Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 84. szám

fffTnrcaoiifKE ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 84. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. NOVEMBER 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SereSSÍéüy politikai áS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Aki segíteni akar, az tud is, fog is segíteni, mert aki igazán segíteni akar, az rendszerint megtalálja a segítés módját és eszközeit és legyűri, túllépi a nehézségeket. Ennél a nem először emlegetett . és száraz erkölcsi oktatásnak tet­sző alapigazságnál aligha van ma aktuálisabb enemű meg­állapítás. A cseh uralom által kifosztott és rövidesen felsza­baduló felvidéki magyar test­véreink megsegítését célzó moz­galomra gondolunk, a felszapo­rodó és az eddiginél jóval na­gyobb méretű karitatív és szo­ciális tevékenységre utalunk elsősorban ezzel a megállapítás­sal kapcsolatban. Ne gondolja senki, hogy ez az akció nehezebben fogja meg­hozni a kellő eredményt, mert a csonkaország szegényei és szociális-karitativ ügyei, évente szokásos téli szeretetmunkái is sok gondot és áldozatkészséget követelnek. Aki így gondolko­zik, annak nincs igaza. Nincs igaza azért, mert a felvidéki magyarság megsegítése kérdé­sének átütő ereje van a nem­zet szivében és társadalmi éle­tében. Ez az ügy megújítja és felerősíti a magyar testvériség érzését és olyan elevenséggel kapcsolja össze az erkölcsi és hazafias kötelességérzettel, hogy senkinek még csak az eszébe sem juthat a hazafias köteles­ségteljesítés alól kivonni ma­gát. A felvidéki magyarság meg» segítésének ügye olyan köröket is megmozgat, amelyek eddig bizonyos szűkmarkú elzárkó- zottsággal és érzéketlenséggel viseltettek a közös nemzeti ügyek iránt. Olyan nagy nem­zeti ügyről van szó, amely a segítésnek, összetartásnak és áldozatosságnak nagyobb ará­nyait és nagyvonalú stílusát teremti meg és a nagyobb le­hetőségek ajtait nyitja meg. A legszerényebb jövedelműek filléreiből, de annál inkább a gazdagok és nagyjövedelműek súlyos ezreseiből tevődik majd össze a kifosztott Felvidék' megsegítésének alapja. Az új­ságok híradásai szerint egy tanyai tanító egy havi jövedel­mét ajánlotta fel a Felvidék fel- szabadulása esetére. Jogosan gondolhatunk arra, hogy az ezer, kétezer vagy még ennél is többezer pengős havi jövede­lemmel rendelkezők sietni fog­nak, hogy a tanyai magyar tanító heroikus tette mellett leg­alább a magyar földön élésük erkölcsi létalapját megszerezzék azzal, hogy szintén felajánlják egy havi fizetésüket erre a célra. A sok vagyontalan magyar, a sok kistisztviselő és más kisegzisz- tencia részéről jószívvel fel­ajánlott pengők pedig paran- csolólag figyelmeztetik a nagy- vagyonokat és nagyjövedelműe- ket szociális, karitatív, nemzeti kötelességeik fokozott teljesí­tésére ! Jegyezzük meg jól: aki száz pengőjéből egyet odaád, az aránylag többet adott, mint aki százezréből kétezret nyújt és ha a százpengős fizetésből egy­két százalékot számítunk, akkor A politikai feladatokon túl, ame­lyek igénybe veszik majd a Felvi­dékre kiterjesztendő magyar felség­joggal kapcsolatosan közigazgatási hatóságainkat, igen fontos szerep jut a gazdasági érdekképviseleteknek. Ipari és kereskedelmi vonatkozás­ban rengeteg lesz a tennivaló, hogy a Felvidék gazdasági vérkeringését zökkenő nélkül bevezessék az anya­ország szervezetébe. A föladat megoldása nem lesz köny- nyű dolog, keresztülviteléhez már is föl kell készülni azoknak a szerve­zeteknek, amelyekre a hivatás tar­tozik, igy elsősorban a kereskedelmi és iparkamaráknak, mint ahogy a budapesti kamara máris foglalkozik ezzel a kérdéssel, sajnos azonban olyan formában, amely egyáltalában nem felel meg és nincs tekintettel a vidéki társkamarák érdekeire. A budapesti kereskedelmi- és ipar­kamara arra törekszik, hogy a maga részére szerezze meg a Felvidék egész visszacsatolandó területét, ki­terjessze rá katáskörét. Pillanatnyi­lag nem ismeretesek azok a lépések, amelyeket a budapesti kereskedelmi és iparkamara tett ebben az irány­ban, de kétségtelen az, hogy ez a törekvés létezik és így aztán érthető, hogy a vidéki kamarák máris tilta koznak az indokolatlan föllépés ellen. A győri kereskedelmi és iparka­mara mindjárt az első perctől, hogy a felvidéki revízió elindult, foglalko­zott azzal a szerepével, amely §a visszacsatolás után ráhárul és igen természetesen ragaszkodik ahhoz a jogához, amely történelmien meg­illeti, hiszen Győr, Komárom és Esz tergom vármegyék elcsatolt területei a győri kamarához tartoztak és ide kell tariozniok a visszacsatolás után is. Központosított irányítás sehogy- sem tudná ellátni a föltornyosuló például az ezerpengősből leg­alább 20—30 százalékot várunk. Ha országosan ilyen irány­elvekkel történik a kötelesség­teljesítés és ha valóban ott mozdul meg a magyar társa­dalomban a pénz a szent, haza­fias célra, ahol sok van belőle (nem kételkedünk és hisszük, hogy így is lesz!), akkor ez a nagy hazafias akció a nemzet becsületére válva sikerrel fog végződni! így segít az, aki komolyan segíteni akar. A magyar testvériség mellett még egy dolog van, amelyért minden pénz és minden áldo­zat kevés: a magyar nemzeti hadsereg. Áldozzunk az előbbiért, hogy majd egyesült erővel még töb­bet áldozhassunk a másodikért! föladatokat, nem beszélve arról, hogy a régi kamarakerületek teljes szerve­zését csak föl kell újítani a vissza­csatolás után és máris mehet min­den a maga útján. Jó lenne, ha a győri kereskedelmi és iparkamara a pestihez minden­ben hasonló erővel készülne föl már most a felvidéki országrészek szolgá­latának ellátására és ennek érdekében megtenné a szükséges lépéseket. Hatvanmillió pengő új váltó­pénz kerül forgalomba A Hivatalos Lap mai száma közli a kormány rendeletét, amely az ezüstből verhető pénzmennyiséget 40 millióval 120 millió pengőre, a nem nemes fémekből verhető pénz mennyiségét pedig 20 millió pengő­vel 50 millió pengőre emeli fel. A váltópénz mennyiségének felemelé­sét részben az ezévi kedvező ter­més, az élénkebb gazdasági forga­lom, a honvédség fokozott aprópénz szükséglete, részben pedig a megol­dásra váró új feladatok teszik szűk ségessé, eltekintve attól, hogy az országban forgalomban lévő váltó­pénz mennyisége az egyéb álla­mokhoz viszonyítva amúgy is ala­csony. A rendelet tehát lehetővé teszi további 60 millió pengő névértékű ezüst és más váltópénz forgalomba hozatalát és e tekintetban a Hiva­talos Lap máris közli a pénzügymi­niszter rendeletét, amely egyelőre 1 millió 5 pengős, 10 millió 2 pen­gős, 5 millió 1 pengős, összesen te­hát 30 millió pengő névértékű ezüst pénzt, valamint 10 millió pengő név­értékű más páltópénz verése iránt intézkedik. Az említett pénzek ve­rése egyidejűleg megkezdődött. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Salkovszky Jenő lett Ipolyság kormánybiztosa. — A segédhiva­tali tisztviselők önkéntesi karpaszo­mányt kérnek. — 7is százalékkal olcsóbb lesz jövő évben a rózgálic. — A magyar és cseh katonai szak­értők már tárgyalnak Pozsonyban az átadás módozatairól. — A döntő­bíróság szerdán összeül — Sze­der János lett a MOVE elnöke. — As OTI 10.000 ezer pengőt ado­mányozott a felvidéki magyaroknak. — Hajdúszoboszló 25 vágón gabo­nát adott a felvidéki magyarságnak. — Pestmegye felemelt összegű ka­rácsonyi jutalmat szavazott meg a tisztviselőknek. — A múlt héten 60 vágón sertészsírt vittünk ki Német­országba. — Kiváló minőségű fe­nyőállományt kapunk vissza Ruszin- szkóval. — 2197 magyar diplomás új pályára készül. — Hat hónappal meghosszabbították a birtokok vé­dettségét. — Kislakásokat akar építeni Győrött az OTI. KÜLFÖLD A Hlinka-gdrda átvette Szlová­kia polgári sportrepülésének irányí­tását. — Halálra akarják ilélni a csehek Brody volt rutén miniszter- elnököt. — Matseilleben borzal­mas tűzvész pusztított, sok a halott és a sebesült. — A csehek a szu- détakerületekben felfüggesztették az ostromállapotot. — Peloszlatták a rutén politikai pártokat. — Japán és Kina között vámuniót létesítenek. — Tíz évvel meghosszabbították a lengyel-német megnemtámadási szer­ződést. — Ötezer zsidó emigránst befogad London. — Szlovákia to­tális állam lesz. — A visszavonuló kínai hadsereg mindent felperzsel maga mögött. — Az ungvári tü­zérezred fellázadt a csehek ellen. — A kivonuló csehek felégetik az irattárakat. — Zsidók nem lehetnek orvosok a jövő évben Lengyelország­ban. — Mussolini közvetítést vál­lalt a német gyarmatok visszaadása ügyében. — A román király meg­hívta az angol uralkodópárt. — 6P nemzet kapott meghívót a finn olim- piászra. — A pápa áldását küldte Tiso szlovák miniszterelnöknek. — Letartóztatták 500 zsidó emigránst Prágában. — A szudétavidéken nem működhetik zsidó újságíró. — Betiltották Szlovákiában az orosz filmeket. — Férj és feleség nem lehet cseh állami szolgálatban. — A németek tízezer lengyel zsidót áttettek a határon. — Betiltották a szepességi magyar és német nem­zeti tanácsokat. — Évi 50 millióba került a cseh propaganda. — XI. Pius pápa visszatért a Vatikánba. — Levetkőztetve küldik át a cse­hek Ipolyságnál a leszerelt magyar katonákat. — Egymásután aratják a győzelmet a cseh hadseregben az elszánt ruszin felkelők. — Tiso mi­niszterelnök Árva és Szepes átadá­sáról tárgyal Lengyelországgal. —- Kötelesek a csehek visszaszállítani a németektől elrabolt holmikat, á győri kereskedelmi és iparkamara ragaszko­dik a visszacsatolandó területen lévő érdekeihez

Next

/
Oldalképek
Tartalom