Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 23. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1939. március 23 retettel ós hűséges ragaszkodással fogadjuk Viszonzásul imáinkat adjuk a Szentatyának, hogy nehéz, felelősségteljes munkájában a Szentlélek ereje legyen vele ós az Ur tartsa őt és éltese és tegye boldoggá e földön és ne egedje őt ellenségei kezébe. Egy héttel elhalasztották az Orsz. Mezőgazdasági Kiállítást Már közöltük, hogy a közbejött események miatt a budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár rendezőbizottsága a márciusi 22—27, napjain megtartani tervezett kiállítást és tenyészállatvásárt egy héttel, vagyis március 29— április 3. napjaira halasztotta el. Az államvasutak és egyéb közlekedési vállalatok igazgatóságainak megértő készsége alapján az elhalasztás miatt a kiállítás alkalmából biztosított 50 százalékos utazási ked vezmény időtartalmát meghosszabbították, illetve módosították olyképpen, hogy az 50 százalékos utazási kedvezmény az esetben vehető igénybe, ha a Budapestre utazás március 23.- án 0 óra és április 3-án déli 12 óra között, illetve a visszautazás március 29-én délután 4 óra és április 10-én 24 óra között történik. Akik a kiál litas elhalasztásának közhírré tétele előtt utaztak fel Budapestre, március 22-ig az igazolvány lebélyegzése nelA közelmúltban életbelépett gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938: XII. t.-c.-ben a következők foglaltatnak : Öregségi biztosítás kötelezettsége alá esik a tizennyolcadik életévét be töltött férfi gazdasági munkavállaló (napszámos, havimunkás, béres, vincellér), ha az a mezőgazdaság-, erdő gazdaság-, szőlészet-, kertészet-, ál lattenyósztés-, vadászat-, halászat-, méhészet- és selyemhernyótenyésztésben dolgozik. Minden biztosítási kötelezettség alá eső gazdasági munkavállalónak biztosítási könyvet kell váltania ós azt munkavállaláskor magánál kell tartania. A biztosítási könyvet a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság illeték- és dij mentesen állítja ki. I. A munkaadó kötelességei: 1. A munkaadó köteles a munka megkezdése előtt a munkavállalótól a biztosítási könyv, vagy a biztosítás alóli mentességet igazoió igazolvány felmutatását ké ni. 2. Egy naptári hétnél hosszabb munkaviszony esetén a járulékot (a bélyeget) a munkaadó köteles leróni, azonban a lerótt járulékot a munkás béréből bérfizetéskor levonhatja. Utólagos levonásnak helye nincs. 3. Ha a munkaviszony egy hétnél rövidebb ideig tart, úgy a járu lékot (a bélyeget) a munkás rója le. Az ilyen munkásokról azonban a munkaadó névszerint nyilvántartást köteles vezetni, amelyet az alkalmaztatást követő hónap 10. napjáig az elöljárósághoz be kell szolgáltatnia. Abban az esetben azonban, ha a munkaadó az egy hétnél rövidebb időre alkalmazott munkásai után is lerója a járulékot (bélyeget), a nyíl vántartást vezetnie nem kell. 4. A munkaviszony megszűntével a munkában eltöltött időt a munkaadónak igazolnia kell. kül utazhatnak vissza. Az igazolványok használatára és lebélyegzésére vonatkozó, hátlapjukon közölt szabályok, nemkülönben az egyéb feltételek is változatlanul érvényben maradnak. A kiállítás külföldi látogatói számára biztosított kedvezmények igénybevételére jogosított igazolványokkal a meghosszabitás alapján Magyarországra a magyar közlekedési vállalatok vonalain március 12-től április 3-ig, visszautazni pedig április 13 ig lehet, tehát a kiállítás külföldi látogatói a husvétot az utazási kedvezmény igénybevételével Budapesten tölthetik. A kiállítás alkalmából az egyes külföldi államokban engedélyezett utazási kedvezmények időtartalmának, illetve határidejének ugyanilyen módon és ezzel összhangban történő meghosszabítása iránt a rendezőbizottság a szükséges lépéseket megtette. A külföldiek kedvezményes utazási lehetőségének meghosszabbításával kapcsolatban a vizumkedvez- mény (Vízummentes , beutazás lehe tősége, utólag kedvezményes áru vizűm megváltásának kötelezettsége mellett) április 3-ig érvényes. Ameny- nyiben a kedvezményes