Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 30. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. április 20 ág A Stefánia Szövetség közgyűlése A Stefánia Szövetség Esztergomi Fiókjának ezévi közgyűlése is igen tartalmas beszámolót adott arról a nemzetmentő, közhasznú működés­ről, amely a Szövetségben folyik az ifjú magyar nemzedék érdekében. A közgyűlésen dr. Csárszky Ist­ván prel. kanonok elnökölt. Részt- vettek dr. Radocsay Lászlóné veze­tésével a hölgybizottság tagjai, a városi társadalom vezetői igen nagy számban. A gyűlést dr. Csárszky István nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy a Stefánia Szövetség az 1938. évben is tökéletesen megfelelt hiva­tásának, majd köszönetét mondott az intézmény vezetőinek és tagjai­nak lelkes közreműködésükért. Az elnöki megnyitó után dr. Hamza József főorvos tartotta meg évi beszámolóját a következőkben: — 1938. május 10 én intézetünk a Szent Imre-utcából a ház lebon­tása miatt kénytelen volt a Petőfi- utca 14. szám alatti szükséglakásba költözni. Itt tartotta az intézet veze­tősége a rendeléseket egészen addig, mig a város fontos egészségügyi ér­dekeit szolgáló intnzménye állandó épületbe nem jutott. Az épület át­alakításához és a védőnői lakás lé­tesítéséhez a Szövetség 5.000 pen gővel járult hozzá a néhai Walter Gyula püspök házalapadományából A Simor Jánns-utca és a megnyílt új utca sarkán lévő házban rendezte be az intézet a váró, rendelő, védő­női és tejkonyha helyiségeket és itt nyert elhelyezést a védőnői lakás is. — 1938. évben Esztergomban az élveszüietettek száma 251 volt, ezek közül házasságon kívül született 20. A halvaszületettek száma 18. Az élveszüietettek száma megegyezik az előző évivel, mig a halvaszületettek száma 5-tel kevesebb. 1938-ban egy éven aluli korban 21, 1—3 év kö­zött pedig 7 csecsemő halt meg. Védőintézeti rendelésen megjelent 135 terhes anya 441 esetben, kik kö<:ül kórházba utahunk 4-et. Vér- vizsgálatot végeztünk 119 terhes anyánál, akik közül^52 jaz OTI-hoz tartozott. — Védőintózeti orvosi tanácsadás­ra 1767 csecsemő és gyermek 1302 esetben jelent meg. Ezek között an­golkóros volt 23 csecsemő és 8 gyer­mek. Légzőszervi betegsége volt 87 csecsemőnek és 65 j gyermeknek. Emésztőszervi betegsége volt 17 cse­csemőnek és 6 gyermeknek. Kór­házba utaltunk 26 csecsemőt és 21 gyermeket. — A védőnők az illetékes ható­ságoknál 116 esetben jártak el. Mű­ködésük eredményeképen elhelyez­tek 16 anyát, foglalkozást szereztek 11 esetben. A jogvédő iroda, mely­nek élén dr. Szalay Gyula vm. tiszti főügyész áll, utólagos házasságot kötött 6 esetben, gyermeket törvé­nyesített 5 esetben. — Segélyképen kiosztottunk 428 drb.*, különféle ruhadarabot, 127 cso­mag hintőport, 153 csomag póttáp­szert és 112 csomag egyéb szert. Karácsonykor kiosztottunk 158 élel­miszercsomagot, 105 édességcsoma­got és 36 fogkefét. — A tejkonyha feldolgozott és ki­adott 9558 adag tejkészitményt, melyhez 77 90 kg. cukrot, 7 kg. rizst, 13 kg. malátát, 2 55 kg. zab- pelyhet, 6 28 Hordenzimet, ezenkí­vül sacharint, calciát és teát össze­sen 868'50 P értékben. Megjutal­maztunk egy sokgyermekes anyát 30 pengővel. Az évi jelentés után Bérezi Endre ismertette a számadásokat, majd a régi tisztikart választották meg egy­hangú lelkesedéssel. Dr. Brenner Antal indítványozta, hogy Walter Gyula püspök 5000 pengős alapítványát az egyesület márványtáblával örökítse meg. Dr. Csárszky István a gyűlés vé­gén köszönetét mondott a szociális hölgybizoitságnak, a védőnőknek, az úri szalon- és jazz-zenekamak, Toldy Maria mozitulajdonosnőnek, a Le­gényegyletnek, s mindazoknak, akik támogatásban részesítették „a Szö­vetséget. mWHVtVWWHMWWtWWWWWWMMWMWMWHWWWiHW A magyarok a római Péter és Pál ünnepén A római Szent Péter és Szent Pál bazilika ünnepe minden év júniusára esik, amikor is fényes egyházi ün­nepségek között emlékeznek meg az Anyaszeotegyház két nagy apostolá­ról, Szent Péterről és Stent Pálról. Erre a napra a két bazilika főbejá­rata fölé viragfüzérekből hatalmas halászhalót (varsát) függesztenek, jelképezvén Szent Péternek és Szent Pálnak, mint az Anyaszentegyház első nagy apostolainak foglalkozását. Hosszú sorokban, szinte végelátha­tatlan menetben keresi fel Róma s környékének népe ilyenkor a két bazilikát, amelynek ünnepe megfelel a mi templomi búcsúnknak. Szín pompás tarkaviseletű olaszok járják a .római utcákat s ez az óriási tömeg csak úgy „ömlik a két bazilika felé, atiol az egyházi ünnepségek lefolynak. Erre a csodálatosan szép ünnep­ségre érkezik le a magyarok nem­zeti hivatalos zarándosiasa Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország hercegprímásának vezetésevei Rómá­ba, hogy ott az egész ország kép­viseletében hódoló kihallgatáson je­lenjenek meg XII. Pius papa Őszent- sege előtt. A zarandoklast az Actio Catholica Országos Elnöksége (Bu­dapest, IV., Ferenciek tere 7.) ren­dezi és programmját és a részvételi dijat úgy állapította meg, hogy ab­ban az ország valamennyi rétege, szegénye és gazdaga egyformán részt vehet, mert hiszen mar 96 pengőért teljes ellátással együtt reszt lehet venni ebben a zarándoklásban, mely­nek részletes programmját készség­gel küldi meg alközponti iroda. Április 22-en lép érvénybe a Budapesti Nemzetközi Vásár ötvenszazalekos utazási jegydijkedvezmenye bán. — Az olása király elfogadta a felajánlott albán koronát. — A spanyol polgárháborúnak 1.200.000 halottja van. — Károly román ki­rály megbeszéléseket folytatott Pál szerb régensherceggel. — Bulgária nem csatlakozik a Balkán-csoporthoz. — Katonai ellenőrzés alá veszik Nilus torkolatát az angolok. — Ab egyiptomi aranykivitelt szigorúan megtiltották. — Spanyol vizeken tartja tavaszi hadgyakorlatát a né­met hadiflotta. — Zsidóellenes tün­tetések vannak Szlovákiában. — Há■ romszdzötvenezer spanyol mene­kült van Franciaországban. — Négy- milliárd dollár segítséget nyújt Ame­rika az angol és francia hadipénztá­raknak. — Elsikkasatotta a new- yorki csehszlovák követség a nála elhelyezett nagyobb mennyiségű ara­nyat. — Albánia is kilép a Nép- szövetségből. — Németország meg­növelte kőolajexportját Romániából. — Törökország hadikikötőt enged át Angliának. — 190 angol és fran­cia hadihajó áll a görög kikötők előtt, — Lázasan erősitik Gibraltárt az angolok. — 15 milliárd angol és francia vagyon van Amerikában. — 1642 .hadihajója van a hét nagyha­talomnak. — A franciák és ango­lok erőszakkal meg akarják szállni Tangert. — Lindbergh ezredes visz- szatért ismét Newyoraba. — A spa­nyol polgárháborúnak 750.000 pol gári halottja van. — Amerika ag­gódik az idegen kezekben lévő ér­tékpapírjai sorsáért. — Húsz száza­lékkal csökkent 1938 bán Romániá­ban a takarékbetétállomány. — Lón donban 11 ir bomba robbant a múlt héten. — Franciaország részleges mozgósítást rendelt el. — Ameriká­ba a héten ismét 365 millió dollár értékű aranyrudat vittek ki Európá­ból. — Romániában nagykövetséget állított fel Franciaország. — 7izén­két szovjet hadihajó átkelt Boszpo- ruson, — 15 millió méh van Litvá­niában. — Spanyolország igényt tart Gibraltárra és francia MarokKÓra. — Jugoszlávia már januárban be­leegyezett Albánia olasz megszállá­sába. — Anglia és Franciaország túlsúlyát O.aszország túlsúlya vál­totta fel a Földközi-tengeren. — A külföldieket is besorozzak Franeia- orszagban háború esetén. — Pár is bán lemondották a német-francia sporímérkőzéseket. — Betiltottak egy román lapot a magyar­román jóviszonyt veszélyeztető cikke miatt. — Kétszázötven láda spa­nyol műkincset találtak a nemzetiek Cartegénában egy lőporraktárba el­dugva. — Német és olasz kilengé­sek vannak Franciaországban. — Zárolta a francia és az angol kö­veteléseket a cseh nemzeti bank. — Légvédelmi gyakorlat volt Rómá­ban Görmg jelenlétében. — Hordoz ható acélfedezékeket gyártana« mil­liószámra Angliában. — Csikme- gyében a románok lepecsételték a a rádiókészülékeket. — Svájc el­rendelte a kötelező kószlethalmozást. — A volt albán király Londonba utazik. — Merényletet követtek el a tuniszi olasz színház ellen. — A pápa rádiószózatot intézett a felsza­badult Spanyolország lakosságához. — Ciano gróf lesz Albánia alkira- lya. — Harminc halott és száz se­besült volt a mexikói vasúti szeren­csétlenségnél. — Göring német tá­borszernagy lesz a nemet-olasz se­regek közös főparancsnoka. — Sztá­lin 12 éves lányát választottak az Istentelenek szövetségének titkárává. — Eden belép az angol kormányba — Hitler Roosevelt újabb táviratára összehívta a birodalmi gyűlést. — Összevonták az amerikai hadiflottát esetleges japan támadás miatt. — Olaszország 20 óv alatt 1.200,000 négyzetkilométerrel és 12 millió la kossal