Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 99. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. december 25 f sterilizálóval, az előkészítővel való összeköttetések szellemes kiképzései mind-mind alkalom arra, hogy büszke csodálkozással állapíthassuk meg, hogy ez a műtő a legnagyobb és legszebb budapesti kórházaknak is dicséretére válnék. A kötszerek sterilizására rendelt készülék is teljesen új beszerzése a kórháznak, igen nagy előnye az, hogy nemcsak a sterilizálást végzik el, hanem egyúttal desztillált vizet is készít. A műtőből a röntgenterembe térünk be. Dr. Oravetz Gyula főorvos mutatja be a kórházbizottság tagjainak a remek felszerelést. A hatalmas röntgenkészülék biztonságos támasza a kórházunk modern gyógykezelésének. A röntgen mellett külön mindennel felszerelt söíétkamra biztosítja a felvételek azonnali gyors kidolgozását. Mint halljuk, annak idején, ha elkészül a kórház légoltalmi pincéje, ide kerül be a röntgen, hogy a helyiségek békeidőben is a lehető legjobban ki legyenek használva. Megtekintjük a röntgen után a tisztaságtól csillogó teakonyhát s benézünk a betegszobákba. A külön szobák és a közös termek berendezése a szanatóriumokra emlékeztet. Ragyogó tisztaság, minden ágy mellett rádió, hideg meleg viz stb. stb. Megkérdezzük dr. Kiss Ernőt orr, A Magyarországra felvirradt öröm- teijes hetek eseményei városunk részére fontos megoldásra váró sze repet Ígérnek. Az a körülmény, hogy megszűntünk végre határváros lenni, különböző szemszögekből Ítélve is megkívánja, hogy két egészséges kézzel fogjunk hozzá a város fejlődési lehetőségeinek kiépítéséhez. Az ünneplő napokat kell, hogy a terv szerű munkásnapok kövessék, és amint a felszabadult részek zökke- nésmeníesen mielőbb bekapcsolód nak az anyaország közgazdasági, forgalmi és kulturális szervezetébe úgy nekünk különös gonddal kell törekednünk arra, hogy a yáros dunántúli kapcsolatai mielőbb és legjobban, a régi történelmi szervezetet újra felvehessék. A vármegye déli „fogyasztó“ része, városunkon keresztül egyesüljön az északi „termelő“ részével. Hogy mit jelent majd az ország idegenforgalmának jövője szempontjából a felvidéki területek és a gyönyörű régi magyar városaink visszatérése, arra nekünk mint megcsonkított körzetű városnak élénk péidát ad az átellenes Párkány és a túlsó- járás módos községeinek városunkkal már is megindult, újból felveendő kapczolaía. fül-, gégeszakorvost, aki a kórházban ezt az igen kényes feladatkört látja el, hogy a Felvidék visszacsatolása jelentett-e új betegeket. — Számszerint — feleli — 60— 70 beteg került már eddig is a kór házba a Felvidékről, ez a szám pedig csak emelkedni fog tekintve, hogy Esztergomnak kórházi környéke hatalmas módon megnövekedőit, íme — gondoljuk magunkban — milyen szerencse, hogy a kórház kibővítése elkészült, mert enélkül bizony a Felvidék egyrészének egész ségügye szinte leküzdhetetlen nehézségek előtt állott volna. A sebészet földszintjéről felmegyünk az emeletre, ugyanaz a remek célszerűség, tisztaság mindenütt, majd betekintünk a modern manzárd szobákba, ahol a személyzet lakik. Befejezésül kisétálunk a kórház laposan kiképzett tetejére, élvezzük a városra nyíló gyönyörű panorámát s elgondolkodunk azon, hogy milyen sok gond, munkaáldozat kellett ahhoz, míg ennek a bemutatónak napját megélhettük. De ezen az erőfeszítésen ott lesz az Isten áldása, aki egy megenyhített szenvedésért, egy letörölt könnyért, egy visszaadott egészségért ezerszeres jutalmat ad . . . Idegenforgalom szempontjából az 1938. év sem országos, sem helyi mérlegelés mellett nem érte el a hozzáfűzött reményeket. Bajok és gondok az egész évben, az egész világ nyugalmát háborították. Közép- Európa megváltozott szerkezete a Bécsen keresztül irányult osztrák és külföldi forgalmat megbénította. Ez a hatás a jövőben is érezhető marad, de viszont ma már az ország felső részének több betorkoló vasútvonala és a dunai hajózás könnyebbsége pótolni fogják az eddigi kötöttséget. Nagyszerű távlatot igér részünkre a Parkány-Nána vasútállomás. Itt futnak keresztül a hosszújáratú nemzetközi vonatok, a mellett a felvidékre szolgáló vasútvonalak jelentős csatlakozó állomása is. Közelségét városunk a modern autóbusz közlekedés rendszeres kiépítésével kitünően gyümölcsöztetheti. Már is örvendetes jelenség az új autóbusz járatok : Komárom vonala Párkányon át, az ipoiysz-dkai vonal és az Esztergom— Párkánynána pályaudvar járatok, mely utóbbit előnyös lesz majd az esztergomi vasútállomásig járatni. A forgalom végleges felszabadulása után bizonyára sűríteni fogják a járatokat a kialakuló igények szerint. E kérdés gondolatkörébe tartozik az Esztergom—Dorog—Csol- nok, Esztergom—Visegrád és az Esztergom vasúti állomás autóbusz járatainak elbírálása. A jelenleg forgalomban levő autóbuszainkat mint kiérdemesült öreg alkotmányokat célirányos volna felújítani. Minőség tekintetében legalább is olyan járműveket kellene beállítani, amelyek meg- :udnak birkózni a Bazilikához vezető út emelkedésével. Az idegenforgalmat irányitó városi szervezet sok-sok kiépítésre alkalmas gondolatot fog találni, mi most itt csak úgy kapásból felvetünk néhányat. Rejtélyes jelenség, hogy a Bazilika alatt átvonuló „Sötét kapu“ nevezetű alagút miért van változatlanul esténkint kivilágítva ? Mikor az átjárás, beton oszlopokra erősített kerítései, már nyár eleje óta le van zárva. Mondják, hogy mennyezete megsérült, hogy ezért felette a forgalmat is korlátozzák, nehéz autóbusz nem járhat a Bazilika főbejárója elé. Mondják ... Itt vetjük fel a Kovácsipatak és a helyihajójárat gondolatát Az Eszter gomi helyi gőzhajó rt. 1914. óv elején eladta a tulajdonát képezett Kovácspatak nevű százholdas erdőbirtokát a völgy másik oldalára terjedő másik százholdra vonatkozó opcióval együtt, igen kevés pénzért dr Bischitz Endre orvosnak. Egyidőben a cseh vasutasok üdülőtelepe volt, ma kőbánya nyiit az Ámor-forrásnál. Foglalkozni kellene a gondolattal miként volna az visszaszerezhető ? A MFTR bizonyára állítana be hajójáratot. Nemcsak a századvégi romantikának hódolna e megoldás, volna annak, — hisszük — gyakorlati előnye is. Varosunk idegenforgalmi hivatala számoljon vele, hogy nemcsak kifelé kell az új propaganda útját ki építeni, hanem ügyelni kell a helyi igények kielégítésének minden lehetőségére is. Országos irányzat, hogy A Falu-gazda Szövetség a Szem István jubileumra való tekintettel ebben az évben Esztergomban tartotta meg közgyűlését. A szövetség résztvevői ebből a célból vasárnap reggel érkeztek Esztergomba. A szent- gvörgymezői faluszövetségi tagok ünnepélyesen fogadták az országos vezetőséget a vasútállomáson, ahon nan zárt sorokban a leventezene karral az élén menetelt a Hősök- szobrához a gyűlés közönsége. Iít Mayer János ny. földművelésügyi miniszter, elnök koszorút helyezett el. Felvonulás után a Katolikus Le gényegylet dísztermében kezdődött a közgyűlés, amelyen a földmivelés- ügyi miniszter képviseletében Tom- csányi Gyula miniszteri tanácsos, a kereskedelmi miniszter képviseletében Kovács Aladár miniszteri osztálytanácsos, a belügyminiszter képviseletében dr. Radocsay László főispán jelent meg. Rásztvett a gyűié sen Schandl Károly titkos tanácsos, az O. K H. igazgatója, Halics Ágoston, az Orsz. Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Krúdy Ferenc, Csizmadia András és Plótz István orsz. képviselő, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, továbbá sokan az esztergomi és környékbeli gazdák és faluvezetők közül. Mayer János ny. miniszter, a Fa- iuszövetsóg elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében Szent Istvánról megemlékezve azon hitének adott kifejezést, hogy a Szent Jobb, amely ezer éven át összetartotta és irányította a magyart és az itt élő népeket, a mostani új honfoglalás idején sem fogja elhagyni népét. itthon is megtalálja, amit eddig külföldön keresett: a nyugalmas pihenőt, a jó és olcsó ellátást és szives vendégszeretetet. Lám a kis „Vaskapu“ menedékházának milyen szép sikerei vannak I Olcsó ott a kő, fa is van; még vagy tiz szobát kellene tavaszra ópiteni és még valahogy a hozzávezető utat kellene kijavítani. Villany,- viz-, telefon gondolatát is felvethetnénk. Számíthatunk reá, hogy helyi, országos viszonylatban is elsőrangú adottságaink az átvonuló forgalomból is az érdeklődök nagy részét fogják városunkba hozni. Idegenforgalmi célkitűzéseinkben fontos szerep vár a felvidékre. Ma mindenkinek forró vágya országunkban, hogy láthassa a visszatért felvidéket, annak városait, hogy viszontláthassa, vagy megismerje azt a gyönyörű hegyes völgyes, romantikus, régi kultúrájú, érdekes országrészt. Nem csak a külföldet fogja érdekelni, de tavaszon mar meg fognak indulni a magyar zarándoklatok is ; jövet vagy menet alkalmas csatlakozások mellett szívesen fogják újba ejteni ós felkeresni nem kevésbbé értékes városunkat is. Einczinger Ferenc. Karácsonyi sorok. Alig veszem észre, hogy bánt a sok fény a pajkos csillagszóró és a sok könnyelmű ajándék, tavaly még a lázas ucca volt a karácsonyfám, és csillagszóróm a gyújtó, melyet egy-egy dohányos eldobott, ajándékom, hogy éltem. Kár, hogy minden gyertya elég, legalább egy igénytelent tartsatok meg számomra, hogy fényénél olvasni tudjam kedves költőimet. A falukérdásről szólva hangsúlyozta, hogy a magyar falu vezetését hivatott vezetőire: a jegyzőre, papra, tanítóra és a művelt gazdára kell bízni, akik féltve Őrzik a magyar falu vallásos, nemzeti és kulturális értékét. Az aszfaltról indult falukutatók ós vasárnapi faluroha- mozók többet ártanak, mint használnak a falunak. — A falu és népének gazdasági, kulturális felemelése a célunk. Tudjuk, hogy szegény emberek mindig lesznek közöttünk, de koldust ós éhezőt nem akarunk látni magyar fajtestvéreink között. — Mindent a falunál k3Ü kezdeni, ezt keil felerősíteni s erre az alapra felépíteni a nemzet jövőjét. A nagyhatású megnyitó beszéd után Tomcsányi Gyula miniszteri la nácsos a föidmivelásügyi miniszter ntvéoen, Glatz Gyula po gármes er Észtergom város közö ísége nevében, dr. Hamsa József főorvos a Stefánia Szövetség részéről, dr. Berényi Róbert ügyvéd pedig az esztergomi Hitelszövetkezet nevében üdvözöita a gyűlésező szövetséget. A tárgysorozat kiemelkedő része volt Teölgycs István dr. szövetségi ügyvezető igazgató gondos, mindenre kiterjedő évi jelentése, amelyet köszönettel ós éljenzéssel vett tudomásul a közgyű és. Az érdeklődésre jellemző, hogy 1050 szövetségi tag, 850 Hitelszö vetkezet ós 550 Hangyaszövetkezet képviseltette magát a gyűlésen. A tanácskozásokat társasebéd követte a Legényegyletben. B AZ I LIKA TÖRVÉNYESEN VÉDETT KÖZÉPSZÁLÚ SIFFONUNK i MEITERE 01-28 ÉVTIZEDEK ÓTA KÖZISMERT HAGYOMÁNYOSÁN JÓ MINŐSÉG ÉS ESZTERGOM, SZÉCHENYI-TÉR 9 Esztergom szerepe a jövő Idegenforgalmában Szávai Gyula Ä Faiuszövetség országos diszgyniést tartott vasárnap Esztergomban
