Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 13. szám
FS/mtlüftHJ/IHtKE Ö ÍVEN KILENCEDIK ÉVE. 13 SZ. VASÁRNAP, 1938. FEBRUÁR 13 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 ieresatény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A keresztény lovagiasság is divatos lett az utóbbi időben, — méltó helyet foglalva el a mai ember szellemi és erkölcsi divatcikkei között. Sajnos, inkább csak mint szó és elmélet divatos, — mint tett és gyakorlat kevésbé. Mint eszme is jobbára ünnepi előadásokban és alkalmi szónoklatokban, vagy társadalompolitikai tanulmányokban található és csak gyengén és ritkán lelhető a gyakorlati életben érvényesülve és kivirágozva. így divatos a keresztény lovagiasság és éppen ezért félő, hogy a sok szép és hangzatos kifejezés sorsára jut, amelyek mindegyike a keresztény szó miatt kapott hitelt eleinte és vált felkapottá és amelyek mindegyike éppen ezért annál nagyobb csalódást okozott a hozzájuk fűzött nagy remények rombadőlése miatt. Pedig jó volna, ha nemcsak a beszédek és Írások divatos keretei között, hanem a való életben is észrevehető haladások mutatkoznának a magyar társadalmi és közéletben a keresztény lovagiasságnak kétségtelenül szép és vonzó eszménye felé. Mi is az a keresztény lovagiasság? A felületes és fölényes válaszadó talán a középkori lo- vagtípos eszmevilágának modern felélesztésére gondol és ennek lehetetlenségét megmosolyogva, az egészet tárgytalannak tekinti. Pedig a keresztény lovagiasság nem a külsőségeken múlik. A lovagkor valóban a történelemé, de a keresztény igazságok és krisztusi eszmék, amelyek hősi védelme a lovagi erények közé tartozott, ma is élnek, ma is ugyanazok, és nemcsak egyéni életünknek, hanem a magyar állami és társadalmi életnek is erkölcsi alapelvei. A életformák változtak ugyan, de a lényeg ugyanaz. Modernizálódott, fejlődött, tökéletesedett a világ és benne az ember, de az élet célja, a boldogulás Istentől megszabott útjai és az erkölcsi normák, amelyek az embert politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális érvényesülésében kötelezik, ma is szigorúan ugyanazok. Nagyon egyszerű tehát az őszinte felelet arra a kérdésre hogy mi a keresztény lovagiasság. Szinte meglepően egyszerű és az emberi lélek evangéliumi erősségén, finomságán, szerénységén és műveltségén alapszik. Ennek minden körülmények közötti szigorú megkövetelése önmagunkkal szemben és mindenkori megbecsülése másokkal szemben, ennek következetes megtartása és megtartatása, ennek érvényesülése a közélet stílusában, eszmevilágában és gyakorlatában : ez a keresztény lovagiasság. A közéleti hiúság gáncsnélküli lovagjai, akik a lelki műveltség és tartalom híján mellveregető stréberkedéssel akarnak érvényesülni ott, ahol különben a szelídség és szerénység hozná meg a kellő eredményeket, az első köríti ka i szemleletnél kiesnek és az első rostálásnál kipotyognak a keresztény lovagiasság körzetéKomárom és Esztergom k. e. e vármegyék kisgyűiése és közigazgatási bizottsága f. hó 8-án a vármegyeházán dr. Radocsay László fő- pán elnöklete alatt ülést tartottak, melyen a tagok nagy számban jelentek meg és vettek részt. A kisgyűlés 60 pontból álló tárgy- sorozata keretében első helyen felolvasták a bibornok hercegprímás köszönő leiratát a vármegye közön sége és tisztikara részéről nyilvánított újévi jókivánatokért. A pápa-bánhidai h. é. v. igazgatóságában megüresedett új tagsági helyre — az eddigi szokáshoz híven — a vármegye alispánját és főjegyzőjét hozta javaslatba a kisgyűlés a törvényhatósági bizottságnak. Esztergom város képviselőtestületének a közpénzek 1938. ében való mikénti elhelyezése, a Mávval az üzemi vízfogyasztás elszámolására vonatkozólag kötött szerződés, a Kolos-kórház személyzetének 1938. évi beosztása és létszámemelése, a városi állatorvos utiátaiánya, valamint az esztergomi Idegenforgalmi Hivatal vezetésével Deseő Győző megbízatása tárgyában hozott határozatait a kisgyűlés jóváhagyta. Az utóbbi határozat ellen dr. Zwillinge? Ferenc részéről benyújtott fellebbezést elutasította. A tárgyalásra kerülő községi képviselőtestületi határozatok közül leg nagyobb érdeklődéstTatatóváros községek szervezési szabályrendelete keltette. bői. Hiába öltik magukra a ga- valléros külszint és hiába jár- nak-kelnek embertársaik között és sérthetetlen lovag önérzetével, hiába akarnak pápábbak lenni a pápánál, hanggal és magatartással hiába alakoskodnak és hiába mutatnak a kelleténél is szebbet és jobbat ott, ahol ebből saját személyükre nézve valamilyen haszonra számítanak, — tudjuk nagyon jól, hogy egyáltalán nem lovagok ezek, sőt lélekben még csak nem is keresztények. Tudják ezt és megismerjük ezeket és tudjuk azt is, hogy mennyit ártanak ezek működésükké! és érvényesülésükkel mindannak, amit közéleti, társadalmi, emberi és emberbaráti szempontból szépnek, jóknak és nemesnek tartunk, — és mégsem törekedünk arra, hogy ezeket az ízléstelen, bántó közéleti és társadalmi kreatúrákat legalább visszaszorítsuk, vagy legalább ne engedjük értékesebb embertársaik fölé kerekedni ?! Mint ismeretes, a képviselőtestület. január 22 én megtartott közgyű lésében megalkotta a szabályrendeletei, mely határozat elien több tatai és tóvárosi lakos kellő időben fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben nem a szabályrendelet érdemleges rendelkezéseit, hanem csak azt kifogásolták, hogy a községi elöljáróság nem adott módot és lehetőséget a képviselőtestület tagjainak arra, hogy a szabályrendelettervezetet áttanulmányozhassák és ennek eredményeként a tárgyalás alkalmával észrevételeiket megtehessék. Minthogy a fellebbezők ezen kifogásukat a képviselőtestületi ülésen is előterjesztették, a tárgyalást' és a döntésnek későbbi időpontra való elhalasztását kérelmezték, de a képviselőtestület szótöbbséggel e kérel met elutasította, minek folytán a tervezetet a január 22-iki közgyűlésben érdemben letárgyalta és elfogadta, viszont a képviselőtestületi ülés után Tatatóváros községben közszemlére kitett tervezet, illetve szabályrendelet ellen az érdemleges észrevételeket is meg lehetett tenni, a kisgyűlés nem ta'ált okot és alapot a fellebbezés elfogadására any- nyival is kevésbé, mert a hivatalból megvizsgált szabályrendelet a törvényes követelményeknek mindenben megfelel, miért is a kisgyűlés a fellebbezést elu'asította és a képviselőtestület határozatát jóváhagyva, a szabályrendeletet kormányhatósági elbírálás végett a jóváhagyást ajánlva a belügyminiszterhez felterjeszti. A kisgyűlés Keresztes Gyula kecs- kédi segédjegyző nyugdíjazása tárgyában korábban hozott határozatát az időközben megváltoztatott vármegyei szabályrendelet értelmében helyesbítette és Sztankó István bőny- rétalapi magánállatorvosi oklevelét kihirdette. Az alispáni javaslatokat dr. Závody Albin főjegyző, vitéz dr. Zsiga János II. főjegyző, Vízváry Viktor aljegyző és dr. Ghyczy István közig, gyakornok ismertették. A közigazgatási bizottság ülésében felolvasott alispáni havi jelentés szerint január hó kimagasló társadalmi eseménye volt az, hogy dr. Lépőid Antal tvh. biz. tag január hó 17-én tartotta a Magyar Tudományos akadémián székfoglaló előadását. Esztergomban a m. kir. honvéd vegyesdandár utasítása és ellenőrzése mellett elsötétítési és riasztási gyakorlat volt, amelyet a Országos Légvédelmi Parancsnokság képviselői, a vármegyei és városi hatóságok vezetői együtt megtekintettek, a gyakorlat lefolyásával, főleg pedig a lakosságnak fegyelmezett magatartásával teljesen meg voltak elégedve. Bejelentett? az alispán, hogy az eiőirt közigazgatási gyakorlat meg- szerezhetése céljápól dr. Ghyczy Elemér közig, gyakornok, tb. szolgabi- rót hat heti szolgálattételre a gesz- tesi járási főszolgabírói hivatalból az alispáni hivatalhoz rendelte be, helyére dr. Cséfalvay János tb. szol- gabirót helyezte át. Dr. Jankovics Miklós pilismaróti irodatisztet Kesz- tölcön segédjegyzővé, dr. Szentir- may Dezsőt pedig pilismaróti irodatisztnek választották meg. A tiszti főorvos jelentése szerint az egyesített vármegyék egészségügyi viszonyai kielégítőek voltak. A hatósági orvosok rendszeres ellenőrző vizsgálataik alkalmával súlyosabb szabálytalanságokat nem észleltek. A gazdasági felügyelő jelentette, hogy a hó megvédte a hidegtől az őszi vetéseket. A mezőgazdasági munkások az erdei munkáknál, jég- vágásnál és mint hajtők körvadászatoknál jutottak némi keresethez. A termény- és állatárak tartottak, de nem emelkedtek, mig a hízott sertés ára csökkent. A takarmánykész- leí elegendő a kiteleltetéshez, az állatállomány kondíciója jó. Az államépítészeti hivatal jelentése szerint az állami és a törvény- hatósági kezelésben lévő közutak általában forgalomképes állapotban voltak. Dacára a kedvezőtlen időnek, az esztergom—budai, az esztergom —dobogókői és felsőgalla—tarjáni közutakon főleg közszállítási munkák folytak. A győr—székesfehérvári köz- útnak vármegyénk területére eső 10 km szakaszának átépítési terveit készítik elő a kereskedelmi miniszter utasítására. A kir. tanfelügyelő szerint a tanítás mindenütt általában kielégítő volt és tervszerűen folyik a népművelési munka. Befejezték a tokodaltáró: II. főzőtanfolyamot, a kocsi (-) Tatatóváros egyesítését ellenzők fellebbezését elutasította a vármegyei kisgyűlés