gyarapodott. — Írország sem leges marad háborúban. — Olaszor­szág biztosítékot adott Portugáliának. A napokban megkezdődlek az áp­rilis 28-an megnyíló Budapesti Nem­zetközi Vásár ópitkezesei. A nagy állami beruházások, valamint az or­szág területének két Ízben is történt megnagyobbodása folytán az április 28—május 8. között megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásár is lé­nyegesen nagyobb területet fog el foglalni, mint tavaly. Az illetékes hatóságok részéről már jóváhagyott tervek szerint a vásár az idén el fogja foglalni a Városligetnek szinte minden nagyobb térségét és útvona­lát, úgyhogy a vásárváros és a Vá­rosliget területe idestova egy fogal­mat fog jelenteni. A vásáron mintegy 1500 magyar ipari cég mellett hivatalos állami pa- viilonnal részt fognak venni Olasz­ország, Jugoszlávia, Albánia, lengyel- ország es számos távolkeleti és ten­gerentúli állam is. Különösen díszes­nek Ígérkezik az anyaországhoz visszatért területek gazdasági éleié­nek első ízben való bemutatására rendezett „felvidéki kiállítás“. A Budapesti Nemzetközi Vásár vidékről érkező látogatói ezévben is 50 százalékos vasúti jegykedvez­ményben részesülnek. A kedvezmény a vásárigazolvánnyal ellátott belföldi közönség részére már április 22-től kezdve lép érvénybe. Az utazási iga­zolványok a vásár tb. képviseletei­nél és a menetjegyirodáknál már beszerezhetők. A vásárigazolványhoz ez évben utalványt csatoltak, amelynek ellené­ben április 27-ig a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamaránál és a Szé­kesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal­nál, ezt követően a vásár befejezé­séig, vagyis május 8-ig a vásár jegypénztárainál díjmentesen szolgál­tatják ki a budapesti látványosságok, színházak, szórakozóhelyek, stb. ked­vezményes látogatására jogosító szel • vényfüzetet. EGYRÓL-MÁSRÓL Ezekben a mozgalmas időkben, amikor gombamód teremnek a va­lódi és koholt külpolitikai kombiná­ciók, amikor a rohanó események és naponta születő diplomáciai nyi­latkozatok forgatagában még a leg­józanabb újságolvasó is szédülni kezd, jóleső nyugalmat hozott kü­lügyminiszterünknek az országgyű­lés mindkét külügyi bizottságában elmondott expozéja. Megelégedéssel vettük a Nemzetek Szövetségéből történt kilépésünk bejelentését, mert ez is azt jelenti, hogy szabadabbak lettünk. Megszabadultunk egy köte­léktől, melynek csak terhét viseltük, de hasznát nem láttuk soha. Öröm­mel hallottuk külügyminiszterünknek az adott szó és a vállalt kötelezett­ségek szentségéről, békés szándé­kainkról és más államokhoz való vi­szonyunk őszinteségéről tett meg­állapításait, nekünk azonban leg­értékesebbnek látszanak a magyar külpolitika önállóságáról tett kijelen­tései. „A magunk lábán akarunk állni — mondta a miniszter —, senkinek sem ígérhetjük meg tehát előre, hogy valamit teszünk vagy nem teszünk. És ha már barátainkkal szemben fenntartottuk szabad elha­tározásunkat, akkor csak igazán lo­gikus, hogy a csonka Népszövet­ség, vagy azok által, akik mögötte állanak, sem hagyjuk magunkat egy bizonyos irányban megkötni. Volt idő, amikor minden állam úgyszól­ván mániákusán kereste a szövetsé­geseket. Mi akkor is igyekeztünk elhatározási szabadságunkat .fenn­tartani.* Csáky István nagyon helyesen ítélte meg a közvélemény hangula­tát, amikor ezt szükségesnek látta az ország házában hangsúlyozni, hogy ezzel elejét vegye a rosszin­dulatú híresztelések nyomán fellepő kishitűségnek, de az a határozott és önérzetes kijelentés a határokon túl is meg fogja tenni a hatását. A nemzetközi viszonylatban csak azok az államok bírnak súllyal és érték­kel, amelyek feltétlen megbízható sagukon kívül sajat nemzeti érdekeik szolgálatában erólyt és elszántsá­got tudnak mutatni. A legilletékesebb helyről elhangzottakból barátaink és ellenségeink egyaránt tudomásul ve­hették, hogy a magyar külpolitika nem diplomáciái társasjáték, hanem nyílt és becsületes harc, melyet a nemzetközi küzdőtéren nemzeti cé­lokért, a nemzetnek az élethez való jogáért vívunk. * • '# Németországnak az egykori Cseh­szlovákia elleni gyors és határozott akciójához hasonlóan Olaszország is alig néhány nap alatt és minden szambavehető ellenállás nélkül rá- kényszeríiette akaratát Albániára. Az esemény közvetlenül nem érinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom