Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 28. szám

1939 április 13. ESZTERGOM Cl VIDÉKÉ 3 a tót testvéreket, akiket a magyar községek és városok bombázására küldtek át a határon. Mindenre el vagyunk készülve és jó lecke volt számunkra a szlovák támadás. Szent István birodalmáért a legnagyobb áldozatokra is képesek leszünk és megvédjük jussunkat, a földünket, mindenünket minden poklok tárna- madása ellen. # # * Dolgozzunk többet és politizál­juk kevesebbet 1 így hangzott a fi­gyelmeztetés a legfelső helyről. Az intő szózat egyben útmutatás is volt. Minden magyar igyekezetnek, így minden politikai megmozdulásnak csak egyetlen célja lehet, a boldo­gabb gazdagabb, erősebb Magyar- országot akarunk, mert „ha gazda­gok leszünk, a magyar faj tehetsé­gével csodákat tudunk művelni“ ... Horthy Miklós kormányzó beszéde az alföldi bizottság nagygyűlésén több volt mint közvetlen és higgadt figyelmeztetés; ez a beszéd példaa­dás a politikai magatartás terén. A próblémáktól zsúfolt, világszerte nyugtalan időkben a kormányzó nyugodt, férfias mondatai a lélek biztonságát és tiszta erejét mutat­ták. Ezért volt lehetséges, hogy né hány mondatban állástfoglaljon és megvilágítson sok mindent oly kü- lönöböző témákkal kapcsolatban, mi nők a magyar föld, a magyar fajta tehetsége, a magyar katonai erények, a Kárpátalja visszacsatolása, Ma­gyarország gazdagodása és jövője. * # * Iparosnyugdíj rendszeresítése égetően sürgős társadalmi feladattá nőtt. Régen elmúlt az az idő, ami­kor a becsületesen dolgozó iparos­mester egy élet munkája árán tisz­tes öregséget tudott biztosítani ma- ' gának. Ma a mindennapi kenyeret is nehéz megkeresni és a legjobb mi­nőségű munkát végző iparos mes­terek családja is évről-óvre feléli azt, amit a műhely keres. Az élet drága és az esztendő nagyobb fe­lében nincs megrendelés. Ami ke­reset van, azt annyi közteher és kö­telezettség nyomja, hogy megtaka­rítani, félretenni még a betegség át­meneti idejére is nehéz, békés Öreg­séget biztosítani pedig szinte lehe­tetlen. Most végre az iparügyi mi­nisztérium is belátja, hogy azokat az iparosokat, akik ifjúságuk leg­termékenyebb éveiben állandó adó­fizetői az OTI-nak, valamiképpen mégis öregségi segélyhez és nyug­díjhoz kell juttatni. * * * Egyénekre alkalmazható követ­keztetéseket vércsoport vizsgálattal sem lehet elvonni, ennek alapján nem lehet senkit sem egy faj tagjai közé besorozni, vagy azok közül ki­zárni. Jellegzetes csupán a vércso­portok százalékos megoszlása a nép­fajon belül, de ez is csak akkor, ha elegendő nagyszámú vizsgálatra támaszkodva állapították meg. Mint­hogy az összes örökölt tulajdonsá­gok között éppen a vértulajdonsá­gok átvitele az utódokra követhető a legpontosabban, a vértulajdonsá­gok százalékos eloszlása mindaddig keveset változik, amíg a faj idegen népfajokkal nem keveredik. Az ere­deti vértulajdonságok akkor szorul­nak háttérbe, ha az idegen népfa­jok nagyobb mértékben képesek át­örökíteni vértulajdonságaikat. A ma­gyarság több mint ezeréves állandó keveredése ellenére, feltűnően meg­őrizte vértulajdonságainak ázsiai ele­meit. A cseremiszek, burjátok, mon­golok, mandzsuk, kirgizek, törökök, tatárok, üzbégek, baskírok, votjákok, permiákok után a magyarok álla­nak legközelebb a „B“ vérpórushoz a Strenkféle vérgenográfiai három­szögben, közel az észtek, lettek, fin­nek és japánok jellegzetes helyeihez. A második bizonyítékot, hogy a magyarság megőrizte eredeti vértu­lajdonságait. Wellisch bécsi fajbio - lógai kutató szo’gíltatta, aki vizsgá­latai alapján megállapította, hogy amíg Budapest lakosai csak 40 szá­zalékban őrizték meg vértulajdon­ságaikat, addig a vidék 80 száza* léka ma is magyarnak tekinthető. lIIltEK A hercegprímás husvétja. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegpri más a nagy hót első felében a főkáp­talan tagjaival közösen végzett lelki- gyakorlatok után a nagyhót máso dik felében az előirt szertartásokat végezte el a főszékesegyházban, szom­baton a feltámadási körmenetet ve­zette. Húsvótvasárnap pedig fényes segédlettel főpapi szentmisét ponti­fikáit és szentbeszédet mondott. A bíboros főpásztor vasárnap délután Zircre utazott és hétfőn benedikálta Endrédy Vendelt, az új zirci apátot. Keddi napot Kroller Miksa zalavári bencés apátnál töltötte, honnan más­nap a fővárosba utazott. Kunder miniszter szabadságon volt. A kormány ápr. 5-ón kelt legfel­sőbb elhatározásával Kunder Antal iparügyi és kereskedelmi miniszter­nek április 6 —11-ig külföldön tör­ténő szabadságot engedélyezett. Tá­volléte idejében a minisztériumok vezetésével ideiglenesen Reményi- Schneller Lajos pénzügyminisztert bízták meg. Gyászhir. Némethy Gyula nyug* községi főjegyző f. hó 10 én, 79 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 12 én d. u. 5 órakor volt meleg részvét mellett a belvárosi temető- kápolnából. Az elhunytat sokan is­merték városunkban, éveken keresz­tül működött a városnál. Szeretetre­méltó modorával, mindig derűs hu­morával sokak szeretetébe lopta magát, előzékeny volt a hivatalos ügyeikben hozzáfordulókkal, atyai jóakarattal volt hivatalnoktársaival, ő volt abban az időben a városházi élőlexikon. Már régebben betegeske­dett. Most megtért a jó Nemethy bácsi az örök béke hazájába. Nyu­godjék békében. Kultúrelőadás a Kát. Körben. Az Esztergomi Kát. Kör április 16- án, vasárnap délután kulturelőadást rendez az alábbi műsorral: Gáspár Jenő: Vigyázzatok ha üt az óra. Szavalja : Bednárik Dénes bencés- gimn. Vili. o. t. Frühm Hugó alez­redes előadása : Légvédelem és lég­oltalom. Szkalka Ágoston V. éves Érseki Tanítóképző s növendék zon­goraszáma. Liszt Ferenc : Puszta — Wehmut. Az előadás kezdete délu­tán fél 6 óra. Belépődíj nincs. A Városi Zeneiskola növendék- hangversenyei f. hó 16 an és 23-án, vasárnap délután fél 5 órakor lesz­nek a bencésgimnázium dísztermé­ben zongora-, hegedű- és énekszá­mokkal. Mindkét növendékhangver­seny szereplői és műsora teljesen különbözők. Úgy a helybeli, mint a vidéki növendékek hozzátartozóit és az érdeklődő közönséget ezúton hívja meg a Zeneiskola Igazgatósága. Be lépődij nincsen. Belépésre jogosító műsor 50 fillér. Halálozás. Erdélyi Lajos szoba­festő és mázoló iparosmester hosz- szas betegeskedés után életének 68. évében húsvótvasárnap délután visz- szaadta lelkét Teremtőjének. Iparos­társadalmunk egyik szorgalmas, sze­retetreméltó tagja volt, aki szorosan vett hivatásán kívül társadalmi éle­tünkben is részt kért a munkából. Az ipartestület ünnepélyein, estélyein Erdélyi a közreműködésből mindig kivette a maga részét, s buzgó tagja volt alapítása óta a Turista Dalár­dának is. Mint iparossegéd bjjárta Felsőolaszországot, Ausztriát, sokat dolgozott Bécsben, Budapesten, majd Esztergomban megtelepedve, társa­dalmunknak lett hasznos tagjává. Temetése kedden délután 5 órakor meleg részvét mellett folyt le a bel­városi temetőkápolnából az ottani sir- kertben. „Koporsóját hűséges hitvese, nagyszámú rokonság és bajtársi és baráti kör vette körül. Elhunyta vá­rosszerte őszinte és megérdemelt részvétet keltett. Nyugodjék békében. Versenytárgyalás a rendőrka­pitányság épületének tatarozá­sára. Az esztergomi rendőrkapitány­ság székházának tatarozási munká­lataira az esztergomi államópitészeti hivatal nyilvános versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlatot az esztergomi államópitészeti hivatalhoz április 24. napjának délelőtt 9 óráig kell be­nyújtani, hol azokat ugyanazon nap délelőtt fél 10 órakor fogják felbon­tani. Az ajánlati minta, feltételek, ter­vek, költségvetési űrlap, rajzok az esztergomi államópitészeti hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthe­tők és az ajánlathoz szükséges űr­lapok ugyanott megszerezhetők. Halászati tilalom. A belügymi­niszter megállapította 1939. évre a halászati tilalom időpontját. Eszerint az ország összes nyílt vizein május 1-től május 2 7-ig, tehát 27 napon át tiios a halászás. A bünleleplezés laboratórium csodái. A hatalmas világvárosok rendőrsége ma már a modern techni­ka és tudomány eszközeit veszi igénybe a bűnözés elleni hadjárat­ban. A nagyvárosok rendőrségének idegenek számára csaknem hozzá­férhetetlen büntleleplező laborató­riumairól érdekes cikket közöl a Tol­nai Világlapja legújabb száma. A legkiválóbb magyar irók novelláin, a rendkívül érdekes cikkek dús so rán és a nagyszerű folytatásos regé­nyen kívül közel száz pompás ké­pet talál az olvasó a népszerű ké­peslapban. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér. Balesetek. Erdősi Miklós 14 éves, tokodüveggyári munkásnak, munka közben a csiszológép elkapta jobb kezét. — Ugyancsak munkaközben sérült meg jobb szemén Peskó Jó­zsef érsekújvári gulyás, akinek egy szatmaszál megszúrta a szemét. — Jakab Klára 3 éves nagyölvedi kis­lányt egy autó ütötte el; bal felkar- és bal alszártörést szenvedett. — Bartal Ferenc 16 éves dunaalmási fiú játék közben, egyik játszótársá­tól jobblábán megsérült. A sérülte­ket a Kolos-kórházba szállítottak. Megjelent a repülők lapja, a Magyar Szárnyak. A lengyel-ma­gyar határ megvalósulásának örö­mére, a Horthy Miklós Nemzeti Re­pülő Alap támogatásával megjelenő Magyar Szárnyak aviatikái folyóirat külön lengyel számot adott ki, amely­nek vezető cikkét Ember Sándor dr. országgyűlési képviselő irta. A len­gyel sportrepülésről vitéz Laborczffy Rezső repülőezredes számol be, aki hivatalos tanulmányúton volt Len­gyelországban. A lengyel katonai attasé, Jan Emisarsky alezredes üdvözli a legújabb számban a ma­gyar repülőtársadalmat, hasonlóké- gen Gora Tadeász, a világhírű vi­torlázó is köszönti a magyar sport­repülőket. A lengyel ejtőernyősport- ról az ottani ejtőernyőiskola veze­tője, F. Stachula ir érdekes cikket. A lap katonai repülés rovatában közli a szerkesztőség, hogy a kö­vetkező, májusi számban részletesen, hiteles adatok alapján, gazdag fény- képanyaggal számol be majd a m. kin Légi Érő alakulatainak ungvári győzelmes harcairól és az iglói bom­bázásról. Ezenkívül Bocsor Elemér repülőfőhadnagy regényváltozata is nagy érdeklődésre tarthat számot. Roiter Lajos, a kiváló mérnök-piló­tánk