Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 21. szám

2 ESZTERGOM «• VIDÉKÉ 1939 március 10 szőr látjuk a közgyűlési teremben párkányi járásberfi édes testvéreinket. — Megilletődött ünnepi lélekkel, mélységes tisztelettel, határtalan ha­zafias örömmel és meleg testvéri szeretettel üdvözlöm a párkányi já­rásbeli bizottsági tag urakat és szi­vem egész melegével kérem őket, hogy ugyanilyen szeretettel és a leg­te jesebb testvéri bizalommal vegye­nek részt törvényhatósági bizottsá­gunk komoly és lelkes munkájában, amelyet Isten dicsőségére és nem­zetünk boldogulására rendületlen hit­tel és törhetetlen szent akarással folytatunk. Ezután bejelentette a főispán, hogy a kormányzó Esztergom vármegye főispánjává kinevezte. — Programom — folytatta a fő­ispán, — amelyet 1934-ben kifejez tem, azóta sem változott és nem változtam én sem. — Teljes meggyőződéssel és törhetetlen akarattal követem azt a keresztény, nemzeti és népi, erőtel­jesen jobboldali politikát, amelyet boldogult Gömbös Gyula, a magyar feltámadás lánglelkű fanatikusa, an­nak idején megindított, — amelyet az ő korai halála után Darányi Kál­mán és vitéz Imrédy Béla rendkívüli rátermettséggel és áldozatos, nehéz munkával, töretlen vonalán sikeresen folytattak, s amelyet tovább fejleszt gr. Teleki Pál kormánya. — Fanatikus hirdetője vagyok a munkának, megbecsülöm és szere­tem a munkát, sőt csakis a munkást becsülöm. Dr. Radocsay László ezután hang­súlyozta programjának főeszméií: a vallásosság, az ifjúság és a nép ne­velése, felekezeti és társadalmi béke, közegészségi és gazdasági fejlődés, az autonómia megbecsülése. Majd befejezőül a következőket mondotta: — Ezeknek a vázlatosan ismer­tetett vezető eszméknek a szellemé­ben kívánom én Esztergom vm-t és rajta keresztül a nemzetet Isten se­gítségével mindaddig teijes odaadás­sal szolgálni, amig a m. kir. kor­mány bizalma ezt a munkaterületet jelöli a nemzet szolgálatára. Ehhez a jószándékú munkámhoz kérem én továbbra is a Törvényhatósági Bi­zottság szives témogatását. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéd^ után dr. Radocsay László főispán a következő bejelen­téseket tette. 1. A törvényhatósági bizpttság ki­egészíttetett a párkányi járási tagok­kal. 2. A belügyminiszter dr. Szalay Gyulát vm. tiszti főügyésszé, dr. vitéz Zsiga Jánost párkány járási főszolgabíróvá, Vizváry Viktort vm. II. főjegyzővé, dr. Gedeon Gábort vm. aljegyzővé nevezte ki. 3. A szakszerűség képviselete cí­mén új tagjai lettek a pénzügyi bi­zottságnak : dr. 7ill Károly eszter­gomi pénzügyigazgató, Horváth Ist. ván, az államépítészeti hivatal fő­nöke, Borz Lajos kir. tanfelügyelő. A főispán a kinevezésekkel kap­csolatban meleg szeretettel emléke zett meg az új hivatali vezetők előd­jeiről, majd kegyelettel elparentálta Meszlényi Pál földbirtokos ny. fő­ispánt. Ugyancsak napirend előtt felszó­lalt még dr. Frey Vilmos alispán. Nagyhatású, mély gondolatokkal telt beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta : — Az ünnepi érzéseknek, ame­lyek mindenkit eltöltenek, legjobban az önkéntes Tűzoltótestület jelmon­datával lehetne kifejezést adni: „Is­tennek dicsőség, egymásnak segít­ség." Ebben a mondatban benne van a hálaadás Istennek, hogy vér­ontás nélkül megnyitotta a magyar igazság érvényesülésének útját, a mondat másik része pedig hozzáse­git "bennünket az igazi nemzeti egy­séghez. — Ennek a produktiv egységnek megteremtésében elsőrendű ^feladata van az olyan közigazgatásnak, amely nem a bürokratizmusnak elérhetetlen magasságában lebegő szentélye, ha­nem a mindennapi életnek forgalmas és mindenki által könnyen elérhető piaca. Ebben a megyében munkás, szociális közigazgatás van, amely kivételes elbánást csak a szegényebb, elesettebbekkel, gyámoltalanabbakkal gyakorol. Dr. Frey Vilmos ezután dr. Rado csay László főispán érdemeit mél­tatta, akinek munkássága, tettei ab­ban a közmegbecsülésben, szeretet ben és bizalomban találják meg leg nagyobb jutalmukat, amelyet méltán kiérdemelt. Befejezésül kérte az alispán a tör­vényhatósági bizottságot, hogy őszinte bizalommal áthatott együttműködés sei mutassa ki, hogy ez a területi leg legkisebb vármegye a nagy és boldog Magyarország megteremtésére irányuló munkában követendő pél­dát mutató első vármegyéje lesz szeretett hazánknak. Az alispán nagy lelkesedéssel foga­dott szavai után dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos köszöntötte a törvényhatósági bizottság Párkány járási tagjait, akiknek nevében dr. Porubszky Géza országgyűlési kép­viselő köszönte meg a hozzájuk in­tézett üdvözléseket. Hangsúlyozta be­szédében, hogy a magyar vármegye lényegét legjobban azok értik meg, akik éreztek annak hiányát. A vár­megyét semmiféle zsupánság és ha­sonló szervezet pótolni nem tudta. A hozzájuk intézett szavakat csupán előlegnek tekinti, amelyeket komoly nemzeti, keresztény munkával fog­nak meghálálni. Dr. Porubszky Géza beszédét nagy tetszéssel fogadta a törvényhatósági bizottság, majd sor került a napirend letárgyalására, üdvözölte a törvény­hatóság gr. Teleki Pál miniszterel­nök kormányát, amelyel szemben a törvényhatósági bizottság egyhangú bizalmát dr. Gróh József beszéde domborította ki, majd a különböző bizottságoknak választások útján való újjáalakítása következett. A kisgyűlésbe tagokul választották dr. Porubszky Géza, Gürtner Dénes országgyűlési képviselőket, Klész Jó­zsef kereskedőt es Hegedűs Balázs főtitkárt. A különböző bizottságok újjáala­kítása után a törvényhatósági bizott­ság örökös tagjaivá választotta dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtaná­csos és dr. Porubszky Géza ország- gyűlési képviselőt. Ezután a közgyűlés folyó, kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt. A közgyűlés előtt a belvárosi kegy­úri plebaniatemplomban ünnepélyes Te Deum volt. A városi gimnázium hangversenye Vasárnap délután az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre gimnázium segélykönyvtára és segélyalapja részére jótókonycólú hangversenyt rendezett. A Fürdő Szálló színháztermét ezalkalommal zsúfolásig megtöltötte az előkelő kö zönség, amelynek ólén ott láttuk Glatz Gyula polgármestert, a Szé kesfőkáptalan több tagját, a társin tézetek igazgatóit, a közhivatalok vezetőit stb. stb. A hangversenyen az ünnepi be­szédet dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, országgyűlési képviselő mondotta. Mély gondolatokkal telt beszédében kérte az esztergomi kö­zönséget, hogy fogadja szeretetébe az intézet felvidéki növendékeit, akik sokat szenvedtek és húsz éven ke­resztül szinte árvák voltak, mert nem élvezhették mindnyájunk édesanyjá­nak, a magyar hazának szeretetét. Az illusztris szónok beszédének további részében az ifjúsághoz szó­lott, figyelmeztette őket a köteies szülői tiszteletre. E téren ugyan az ősi dogmának ma sokan azt a gon dolatot szeretnék tulajdonítani, hogy tiszteld atyádat, hogy hosszú életű légy a földön. Nem szabad ennek a kórtünetnek hálójába esni, mert soha sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a földön Isten után legtöbbet szülőinknek köszönhetünk. Porubszky Géza beszéde végén figyelmeztette az ifjúságot a pontos kötelességteijesitésre és szociális sze­retőire. A nagyhatású ünnepi beszédnek sikerültebbnél-sikerültebb műsorszá­mok adtak méltó keretet, amelynek során az intézeti vonós zenekar id. Zsolt Nándor vezénylésével két si­került zeneszámot mutatott be. Ki­tűnt az énekkar is ifj. Kiinda Ká­roly vezetésével precíz, biztos féké szükségével. Az énekszámok közül különösen nagy sikert arattak a Ka tonadalok (Kodály—Bartók gyűjtés). Nagyon tetszett a megjelent kö­zönségnek a mozgásos gimnasztika- bemutató, amely a modern testne­velésből adott igen leleményesen es művészien összeállított ízelítőt. A be­tanítás fáradságos munkáját Király László testnevelő tanar végezte. A műsoron szerepelt meg két szín­darab, Kanizsay Ferenc és Radva- nyi Kálmán diakvigjatekai, amelyek­nek kiváló megrendezése Mihalyft László és Szemes József dr. tanaroa odaadó munkáját dicséri. Tatár József Vili. o. t., Cser Géza Vi. o. t. szavalataikkal, Or­szág h Pál I. o. t. zongorajátékával tűnt ki. Ipartestületi közlemények Az iparosnyúgdij felállításával kap csolatosan elrendeltetett az iparosok statisztikai adatainak felvetele. Az Ipartestület ennélfogva felhívja min- dev önálló iparos tagját, hogy a sta úsztikai kérdőív kitöltésé céljából minden nap délután 2—7 óráig az Ipartestület hiVatalaDan fellellentll — sajat erdekeben is — jeienaezzek. Tanoncevek, segedévek, születési év, gyermekek neve és kora is bejelen­tendő. Értesíti továbbá mindazokat, akik az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás megtekintésére Budapestre akar­nak utazni, hogy a íeiarú jegyre szóló kedvezmenyes utazási igazol­vány az lpartestüiel irodájában 1'30 pengős áröan naponkint d. u. 4—7 óra között rendelkezésre áll. Idegenforgalmi hírek Rovatvezető: Deseő Győző Félárú vasúti kedvezmény Budapestre. Az Idegenforgalmi Hivatal közli, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyószállatvásár alkal­mából 1939. évi március hó 16-ának 0 órájától március hó 27 ének 12 órájáig az odautazásra, a visszauta­zásra pedig 1939. évi március hó 22-ének 16 órájától április hó 2-ának 24 órájáig félárú kedvezménnyel le­het Budapestre és visszautazni. Ezen kedvezményes utazásra jo­gosító menettérti igazolványok L30 P árban az Idegenforgalmi Hivatal­ban beszerezhetők. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HIBEK Március idusát, a szabadság napját ünnepeltük. Boldog, örömteli ünnepe ez a ma­gyarnak, amely századokon át só­várogta a március által megszen- telt reformokat. Körülöttünk forr, ég a világ, zűrzavar nyngtalanitja a lelkeket. Az élet kérlelhetetlenül rohan előre, sodorja magával a halan­dó embert. Álljunk meg néhány percre és mélységes hittel ünne­peljük meg azt, ami nem halhat meg, ami uem múlhat el: a sza­badságot. Elnyomni lehet, de meg­ölni soha ! Ez az ünnep most más, most örömtelibb, mint a többi volt, mert vetünk ünnepelnek húsz év elnyo­mása után visszatért felvidéki testvéreink, akiknek szivében ott élt húsz éven ÓA a vágy a márciusi szabadság után. És Ti, Testvérek, akik még — reméljük nem sokáig — a rab­ság keserűi kenyerét eszitek, jöjje­tek el hozzánk lélekben és ünne- peljeteh velünk. Jöjjetek, imádkoz­zunk a mi Istenünkhöz, adja meg nekünk a hőn óhajtott szabadsá­got, hisz megbűnhődtük már a a múltat s jövendőt ! ... Thnránszky László az áj sajtófőnök Kolozsváry-Borcsa Mihály lemon­dásával megüresedett sajtófönöki szé­ket vitéz thuriki és komjá hnai Thn­ránszky Lászlóval, Tolna vármegye főispánjával töltötte be gróf Teleki Pál miniszterelnök. Az új sajtófőnök 1892-ben szüle­tett Sátoraljaújhelyen. Itt, továbbá Kolozsváron, Münchenben, Párizs­ban tanúit. Résztvett a világháború­ban, ameiyet mint huszárszazadpa- rancsnok küzdött végig. Hazatérése után a külügyminisztériumban vál­lait szolgálatot. 1921 ben követség! attasséva nevezték ki, rövidesen kül­szolgálatra osztották be. Tóba évet töltött a belgrádi, majd a Dukaresti m. kir. követségeknél, előbb mint követségi attasse, késoob mint kóvet- segi titkár. 1929 Den berendeltek a kü ügyminiszieriumoa. ahol Csaky István gróf akkor külügyi saj ófö lök állandó helyettese volt. 1933-oan át­menetileg a külügyminisztérium saj­tóosztályát vezette. Később a minisz­térium politikai osztaiyaba osztottak be. Eoben a minősegében tööb iz- oen vett részt a genfi népszövetségi közgyűlések alkalmával a magyar küldöttségek munkájában. 1935. szep­tember 8 án a Kormányzó Tolna vármegye főispánjává nevezte ki. Az uj sajtófőnökre fontos falada­tok vámok. Agyműtét után meghalt a tatai hitbizomány ura. A svédországi Stocholmban agyműtét után beállott szivgyengeség következtében 43 éves korában meghalt galánthai és fraknói dr. gróf Esterházy Ferenc, a tatai és tóvárosi hitbizomány ura, volt huszár­hadnagy, az ismert zeneszerző és műbarát. A hir nagy részvétet kel­tett mindenfelé. Gróf Esterházy Fe­renc a háborúban fejlövest kapott az olasz fronton s azóta szinte állandóan fejfájás kínozta. Betegsége pár hónappal ezelőtt vált súlyossá, amikor orvosa, dr. Benedek László tanár megállapította, hogy a gróf­nak agytumorja van s az ő taná­csára Stockholmba vittek, a világ­hírű Olivccrona professzorhoz, aki március elsején hajtotta végre a ne­héz műtétet. Az utolsó napokban szivgyöngeség támadta meg a gró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom