Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 17. szám
2 ESZTERGOM Es VIDÉKÉ 1938 február 27 megjelent a kereskedelmi alkalmazottak munkaidejét szabályozó tervezet séges tanulságot és érzelmeket vihetett haza magával a megjelent hallgatóság. Ki kell emelnünk az egész színjátékból Agócs Mariskának a játékát, akinek nagyszerű alakítása nagy mértékben előidézte a darab sikerét. A darab humorát Fábián Annuska, Schmidt Ernő és Perjes Gábor maradék nélkül juttatták érvényre és a jelesen kidolgozott egybehangolt előadás többi szereplői: Antal Károly, Laczkó Ilonka, Petrenkó Piroska kivétel nélkül igen ügyes játékukkal járultak hozzá a sokszor szűnni nem akaró tapsban megnyilvánuló nagy sikerhez. Dicséretet érdemelnek Szóda Irénke, Kicska Jolánka, Mácz Giziké, Évért Károly, Bokros Egy 526 oldalas könyv lapjait fór gatom az öröm és megnyugvás érzelmei között s tűnődve olvasom a tartalomjegyzékben annak a közel kétszáz váci polgárnak a nevét, akik a „Váci Hírlap“ fennállásénak ezi- dei 50 éves jubileumára, ebbe a vaskos könyvbe összegyűjtött megemlékezéseket, krokikat, eszmefuttatásokat, értekezéseket stb. Írták. Mondom, az öröm és a megnyug vás érzelmei között olvasgatom ennek az emlékkönyvnek meleghangú, szivvidító, kedvesen közvetlen, sokszor felemelő, buzdító, lelkesítő, a váci intelligencia tiszteletreméltó szolidaritását hirdető, polgári összetar- tozandóságát dokumentáló, minde- nekfölött pedig nagyfokú s magas irodalmi kultúráját bizonyító közleményeit. őszinte öröm tölti el a szivemet, mikor látom, hogy imhol egy, — a mienkhez sok vonatkozásban hasonló vidéki város és vidéki lap közönsége milyen egyértelmű buzgóság- gal s becsületes megértéssel csoportosul az általa fenntartott kuiturté- nyezőnek: helyi lapjának ünnepi zöldasztala körül, hogy tanúságot, hitet tegyen a lapja iránt érzett osztatlan szeretetéről és nagyrabecsüléséről. „Egy vidéki lapnak az irányát,— amint azt az „Esztergom és Vidéke“ 50 éves jubileuma alkalmából 1929- ben írtuk — közéleti felfogását nem irányíthatják változó politikai áramlatok, társadalmi alakulatok, egyes emberek vagy csoportok érdekei, ha a lap a közönség számára készül, mert hiszen a közönség szóban benne foglaltatik a köz érdekeltsége, a tisztes közélet érdeke, a közjó szolgálata. A lap sohasem a tulajdonosé, hanem az olvasóközönségé, amely azt fenntartja. A közérdek szolgálata tehát az olvasóközönség érdekeinek szolgálatát jelenti mind a lap szerkesztése, mind egyéb egyéni közszolgálat vagy közszereplést rén.“ Hogy a „Váci Hírlap“ is becsületes törekvéssel, fennállásának hosszú ideje alatt mindig Vác városának és vidékének kulturális és gazdasági fejlődését, minden téren való előhala dását, a tisztes társadalmi felfogás őrzését s a régi elődök nemes tradícióinak fenntartását s tiszteletéi szolgálta önzetlen és anyagi érdekektől mentes munkásságával, hog> őrt állott az egyéni és családi becsület s a józan polgári erények és erkölcsök kapujánál, minden ok mánynál hivebben s kézzelfoghatób bán dokumentálja a „Váci Könyv“ s tesz mellette tanúságot a közei kétszáz jóbarát, kik a „Váci Köny v“-e megírták. Van köztük kanonok, kö zépiskolai igazgató, ügyvéd, színművész, postaigazgaló, theolcgiai tanár máv. főfelügyelő, plébános, törvény- széki biró, egyetemi tanár, műépí tész, rendőrfőtanácsos, tanító, orvos, huszáialezredes, miniszteri tanácsos, gyáros, nyug. polgármester, bírósági János, Imrei Tóth József, Laczkó Mária és Szabó József. A jól sikerült előadás után a reggeli órákig szólt a zene és folyt a lánc, igazi kedvvel és hangulatban. Ami bennünket, esztergomiakat legjobban meglepett, az a legmesszebbmenő fegyelmezettség volt — amely bármely városrésznek mintaképül és példaképül szolgálhat — a zsalazso- mi közönség részéről. Ott láttuk a színdarabon Bayler István plébánost, Csere József egyházközségi világi elnököt, Farkas György segédlelkészt, Iván István tanítót, a szalézi intézet képviseletében Reichardt Imre szalézi atyát és ugyancsak az egyes zászlóaljak is képviseltették magukat. elnök, nagybirtokos, gyógyszerész, s több kedves ismerősünk is: Pikéthy Tibor, Vörös Tihamér, Miokovich Antal, ki az esztergomi tanítóképző növendéke volt s Nagy Sándor, ki az esztergomi honvédtemetői emlékét Írja meg. Szóval együtt van ebben a „Váci Könyviben Vác városának egész vezetőeleme, a lap minden jóbarátja s a kettő együtt: a tisztes, józan judiciumú magyar középosztály. S mikor ehhez a jubileumhoz, ehhez a tiszteletreméltó és becsülésre érdemes baráti körhöz nagyrabecsült laptársunknak melegen gratulálunk, csendesen azon tűnődünk : vájjon meg lehetne-e írni ugyanilyen siker- rel egy „Esztergomi Könyv“-et is? Találkoznék-e Esztergomban is kétszáz, mondjuk csak száz, együttérző jóbaratja ugyanilyen jó ügynek ? Éppen olyan napokat étünk, mikor egy nemes, egy szent cél elérése érdekében minden esztergomi polgár lelkes és buzgó összefogására mul- hatlanul nagy szükség volna. Mi most egy kilencszázéves jubileum megrendezésére készülünk s nagy- zolás nélkül mondhatjuk : rajtunk van Európa szeme, mely érdeklő déssel figyeli, hogyan fogja megünnepelni Magyarország s talán elsősorban Esztergom, államalapító szent királya halálának 900 éves évfordulóját ? Bizonyára sokkal jelentőségtelje- sebb s fontosabb ügy, sőt nemzeti ügy, mint egy vidéki lap 50 esztendős jubileuma. Ehhez a nemes és szent ügyhöz kell most, mondjuk kétszáz apostol Esztergom vezetőtársadalmának köréből. Kétszáz esztergomi magyar polgár, aki összefogva, egyhangú lelkesedéssel végrehajtja a történelmi szentév programját, ami nem speciálisán esztergomi, de javarészt nemzeti ügy. Ezért utalok ilyen szokatlanul hosz- szú ismertetésben a „Váci Könyv“ re, melyben egy vidéki lap jubileuma alkalmábói kétszáz derék váci polgár fogott össze a siker érdekében. Nálunk is elég ehhez kétszáz derék polgár összefogása, de egyértelmű, osztatlan összefogása, hogy országos jelentőségű jubileumunkat megrendezhessük. Mi bízón hisszük s erős a reményűnk, hogy Eszter gomban még ennél is sokkal több igaz találtaiik a nagy évforduló ünnepi sikerének szolgalatara. Mert a váci kétszázak példája kell, hogy lelkesítse azt az esztergomi kétszázat, aki a mi szent ügyünk szolgálatába szegődött s dolgozik a kö zeli nagy napok megrendzése és sikere érdekében. Úgy legyen 1 • ♦»HMHMMMMtMtMIIIK kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Bornemisza Géza ipari és keres kedelmi miniszter rendelettel szabályozni óhajtja a nyílt árusítási üzletekben (boltokban), valamint az azokkal kapcsolatos irodai és raktárhelyiségekben foglalkoztatott alkalmazottak munkaidejét. Amint megírtuk, az alkalmazottak munkaideje a munkaközi szünetek beszámítása nélkül megyei városokban: túlnyomóan élelmiszerek árusítására berendezett üzletekben 24 óra alatt 9 fél óránál, heti 57 óránál, egyéb üzletekben 24 óra alatt 9 óránál, heti 54 óránál; kis- és nagyközségekben : az összes nyilt árusítási üzletekben napi 10 óránál, heti 60 óránál hosz- szabb nem lehet. Ezenkívül Szent István napján és vasárnap a helyi rendelkezéseknek megfelelő módon tarthatók nyitva az üzletek. A fenti időn túl teljesítendő befejező munkák elvégzése, valamint a záróra előtt az üzletbe érkező vevők kiszolgálása céljából naponként legfeljebb negyed órával meg lehet hosszabbítani. Viszont a munkára való készülődés idejét a munkaidőbe be kell számítani. Országos vásár napján és karácsonyt megelőző 14 napon az alkalmazottakat a nyitva- tartás egész ideje alatt szabad fog lalkoztatni. A munkaidő az elkerülhetetlen szükséges mértékben meghosszabbítható : 1. erőhatalom, vagy elemi csapás elhárítása, vagy következményeinek megszüntetése, 2. nyers anyag, egész vagy fél gyártmánynak romlástól való megóvása, 3. üzemi gépek és berendezések, sürgősen szükséges javítása, 4. leltár elkészítése, 5. hatósági rendelkezés A visegrádi vár Salamontornyától a Duna partja felé leereszkedő és a megyei utat is keresztező ősi várfalat a múlt században lebontották. A visegrádi Salamontorony helyreállításának művezetősége most azzal a tervvel foglalkozik, hogy ezt a régi varfalat restaurálja olykópen, hogy a régi várfal alapzatára a rá gihez hasonló terméskőből várfalat készíttet. A megyei közút részére maradó falnyílás fölé félköralakú bolt ívet terveztek, mely azonban téglából készülne, hogy jelezze : itt a régi alkotástól eltérő új teljesítményről van szó. A kapunyílás vastagsága a régivel egyező 2.10 m széles ienne. A falrész tetejére lépcső vezetne. Úgy a lépcső, mint a kapu külső felülete közbiztonságból mellvédfallal [enne ellátva. Az egész kapuzat ópi lészeli kiképzése egyszerű és alkalmazkodik a visegrádi var egyéb fennmaradt részeinek alakításához. A kapu építésével egyidőben új kőburkolattal látják el a vizi bástya és parti torony Duna felőli falsíkjait, továbbá 45 cm vastag mellvédfalakat építenének az eddigi vaskorlátok helyébe. A parti torony külső falába új ablakkeretet illesztenek. A kiásott oelsejét pedg új ajtónyílással hozfoly tán szükségessé vált sürgős munka elvégzése érdekében. Az ilyen meghosszabbításokat azonban a munkaadó a kezdéstől számított 24 óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni tartozik. Az elsőfokú iparhatóság megengedheti megokolt kérelemre évenként 20 naptári napon át a napi legfeljebb 2 órát meghaladó időn át való foglalkoztatást, ha a munka feltorlódott. Ilyen esetekben a túlóra a heti 10 órát nem haladhatja meg. Az iparhatóság határozatát közli a rendőrséggel is. A túlmunka munkaideje 25 százalékkal magasabb a rendes díjnál. Az alkalmazottak napi 5—6 óra munkaidő mellett negyed óra, 6—8 óra mellett legalább fél óra, 8 órán túl pedig legalább 1 óra munkaközi szünetet tartanak. Ha a szünetet részletekben adják, a részletek legalább negyedórásak legyenek. A szünet alatt az alkalmazott az üzletet (telepet) elhagyhatja. A rendelet az üzletekben, azokkal kapcsolatos iroda és raktárhelyiségekben foglalkoztatott összes alkalmazottakra vonatkozik. Tisztviselőkre csak annyiban, amennyiben közreműködésük a nyilt árusítás folyta- j tásához nélkülözhetetlen. A családtagok a többi alkalmazottakkal egyenlő elbírálás alá esnek. A rendelet, amelynek több rendelkezéseit a fentiekben ismertettük, a miniszter megküldte a keresdedel- mi érdekképviseletnek hozzászólás céljából s ennek megtörténte után, valószínűleg még március hó folyamán a hozzászólások figyelembevételével életbe is lép. záférhetővé teszik. A régi falakhoz való csatlakozással néhány év előtt megépített támfal felső részét elbontják, hogy ezzel is szemlélnetőbbé tegyék a régi várfalrendszer eredeti alakját. Az új építéshez, illetve átalakításhoz Schulek János műépítész elkészítette a terveket és azt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium jóváhagyta és a végrehajtásához tizenkettőezer pengőt engedélyezett, mely összeg máris rendelkezésre áll. A munkálatokat így megkezdték. A kősrapu pilléreit most építik ki és reméljük, hogy az Eucharisztikus Kongresszusra tervszerűen minden elkészül. Ezzel a munkával nemcsak Visegiád, hanem az egész Pilishegyvidék egy gyönyörű látványossággal gazdagodik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen f tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel- * kutat, úgy bel- mint külföldön i Tavaszi szöveteink megérkeztek, fflost az idény előtt nagy választékból olcsón Fásáról. A váci kétszázak példája Renoválják a visegrádi várat