a Sszze-i vitorlázó repülőgép- kiváUsztó összejövetel műszaki vo­natkozásairól ir. Vitéz H;fty Frigyei „Frontáttörés* című hábarús enlé- keit eleveníti fel. Az ifjú repülő 03 a rejtvényrovat gazdagítják még az új számot, amelyet Jánosy István szerkesztett. Kapható mindenütt. Ára 50 fillér. Mutatványszámot a kiadó- hivatal (Budapest, VI. Eötvös-utca 8.) ingyen küld. Az üzletbérek felülvizsgálására készül az árkormánybiztosság. Az árkormánybiztosság — mint ér­tesülünk — az üzleti költségtételek felülvizsgálatával foglalkozik és ezzel kapcsolatban természetesen arra tö­rekszik, hogy azokat megfelelően mérsékelje. E cél érdekében — amint azt az egyik budapesti közgazdasági lap írja — tervbe vette az árkor­mánybiztosság az üzletbérek felül­vizsgálását. A legújabb amerikai divathó­bort, a hátfestés. Rendkívül érde­kes képekkel illusztrált cikket, közöl erről a Délibáb uj száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tar­talommal jelent meg. Pompás illuszt­rált rádióműsorokat, egyfelvonásos színdarabot, premierbeszámolót, szín­házi pletykákat, nagyszerű filmrova­tot és szépségápolási rovatokat és több mint száz szebbnél-szebb ké­pet talál az olvasó a népszerű szín­házi képeslapban. A Délibáb egy száma 20 fillér. Megjelent a „Színház“ húsvéti száma. A népszerű 40 filléres szín­házi és film hetilap a Színház (Film- Szinház-Irodalom) húsvéti száma pompás kiállításban, a szokottnál is gazdagabb tartalommal jelent meg. A húsvéti szám átütőerejű szenzá­ciója az a tündérszóp divatlap, amely a legújabb párisi modelleket közli Magyarország hölgyközönségóvél. Ily szép és gazdag divatmellekletet aligha adott még színházi lap. A húsvéti számban folytatódik Váró Andor, a kitűnő iró színházi regénye, az „Or- leansi szűz“. A Színház moziszen­zációja az őszinte kritika, amely a hét minden filmujdonságáról beszá­mol. A 160 oldalas húsvéti szám szindarabmeliéklete a szegedi szín­ház nagysikerű operettje, a „Trafi- kos Erzsiké.“ Regónymeiléklet Pi- randello „Szűk frakk“ című regénye. Színes gyermekláp, versolimpiász, házasságpalyázat egészíti ki a Szín­ház húsvéti albumát, melynek ára változatlanul 40 fillér. Mutatvány- számot kívánatra szívesen küld a kiadóhivatal, Szentkirály utca 4., I. 500 pengős kézimunkapályázat. Adakozzunk a belvárosi plé­bániatemplom berendezésére. A Magyar Élet Pártja párt­napja. A Magyar Élet Partja (az­előtt N. E. P.) vezetősége minden csütörtökön délután 5—6 óra között a párthelyiségben (Szent Lőrinc utca 8. sz.) partnapot tart. Minden párt­tag itt nyer felvilágosítást minden érdeklődésére, valamint itt veszik át a városunk országgyűlési képviselő­jéhez, Kunder Antal miniszter úr­hoz intézett kéréseket és kérvénye­ket; ugyancsak itt jegyzik elő a kép­viselői kihallgatásra jelentkezőket. A sürgős és kivételes ügyekben azon­ban ezután is készséggel áll bár­mikor és bárhol rendelkezésre a párt elnöksége. Felvétel a váci siketnémainté- zetbe. A váci kir. orsz. siketnéma- intézetben az 1939—40. iskolai évre szeptemberben felvételt nyerhetnek azok a siketnéma gyermekek, akik­nek a siketségen kívül más testi vagy szellemi fogyatkozásuk nin­csen. Közelebbi felvilágosítással szol­gál az intézet igazgatósága : Vácon, Konstantin-tér 6. .............................................................. k apunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom