Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 1. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer K&mám politikát és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. JANUÁR 1. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hatvani esztendőnk gjT Az idő feltartóztathatatlanul robogó szekere biztosan ropja az Örök Idő évmilliárdjait. Hogy honnét indult el ez a vágtatas és merre, meddig tart, azt a* véges emberi elme fel nem érheti. A nagy tovarohanásban hatvan esztendő csak egy pillanat, amely tovatűnik, mielőtt megjelenne. De az embert, aki benne él a robogó rohanásban, megcsapja az idő, a történelem szele; világtörténelmi eseményeket temet el és ott áll újak születésén. Amikor megpihen a világ- történelem mesgyéjén, vissza és előre nézve, rajön arra, hogy ő a teremtés koronája, az évezredes drámának főszereplője; s az évmilliárdokhoz hozzá- arányítva a maga 50—60 esztendeiét, akkor leboiul Isten nagysága előtt az ember, aki mégis nélkülözhetetlen a min- denségben, mint órában a hajszálrúgó. Az idő kérlelhetetlenül robog, meg nem áll egy pillanatra sem, de az ember visz- szatekint s új lendülettel indul el új küzdelmekre. A hatvan esztendő egy pillanat alatt rohant el felettünk, de vastag történelemmé bővül, ha eseményeit összefogjuk, bővizű folyókká áradt a könnypatak, amit emberek elsirtak, végtelen allelujává az öröm, amit megértek. A hatvan esztendő vaskos történelme pedig szürke hétköznapokból tevődik össze, napokra, amelyek közül mindegyikre a nagy történésznek csak egy-egy kis mozaikja esik. A mozaikoknak egységbe foglaló cementező anyagát csak a lángész és a késői utókor ismerheti fel, de a kis mozaik™ daraboknak kellő értékelése, a nagy keretbe való befoglalása a mindennap emberének a feladata. Ezeknek az örökké múló és megújuló kaleidoszkopszerűen változó mozaikoknak volt 60 esztendőn keresztül hűséges krónikása lapunk. Ott állottunk ennek a kis városnak hatvan esztendejében s féltő, aggódó tekintettel figyeltük életének minden megnyilvánulását, letöröltük köny- nyeit, beráncoltuk elbizakodott mosolyát, kritizáltunk, megdicsértünk, hol győztünk, hol elbuktunk, de városunk iránti szeretetünkről egy pillanatra sem feledkeztünk meg. Vezéreszmeink, amelyet az alapítóktól kezdve hatvan éven keresztül minden szerkesztőnk, munkatársunk hűségesen követett, ma is töretlenül, kristály- tisztán csillannak meg lapunk hasábjairól. Az igazi hazaszeretet volt első s legnagyobb alapgondolatunk, a megalkuvást nem ismerő, töretlen, mindig hűséges hazaszeretet, amely nem esett bele sémmiféle divatos áramlatnak, nemzetközi hóbortnak, álszenteskedő humanizmusnak a hálójába s amely ma is tisztán, szeplőtelen ennteucnseg- ben áll ott lapunk hasábjain. Hivei voltunk mindig a haladásnak, de nem a felhőkben járó fantáziálásnak, hanem az emberiség természetszerű fejlődésének, amelybe szervesen kapcsolódik be a speciális magyar evolúció. Nem akartuk elszakítani sohasem azokat a vasnál is erősebb láncokat, amelyek bennünket hozzákapcsolnak az 1000 éves múlt hagyományaihoz, de a túlzó tradicionalizmus íél- szegségeit lenyesegetve szerves kapcsolatba igyekeztünk hozni mindig a jövőt a múlttal. A hazafiasság szent eszméje mellé odaállítottuk mindig vezérlő csillagnak a keresztény gondolatot, de nem azt, amelyet sokan csak vasárnapi jelmeznek tartanak, amelyet le lehet tenni, ha kicsit kényelmetlen: hanem az igazi, krisztusi, evangéliumi szellemét, amely átjárja egészen az embert s belső lényege lesz, akárcsak a lélek. Ennek az eszmének elválaszthatatlan része a szociális gondolat, amely minden embernek biztosítani akarja az emberhez való eletet. De ez a szociális gondolat nem doktrínákba foglalt, mindenkire rátukmálni akart merev illúzió, hanem az elet minden eshetőségéhez simuló rugalmasság, mert az élet esetlegességekből áll. „Az életből kiszűrt bölcsesség és szociálpolitika épen- séggel nem azonos az élettel.“ A hármas pilléren épült fel hatvan esztendőn keresztül a mi újságírói etikánk s abból fakadt minden célkitűzésünk: közéleti tisztaság, a közvéleménynek helyes, indulatmentes irányítása, ortállás a családi és egyéni becsület mellett; az igazi nagyok megbecsülése, álemberek leleplezese ; a bulvárszellem távoltartása. Ezekből a célkitűzésekből nem engedtünk egy tapodtat sem, még a népszerűség árán sem, pedig a közönségnél nagyobb sikere van annak a prófétának, aki természetes hajlamainak megfelelő tanácsokat és útmutatásokat ad. Lapunk ott állt Esztergom hatvanéves fejlődésében. Bölcsője még ott ringott a kövezet, a primáspalota, a dunahid, a vízvezeték, a villany nélküli Esztergomban, zsendítő kora altató muzsikáját a fejlődő Esztergom vajúdása adta, a hatvanéves „Esztergom és Vidéke“ pedig már a modern Esztergomnak szemtanúja. A hatvan év utolsó negyedében Esztergom, amely Szent István király, Arpádhazi királyaink és országunk 1000 eves nagyságát jóformán az ország szivében hirdette, egy ránk erőszakolt békekötés után kikerült a határszélre, elvesztette élet- feltételeit és lassú, de biztos halálra Ítéltetett. A húsz évi keserves megpróbáltatás után végre ez ev meghozta a magyarlakta Felvidék visszacsatolását s ezzel együtt Esztergom feltámadását. Ma, midőn lezárjuk az 1938. évet, fátyolt borítunk a múlt minden szenvedésere és küzdelmére és letépünk a naptáron egy lapot, mely után előtűnik a rejtelmes szám: 1939. LX. évfolyam. Mit fog hozni az újesztendő, hogyan formálódik át a világ képe, amig újabb jubileumhoz érkezünk el, ki tudná megmondani ? Sorsunkat, életünket odahelyezzük az isteni Gondviselés kezeibe, legyen áldasa munkánkon, célkitűzéseinken, hogy lapúnk hatvanesztendős hivataHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Eltiltották a papirtalpú cipők ké* sziiését. — 3000 vágón lengyel fát hoz be a kereskedelem. — Telje» üzembe kezd a füle«i zománcgyár. — A főváros lakosságának vagyona 3 milliárd, évi jövedelme 500 millió pengő. — A nagyszalánci határsértést a csehe* provokálták. — Január 1-től életbeióp a polgári igazságszolgáltatás a Felvidéken. — Négy fiókot állít fel a Nemzeti Bank a Felvidéken. — Beterfesztették az ói zsidótörvényt. — Betiltották az Uj Kor (Harc) című hetilapot. — Kiss Ferenc lesz a Szinészkamar a elnöke. — Hódmezővásárhelyről százezer pulyKá; szállították el az idén. — Százötven kispesti üzem ellen kihágasi eljárás indult meg a munkabérek be nem tartása miatt. — A magyar kisipat 800.000 pengőért vitt ki árút külföldre. — Esterházy Pál herceg újabb 50.000 pengőt adott orvosi tudományos munkák támogatására. — Üzembe akarják helyezni a debreceni halottóge- tőt. — Kassa 300 000 pengő kölcsönt kapott a Kereskedelmi Bankói. —* Magyar tanszéket állítanak fel a londoni egyetemen. KÜLFÖLD Magyar sajtgvárat alapítanak Angliában. — Németországban be kell szolgáltatni a temetőkből a sírboltok vaskerítéseit. — Leszállít - jdk a német zsidók nyugiját. — Eden lesz az angol hadügyminiszter. — 600 földrengés volt novemberben Japánban. — A románok razziákkal zaklatják az erdélyi magyarokat. — A francia miniszter- elnök 7 főnyi többségét kapott. — Januárban B lgrádba megy Ciáno gróf olasz külügyminiszter. — Anglia 30 millió fontot költ légvédelmi óvóhelyekre. — Az olaszok felmondták a négy óv előtt kötött francia egyezményt. — Franco tábornok öt kilométer mélységben törte be a spanyol vörösök frontját. — Kilencezer elsővonalbeli harcigépet épit Amerika. — Nagy veszteséggel zárják mérlegeiket a híres párisi áruházak. — Nem lesz cseh hivatalnok ezentúl Szlovákiában- — Borzalmas vasúti szerencétlenség volt Ro uaniában 80 halott és o20 sebesülttel. — Megszűnt Ausztria 164 hitbizománya. — Növekszik az angol munkanélküliség. — Veszedelmesen kié ez te a francia—olasz viszonyt a francia mi liszterelnök tuniszi útja. — Felrobbantottak egy utcát Algírban. — Franciaország nem enged át semmit gyarmataiból. — Megmérgezték a sziámi minisz- terelnös csaladjai. — A kínai Japán háborúnak eddig 47.13J japán és 823.300 kínai halottja van. — Csehszlovákia ki akar lépni a Nép- szöve sógbói. — A németek öt óv alatt 3000 kilométer autómat építettek. — Vasplakettek Készülnek az 50 éves Huierrői. — Vandervelde, a beiga szociáldemokraták vezére meghalt. —
