Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 97. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 UereSStéü? politikai 8S társadalmi lap Előfizetési ár i hóra: l Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkirit kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ihletett kézzel Á földmivelésügyi miniszter a földkérdésről beszélt legutóbb. A szakember, a hozzáértő po­litikus ismertette a lehetősége­ket és a terveket, amelyek Ma­gyarországon igazságosabb és emberségesebb birtokviszonyok­hoz s ezzel együtt mezőgazda- sági népességünk életszínvona­lának emeléséhez vezethetnek. — Ihletett kézzel keli nyúlni a magyar földhöz — mondotta Teleki Mihály gróf, a gazda­miniszter s ebben az egy moz­dulatban máris világosan meg­jelölte, hogy a földkérdésben mit szabad tennünk és mit nem. Országos érdek, hogy minél több és minél egészségesebb agrár-kisegzisztencia legyen az országban. Senkinek sem hasz­nál, de mindenkinek árt az olyan kísérlet, amely termelé­sünk színvonalát és mennyisé­gét tartósan veszélyezteti s az országot szegényíti. Mihelyt te­hát a barázdán állva és nem bizonyos városi kövezeten fel­nőtt, elméleti földosztók sze­mével tekintjük létünk legége- tőnb prolémáját, a feladat mind­járt bonyolultabb, mint azt a könnyelműen általánosítok és politikai érdeket hajhászók kép­zelik, illetve hirdetik. Minden országnak s igy Ma­gyarországnak is szüksége van bizonyos korlátokon belül nagy­birtokra és középbirtokra, mert éneikül nehéz a városi népes­séget élelmezni, a külkereske­delem előnyös fejlődését bizto­sítani és súlyos külpolitikai helyzetekben az ország gazda­sági önvédelmét megszervezni. De ugyanekkor le kell bontani a nagybirtoknak azokat a ne­meit, amelyek megakadályoz­zák a kisbirtokos elem meg­erősödését, gyarapodását, sőt sokszor még népünk szaporo­dását is. Két fronton kell tehát a cél­tudatos és valóban nemzeti szellemű íöldbirtokpolitikának eszmei harcát megvívnia: a maradisággal, amely akadályo­zója tud lenni a mélyreszántó reformnak. De épúgy harcot kell vívni a demagógiával, amely könnyű lelkiismerettel több föl­det Ígér el, mint amennyi az ország területén egyáltalán van. Sokszor éreztük a múltban annak hiányát, hogy hazánk nem rendelkezett elég erős ag­rár középosztállyal, olyan kö­zépbirtokossal, akinek lelkisége, szellemisége, erkölcse magyar, munkája és boldogulása pedig szorosan összefügg a földdel és a föld népével. Fontos faj­védelmi szempont tehát az, hogy az ősi magyar főleg kö­zépbirtokot kímélni s a lehető­séghez képest megerősíteni kell. A most kialakuló földreform hozzávetőleges számítás szerint is olyan hatalmas területen fogja a birtoklás rendjét meg­változtatni, hogy hazánk gaz­dasági és társadalmi kereszt- metszete bizonyára hosszú ideig tartó es alapos reformmunka után az örvendetes haladás és átalakulás képét fogja mutatni. Ennek azonban lényeges elő­feltétele az, hogy valóban „ih­letett kézzel“ nyúljunk a ma­gyar földhöz. Nem használnánk, hanem Mint már megírtuk, a Magyar Kul­turális Egyesületek Országos Szö­vetségének kezdeményezésére a fel­szabadult Felvidékhez közeleső ma­gyar városok irodalmi társaságai mág ebben az évben meghívták a hozzá­juk legközelebb eső felszabadult vá­ros hasonló egyesületét, hogy meg ismerjék egymás életét, s a felsza- bult magyarság közelről érezze sze­letelünk mélyét, melyet húsz év óta nélkülözni voltak kénytelenek. Esztergom városához földrajzi és közlekedési adottságai folytán Léva városa áll e tekintetben legközelebb, így a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Tarsasag, mint a Magyar Kulturális Egyesületek Orsz. Szövet­ségének tagja érintkezésbe lépett Léva vezető egyéniségeivel és köl­csönös megállapodás folytán e hó 18-ra, vasárnapra tűzték ki a fel­vidéki magyar ünnepély megtartását, A lévai intelligens társadalom ve­zéregyéniségei, — élükön Schubert Tódorra), a lévai Kaszinó elnökével — nagy örömmel és megértéssel fogadták az esztergomiak meghívá­sát. A lévai fiatalság, mely csak húsz év előtt, vagypedig egyáltalán nem volt még Esztergomban, meg­ragadja a kedvező alkalmat arra is, hogy Esztergom nevezetességeit meg­tekintse. Jó atkalom erre az a ked­vező vasúti összeköttetés, amely le hetővé teszi a lévaiaknak az esz­tergomi látogatást a nap teljes ki­használásával. A kuiturünnepség a bencésgimná­ziumban ma, vasárnap délután pon­tosan 5 órakor kezdődik. Feltétlenül pontosan keil az ünnepélyt meg kezdeni, mert 7 órakor mar a ven­dégeknek az autóbuszon kell ienntök, hogy idejében kiérjenek a párkány­csak ártanánk az országnak, ha csupán teljes nincsteleneket ültetnénk a puszta földre és nem gondoskodnánk arrői, hogy az előny, amelyhez most hosz- szú harc és alapos előkészítő munka után a magyar százez­rek jutnak, tartós legyen. Nem elég földet osztani : hitelt és tudást, jól megalapozott szer­vezkedést és kézzelfogható le­hetőséget is kell nyújani a bol­doguláshoz. Ezt akarja a gazdák minisz­tere és a nagy reformok kor­mánya. S aki valóban ismeri a földet, tényleg átérzi a kérdés nagyságát, nem lehet kétség­ben aziránt, hogy a birtokvi­szonyokról folyó nagy közéleti vitában teljes mértékben támo­gatnia kell bizalmával ezt az agrárpolitikát. Mert igazi ered­ményt csakis ettől várhat. F. nánai állomásra, ezárt a város kö zönségét, amidőn felhívjuk a kul- turünnepéíyen való megjelenésre, egvben atra is kérjük, hogy már délután 5 óra előtt foglalják el he­lyüket a gimnázium nagytermében. A műsor elején és végén Geyer Béla zenetanár vezetésével az esz­tergomi tanítóképző énekkara éne­kel. Dr. Lépőid Antal prelá'us, a Balassa Bahnt Társaság elnöke üd­vözli a lévaiakat, majd a lévai „Bars“ c. újság illusztris szerkesztője, Ko- perniczky Kornél ismerteti Lávát és nevezetességeit. Az ismertetést P. Szalóczi Pelbárt nak, a szentferencrendi Szent Antal Kollegium tanárának fellépése kö­veti, aki verseiből ad elő. Az esz­tergomiaknak ez alkalommal először lesz alkalmuk a Balassa Társaság új tagját, mint kiváló költőt megismerni. A szép versek kedvelői mar régóta ismerik őt műveiből s azt hisszük, hogy e fellépése örömet okoz min­denkinek, aki barátja a tiszta, ne­mes irányú modern költészetnek. Majd Varga Imre, a Felvidéki Magyar Kulturegyesüietek lévai kör­zetének agiiis titkára lép az előadói asztalhoz. Előadásából fogalmat al­kothatunk arról, milyen sorsa volt az elcsatolt területen a magyar nyelv­nek s most, hogy nagy tanulságok­kal lettünk gazdagabbak, a tízmil­lióra szaporodott magyarság új kul- turfeladatait éles megvilágításban lesz alkalmunk felismerni a szak­avatott előadás folyamán. Az est szenzációja kétségkívül Frankó Ica lévai urilány fellépése lesz, aki Kersék János, Sass János és Veres Vilmos lévai költők ver­seit fogja szavalni. Kersék János neve már Nagyma­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tűzvész pusztított gróf Széche­nyi Domonkos nagydorogi kastélyá­ban. — Újpest törvényhatósági vá­ros akar lenni. — Többsada felvi­déki kér tagságot a gabonatőzsdére. — Megszűnt a tótkomlósi kisgaz­dapárt. — A Felvidéken a mini­mális búzaár 20 25 P. — Magyar- orsadg ezévi eddigi külkereskedelmi aktívuma 104'6 millió P. — Komd- romnak félmillió pengő kárt okoz­tak a kivonult csehek. — Húszon- haieaer kgr az őszi selyemgubóter- melésünk. — Kassán újból fel­állítják a régi postaigazgatóságot. — A Felvidéken a visszacsatolás óta emelkedett a bankbetét. —230 000 kgr. gyapjút vettek át a gyarak. — Félmillió font értékű török pamutot vasáról a magyar textilipar. — 77- zenhdromezer hold termőföldből kis­béreteket csinál az egri székesfŐ- káptalan. — Kitérjésatették a de- vizarendeletek hatályát a visszacsa­tolt teröletekre is. — Karácsony első napján érkezik gróf Ciano olasz külügyminiszter Budapestre. — 40 fokos fagyhullám jön Oroszország­ból. — Sadntó községet is vissza­kapta Magyarország. KÜLFÖLD Hat szovjetnépbiztost katonai tör­vényszék elé állítottak. — Cseh­szlovákia helyre akarja állítani a jó szomszédi viszonyt Lengyel- és Magyarországgal. — Francia poli­tikai köiök felfogása szerint a tuni­szi kérdés békés úton rendezhető. — Eden volt angol külügyminisz­ter meglátogatta Rooseveltet. — Gróf Esterházy János élesen visz- szautaútoLa Tiso magyarellenes tá­madását. — Csak gazdasági kap­csolatot létesít Lengyelország a szov­jettel. — December 18-an tartják meg Szlovenszkóban az országgyű­lési választásokat. — A csehek ki­fosztották az aggteleki cseppaőbar- lang menedékházát. — Megtalál­ták Becsben Savoyai Jenő herceg koporsóját. — Olasaorsadg tiltako­zott Prágában a cenzúra túlkapásai miatt. — Tengeralatti alagutat épí­tenek Japan és Korea között. — Angiidban máglyán égették el a japan dömping-inget. — Amerika bejelentette igényét a déli sarkvi­dékre. — Betiltják a lengyel sza- badkőmives páholyokat. — 2000 ruszin munkás Németországba uta­zik. — A német lista Memel vidé­kén óriási győzelmet aratotf. — Ang­lia nem ismeri el nagyhatalomnak Romániát. — lizmillidrd lírát for­dít Olaszország a fegyverkezés fej­lesztésére. — Ab angol király 43 éves. — Japánban felségsértés imádkozni a császárért. — Súlyos zavargások vannak napirenden Bar­celonában. — Cseh-Salovákia fel­bontja Szovjettel kötött szerződését. — Vajda-Vojvoda lesz Románia berlini nagykövete. — A jugoszláv kormánypárt 304, az ellenzék 68 mandátumot kapott. — Francia- ország nem enged át területet Itá­liának, A felszabadni! Léva , testvéri látogatása Esztergomban

Next

/
Oldalképek
Tartalom