Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 25. szám
2 r ESZTEROOJH «■ VIDÉKÉ 1939 március 30 is győzni fog a jobb belátás s ez a vitás kérdés is hamarosan megoldható lesz. 2. Számunkra az elmúlt hét eseményei közül nem kis jelentőségű volt a cseh kérdés végleges likvidálása. Csehország megszűnése a törhetetlen történelmi logika természetes következménye volt. Nem lehet államot jogtiprásokból, megcsonkításokból, fenyegetésekből kreálni, Csehország csak néhány rövidlátó politikus néhány évre szóló műve volt, amelynek felépítményeit hiába erő- sitgették kedvenc, szerető gesztusokkal oroszlánt szülni akaró, de „csak egeret szülni tudó nyugati nagybácsim, Csehország épületének alappillére ingoványos talajra épült, amelyet elsodort az első áramlat. Csehszlovákia megszűnte felett ma már napirendre térhetünk, de nem szabad elmulasztani az eseményekből levonni a tanulságokat. Az etnikai elv, amely nem egy revíziós álmunkat bénította meg, ma már a múlté. Ismét érvényesül a történelmi eszme, ismét élesen rajzolódnak ki Európa elé azok az igények, amelynek szükségességét ezeréves történelem acélozza meg. A történelmi gondolat alátámasztását egy pillanatig sem hanyagolhatjuk el, mert ez az a szárny, amelynek segítségével még magasabbra törhetünk ki a trianoni bilincsekből. 3. Az elmúlt hét nagy eseménye ismét szomszédságunkban játszódott le a szlovák-német védelmi szerződés alakjában. A szerződés német védelem alá helyezi Szlovákiát, bizonyos fokú katonai es külpolitikai együttműködést állapit meg Szlovákia és Németország között, továbbá pedig a gazdasági kérdéseket is szabályozza. Szlovákia tehát német védelem alatt bevonul az államok soraba. Mi örömmel üdvözöljük a Szlovák államot, de a statisztikai, külkereskedelmi adatok átnézése, a térkép áttanulmányozása után világosan látjuk azokat a nehézségeket is, amelyekkel Szlovákiának meg kell birkóznia. 4. A német-román gazdasági szer ződés sem lekicsinyelhető jelentőségű az elmúlt hét történelmében. Az egész szerződés Németország számára új és hatalmas nyersanyag- forrásokat nyit meg, kiműveli a román termelést s nagymértékben biz tositja Németországot az egyes államok bekeritósi manővereivel szemben. Csak azt nem tudjuk elképzelni, hogy Románia hogyan tudja legyőzni azokat a nehéz kérdéseket, amelyeket politikájának kettőssége vet felszínre: erkölcsi barátság a franciákkal, angolokkal, gazdasági együttműködés a németekkel. Nem tudjuk előre a súrlódásokat, de elkerülhetetlenségükben bizonyo sak vagyunk. 5. Memelnek Németországhoz való visszacsatolása máskor világtörténelmi esemény lett volna a világsajtó tükrében, ma csak egyszerű tény, amely felett leközlés uian napirendre térnek azzal a megjegyzéssel, hogy egy német nyelvterület tért vissza a birodalomba. íme a relativitás a történelemben. 6. Európa külpolitikai képéhez tartozik meg két pont: az olaszfrancia viszony és az angol béketerv. Az olasz-francia-viszonyt Mussolini vasárnapi beszédében egy szó bán tömöritette össze : Tunisz. Ezt követeli Olaszország jogos érdeke s ez elől próbálkozik elzárkózni a kérdés mellékvágányra való terelésével Franciaország. A kérdésnek még nincs akkora kifejlődése, hogy jóslásokba lehessen bocsátkozni, de hisszük és bízunk abban, hogy nagy olasz barátaink a problémát meg fogják oldani. 7. Mig az olasz és német kül politikát hatalmas dinamizmus hatja át, Anglia nagy békeblokkot szer vez. A lépések követésének sorrendjében azonban valami hiba lehet, mert először tizenegy állam mindennel dacoló vasgyűrűjéről hallunk, ma már csak francia-angol újabb együttműködést erősítgetnek. Talán az volt a hiba, hogy a szerződési eredményekről számoltak be anélkül, hogy megkötötték volna a szerződéseket. Anglia békeblokkja — ma már világosan látható — nem sikerült. Angliának tehát mással kell próbálkoznia, de sikerre vezető útja csak egy lehet: számolnia kell végre azzal, hogy minden nemzetnek joga van az emberi életre. íme, néhány fejezet az elmúlt hétről, a világtörténelem egyik nagy- hetéről. á hercegprímás intelmei a törvényhozókhoz A magyar törvényhozás mindkét házának katolikus tagjai közül igen számosán a Kongregációs Otthon kápolnájában háromnapos lelkigyakorlaton vettek részt, amelyet estén- kint Csávossy Elemér jézustársasági atya tartott. A triduum befejezéséül pénteken reggel 8 órakor szentmise és közös szentáldozás volt. A szentmisét dr. Serédi Jusztinián biboros- hercegprimás végezte. Mise végén a bíboros hercegprímás rövid beszédet intézett a megjelentekhez. — Mikor most majd visszatérnek munkájukjoz — mondotta —, gondoljanak a törvényhozó felelősségére. Gondoljanak arra, hogy ha helyes, a krisztusi igazságnak megfelelő, a szociális igényeket kielégítő törvényeket hozna«, nemzedékek áldjak őket, ellenkező esetben átkozódás ki séri azokat, akik szavazatukkal, vagy nemtörődömségükkel iehetővé tettek az igazságot és ielkiismeretet sértő törvények meghozását. — Ha a törvényjavaslatokban kellő megfontolás után kilogásolni valót találunk, akkor ne törődjünk azzal, hogy mit szólnak a képviselőházban levő pártok, a pártfegyelem, hanem hogy mit szól hozza Isten és a magyar társadalom, melynek jövőjét kívánja munkálni az a törvényjavaslat. — Az országgyűlés felsőházában ebben a tekintetben ídeaiisabb a helyzet — mondotta a főpasztor. — Annak összetétele olyan szerencsés, hogy ott semmifele pártosko- das eddig nem tudóit erőre kapni. De itt is szükség van arra, hogy a tagok Istent es a közérdeket tartsák szemük előtt és az igazság aiapjan határozzanak. Különösen majd akkor, amikor a felsőházi törvény hatályba lép és nagyoDb lesz a felelősség. EflSzO propagandaest Az EMSzO vasárnapi kuiturestje alkaimaval a Szenttamás—Vízivárosi Katolikus 'Kör helyisége igen kicsinek bizonyult az Érdeklődő közönség befogadására. A Kör nagyterme zsúfolásig megtelt, de igen sokan, akik nem fértek be, kénytelenek voltok eltávozni. Az est műsorát Szokob András, az EMSzO helyi alakulatának elnöke vezette be pár szóval. Utána Erős Imre EMSzO-tag szavalt el nagy halassal egy költeményt a gyári eleiről. Az est fénypontja tanítóképzőseink énekkarának szereplese volt, akik Geyer Béla tanitókepzőintézeti ének- és zenetanár vezetése mellett szebbnél-szebb énekeket adtak elő precízen; a közönség zúgó tapsviharral jutalmazta a képzősök kiváló szereplését. Pintér István III. é. tanítójelölt mély hatást keltő szavalatával aratott óriási sikert. A kitűnő szavalót lelkesen megtapsolta a hallgatóság. A Margit-kör tagjai egy vidám jelenetet, az EMSzO-gárda műkedvelői pedig a „Krisztus a gyárban“ c. jelenetet adtak elő. Mindkét jelenet szereplői kitűnően megállták helyüket és sok-sok tapsot kaptak. Az est előadója Freesz József, az EMSzO központi vezetője volt, aki az ÉMSzO programját fejtegette és a Hivatásszervezetről, a munkásság helyes és öntudatos magatartásának szükségességéről beszélt. A kiváló szónok előadását sokszor szakította meg a hallgatóság lelkes helyeslése és tomboló tapsvihara. Dr. Almássy József plébános felszólalásában az illusztris szónoknak, a tanítóképzősöknek tolmácsolta a Kör köszönetét, továbbá a szereplőknek és mindenkinek, aki az est fényének sikeréhez hozzájárult. A sikerült kulturestet az EMSzO-induló fejezte be. A kulturestély látogatottságára és az elhangzott kívánságokra való tekintettel a Kör elhatározta, hogy folytatja a kulturest sorozatot. Legközelebbi kulturest husvét után, Fehér-vasárnap este 6 órakor lesz. Szent Benedek-ünnepély a bencésgimnÉziumban Szombaton délután tartotta meg az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István gimnázium felemelő Szent Benedek ünnepélyét. Az ünnepélyen hatalmas és előkelő közönség jelent meg. Kitüntette az ünnepséget dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás megjelenésével. Ott voltak az előkejő közönség soraiban dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Meszlenyi Zoltán püspök, vitéz Kolczváry Béla ezredes, dr. Krecsányi Kálmán rend- őrfőtanacsos, a Székesfőkáptalan több tagja, stb. Az ünnepi beszédet dr. Salkovszky Jenő országgyűlési képviselő mondotta. Beszédében kifejtette, hogy az emberiség történelmét nem külső erők, hanem belső lelkiségek irányítják. Szent Benedek nagyszabású egyénisége döntően