Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 36. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. május II választóközönsége lelkesen tüntetett a M. E. P. jelöltje mellett és élesen állást foglalt a kartellek exponense ellen, aki minden erejével megkísérelte meghiúsítani, hogy a szesztörvényt és a zsidótörvényt a kormány tető alá hozhassa. De a kerület népe ma már tisztán lát. Jól tudja értékelni a szesztörvény és a zsidótörvény már is érezhető hatását s teljes erejével sorakozik a M. E. P. jelöltje mellé. A tatabányai kerületben dr. Szabó Gyula Ganz-gyári tisztviselő a M. É. Hogy történik a A képviselőházat feloszlatták és pünkösd kettős ünnepén választ az egész ország ez alkalommal először az általános titkos választójog alapján. Nem lesz tehát érdektelen, ha rövid pillantást vetünk az új törvény szabályaira. Kiknek van választójoguk? Kétféle választójog van: egyéni és lajstromos. Az egyéni választójognak leglényegesebb kellékei: Ha valaki 6 elemit végzett, 30 évet betöltött kor, 10 év óta magyar állampolgár, családfenntartó, állandó foglalkozása van, 6 év óta ugyanabban a községben lakik. 4 elemi elvégzése esetében ugyanezek a kellékek azzal a szigorítással, hogy születési évének 1912. t megelőző években kell lennie. Ha valaki csak irni-olvasni tud, a íentebbbi általános kellékeken kívül még a következőket kell igazolni : 1. 1914—18. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti rendfokozatot ért el, 2. hadirokkant, 3. tűzharcos, 4. önálló iparos vagy kereskedő, egyben legalább 2 év óta egyenes adót fizet, 5. földműves, ha földbirtokának tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona, 6. földműves, ha a földbirtok területe 5 kát. hold és vagy van háza, vagy még 4 hold haszonbérlete, 7. a haszonbérlő földmives, ha a haszonbérelt földbirtok jövedelme 100 aranykorona, 8. gazdasági cseléd 6 óv óta ugyanannál a munkaadónál van. Aki középiskolát végzett, annak 26. évének betöltésétől van választójoga. A lajstromos választójog nagyjá ból megegyezik az egyéni választójoggal a következő enyhítésekkel: 6 elemit végzettekre vonatkozóan elég a 26-ik életév betöltése, a gazdasági cselédeknek csak 4 évet kell ugyanannál a munkaadónál eltölteni, egyetemet végzetteknek életkorra való tekintet nélkül van választójoga. A nők választójogára nézve a következő fontosabb szabályokat kell figyelembe venni: Választójoga van annak a nőnek mind az egyéni, mind a lajstromos kerületben, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár. 6 év óta ugyanabban a községben lakik, ha 1. 6 elemije van és vagy saját keresetéből tartja fenn magát, vagy olyan féríinek a felesége, akinek választójoga van, 2. irni-olvasni tud és három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, továbbá annak a nőnek, aki középiskolát végzett és 26. életévét betöltötte. Lajstromos választójoga van an- annak a nőnek, korra való tekintet nélkül, aki egyetemet végzett. Természetesen a felsoroltakat a választótörvény minden részletre kiterjedően pontosan szabályozza. Hány képviselőt választ az ország és Lsztergoiri ? Az országgyűlési képviselők száma 260. Ebből Budapest és a nagyobb P. hivatalos jelöltje, őt is mindenütt nagy szeretettel várja a kerület népe, hogy lelkesen juttassa érvényre a keresztény jobboldali gondolatot. Komárom-Esztergom vármegyei M. E. P. lajstrom vezetését Kunder Antal kereskedelmi-, közlekedés- és iparügyi miniszter vállalta el. A lajstromos választásnál Komárom-Esztergom vármegye közönsége együtt járul az urnák elé Ismerve a közhangulatot: az eredmény nem lehet más, mint mindent elsöprő M. É. P. fölény. titkosválasztás ? vidéki törvényhatósági városok Jajst- romosan, úgy mint eddig 43 képviselőt választanak, az ország többi része tehát 217 képviselőt választ meg: 135-t egyéni kerületben, 82-t pedig megyei lajstromban. (Egyéni választókerület az, ahol a szavazók személyekre szavaznak, a lajstromos, ahol a pártokra adják le a szavazatokat). Komárom-Esztergom vármegyékben a következő egyéni kerületek vannak: Esztergom, Komárom, Tatabánya, Tóváros. Az esztergomi választókerület székhelye Esztergom, a kerülethez tartozó községek: Csév, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Kesztölc, Leányvár, Mogyorosbánya, Pilismarót, Pilisszentlélek. Tát, Tokod. Komárom-Esztergom m. együttesen lajstromosan z képviselőt választ. Hogyan történik a szavazás ? A kijelölt, szavazóhelyiségekben az elnök élőit egy vasurna van elhelyezve. Ebbe kerülnek a szavazaíok. Legelőször azt állapítják meg, hogy a választónak megvan-e az egyéni vagy a lajstromos szavazati joga. Ha mindkettő megvan, akkor két különböző színű szavazólapot és borítékot kap. Az egyéni szavazásra jogosító cédulán fel vannak tüntetve a jogérvényesen jelölt egyéni képviselők, a lajstromos cédulán pedig a jog érvényesen indult partok. A szavazó a cédulákkal és a borítékokkal a szavazóhelyiségben felállított szavazófülkébe lép és ott tintaceruzával keresztet rajzol az egyéni jelöltje neve mellé, a lajstromos cédulán pedig kikeresi a többi pártok közül azt, amelyikre scavazrn kíván és a fölötte lévő kockába teszi a keresztet. A szavazólapot ezekután összehajtva bele kell tenni a megfelelő szinű borítékba, mindkét borítékot le kell ragasztani s kijőve a szavazófülkéből bedobni a szavazatszedö küldöltség s bHalrr.i férfiak szeme láttára a vasurnába. A szavazócédulákon semmiféle változtatást tenni, bármit kihúzni, beírni, javítani nem szabad. A szavazás reggel 8 órától egyfolytában délután 6 óráig tart és 6 óra előtt a zárórát kitűzni nem is szabad. A szavazás tartalma alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszedő küldöttség, a bizalmi egyének, írásbeli teendők végzésére renüeit segédszemélyzet és az azonossági tanuk lehetnek jelen. Két-három bizalmi egyént minden szavazatszedö küldöttség mellé, valamint egy-egy pártmegbizottat a választási bizottság mellé azok a választók nevezne« meg minden pártból, akik az ajánlási átnyújtottak. A szavazatok összeszámlálása. A szavazás lezárása után a sza- vazaiszedő küldöttség elnöke a bizottság tagjai és a bizalmi egyének jelenlétében s ellenőrzése előtt a borítékokat felbontja s hangos szóval diktálja jegyzőkönyvbe a szavazó- céduiak adatait. Az egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjének azt a képviselőjelöltjét kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat, legalább azonban a leadott érvényes szavazatok 40 %-a esett. Ha ez nincs meg, vagy a képviselőjelöltekre egyenlő szavazat esett, akkor pótválasztást kell tartani. A lajstromos mandátumokat az egyes lajstromok között a reájuk esett szavazatok arányában a kö* vetkezőképen kell felosztani: Mindenekelőtt meg kell állapítani az arányossági számot, vagyis azt a hányadost, amely a leadott szavazatok számának a megválasztandó képviselők számával történő elosztása után áll be. A hányadosban szereplő törteket, ha azok 72-né kisebbek, figyelmen kívül kell hagyni, ha 72-néí nagyobbak, egy egésznek kell számítani. Minden iajstromra elsősorban annyi képviselői hely jut, ahányszor az arányossági szám a lajstromra esett szavazatok számában foglaltatik. A maradékszámok figyelmen kívül ha- gyandók. A törvény pontos intézkedéseket tattalmaz arra az esetre, ha a fentebbi módon kiosztott mandátumok száma kevesebb az előirtnál. Ajánlás, kaució s egyéb fontosabb intézkedések. A képviselő jelölése hitelesített ajánlóiveken történik meg, érvényes ajánláshoz egyéni választókerületben legalább 500, lajstromos kerületben pedig legalább 1500 választó sajátkezű aláírása szükséges. Ha az ajánlás országos pártnak a jelöltjére, illetőleg lajstromára vonatkozik, az ajánlás érvényességéhez egyéni választókerületben 150, lajstromos választókerületben pedig egy- egy képviselő után 150-150, összesen azonban legfeljebb 750 választó aláírása is elegendő. A biztosíték egyéni választókerületben 2.000 P, két képviselőt választó lajstromos kerületben pedig 3.000 P. A biztosíték elveszik, ha az egyéni jelölt nem kapta meg az összes leadott szavazatoknak legalább lU részét, a lajstromban, ha a párt az arányossági számnak legalább felét. Nevezetes intézkedése a választótörvénynek, hogy a képviselőjelöltnek életpályáját feltüntető curiculum vitae-t is kell készíteni. A választások felett a közigazgatási bíróság Ítélkezik, azonkívül különböző szigorú szankciók biztosítják a választás tisztaságát és za- vartalansagat. EGYRÖL-MÁSRÓL A magyar államférfiak berlini látogatása és az ott elhangzott pohárköszöntők felé fordul a világ figyelme. Ennek a hagyományos diplomáciai szokásnak ugyanis különleges jelentősége van a mai nemzetközi helyzetben, amikor eléggé sajnálatos módon több Gidairól is folyik a háborús hangulatkeltés és a beke törekvéseinek tudatos félremagyarázása. A berlini pohárköszöntők méltó és világos választ adtak ezekre a mesterkedésekre. Ribbentrop német külügyminiszter a kölcsönös rokon- szenvet és a két nép lelkeben gyökerező barátságot hangsúlyozta. Egyben nagy megelégedéssel emlékezett meg Magyarurszág területének megnagyobbodásáról s azoknak a területeknek az anyaországhoz való visszatéréséről amelyeket annak idején „minden jog ellenére“ kény- szeritettek idegen uralom alá. A berlini pohárköszöntők tehat a cselekvő békeakarat megnyilatkozását is jelentik. Olyan béke megvalósítását, amely az erkölcsi igazságot teszi a béke tartalmává és céljává. Ez a tengelyhatalmak és a politikájukhoz kapcsolódó Magyarország európai törekvéseinek lényege. Szeretem a békét és elég okom van, hogy a békét akarjam I — mondotta a Lustgartenben összegyűlt százezrek előtt, a német munka ünnepén Hitler. A világon szerte, a sajtóból, a suttogás ismeretlen hírcsatornáiból, politikusok riadt jóslataiból, diplomaták óvatos kijelentéseiből hosszú idők óta csak egyetlen fenyegető figyelmeztetés, egyetlen állandósult S. O. S. hangzik a népek felé : Németország háborút akar, a Harmadik Birodalom lángba fogja borítani Európát. És rövid idő alatt most már másodszor áll fel az a férfi, aki leghivatottabban nyilatkoz- hatik a német nemzet szándékairól és azt mondja: „Én szeretem a bókét, nem akarok háborút“. A szó őszinte és mögötte ott vibrál valami mély irtózat a vérontástól ; azok az emberek beszélnek csak igy, akik a négyesztendős világégést nem a frontok mögölt, biztos fedezékekben, párnázott ajtók mögött élték végig, hanem a lövészárkok sarában, gránáttölcsérekben, pergőtüzek pokoli mennydörgésében, rohamok iszonyú fergőtegében tanulták megismerni a háború igazi arcát. „Én szeretem a békét és elég okom van, hogy a békét akarjam!“ — bizonygatja újból és újból a német nép és a világ színe elé állva Hitler Adolf, s mindjárt meg is magyarázza, hogy miért. Németország hatalmas ipart, nagy építkezéseket, kulturális intézményeket létesít, olyan tempóban és olyan tömegben, amilyenre nem volt példa a világtörténelemben, s ennek a roppant épitőmunkának véghezvitelére csakugyan béke kell, nyugalom, munkáskéz, töretlen erő. Németország földjén nagy belső harc folyik, ásóval, csákánnyal, ekével, a béke szerszámaival, a jövőért, nyolcvan- millió ember jólétéért, s végtelen rosszakar&t, cinizmus, hitetlenség kell hozzá, hogy el ne higyje a világ a vallomásszerű szavakat: „Én szeretem a bókét . . .“ Frontharcos közlemények Folyó hó 13 án, szombaton este 8 órai kezdettel a Kát. Legényegylet h&lyiségeiben operetielóadással egybekötött táncestélyt rendezünk. Szin- rekerül a „Mese“ vígjáték 4 képben. Igen kedves újdonsággal szolgálunk Esztergom és vidéke közönségének. A felszabadult szabad Párkány község jónevű műkedvelő együttesét sikerült szórakoztatásul megnyernünk, akik mindnyájan izzó magyarok s tudásuk és művészetük legjavát hozzák ide, hogy elgyönyörködjünk lelkes játékukban. Részletes műsort falragaszokon adunk. Kedves Magyar Testvéreink! Meleg magyar szeretettel, bajtársi, felebaráti együttérzéssel hívunk meg mindenkit az öreg frontharcosok mulatságára, ahol kötelességszerűleg megjelennek mindazok, akiknek hozzátartozója résztvett a világháborúban s ma a múlt kedves emlékein elgondolkodva, a sokat szenvedett bajtársakkal napsugaras jókedvvel éljük át az igen barátságos estét. Fiatalság, nemzetünk gyöngye, apáitok karján legyetek vendégeink 1 Isten hozzon 1 Vezetőség. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.
