Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 84. szám
fffTnrcaoiifKE ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 84. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. NOVEMBER 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SereSSÍéüy politikai áS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Aki segíteni akar, az tud is, fog is segíteni, mert aki igazán segíteni akar, az rendszerint megtalálja a segítés módját és eszközeit és legyűri, túllépi a nehézségeket. Ennél a nem először emlegetett . és száraz erkölcsi oktatásnak tetsző alapigazságnál aligha van ma aktuálisabb enemű megállapítás. A cseh uralom által kifosztott és rövidesen felszabaduló felvidéki magyar testvéreink megsegítését célzó mozgalomra gondolunk, a felszaporodó és az eddiginél jóval nagyobb méretű karitatív és szociális tevékenységre utalunk elsősorban ezzel a megállapítással kapcsolatban. Ne gondolja senki, hogy ez az akció nehezebben fogja meghozni a kellő eredményt, mert a csonkaország szegényei és szociális-karitativ ügyei, évente szokásos téli szeretetmunkái is sok gondot és áldozatkészséget követelnek. Aki így gondolkozik, annak nincs igaza. Nincs igaza azért, mert a felvidéki magyarság megsegítése kérdésének átütő ereje van a nemzet szivében és társadalmi életében. Ez az ügy megújítja és felerősíti a magyar testvériség érzését és olyan elevenséggel kapcsolja össze az erkölcsi és hazafias kötelességérzettel, hogy senkinek még csak az eszébe sem juthat a hazafias kötelességteljesítés alól kivonni magát. A felvidéki magyarság meg» segítésének ügye olyan köröket is megmozgat, amelyek eddig bizonyos szűkmarkú elzárkó- zottsággal és érzéketlenséggel viseltettek a közös nemzeti ügyek iránt. Olyan nagy nemzeti ügyről van szó, amely a segítésnek, összetartásnak és áldozatosságnak nagyobb arányait és nagyvonalú stílusát teremti meg és a nagyobb lehetőségek ajtait nyitja meg. A legszerényebb jövedelműek filléreiből, de annál inkább a gazdagok és nagyjövedelműek súlyos ezreseiből tevődik majd össze a kifosztott Felvidék' megsegítésének alapja. Az újságok híradásai szerint egy tanyai tanító egy havi jövedelmét ajánlotta fel a Felvidék fel- szabadulása esetére. Jogosan gondolhatunk arra, hogy az ezer, kétezer vagy még ennél is többezer pengős havi jövedelemmel rendelkezők sietni fognak, hogy a tanyai magyar tanító heroikus tette mellett legalább a magyar földön élésük erkölcsi létalapját megszerezzék azzal, hogy szintén felajánlják egy havi fizetésüket erre a célra. A sok vagyontalan magyar, a sok kistisztviselő és más kisegzisz- tencia részéről jószívvel felajánlott pengők pedig paran- csolólag figyelmeztetik a nagy- vagyonokat és nagyjövedelműe- ket szociális, karitatív, nemzeti kötelességeik fokozott teljesítésére ! Jegyezzük meg jól: aki száz pengőjéből egyet odaád, az aránylag többet adott, mint aki százezréből kétezret nyújt és ha a százpengős fizetésből egykét százalékot számítunk, akkor A politikai feladatokon túl, amelyek igénybe veszik majd a Felvidékre kiterjesztendő magyar felségjoggal kapcsolatosan közigazgatási hatóságainkat, igen fontos szerep jut a gazdasági érdekképviseleteknek. Ipari és kereskedelmi vonatkozásban rengeteg lesz a tennivaló, hogy a Felvidék gazdasági vérkeringését zökkenő nélkül bevezessék az anyaország szervezetébe. A föladat megoldása nem lesz köny- nyű dolog, keresztülviteléhez már is föl kell készülni azoknak a szervezeteknek, amelyekre a hivatás tartozik, igy elsősorban a kereskedelmi és iparkamaráknak, mint ahogy a budapesti kamara máris foglalkozik ezzel a kérdéssel, sajnos azonban olyan formában, amely egyáltalában nem felel meg és nincs tekintettel a vidéki társkamarák érdekeire. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara arra törekszik, hogy a maga részére szerezze meg a Felvidék egész visszacsatolandó területét, kiterjessze rá katáskörét. Pillanatnyilag nem ismeretesek azok a lépések, amelyeket a budapesti kereskedelmi és iparkamara tett ebben az irányban, de kétségtelen az, hogy ez a törekvés létezik és így aztán érthető, hogy a vidéki kamarák máris tilta koznak az indokolatlan föllépés ellen. A győri kereskedelmi és iparkamara mindjárt az első perctől, hogy a felvidéki revízió elindult, foglalkozott azzal a szerepével, amely §a visszacsatolás után ráhárul és igen természetesen ragaszkodik ahhoz a jogához, amely történelmien megilleti, hiszen Győr, Komárom és Esz tergom vármegyék elcsatolt területei a győri kamarához tartoztak és ide kell tariozniok a visszacsatolás után is. Központosított irányítás sehogy- sem tudná ellátni a föltornyosuló például az ezerpengősből legalább 20—30 százalékot várunk. Ha országosan ilyen irányelvekkel történik a kötelességteljesítés és ha valóban ott mozdul meg a magyar társadalomban a pénz a szent, hazafias célra, ahol sok van belőle (nem kételkedünk és hisszük, hogy így is lesz!), akkor ez a nagy hazafias akció a nemzet becsületére válva sikerrel fog végződni! így segít az, aki komolyan segíteni akar. A magyar testvériség mellett még egy dolog van, amelyért minden pénz és minden áldozat kevés: a magyar nemzeti hadsereg. Áldozzunk az előbbiért, hogy majd egyesült erővel még többet áldozhassunk a másodikért! föladatokat, nem beszélve arról, hogy a régi kamarakerületek teljes szervezését csak föl kell újítani a visszacsatolás után és máris mehet minden a maga útján. Jó lenne, ha a győri kereskedelmi és iparkamara a pestihez mindenben hasonló erővel készülne föl már most a felvidéki országrészek szolgálatának ellátására és ennek érdekében megtenné a szükséges lépéseket. Hatvanmillió pengő új váltópénz kerül forgalomba A Hivatalos Lap mai száma közli a kormány rendeletét, amely az ezüstből verhető pénzmennyiséget 40 millióval 120 millió pengőre, a nem nemes fémekből verhető pénz mennyiségét pedig 20 millió pengővel 50 millió pengőre emeli fel. A váltópénz mennyiségének felemelését részben az ezévi kedvező termés, az élénkebb gazdasági forgalom, a honvédség fokozott aprópénz szükséglete, részben pedig a megoldásra váró új feladatok teszik szűk ségessé, eltekintve attól, hogy az országban forgalomban lévő váltópénz mennyisége az egyéb államokhoz viszonyítva amúgy is alacsony. A rendelet tehát lehetővé teszi további 60 millió pengő névértékű ezüst és más váltópénz forgalomba hozatalát és e tekintetban a Hivatalos Lap máris közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely egyelőre 1 millió 5 pengős, 10 millió 2 pengős, 5 millió 1 pengős, összesen tehát 30 millió pengő névértékű ezüst pénzt, valamint 10 millió pengő névértékű más páltópénz verése iránt intézkedik. Az említett pénzek verése egyidejűleg megkezdődött. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Salkovszky Jenő lett Ipolyság kormánybiztosa. — A segédhivatali tisztviselők önkéntesi karpaszományt kérnek. — 7is százalékkal olcsóbb lesz jövő évben a rózgálic. — A magyar és cseh katonai szakértők már tárgyalnak Pozsonyban az átadás módozatairól. — A döntőbíróság szerdán összeül — Szeder János lett a MOVE elnöke. — As OTI 10.000 ezer pengőt adományozott a felvidéki magyaroknak. — Hajdúszoboszló 25 vágón gabonát adott a felvidéki magyarságnak. — Pestmegye felemelt összegű karácsonyi jutalmat szavazott meg a tisztviselőknek. — A múlt héten 60 vágón sertészsírt vittünk ki Németországba. — Kiváló minőségű fenyőállományt kapunk vissza Ruszin- szkóval. — 2197 magyar diplomás új pályára készül. — Hat hónappal meghosszabbították a birtokok védettségét. — Kislakásokat akar építeni Győrött az OTI. KÜLFÖLD A Hlinka-gdrda átvette Szlovákia polgári sportrepülésének irányítását. — Halálra akarják ilélni a csehek Brody volt rutén miniszter- elnököt. — Matseilleben borzalmas tűzvész pusztított, sok a halott és a sebesült. — A csehek a szu- détakerületekben felfüggesztették az ostromállapotot. — Peloszlatták a rutén politikai pártokat. — Japán és Kina között vámuniót létesítenek. — Tíz évvel meghosszabbították a lengyel-német megnemtámadási szerződést. — Ötezer zsidó emigránst befogad London. — Szlovákia totális állam lesz. — A visszavonuló kínai hadsereg mindent felperzsel maga mögött. — Az ungvári tüzérezred fellázadt a csehek ellen. — A kivonuló csehek felégetik az irattárakat. — Zsidók nem lehetnek orvosok a jövő évben Lengyelországban. — Mussolini közvetítést vállalt a német gyarmatok visszaadása ügyében. — A román király meghívta az angol uralkodópárt. — 6P nemzet kapott meghívót a finn olim- piászra. — A pápa áldását küldte Tiso szlovák miniszterelnöknek. — Letartóztatták 500 zsidó emigránst Prágában. — A szudétavidéken nem működhetik zsidó újságíró. — Betiltották Szlovákiában az orosz filmeket. — Férj és feleség nem lehet cseh állami szolgálatban. — A németek tízezer lengyel zsidót áttettek a határon. — Betiltották a szepességi magyar és német nemzeti tanácsokat. — Évi 50 millióba került a cseh propaganda. — XI. Pius pápa visszatért a Vatikánba. — Levetkőztetve küldik át a csehek Ipolyságnál a leszerelt magyar katonákat. — Egymásután aratják a győzelmet a cseh hadseregben az elszánt ruszin felkelők. — Tiso miniszterelnök Árva és Szepes átadásáról tárgyal Lengyelországgal. —- Kötelesek a csehek visszaszállítani a németektől elrabolt holmikat, á győri kereskedelmi és iparkamara ragaszkodik a visszacsatolandó területen lévő érdekeihez