formálta Európa fejlődését. Szent Benedek áldásos tevékenysége hazánkban is éreztette hatását a bencések révén, akik a magyar nemzetet beillesztették a konszolidált viszonyok közé. Dr. Salkovszky beszéde más részén hangsülyozta, kogy az emberiség ma is a forrongások korát éli. Legellentétesebb jelenségeket látunk feltűnni, sok jel meg éppenséggel a barbarsag megnyilvanuiasát mutatja. A zavaros jelenségek felett az Egyház biztosan áll s Szent Benedek eszméinek ma is nagy jelentősegük van, ezeket kell kivinni az életbe s ezekhez kell igazítani az emberiség életét. Dr. Salkovszky Jenő nagyhatású ünnepi beszédének tartalmas műsor adott illő keretet. A vegyeskar Hajnali Kálmán énektanár vezényletével „Himnusz Szent Benedekhez* című angol eredetű művet, Loschderfer: Szent Benedek himnuszát, Rövfy: Széles a Duna cimű kórusokat adta elő szép kidolgozásban, lendületesen. Az intézet szalonzenekara Geyer Béla zenetanár vezényletével Schubert Rosamunde nyitányát és a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalt adta elő precízen. A szavalókórus Simon Árkád tanár vezényletével és betanításában dr. Szabó Patrik : Rómától Cassinóig cimű költeményét mutatta be hatásosan. A gyermekkar igen kedvesen Farkas : Népdalait énekelte el. A szólószámok is igen szépek voltak; Popp: Svéd versenymű Fe. kets György fuvola; Beethoven : Hat variáció, Búkor Gyula, zongora; Barla Géza: Lelkem mélyén, Szomor István szavalat. A szünetben az intézeti fúvóskar játszott szórakoztató számokat Ur- bán Vilmos zenetanár vezényletével. Ipartestületi közlemények Az iparosnyugdij felállításával kapcsolatban elrendeltetett az iparosok statisztikai adatainak felvétele. Az Ipartestület felhívja minden önálló iparos tagját, hogy a statisztikai kérdőívet lelkiismeretesen és pontosan töltse ki s a kiküldött kérdőiveket haladéktalanul küldje be az Ipartestületbe. Aki ivet nem kapott, az saját érdekében jelentkezzék. Ta- noncévek, segédévek, születési év, gyermekek száma és kora is bejelentendő. A bejelentés elmulasztása kihágás. Az Ipartestület ismételten felhív minden önálló iparost, kinél értelmiségi munkakörű állást betöltő alkalmazott van (kiszolgáló, pénzbeszedő, segéd, könyvelő stb.) minden segédjét, tanoncát és alkalmazottját, kinek 4 középiskolája*^ vagy ennél magasabb képzettsége van, az értelmiségi kormanybiztosságnál a saját ér- dékében azonnal jelentse be. A bejelentés elmulasztása kihágás. Bejelentőlapok a városi kiadóhivatalban kaphatók. Értesíti az Ipartestület mindazokat, akik az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás megtekintésére Budapestre kívánnak utazni, hogy féláru igazolványt válthatnak az Iparte stü- let hivatalában. Az igazolvány ára 1.30 P. HÍREK Áthelyezés. Dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost a belügyminiszter a vidéki főkapitányság központi hivatalához áthelyezte. Helyébe Pető. vári Lajos rendőrtanácsost Zalaegerszegről ide helyezte. Nagyheti szertartásuk a Szent Anna templomban. Nagycsütörtökön „ regget-, 8 órakor ünnepélye s szentmis e közös áldozás sál. — Nagypénteken reggel 8 órakor csonkamise passióval és a kereszt leleplezésével, utána szentbeszéd. — Nagyszombaton fél 7 órakor kezdődnek a szertartások. A feltámadási körmenet este 7 órakor lesz. — Husvétvasár- nap és hétfőn a rendes istentiszteleti rend marad érvényben. — A lamentációk nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken d. u. 6 órakor kezdődnek. A Tanult Férfiak kongregációja pénteken, Fájdalmas Szűz Maria ünnepén este 7 órakor a belvárosi kálvárián tartja meg a keresztúti ájtatosságot. Gyülekezés a belvárosi temetőkápolna előtti bejáratnál. Áthelyezés. A belügyminiszter Guilay Matild áll. s. óvónőt Felső- szentivánról az ujonan 'szervezett csévi all. óvódahoz Jhelyezte át. Miniszteri elismerés. AI vallás ós közoktatásügyi miniszteri Gonda Béla csévi áll. igazgatótanitónak, mint volt „tengelic-szólőhegyi vörös- keresztes csöportvezetőnesj a nemzetnevelés térén kifejtett, buzgó ós eredményes működéséért elismerését fejezte ki. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom berendezésére.
