Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 10. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 10. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap SZERDA, 1938. FEBRUÁR 2 Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Á lélek bálja Farsang van. Derűs örömök és táncos mulatságok szezonja. Farsang van — mondják. — És ez a két szó a vigasságok sorozatának jelzője és kifejezője lett. Ennek az időszaknak külön naptára van: a báli naptár. Az itt jelölt napok, jobban mondva éjszakák sokak számára mindennél nagyobb jelentőségűek. Bált — talán az első bált — jelentik. Ma már alig van valamire való egyesület, klub, társaság, testület, vagy foglalkozási ág, amelyik meg ne rendezné a maga táncmulatságát, vagy bálját. De még mennyire. A rendezők a megmondhatói, hogy mennyi szellem, ötlet, tehetség és energia mozdul meg egy jól sikerült éjszaka nyélbeütésénél. Másik- oldalon pedig a szülők a megmondhatói, hogy mennyi várakozás, — sokszor csodavárás — tervezgetés és messzemenő anyagi áldozat előzi meg. Nincs az esztendőnek még egy olyan időszaka, amelyik annyira megnyitná a markokat és erszényeket, mint éppen ez. Az bizonyos, hogy most áldozni kell, mert nem babra megy a játék. Ezeknek a pompásan kivilágított báltermeknek átforrósodott lévegőjében a felfokozott élet lüktet. Történhetnek csodák, vagy születnek nagy csalódások, de ezeknek az éjszakáknak vidám, vagy fájdalmas emlékei messze elkísérik az embert. Messze? Vannak, akiket csak hónapokig, vannak akiket évekig, de a sírnál tovább senkit... Ezeknek a kivilágított báltermeknek a ragyogása és fénye betölti ugyan élménnyel és emlékkel az alatta sütkérezőt, de ugyanakkor meg is vakítja. Igen ! Megvakítja. Mert kinek is jutna eszébe a báli éjszakák forró bódulatában, hogy az a tény, ami neki világít, a másik oldalon ijesztő méretekben mutatja meg az árnyékok mélységét .. . Farsang van. A mókás tip- peknek és rendezőleleményességeknek hálás szezonja. Vájjon túlságosan bizarr volna az ötlet: megrendezni a szegények bálját? Ázokét, akiknek farsangban is böjtjük van. Azokét, akik a naptárban nem a karneváli mulatságokat böngészik, hanem a tél végét várják. A tél végét, amelyiknek szürke és hideg napjai az ő számukra nem hoznak fényt, meleget és jómulatást. Vájjon mi akadálya van annak, hogy ez a bál megszülessen ? A kivitel egyszerű és megközelítően sem olyan költséges, mint az u. n. táncos bálok. Ez a lélek bálja lenne, szaQui bene distinguit, bene docet, mondja a latin közmondás. Nagyon helyén való éppen az aktuális Szent István évvel kapcsolatban néhány esztergomi vonatkozást tisztázni. Bármennyire szükséges az ideális lelkűiét a Szent István jubileumi óv ügyeiben, az anyagiak kérdése itt sem kapcsolható ki. Fantasztikus áo- rándok kelhetnek szárnyra, ha nem látják világosan az anyagi lehetőségeket. Közismert, de mégsem általánosan tudott dolog már most, hogy az esztergomi jubiláris ünnepségekre és létesítményekre a 102% os pót adóval küzdő város 1937-re 5000, 1938 ra ismét csak 5000 P-t tudott beállítani költségvetésébe ugyanakkor, mikor a gazdag Székesfehérvár csak 1938 bán és csak az ünnepélyek egy részére 60.000 P-t szavazott meg a sajátjából. Hogy azonban tévedés ne essék, azt is meg kell állapítani, hogy államsegélyből Székesfehérvár sem kap többet, mint Esztergom, mert mindkét város a Szt. István tiszteletére — államsegély csak ilyen címen kerülhetett szóba — történő létesítményekre stb. egyformán 80 000 P t kapott az államtól, ebből Esztergomban 8000 P-t az ünnepélyek költségeire, a többit a Szenttamás hegy rendezésére, azonban ebből az összegből 15,000 P az emlékmű költségeire a minisztérium rendelkezése alatt maradt. Ezek tehát városunkban az anyagi lehetőségek. A város képviselőtestülete a jubileumi évre a polgármester elnök lete alatt álló bizottságot létesített, mely a maga részéről a munkát különféle szakbizottságokra bízta. E szakbizottságok — ünnepélyrendező, propaganda, közlekedési, élelmezési és elszállásolási, művészeti, sport és pedagógiai — a számukra megái lapított keretek között működhet nek, végrehajtó, intézkedő hatóságuk nincs és anyagiak fölött sem rendelkezhetnek. Tulajdonképen tanács adó szervek tehát, melyek a városi hatóságok útján működhetnek kifelé. Tudomásunk szerint csak a pedagógiai szakbizottság két vállalkozása : a május 31-iü szabadtéri előadás és bályszerű védnökökkel, bálanyákkal, rendezőkkel és kivilágított teremmel. A sok efemer értékű mulatság között teremteni egy olyat, amelyiknek az emléke nemcsak hamvazószerdáig és nemcsak a sírig, hanem valamivel tovább kísérné a résztvevőit. Tánc és alkoholmámor talán nem lesz, de minek is. A léleknek nincs szüksége arra, hogy az örömét ritmikus lábmozgással vagy a szürke agysejtek narkózisával fejezze ki. a pedagógiai kiállítás intéződik önállóan, de csak a számára megszabott anyagi keretek között. Az ünnepélyrendező bizottság tartott eddig legtöbb gyűlést s részletes prog- rammokat dolgozott ki, amellett tárgyalásokat folytatod és megállapodásokat kötött Esztergomban, sőt Budapesten, Dorogon és Tatabánván is, mint új és alkalmi alakulat ösz- szeköttetést keresett és tart fönn a főegyházmegyei Actio Catholicával, nevezetesen a szervezési szakosztállyal és ennek az együttműködésnek eredménye volt a január 28 iki gyűlés is a városháza nagytermében. Az ünnepélyrendező-bizottság gyűléseire mindig meg vannak híva a város illetékes szaktisztviselői, nevezetesen jelen voltak okt. 28-án is, mikor a városnak máj. 31-én és aug. 15-én föbétlenül szükséges díszítését útszakaszok szerint részletesen A Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a Városház nagytermében. A közgyűlé- léeen igen sokan jelentek meg a város társadalmának vezetői, a szegényügy lelkes támogatói közül. A közgyűlést dr. Drahos János prelátus-kanonok, érseki helynök az egyesület elnöke nyitotta meg. Nagyha'ású megnyí óbeszédéből a következőket emeljük ki: — Az egyesület ezévi közgyűlését a szokásosnál korábban tartja meg, nemcsak azért, hogy korábban számoljon be a vezetőség az elmúlt ev munkásságáról, hanem azért is, hogy a magyar szent esztendőben új lendületet, elmélyítést lehessen adni a szegénygondozás nagy és fontos művének. — Szent István égbeszálásának 900 éves jubileumát ünnepli ebben az évben az egész ország, annak a Szent Istvánnak, aki nemcsak, mint megtárgyalták és akkor Farkas Jenő kereskedő, a bizottság tagja megközelítő költségvetést is adott. Ez- alkalommal került megtárgyalás alá az a gondolat, hogy az útvonal mellett lévő házak tulajdonosait, nevezetesen az államvasutakat és a Hungáriát külön is fel kell kérni a díszítés eszközlésére. Ez ügyekben előzetes érdeklődés is történt, de a város részéről hivatalos felhívásnak is kell eszközöltetni. A szakbizottság január 10-én tartott gyűlésén ismét szerepelt a város ünnepi díszítésének ügye, de a város beteg szaktisztviselőjének távollóte miatt ezt a pontot le kellett venni a napirendről. Nem mellőzhetjük még annak tisztázását sem, hogy a Szent István-év bizottságainak hatásköre nem terjed ki az Eucharisztikus Kongresszus ügyeire. Ennek megvan a maga szerve és az esztergomi Szent István év bizottságaival csak a május 31-íki ünnepségekre vonatkozóan van kapcsolata, úgy hogy pl. a közlekedés ügyei az illetékes szakbizottságra tartoznak. Ha már most valaki Esztergom szentévi előkészületeiről szól, különösen a nyilvánosság előtt nyilatkozik, vegyen magának annyi fáradságot, hogy az egyes kérdéseket, illetve ügyeket adresszálja oda, ahová az tartozik : ne általánosságban beszéden a Süent István-bizottságról és különösen ne általánosságban támadja, mert ha jóhiszemű is, a legtöbb esetben kevéssé alkalmas a közvélemény lelkesedésének fokozására, esetleg éppen* azokat sérti és kedvetleníti el, akik eddig szívesen és önzetlenül dolgoztak. Mert ha kevés, mondhatni semmi pénzzel mégis óhajt Esztergom polgársága a jubileumi szentév alkalmával méltó ünneplést, ahhoz-az ünnepi hangulat, áldozatkészség és megértő együttműködés az elengedhetetlen föltétel. állam- és egyházszervező, hanem, mint a vallásból táplálkozó legföl* ségesebb jótékonysági munkának tündöklő apostola áll a . nemzet előtt» — „A magasztos példakép, Szent Istvánnak apostoli alakja inspirált minket szegénygondozásunk erősítésére, mélyítésére és fokozottabb megalapozására. — A magyar szentévnek másik varázslatos ünnepe, a természetfölötti kenyérnek, az eucharisztiának nálunk tartandó vilagünnepe is el- határozóan lelkesít minket a földi kenyérosztást célzó szeretetművünk tökéletesítésére. Az égi szent kenyér, a legméltóságosabb Oltáríszentség, ezidén hazánkból és hazánk felől nagy ünnepélyesseggel útat keresés kér minél több lélek felé. Ennek a természetfölötti szentséges és titokzatos kenyérnek törése és szótárasz- tása reá mutat és egyben kegyelmet ad a földi kenyér szaporításara is és mnHMwmwwwMHMwmMwmnMMWwwwwvmwtMWWwM Amit sokan nem tudnak az esztergomi Szent István-évrői Szép eredménnyel működött a Páduai Sz. Antal Szegénygondozó Egyesület
