. Németország és Olaszország belső erőik újjászervezése után egymásra- találva vezető hatalmai lettek Euró­pának. Mi u. n. berlin-római tengely- lyel legbarátibb kapcsolatokban élünk, amely politikának célirányos voltát misem bizonyítja jobban, hogy a csehszlovák államhoz csatolt magyar­lakta területek és Kárpátalja vissza - vételével területünk 25 százalékkal gyarapodott. 24.000 km2 kiterjedésű ősi magyar föld éstöbb mint 1,600.000 lélek került vissza az anyaországhoz. Csatlakoztunk az antikomitern ligá­hoz, kiléptünk a N épszövetségből s erejűnk gyarapodásával országunk az európai egyensúly jelentős ha­talmi tényezőjévé lett. Lengyelországgal, amellyel most már közös határunk van, barátságunk a történelmi hagyományokon alapszik. Jugoszláviával baráti kapcsolataink most vannak kialakulóban. A vázolt jelentősebb külpolitikai eseményekkel egy feltartóztathatat­lan történelmi folyamat indult meg, amelynek végső mozzanata csak a történeti jog, a magyar igazság lehet. Létrejött az átütőerejű magyar hadsereg. D irányi Kálmán milliárdos beru­házási tervében lehetővé tette a m. kir. honvédség felszerelésének ko­runk igényeihez és színvonalához mért kiegészítését. Az általános védkötelezettség hely­reállításával, új alakulatok szervezé­sével, a műszaki csapató r, a repülés, a nehéz tüzérség, a légvédelem, a páncélos hadijárművek kiépítésével, a fegyverzet és felszerelés céltudatos javításával, fejlesztésével honvédelmi kormányzatunk átütőerejű hadsere­get hivott életre, amely a kárpátaljai harcokban már méltóan a magyar nemzet ősi hírnevéhez, kiállotta a tűzpróbát is. Közjogi reformok, valláspolitika. A közjogi reformok hatalmas hiá­nyokat pótoltak. A kormányzói jogkör kiterjesztése, a felsőház jogkörének megállapítása és a titkos választójog olyan sza­kaszai a nemzet fejlődésének, amely­nek hatásait felértékelni alig lehet. A zsidótörvény megakadályozza a zsidóság hatalmas térfoglalását s a keresztény gondolatot minden vo­natkozásban érvényre juttatja. Külön törvény biztosítja a közok­tatásügyi szakigazgatást és a köz- igazgatási tisztviselők megfelelő sze­mélyi szelekcióját. A valláspo’itikában igen nagy gon­dot fordított a kormányzat a feleke­zeti békére s teljes erejével támo­gatta a keresztény egyházak legkü­lönbözőbb intézményeit. A pénzügyek sikere. Következetes takarékossággal hely­reállt az államháztartás egyensúlya, eltűnt a deficit s megindulhatott a minimálisig csökkentett költségvetés kereteinek bővítése. Ennek kapcsán tatarozási, beruhá­zási program indulhatott meg, sor került a tisztviselői fizetések emelé­sére, a gazdavédelem megszervezé­sére, amelynek során 100.000 ter­melő agráregzisztenciát sikerült meg­menteni s vállaikról évi 100 millió pengő terhet levenni. A magyar falu népéért. A mezőgazdasági ágak terményei­nek ára a világpiaci árszint fölé emelkedett. (Pl. a búza ára 6 P ről 20 P-re.) Az első földreform során földhöz juttatottak tartozásának egyharmad része töröltetett, a hadirokkantak, hadiárvák, vitézsógi éremtulajdono­sok további 25 százalékos kedvez­ményben részesültek. Knader Antal kereskedelmi miniszter valósította meg a gazdasági átképző tanfolyamokat á nemzeti kormányok négy éves működésének eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom