Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 83. szám
1988. október 30 ESZTERGOM li VIDÉKÉ 3 EGRY IRÉN Zsarátnokot dobott az Ur Kapisztrán János csodálatos élete köré szövődik ez a száguldó fantáziával megírt regény. Uj magyar Írónő első, hatalmas műve. Ára 4 pengő, egész vászonkötésben 6 P. Megtekinthető minden könyvesboltban. A mi imánk Uram, mi soh’se gúnyolódtun k, Ha ostorod húsunkba tépett, S bár szivünk mindig lázban égett, Szent alázattal meghajoltunk, Ahogy akartad. Uram, mi mindig vezekeltünk, Ha bűneinkért úgy kívántad, S ha büszkeségünk megaláztad, Fehérre mostuk gyatra lelkünk Szelid imákkal. Uram, Te tudod, hogy nehéz volt Meghajtani dacos fejünket, S örökké lázas két szemünket — Lágyan mosolygó égi fényfolt — Reád emelni. Uránig mi mégis térdre estünk, Hogy vétkeinket eltöröljed, Vagy, ha akarod, összetörjed Tüzes, acélos, büszke testünk Igaz haraggal. S Uram, Te mindig elfogadtad Bűnbánó, tiszta, szép imánkat, Nagy vergődésünk szánva szántad S szelid kezeddel eltakartad Sok, sok bűnünket. Uram, mi most is igy könyörgünk A bűn súlyától térdre esve,j És megbocsátó szódra lesve Könnyes szemekkel sirva hörgünk Bánó imákat. Uram, hallgasd meg hát fohászunk S — bár bűneinket összetörted — Keltsd új életre ezt a földet, — Melyért most minden néma gyászunk — Szegény hazunkat. Bonnyai Mihály. Fontos újításokat terveznek a postaszolgálatban A nemzetközi postaértekezlet lényeges újításokat határozott el a táviratozás terén s ezek az ujitások egész Európában, tehát Magyarországon is január elsején életbelépnek. Az ujitások között első helyen szerepel a táviratdíjszabás 8 százalékos mérséklése. Megállapították az európai forgalomban az ötszavas legkisebb táviratok diját is az eddigi minimális tizszavas táviratok helyett. A hirlaptáviratok díjkedvezményét ezentúl azok a táviratok is élvezik, amelyeket a rádióhoz küldenek a rádió útján közlendő híranyaggal. Az u. n. határszéli forgalomban ezentúl a beszélgetések három percen túl való tartama külön megállapodás alapján percenként is díjazható. A táviratok utánküldését nemcsak a feladásra, hanem utólag, a feladás után is lehet majd kérni. A postán vagy távírdán maradó (poste restante, telegraph restant) és nem kézbesíthető táviratokat szintén vissza fogják jelenteni, de nem távirattal, hanem közönséges levéllel, Egyszerűbb lesz az árú- készletbejelentés Az ipari anyagok és árúk készletbejelentési kötelezettségével kapcsolatosan mindenfelől merültek föl kívánságok, hogy tegyék egyszerűbbé a sokrészletű bejelentési formát, továbbá, hogy tekintsenek el a két- hetenkinti bejelentéstől, elégedjenek meg a havonta egyszeri bejelentéssel. Ilyen tekintetben indultak is tárgyalások és értesülésünk szerint áz ipari miniszter máris hozzájárult a rendelethez mellékelt árújegyzék módosításához és a legközelebbi napokban pótrendelet jelenik meg, amely már jelentősen egyszerűsíti a bejelentési kötelezettséget. így a kiskereskedelem nagyrésze mentesül a bejelentési kötelezettség alól, mert egyrészt fölemelik a legkisebb bejelentendő árúkészletek mennyiséghatárát, másrészt számos kevésbbé fontos árúkat és anyagokat kihagynak a bejelentésre kötelezett árúk jegyzékéből. A kereskedők számára igen megnyugtató lesz az a könnyítés is, hogy megszüntetik a kéthetenkinti beje lentósi kötelezettséget és a jövőben csak havonta kell a készletet a hónap utolsó napjának leltári adatai alapján bejelenteni a következő hónap harmadikéig bezárólag. EGYRÖL-MÁSRÓL Egyik múltkori számunkban erélyes hangú cikkben követeltük az erélyes intézkedést az árdrágítók ellen. Ebben a kis cikkben is ehhez a problémához szeretnénk még egykét mondatot hozzáfűzni. Az árdrágítók ellen megindítandó küzdelemnek csupán csak egy módja van; az, hogy az illetékes városi hatóság állítsa össze az irányár-táb- lazatokat, ezt ugyan már régen meg kellett volna tenni, de talán még most sem késő. Enélkül az irányár lerögzités nélkül merő utópia az árdrágítók elleni küzdelem, mert a m. kir. rendőrség feljelentéseit az árdrágítók ellen, egyes kirívó eseteket nem tekintve, csak úgy tudja megtenni, ha rendelkezésére áll az irányár táblázat, amelynek alapján mindenkor módjában áll a piac legszorosabb ellenőrzése. Tehát sürgősen követeljük az Esztergomra vonatkozó irányárak megállapítását. De ezt a munkálatot komoly szakértőbizottság végezze el, nehogy az árkalkuláció az érdekeltek egyoldalú bemondásai alapján készüljön el. Viaszlemezről hallottuk a kassai rádióból állítólagos Prém József tar- talékos főhadnagy, elfogott szabadcsapat-vezető vallomását. Mint valami világraszóló dokumentumot konferálta be a szpíker ezt az „önkéntes vallomást“. Mi viszont könnyen megállapíthattuk a valóságot, hogy ez a hanglemez napnál fényesebb bizonyítéka annak a hazug csalási trükk- manovernek, amelyben a cseh propaganda a történelemben párját ritkító tehetséggel specializálta magát. Mint a vízfolyás, úgy olvasta állítólagos Prém József tartalékos főhadnagy a papírlapra előre leírt önvallomást, melyben ilyen állítások hallhatók: „Az utóbbi időben Csehszlovákia egy magyarországi klikknek a céltáblája. Bedobják a világ közvéleményébe, hogy itt a magyarokat, szlovákokat, ruténeket elnyomják, azonban a helyzet közelről egészen más, itt a nemzetiségeknek különb sorsuk van, mint odahaza a népnek“. Ugyebár nagyon hihető, hogy egy magyar tartalékos főhadnagy igy áradozik azok előtt, akik ellen fegyvert fogott, hogy hazafiúi keserűségében, ha kell, a vérét ontsa és az életét áldozza egy szebb, nagyobb Magyarországért. Az egész csehszlovák államszörny megérdemelt tragédiáját az okozta, hogy Prága nem tudott mértéket tartani a csalásban. Ennek a naiv viaszlemezcsalásnak is az adta meg a biztos halálos döfést, hogy nem tudtak mértéket tartani a hazugságban. És minél többször ismétli a kassai cseh rádió ezt a viaszlemez-trükköt, annál biztosabb, hogy minden józan itélőképességű magyar ember személyes tapasztalata alapján láthat át azon a szitán, melyen a cseh propaganda olyan bőven csorgatja hazugságait. Á siberek s árdrágítók ellen folyamatba tett kormányintézkedést: az internálást enyhének találjuk. Nem internálással, hanem szigorított fegy- házzál kell sújtani ezeket a vakmerő spekulánsokat, akik az áruközvetitést, mely rendkívüli viszonyok között bir igen nagy fontossággal, — hirtelen vagyonosodásra akarják felhasználni — árdrágítással. Közellenségnek tekintünk minden sibert és minden árdrágítót, aki most, midőn az ország a legküzdelmesebb napjait éli — vakmerőén nyúl a fogyasztóközönság zsebébe, vagy gyengíteni merészeli az ország anyagi erejét. Fegyházba velük, de úgy, hogy elmenjen a kedvük örökre a sibo- lástól és az árdrágítástól. Kivételes idők kivételes eszközök alkalmazását teszik kívánatossá. A mohácsi belvárosi plébánia két káplánja, Darabos László és Szigeti László a rádió útján országos akció megindítását kérte. A két káplán elgondolása az, hogy ha Pozsony, Kassa és az elszakított magyarlakta Felvidék visszakerül az anyarszág- hoz, akkor az ország társadalma a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére és a Mindenható iránti hálából egynapos szigorú böjtöt tartson. Az akció kapcsán Zeitvogel János a mohácsi ármentesitő társulat igazgatója azt indítványozta, hogy a magyar társadalom necsak böjtöljön ezen az örömnapon, hanem azt az összeget, amelyet a böjt napján háztartásukban megtakarítanak, ajánlják fel a Felvidék lakosságának. A két indítványt eljuttatták vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselőhöz, a rádió igazgatójához abban a reményben, hogy a rádió bizonyára felkarolja a nemes gondolatot. Névtelen Magyar szivbemarkoló szövegű plakátjai megjelentek országszerte, A Fiatal Magyarság leikéből szakadt fel a hang, hogy eljusson minden becsületes magyarhoz. Követeli, hogy a feltörő magyar vágyak betűről-betűre beteljesedjenek és magyarrá legyen ez az ország. A hazatérők ne találjanak itt fáradt és beteg nemzetet, hanem a megfiatalodott magyarság új és becsületes életét, megelégedett hazát nyerjenek bennünk. A Névtelen Magyar nem harcol senki ellen, aki szive szerint magyar. Nem párt, hanem eszme, minden magyar örök eszméje. Ezért nem harcol pártok ellen. Minden párton felül és minden párttal együtt har col egyéni érdekek szolgálása nélkül az új magyarságért. Nem kér mást, csak fegyelmet, jóindulatú ér- deklődést mindazoktól, akik törődnek a nemzettel, akik szivük minden aggódásával a hazáért aggódnak. Újra és újra visszatérő hanggal fülébe zengi minden magyarnak az idők szavát. Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg : Mindent vissza 1 HÍREK ■■i r" — A hit angyala áll és vár a temetők kapuiban, amikor kitárulnak azok, hogy halottak napjának előestéjén bevonuljon ünneplő gyászba öltözötten a kegyelet és megemlékezés, a csend nagy birodalmába, a némaság nagy országába, . . . Áll és várja az embermillíókat. Lelkében magasztos égi küldetés, szent hivatás van: odavezetni a feketélő embertömegeket mindenhol a nagyvilágban a sirhantokhoz. Az ő hivatása azonban akkor kezdődik igazán, amikor a könnyek hullani kezdenek forrón, amikor megrázza a sírás az árvákat, özvegyeket, az itthagyottákat, — amikor férfiak és nők magukba roskadnak a pótolhatatlan veszteség óriási súlyától, — akkor, amtdőn a virágokat hintő kéz átkarolja az elvesztett édesanya korhadó fakeresztjét, amikor a test rázuhan a legdrágább sírra, hogy gondolatban átölelje azt, akit legjobban szeretett, mégegyszer szerető karjaival .. A hit angyala ekkor lép elő a hitetlen embert körülvevő árnyékból, hogy a mécset gyújtókkal együtt ő is elűzze a vigasztalan, kisértő sötétséget és elhintse a sírok fölé, ember telkekbe, szemekbe, gyászruhákra az ég fényességét és világosságát . . . Talán észre sem vesz- sziik, amikor ráteszi váltunkra biztatóan a kezét, meg simogatja bánatos arcunkat, elcsendesíti a fájdalmas szív dobbanásokat ... Türelmesen vár. Megértőn. És amikor belemered a szemünk az alkonyat ködének szürkeségébe, az est sötétségébe, amidőn belebámulunk a gyertyák fényébe és ijedten figyeljük a kúszó árnyakat és abban a pillanatban, amikor a sír mélyére próbálunk betekinte ni, — fölemeli fejünket és az ég felé irányítja az emberi tekintetet, gondolatot . . . Mintha csak mondaná: ott keresd azokat, akiket szeretsz, akiket siratsz. A sír mélyén porladó csontokat találsz. Nincs ot t a szív, ami szeretett és amit mi is szerettünk. Nincs a gyönyörű szem, az aranyos szőkeség . . . csak por és hamu . . . És nekünk nem szabad elfelejtenünk, hogy az ő útjuk valóban nem a mélység felé viszen, hanem a magasságok felé. És hinnünk kell a hit angyalának viga- szos útmutatásában: ez az út az egyedüli — aminek az iránya az Ég, — ahol a lélekkel találkozhatunk életben és halálban . . . E héten a Rochlitz-gyógyszer- tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgalatot +++ Sirlátogatások. Az esztergomi Szent Anna egyházközség a halottak- napi kegyeletet néhai Bayler István plébános sírjánál november 1-én (Mindenszentek napján), kedden d. u. pontban 4 órakor rója le, mig néhai Számord Ignác tb. kanonok sírjánál november 2-án (szerdán) d. e. 3A 11 órakor találkoznak a hívek együttes emlékezésre. Legyünk ott minél számosabban és vigyünk mindkét sírra egy-két szál virágot. Az egyház- község ezúton is felkéri Istenben boldogult Bayler plébános összes tisztelőit, hogy temetésének hátralevő költségeinek fedezésére (kb. 200 P.) nemes adományaikat a Szent Anna plébániára (Rudnay-tér) eljuttatni szíveskedjenek. Áthelyezés. A belügyminiszter Füzes Ernő rendőrségi hivataltisztet szolgálati érdekből Esztergomból Budafokra helyezte át.