utazási igazolvánnyal Magyarországra érkezett utasok március 22-e előtt utaznának vissza külföldre, úgy a vizumkedvez- ményt nem vehetik igénybe és egész összegét meg kell fizetniük. A kiállítás rendezőségse még közli, hogy a forgalomba hozott belépőjegyek a kiállítás megtekintésére a megváltozott időpontban érvényesek. II. A gazdasági munkavállaló kötelességei: 1. A munkavállalónak munkába lépésekor biztosítási könyvét a munkaadójának be kell mutatnia. Ha a munkaadó a biztosítási könyvet magánál kívánja tartani, a munkavállaló azt a munkaadónál hagyhatja, azonban a munkaadó a biztosítási könyvet a munkavállalónak kívánságára visszaadni köteles. 2. Ha a munkaadó a biztosítási könyvet nem tartotta magánál, a munkavállaló köteles azt, a járulék lerovása (a bélyeg beragasztása) végett, minden bérfizetéskor a munkaadónak bemutatni. Ha a munkaadó a járulékot nem rója le (a bélyeget nem ragasztja be), a munkavallaló e körülményt a községi elöljáróságnál jelentse be. 3. Ha a munkavállaló valamely munkaadónál 1 hétnél rövidebb ideig áll munkában, erre a hétre a járulékot neki magának kell lerónia (a bélyegét beragasztania). 4. A községi elöljáróság minden év január hónapjában ezek alapján igazolja a munkavabaló biztosítási könyveben azt, hogy a járulékokat a ténylegesen eltöltött munkaviszony alapján rótták le. A munkaviszony befejezése után tehát azt a munkaadóval igazoltatni senki el ne mulassza, mert a munkaviszony igazolása nélkül lerótt járulék az öregségi járadék összegének megállapítása szempontjából figyelembe nem vehetők. 5. A munkavállaló köteles biztosítási könyvét minden év január havában a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnál bemutatni ós tgyúttal a cselédkönyvvel, munkás igazolvánnyal, vagy a munkaadó által adott egyéb igazolással igazolni, hogy a biztosítási könyvben történt lerovás — tehát a bélyegek beragasztása — a tényleges munkaviszonyban eltöltött időnek felel meg. 6. A biztosítási könyv megsemmisülését vagy elvesztését a község elöljáróságánál haladéktalanul be kell jelenteni. 7. Annak a munkavállalónak, aki valamely naptári évben 2 hónapot meghaladó katonai szolgálatott teljesített, vagy betegsége folytán valamely évben mindvégig keresőképtelen és gazdasági munkát nem végezhet, erre vonatkozó igazolványait a községi elöljáróságnak be kell szolgáltatnia. Az igazolványokat a katonai parancsnokság, illetve a községi- vagy kőrorvos, városokban a városi kerüleleti orvos dij • és illeték- mentesen állítja ki. 8. A munkavállaló a községi elöljáróság vagy az Országos Mezőgazdasági Biztositó Intézet kiküldött tisztviselője kérdésére az igazságnak megfelelő választ adni és a kórt igazolványokat felmutatni köteles. III. A járuléklerovás szabályai: Az öregségi biztosítási járulék minden megkezdett munkahét után 20 fillér. A járulékokat csak az erre a célra rendszeresített mezőgazdasági biztosítási bélyeggel lehet leróni. Ezeket a bélyegeket a postahivatalok árusítják. Mas bélyeggel történt járuléklerovás érvénytelen. A járulékot mindig a bérfizetéskor kell leróni. A bélyeget a biztosítási könyvben levő megfelelő évre szóló bélyeg- a'apnas mindig abba a négyszögébe kell beragasztani, amely négyszögbe benyomtatott időpont azzal a naptári héttel azonos, amelyben a munkavállaló a munkát teljesítette. A gazdasági cseledek után a járulékot negyedévenkint egy darab — 2 pengő 60 fillér értékű — bélyeggel is le lehet róni. Ilyen esetben a bélyeget a múmiában eltöltött negyedév utolsó hetének megfelelő négyszögbe kell beragasztani. A felragasztott bélyegeket átirni vagy bélyegzővel átnyomtatni nem szabad. & párkányi nagyvendéglő nap nap után sok esztergominak és az óhazából jövőknek találkozó helye. Párkány vendégiőéletéről, annak nívójáról méltán elmondhatjuk minden elfogultság nélkül, hogy sok város vende*ílősiparával versenyezhet. Zahovay Ferenc Nagy vendégleje szintén megérdemli a legnagyobb elismerést annál is inkább, mert nemcsak különlegesen magyaros konyhája közismert, sok eredeti étele zamatos izével