Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 12. szám
2 ESZTERGOM Es VIDÉKÉ 1938 február 10 hogy a teljesen szegény embertől, olyantól tehát, aki filléreket sem bir fizetni, nem kívánják a hozzájárulást. A nincsetelenek hozzájárulásának elmaradása a tehetősebbek részéről befolyó többletekben nyer kárpótlást. Az egyházközség vezetősége a tetszőleges adományozás rendszeres bevezetésével kapcsolatosan — az elhangzott kijelentések szerint — elsősorban a belvárosi templom fütőberendezési költségeinek, majd karitativ, szociális jótékonykodások költségeinek előteremtésére gondol. A bájnál téli gazdasági tanfolyam vizsgája. Bajnán vasárnap tartotta ünnepélyes záróvizsgáját a novemberben kezdődött téli gazdasági tanfolyam. A földm ívelésügyi minisztérium megbízásából Mille Géza kamarai titkár elnökölt a vizsgán, amelyen megjelentek a község vezető személyiségei teljes számban. Esztergomból is többen kimentek a vizsga meghallgatására, köztük dr. Radocsay László főispán, Reviczky Elemér főszolgabíró, vitéz Zsiga János II. főjegyző, Jezierszky Mihály vármegyei és Mátyássy Gyula járási gazd. felügyelő, Bartossik Béla gazdasági tanár. Örömmel és megelégedéssel állapították meg a szép és értelmes fe leletekből, hogy a tanfolyam veze tője Kerekes Géza oki. gazda, vala mint előadó társai igazán szép, ér tékes és hasznos munkát végeztet a téli hónapokban. A gazdaközönség oktatása, a gazdák szorgalma é^ igyekezete bíztató jel a jövőre nézve A tanfolyamot 38 bajnai gazda végezte el, valamennyien idősebbek önálló gazdák, kik a tanultakat sajái gazdaságukban hasznosítani is tudják. Ez a megállapítás csendült ki Miile Géza vizsgabiztosnak és dr. Radocsay László főispánnak a vizsga befejeztével mondott beszédjéből is. A vizsga befejezéséül a hallgatók közül Flórián István, ifjú Pallagi Gyula, Cimbal András és Vakán Vilmos adtak Ízelítőt szép szereplésükkel a tanfolyam alatt működő gazdaköri életből. Izsó Sándor községi biró köszönő beszédje után, ki maga is egyik leg szorgalmasabb hallgatója volt a tanfolyamnak, a Himnusz fenséges hangjai fejezték be a bajnai téli gazd. tanfolyamot. A bencés cserkészek beszámoló-ünnepélye A bencés gimnázium 14. sz. Hol cserkészcsapata az intézet díszterm< oen vasárnap délután beszámoló ün nepélyt rendezett. A szépen sikerű ünnepélyt zsúfolt nézőtér hallgatt 'égig. A műsor első számaként a cser készek a gimnázium vonószeneka rának kíséretével elénekelték a cser készindulót, majd dr. Monsberget Uirik bencéstanár, cserkészparancs nők lépett a pódiumra és ünnepi be szédet mondott. Beszédében megemlékezett srról. hogy a Magyar Cserkészszövetség az idén ünnepelte meg fennállásának huszonötéves jubileumát. Ez alkalom mai a Cserkészszövetség beszámoló díszközgyűlést tartott, amelynek során dr. Sík Sándor szegedi egyetem tanár vetett visszapillantást a huszonöt év munkájára. — Sík Sándor — mondotta dr. Monsterger Uirik — tömör beszé’ dében büszke örömmel állapította meg, hogy a Magyar Cserkészszövetség 25 év alatt jó munkát vég zett és az egész világ cszerkészei körében a magyar nemzetnek barátokat és tisztelőket szerzett. — Az esztergomi Holló cserkész- csapat szintén ezévben érkezik el megalapításának 25 éves jubileumé hoz. — Az esztergomi Hollók ez alatt a huszonöt év alatt szintén megvalósították a cserkészet legfőbb célját, amelyet a következő mondatban lehet megfogalmazni: „Magyarabb magyart s emberebb embert.“ — Azt, hogy az esztergomiak meg tudtak felelni a legfőbb cserkészprogramnak, nagy részben Esztergom társadalmának, a hatóságoknak és a cserkészszülőknek köszönhetik. Beszéde végén dr. Monsberger Ul- rik kifejtette, hogy a cseikészet nem jelszavakkal, hanem komoly munkával igyekszik az egész magyar társadalmat a cserkészet szellemének meghódítani, de ez a munka a jövőben is csak akkor fog sikerülni, ha a társadalom és a hatóságok úgy mint eddig is, szeretettel kezelik a cserkészetet. Dr. Monsberger Uirik nagyhatású beszéde után a cserkeszek egy jól sikerült színpadi jelenetben a cserkésztábor mindennapi életét mutatták be, az ébresztőtől kezdve egészen a tábortűzig végigvezetve a hallgatóságot a táborok ezernyi örömén és munkáján. A jelenetet Po- dányi Tibor Vili. o. t. konferálta. A cserkészbeszámoló gyűiés végén a gimnázium szalonzenekara Paczolay Imre zenetanár vezényletével hangversenyt adott, amelynek során Kehler: Vígjátéknyitányát, Strauss : „Mesél a bécsi erdő“ című keringőjét, Paczolay: Tangóját és Brahms : Magyar táncát adták elő a zenekartól már megszokott rutinnal és nagy fegyelmezettséggel. Várakozáson felül sikerült a vasutasból Az esztergomi vasutasok február 2 án a Fürdő szálló termeiben műsoros táncestélyt rendeztek, amelyen nemcsak az esztergomi vasutasok jelentek meg jóformán teljes számban, hanem ott láttuk városunk társadalmának szine-javát is. A táncot megelőző műsor során, melyet Bejező Béla állított össze és Szávái Gyula konferált, a prológot Bakó Antal mondotta. A színre kerülő három kis egy- felvonásost a vasutasok műkedvelői dták elő ügyes összetanulással, atinnal, perdülően. „Bocsánat Felség* c. bohózat volt z első az egyfelvonásos, kedves dara)k között Havasi Gyula, Erős )lga, Cserhalmi Géza, ifj. Cseralmi János és Vörös Boriska ki- Inő együttesében. Ezután Németh László Dejczö Bé- ának erre az alkalomra írt aktuális trófáit mutatta be nagy derültséget eltve. Majd a „Rajta-rajta“ c. bohózatán Gerendás I onka, Estéli Margitka, Vörös Boriska, Cziráky József, Kor- nány János és Tóth Gyula nyújtottak kedves alakítást. Bécsi József és Tóth Gyula mó kás jazz harmonika duót adtak elő ügyesen. A műsor utolsó száma a „Hold- kóros“ c. bohózat volt, Czigle Mária, Regős Ilonka, Juhász Mária, Bakó Antal, Tóth Gyula és Németh László rutinos előadásában. A hangulatos műsor után megkezdődött az általános tánc Csonka Gabor zenekarának tánczenéjére s a késő hajnali órákig tartolt a legjobb hangulatban, A bál sikeres megrendezésén ha talmas rendezői gárda dolgozott, élén Pogány József főrendezővel és Czibik Rezső táncrendezővel. Meg kell még emlékeznünk We nesz János vendéglősről, aki a kitűnő ételekkel és italokkal, valamint az előzékeny és figyelmes kiszolgálásról való gondoskodásával iparkodott a közönség legteljesebb megelégedését kiérdemelni. miMHIHHIIHMMtHftt* A magyar bencések Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát most adta közre a magyarországi Szent Benedek-rend névtárát. A névtárból megtudjuk, hogy a magyar bencésrend közül bíboros 1 (dr. Serédi Jusztinján esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása), főapát 1 (dr. Kelemen Krizosztom), apat 4 (Kroller Miksa zalavári, dr. Zoltvány Irén bakonybéli, Jándi Bernardin celldömölki és dr. Strom- mer Viktorin tihanyi), áldozópap 220, növendék 39, novicius 25, vagyis a rend tagjainak száma összesen 280. A rendtagok közül a teológia doktora 15, a skolasztikus filozófiia doktora 14, bölcseleti doktor 66, okleveles gimnáziumi tanár 190, kormányfőtanácsos 4, gazdasági főtanácsos 1, egyetemi nyilvános rendes tanár 3, rendkívüli tanár 1, címzetes rendkívüli tanár 1, magántanár 2, katolikus fő’g^zgató 1, tankerületi kir. főigazgató 1, a Magyar Tudományos Ak-démia tagja 4, a Szent István Akadémia tagja 13, okleveles gazda 4 és tanítással foglalkozik 138. Ez utóbbiak közül különböző egyetemeken (Budapest, Szeged, Pécs, Róma, Salzburg es Edinburgh) előad a magyar bencések közül 8, főiskolai igazgató 1, teológiai tanár 6, főiskolai tanár 17, gimnáziumi igazgató 7, gimnáziumi tanár 99, polgáriiskolai igazgató 1. A 99 működő gimnáziumi tanár mellett próbaéves gyakorló tanár és VI. éves teológus, de már felszentelt psp 5. Lelkipásztorkodással foglalkozik 35, gazdasági ügyeket intéz 10, irodalmi munkásságot fejt ki 7, nyugalomban él 11, különböző tisztségeket tölt be 25 rendtag és tanulmányát végzi 54 növendék. A rend nesztora Kroller Miksa zalavári apát, aki 1849. április 14-én született, tehát ebben az évben lép be 90. életévébe, a legfiatalabb tagja pedig Sólymos Szilveszter novicius, aki még nincs 18 éves. Utolsó szó a húsdrágaságról Hosszas polémia folyt e lap hasábjain a hús drágaságáról. Két vélemény állott egymással szemben: a fogyasztóé és a húsiparosé. Tisztán azonban ebből a polémiából nem látható, hogy kinek az oldalán van az igazság, mert a vitából hiányzik az őszinteség, másrészt a szakértelem. A húsiparos szakosztály nem akar érteni a fogyasztó nyelvén, a fogyasztó pedig nem akarja komen- dálni az érdekeli húsiparosok érdekeit. A húsiparosok számadatokkal kívánták alátámasztani álláspontjukat, mely számadatok azonban nem mindenben fedik a tényeket. A fogyasztók érdekében írt cikkek egy vidéki újság árjegyzésére hivatkoznak, ami azonban nem hivatalos árjegyzés és nem tünteti fel az árú minőségét. Teljes tárgyilagossággal meg kell állapítanom, hogy Esztergomban aránylag jóminőségú húsokat hoznak forgalomba, jobbat, mint Győrben, amire a cikkíró cikkeiben hivatkozik. Ez természetes is. A győri piac fogyasztó közönsége nagyobb tömegében munkás, aki nem helyez súlyt az árú minőségére, hanem annak csak árát nézi. Téves a húsiparosok összeállítása, mert az Esztergomban levágásra kerülő vágómarhák átlagsúlya az 500 kgr-ot meghaladja, vágósúlya pedig nem 50%, hanem 56%, az apadás és egyéb súlyveszteség alig 272%, a faggyú nem 10 kgr., hanem 20 kgr., a bőr nem 35 kgr., hanem 40 kgr-ra tehető. Ezenkívül a tüdőért 3 pengő, a marhaállásért 2 pengő további bevétele van a húsiparosnak. A húsiparos kiadásaiban a felszámított 75 fillér átlagár nem igen heladja meg a tényleges piaci árakat, mert a legutóbbi budapesti hetivásáron középminőségű marháért 68— 78 fillért jegyeztek, ami vidéki vi szonylatra átszámítva, — t. i. ebből le kell vonni a budapesti költségeket — 72 fillér legmagasabb netto ár felel meg. Nem lehet elfogadni a fogyasztók cikkírójának azt a számítási módját, mely a legalacsonyabb és a legmagasabb árak közötti középarányost teszi meg számításai alapjául, mert különösen hangsúlyoznom kell, hogy Esztergomban jó közópminőségű húsok kerülnek forgalomba s igy azo kát az árakat kell figyelembe vennünk, amelyek ilyen árúkra vonatkoznak. Ily módon egy 600 kgr-os élősúlyú marhát véve alapul, a tényleges kiadások és bevételek a következőképpen, alakulnak: KIADÁS: 600 kgr. élősúly á 72 fii. 432 — P fogyasztási adó . . . . 24 50 „ forgalmiadó ............21.60 „ Ö sszesen : 477T0 P BEVETEL: 336 kgr. hús, ebből 8 kgr. le 272% apadás és egyéb súlyhiányra, marad 324 kgr. hús á 1*60 P . .518 40 P 20 kgr. faggyú . . . . 12 — „ 40 kgr. bőr...................40'— „ b elekért..............................2‘90 „ egyebekért........................5'— „ Ö sszesen: 578'30 P A kiadások és bevételek egybevetéséből 10P20 pengő bruttó haszon mutatkozik. Ebből kell fedeznie a húsiparosnak az értékesítéssel járó összes kiadásait és adóterheit. Ebből kell továbbá megélnie is. A közterhek magasak légióként amiatt, hogy a húsfogyasztás jelentékenyen csökkent, másrészt pedig a húsiparosok száma nagy mértékben emelkedett, egy-egy húsiparosra hetenbint alig egy darab marha értékesítése esik. Egy hétig kell tehát ebből a 101 pengő haszonból üzemét fenntartania a húsiparosnak. Szerény véleményem szerint ez nem aránytalan nagy haszon. A fogyasztónak megvan az a joga, hogy az olcsó beszerzési forrásokat keresse, kívánja és élvezze. Ezt a jogát még a húsiparosok szakosztálya sem konfiskálhatja el. Voltak ilyen és ehez hasonló összeütközések a békeévekben is, azonban mindig az igazság fegyvereivel vívták meg azokat és nem vonultattak fel hamis adatokat, mert az igazság úgyis mindig kiderül. D. K. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.
