Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 34. szám
2 ESZTERGOM 5s VIDÉKÉ 1939. május 4 igazgató-tanitó olvasta fel mély gondolatokban gazdag nagyszerű tanulmányát a nevelő önneveléséről. Végül Szkalka Imre h. székesfővárosi tanító ismertette az Emszo, Kálót és Hivatásszervezeti mozgalmat, ezek célkitűzéseit, eddigi munkájukat. Kifejtette, hogy a szociális kérdés megoldása csakis a „Quad- ragesimo anno“ kezdetű pápai körlevél szellemében lehetséges, amit az Emszo, Kálót éz Hivatásszerver zeti mozgalom készít elő. Az előadáshoz Kéhly György muzslai esperes is hozzászólt. A két tartalmas és szép előadás mély hatást váltott ki a hallgatók lelkében. A megjelent tanítóság lelkes hangulatban oszlott szét. Rövidesen Magyarországon is bevezetik a jobbrahajtást is, hogy ezt a hangot értjük, boldogan szivünkbe zárják és ezek a hangok jobban eggyékovácsolják a Duna két partjának tanitóságát a paragrafusok tömegénél. Elmondhatatlan érzés számunkra itt ^ezt a megszólítást használni: „Magyar tanítólestvérek 1“ . . . Húsz évig nem mondhattuk ezt I Ez alatt a húsz év alatt talán nem volt rossz sorsunk nekünk ; talán fehérebb is volt a tanítói kenyér ott, mint itt, de hogy benneteket csak távolról érezhettünk, hogy a magyar népnevelői munka célja itt és ott egyenes szögben hajlottak el egymástól, keserűbbé tette a mi kenyerünket a fekete kenyereteknél. Sok megpróbáltatáson mentünk át, mert amíg felsőbbségünk által szigorúan ellenőrzött munkánkat végeztük, lelkünk azt a másik célt kereste I Mi nem lehettünk a magyar pártok bejegyzett tagjai, de mi a mi csendes munkánkkal azokban a muskátlis kis falvakban mindnyájan a magyar génius titkos őrállói voltunk, akik nem szűntünk hinni és másokkal is hitetni, hogy a Duna innenső és túlsó partja összetartozik. És hogy ez a munkánk eredmény nélküli nem volt, azt a visszacsatolás virágos, könnyes, mámoros napjai eléggé bizonyították. Mert — Testvérek — hogy húsz év alatt egy nemzedék megmaradt magyarnak, — mondhatom jó magyarnak — azt a világon semmi és senki másnak, mini egyedül — és ezt ünnepélyesen le kell szögeznem és mint a tanítói munka aktív eredményét kiemelnem — a családokra is ható tanítói munkának lehet és kell köszönnünk 1 Hiába volt itt szlovák elemi, polgári, gimnázium, szakiskola és cseh egyetem, a mi tanítványaink mindenüvé elvitték tőlünk — ha mást nem — azt a jelentős pillantást, amilyennel a Megváltó nézhetett az ingatag tanítványra és ez a pillantás könnyeket csalt az idegenbe került magyar ifjú szemébe, ha megtantorodott volna és megmaradt néma, de tántoríthatatlan magyarnak 1 Ott láttuk ókét a komáromi tárgyalások izzó napjaiban Pozsonyban, Kassán, az idegen tengerben — ahol a szintvallás hősiesség volt — tüntetni, a bocskai nyakkendők ezreit gyártani, himnuszt énekelni, nemzeti kokárdát viselni és ezek a drága kis magyar diákok, diáklányok büszkén viselték gyenge testecskéiken a gumibotokat is 1 Testvérek l A válaszfalak leomlottak. Egyek vagyunk, egy a célunk : a magyar nép, a magyar haza naggyá, boldoggá tétele! Ne is beszéljünk többé felvidéki szellemről, csak egy szellem legyen : magyar szellem I Új magyar szellem, amely a ti tudástokból, a mi értékes tapasztalatainkból összetevődve a magyar kultúrát, a magyar szellemet szolgálva, szebb jövőt lesz hivatva teremteni a magyarnak 1 Az elnöki szavak után teleslegesnek látszik, mégis kérek Tőletek a magunk számára valamit: bizalmat. Nem lesznek közöttünk, volt felvidéki magyar tanítók között, akik erre a bizalomra, húsz évi szenvedés jutalmára, méltóak lenni ne akar nának. Mi elismerjük a Ti nehéz, csonkaországi életetek áldozatos voltát. Ti pedig elismeritek, hogy mi is magyar munkát végeztünk. Ezzel nyújtunk nektek testvéri jobbot 1 Köszönjük, hogy alkalmat adtatok meg hívástokkal ezek leszögezósére. Tudjuk, látjuk, jobban, mint kevéssel előbb is, hogy mi valóban testvérek vagyunk 1 Ezután szépen sikerült ügyes mintatanitás volt a rádióról, amelyet Kisházi Mihály h. gyakorlóiskolai tanító tartott osztatlan figyelem mellett. i^Utána Ambrus Béla kisterenyői Közlekedési és ipari szempontból egyaránt jelentős eseménynek tekinthető az a terv, amely a jobbra való hajtás átszervezése ügyében a főváros előtt fekszik. A múlt hetekben úgyszlván valamennyi környező szomszédos országban áttértek a jobboldali hajtásra, Európának e részében egyedül Magyarországon áll még fenn a baloldali forgalom. Magyarország most már semmi esetre sem halogathatja a hajtási rendszer megváltoztatását és ezért illetékes helyeken már foglalkoznak is ezzel a kérdéssel. Az elkészített tervek mintegy hatmillió pengőben irányozzák eiő azokat a befektetéseket, amelyek az új hajtási rendszer megvalósítása érdekében Budapesten szükségesek. Át kell építeni a járdaszigeteket, a villamosvaitókat és általában az egész villamosközlekedési rendszert. Természetes, hogy ezek a hatalmas arányú költségek messzemenőleg éreztetnék hatásukat a gazdasági életben is, hiszen az iparnak számos agazata jut munkalehetőséghez az előirányzott hatmillió pengőből. Szakkörök véleménye szerint, a A belügyminiszternek a közszállítások vallalatbaadása kapcsolatában, 843. elnöki szám alatt, a helybeli iparosság érdekvédelmere fontos rendeletét adott ki, amely intézkedik az alispánnak követendő eljárásáról. A rendelet tartalma a következő ; A közszallítások vallalatbaadása során gyakran előfordul, hogy a vidéki hatóság a helybeli iparosság ajánlataival szemben, nem lényeges különbség esetén is, fővárosi vállalkozó ajaniatát veszi figyelembe. Ez az eljárás arra vezet, hogy a vidéki helybeli iparosok a közmunkákban általában nemzetgazdasági és társadalmi súlyukhoz kepest aránytalanul kis mértékben részesülnek, mer} a telepüktől nagyobb távolságban végrehajtandó közszállítás vállalására az azzal kapcsolatban felmerülő nagyobb regieköltség miatt nem tudnak versenyképes ajánlatot tenni. A gazdaságilag gyengébb vidéki iparosságnak az erősebb, főleg fővárosi vállalkozókkal szemben való támogatására a Közszáuítasi Szabályzat megadja a lehetőséget. A szabályzat 14. §-aban foglalt rendelkezés ugyanis bizonyos feltételek kielégítésé esetében megengedi a területileg korlátozott nyilvános versenytárgyalás hirdetését s ezáltal a nem helyüeli kisiparosoknak az ajánlattételből kirekesztését. Zártkörű versenytárgyalások esetében pedig azáltal, hogy a Szabályzat ilyen esetben a megrendelő hivatalra bízza az ajánlattételre felhívandó vállalkozók kiválasztását, közvetlenül meg van a lehetősége a helybeli ipar elő- terbehelyezesere. Ezenfelül ramutalok a Szabályzat öl. §. (2) bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, hogy megfelelő minőség és nem lényeges árkülönbözet mellett elsősorban a helyi vállalkozók ajánlatait terv lebonyolítása annál is inkább sürgős, mert minél később térünk át az új rendszerre, annál több költséget igényel az átrendezés lebonyolítása. Általában a hivatalos körök véleménye szerint most már nem lehet halogatni ezt a régóta aktuális kérdést, mert Magyarországon semmi körülmények között sem lehet a szomszédos országoktól elütő közlekedési rend. Idegenforgalmi, gazdasági, közlekedési szempontok egyaránt sürgetően követelik a jobbra valő hajtás rendszerének gyors megvalósítását. A főváros a közmunkatanáccsal együttesen gyors ütemben letárgyalja ezt a kérdést, úgy hogy még ez év nyarán, amikorra előreláthatóan megélénkül az idegenforgalom, Budapesten, illetve Magyarországon is megvalósul a „jöbbrahajtas“ rendszere. Ipari körökben nagy érdeklődéssel várják az erre vonatkozó konkrét intézkedéseket, miután a tervbevett hatmilliós összeg rendkívül élénkítő hatással lesz a legtöbb iparágra. Az új rendszerre való áttérés főleg a vidéki nagy városokat erősen érinti. kell figyelembe venni. A vidéki iparostársadalom gazdasági megerősödéséhez fűződő érdekekre figyelemmel, az iparügyi miniszter úrral egyetértőén, felhívom címet, hogy köz- szállítasok kiírása előtt nyilvános versenytárgyalás esetében a Szabályzat 14. § ának alkalmazását tegye megfontolás tárgyává zártkörű versenytárgyalások esetében pedig ajánlattételre a lehetőséghez kepest csak helybeli, illetőleg környékbeli iparosokat hívjon fel, vagy legalább ilyenek nagyobb számban való részvételét tegye lehetővé. Az iparügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy a területileg korlátozott nyilvános versenytárgyalások engedélyezését — hozzájárulása lehetőség szerinti megadásával — messzemenően elő fogja segíteni. Katolikus-nap Szentkereszten A dorogi esperesi kerület összes plébániainak Actio Catholica szervezete f. évi május hó 7-én, vasárnap a péliföldszentkereszti ősi bú- csujáróhelyen közös zarandoklással egybekötött kerületi Katolikus napot rendez, amelyen a kettős szentév lelki kegyelmeinek felújításával és atyáink kilencszázóves törhetetlen bizalmával óhajt tanúbizonyságot tenni a győzedelmes szent keresztbe vetett hite mellett. A Katolikus Nap programja a következő: Vasárnap reggel fél 10 óráig a plébániák híveinek érkezése. 10 órakor tábori szentmise. Tartja: dr. Drahos János apostoli protonotárius kanonok, érseki általános helytartó. A szentmise alatt népének van, az énekkarok és a bányászzenekar közreműködésével. Szentmise után a helyszínen Katolikus Nagygyűlés, melynek tárgy- sorozata a következő : 1. Pápai himnusz. 2. Megnyitó. Mondja : dr. Torna Imre kerületi esperes. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Jeszenszky Kálmán apostoli protonotárius kanonok. 4. „Szent István országa.“ Előadja: dr. Krűger Aladár országgyűlési képviselő. 5. Zárszó. Tartja : dr. Drahos János apostoli protonotárius kanonok, érseki általános helytartó. 6. Himnusz. D. u. 2 órakor szentséges körmenet a lourdesi barlanghoz. Hodo- lat a legméltóságosabb Oltáriszentség előtt. Körmenet után áldás a kegytemplom lépcsőjéről s utána a plébániák elvonulnak a kegyhelyről. HfHEK Ez már a tavasz . ., Jó ilyenkor a határban járni. Olyan szép minden, hogy a ren- geteg gyönyörűségtől fájni kezd a fejünk is. Tegnap még kopaszok voltak a fák, ma már a gyenge zöld levelek sokasága árnyékot vet, a földből a fűszálak milliói ser- kedtek ki. Az ég kék, a madarak szárnyai megnehezednek a napsugár aranyától. Hűvös, tüdőtágító tavaszi illat csapja meg az orrunkat. A vakond egy pillanatra kihemperedik a földből és vakultan néz szét; ilyen fényesnek soha nem látta még a nap aranytányérját ; a nyulak közeire bevárják az embert, most ők sem félnek, néha két lábra állnak és úgy tesznek, mintha imádkoznának ; a pacsirta reggeltől estig énekel, a bá- ránykák reszketve járnak a zöld bársonyon; mert fű lepett be min- dent. Fű, fű, az illatukat lehelve, édes kellemes iz gyűlik a számba. Ez már a tavasz. Lepkéknek, bogaraknak, ürgéknek, ezernyi állatnak végre eljött a napja. Most olyan szép mmden. A fák babonázóan fehérek. Olyan min- denik mint egy-egy roppant menyasszonyi csokor, mintha fehér fátyollal lennének letakarva, mintha karácsony volna és hó lepte volna be őket. Fehér virágok, fürtösen, csomósán, gazdagon; majdhogynem összeroskadnak az édes, illatos tehertől a cseresznyefák, a szilva, meggy és almafák. Olyan mindenik, mint egy templomba menő menyassony, hamvasok, leír hatatlanul szépek, érintetlenek; hull rájuk a fény és állnak csendesen. Tíz, száz, ezer, százezer virágos fa. Az ágaik között a virágok sátorában behúzott nyakkal kicsi fészkeikben már kotlának a madárkák. A tarka tojásokban már megindult az élet keringése. Az Isten legnagyobb jótéteménye az, hogy minden esztendőben ád tavaszt, hogy ezt a varázslatosan gyönyörűséges látványt megmutatja az embernek. Ez már a tavasz . . . Szédülnek a fecskék, bódultán járnak az állatok és a fénytől ezüst és arany lesz az emberek haja. A meleg áramok már átcikáztak a föld testén és a sziveken. Éjszakánként a csillagok a fák hegyére ülnek, most mindenen valami változás megy végbe. Ahogy az irás mondja — a régiek elmúltak és most ime újjá lesz minden. Most a szivek is kinyiinak, mint a piros virágok, a kerek világ oly m hihetetlenül megváltozott, hogy úgy járunk benne, mint a mennyország pitvarában. A test elerőtlenedik, Járadt lest, húzza magához a föld. Jó ilyenkor a fűben elheverészni és nézni 4 A helybeli iparosság érdesvadelme a közszaliitasoinál