dicséretet vált ki, hanem kitűnő boritalaival, sörkülönlegességeivel is vonzóerővel bir. Ezenkívül meg kell említenünk a rendkívül előzékeny és figyelmes kiszolgálást. Az árak mérsékeltek, a szolid árszabás már sokakból dicséretet váltott ki. A meghonosított zónareggelik ugyancsak közkedveltek. Nem lenne teljes beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg Zahovay Ferenc nagyvendéglőjének különterméről, ahol különösen szombati és vasárnapi estéken van élénk élet. A terem meghitt, külön szeparék állnak rendelkezésre, a díszítés hangulatos, művészi. A zenekar kiváló, a táncos párok öröme teljes. Kereskedelmi és iparkamarák új területi beosztása j A Felvidék egy részének vissza- csatolasa folytán újra szabályozzák az ország kereskedelmi és iparkamaráinak kerületi beosztását. A rendelet értelmében mindenekelőtt a kassai kereskedelmi és iparkamara újra íelállittatoit. Magyarországon tehát jelenleg 8 kereskedelmi ós iparkamara működik, az alábbi székhelyeken : Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Miskolcz, Pécs, Sopron, Szeged. Az új területi beosztás folytán a győri kamara visszakapta azokat" a Duna balpartján levő területeket, melyeket a trianoni szerződés következtében vesztett el, nevezetesen Győr, Komárom és Esztergom vármegyéknek a Duna balpartján fekvő részét. Ezenkívül a győri kamarához csatoltatott az újonnan felállított Nyitra és Pozsony vármegyék egész területe. Morvay István felsőházi tag, kamarai elnök, dr. Meixner Ernő kamarai főtitkár és Bayér János kamarai számvevő a visszacsatolt kamarakerület látogatására Komáromba, Ógyallára és Érsekújvárra utaztak, ahol a hatóságokat, intézményeket ós érdekképviseleteket látogatták meg. .2 Segélyt kapnak a hadba- vonnltak hozzátartozói A katonai szolgálatot teljesítő nemhivatásos legénységi állományú személyek családja, rászorultság esetében segélyben részesül. Családi segélyt a feleség, a gyermekek, a bevonult szülői és nagyszülői, általában olyan hozzátartozók kaphatnak, akik a múlt év őszén, a rendkívüli fegyvergyakorlatok idején is az igényjogosultak csoportjába tartoztak és akiket a bevonult tartott el. A segélyre vonatkozó igényt a bevonultnak kell a csapatparancsnokságnál kihallgatáson bejelenteni. Ennek megtörténtével a csapat a rászorultság elbírálása és ehhez képest a segély megállapitása végett a családi lakóhelynek községi elöljáróságát, városban a polgármestert nyomban értesíti. A közigazgatási hatóságok a lehető leggyorsabban határoznak a kérelmek fölött, hogy a rászorultak mihamarabb megkaphassák az őket megillető segélyt. A segély összege most is, mint az elmúlt ősszel, a feleség részére havi 15, minden más családtag részére havi 10—10 pengő. HIHKK & kormányzóné felhívása az ország népéhez Magyarország kormányzójának hitvese rádió útján a következő felhívást intézte az ország népéhez: — Az ujjáóbredt márciusi tél emberfeletti feladatokat ró a Kárpátalját megszálló és a határ felé menetelő, sőt a lengyel határt már elért honvédcsapatainkra. Katonaságunk ellátása minden tekintetben a legkifogástalanabb, a hirtelen beállott kárpátaljai hófúvás és a nagy hideg azonban mégis szükségessé teszi, hogy minden egyes magyar katonát néhány darab melegebb ruhával is ellássunk. Ezekből a holmikból nem áll túlnagy készlet rendelkezésre. — Ezért a Főméltóságú Asszony szeretettel felhívja az ország közönségét, hogy tanúsítson minden magyar a mostani történelmi időkben hős katonáink érdekében áldozatkészséget s küldjön minél sürgősebben és minél nagyobb szómban meleg sált, harisnyát ós szvettert a kormányzósági palotába, ahonnan a Főméltóságú Asszony ezeket a holmikat haladéktalanul továbbittatni fogja a föltartóztathatatlanul előrenyomuló magyar katonáinknak. Ha az emlitett meleg holmik nem állanak azonnal rendelkezésre, akkor leghelyesebb pénzbeli megváltásokat beküldeni, még pedig Horthy Mik- lósnó téli segélyakciójának 19-ea csekkszámlájára. iaiwwwiia»wviamwi»wwvwimmwnwm»wmwwvtiw%w>Mi*%»wM Mit kell tudni a gazdasági munkások öregségi biztosításáról?
