Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 82. szám

1938. október 27 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 az igazság szavának érvényt sze­rezni. A cseh propaganda rosszhiszemű- sége, vakmerő hazugságai ellen ne­héz a védekezés. A nagy külföldi világlapok egymásután esnek áldo­zatául a cseh ferdítéseknek. Most például a „Paris Mididnek telefonálják Prágából, hogy a magyar csapatok által megszállott szlovák városok — mármint Ipolyság és Sátoraljaújhely — lakossága a magyar honvédse­reget lelkesedés nélkül fogadta és még csak zászlók se voltak. Szegény „Paris Midi“ mit tudhatja azt, hogy Ipolyságon 1918 előtt nem élt egyetlen cseh és egyetlen szlovák se. A másik „tót“ városban, Sátoraljaújhelyen pedig legfeljebb pedig azok voltak „szlovákok“, akik a hajózható Ronyvát őrizték gép­fegyverekkel. Azonban ami a zászlókat illeti, — ennyire már mégse volna szabad hazudnia a prágai tudósítónak. Va­laki eltalálja küldeni Párisba az ipolysági fényképeket. A házakon lobogó zászlótengerről, a minden gomblyukban látható kokárdákról ké­szült fotográfiákat. S akkor a de­rék franciák rá fognak döbbenni, hogy újra hazudtak nekik. Újra fél­revezették őket. Epugy, mint húsz évvel ezelőtt és azóta is mindig. Mert összedőlhet a világ, elmehet Benes, összeomolhatik a tákolmány- ország. A csehek azért nem fognak megváltozni. Ők továbbra is szisz­tematikusan, céltudatosan — hazud­nak rendületlenül. HÍMEK Hazajöttök, testvérek, ölelő karokkal, remegő szívvel vá­runk benneteket. Húsz esztendő szenvedései acélozták meg telkete­ket, tették erőssé, izzóvá hazasze­reteteket. Ezekben a percekben csor­dultig telve van a szivünk remény­nyel, a várakozás szorongásával. Jöttök, hazajöttök az Édesanyá­hoz, a Hazához, amelytől benne­teket elszakítottak. Jöjjetek! Meg­gyötört telkeiteket mi az öröm­könnyekkel für osztjuk meg, hogy elfeledjétek ezt a szomorú két év­tizedet, hogy most azután együtt, kéz a kézben dolgozzanak az új Magyarországért. Jöjjetek, hadd szorítsunk benne­teket hevesen dobogó magyar szi­vünkre, hadd mondjuk el nektek, hogy mi is hogyan vártuk ezt a napot, ha elmondani nem is tud­juk, mert szorítja valami a tor­kunkat, legalább hadd sírjuk ki csordulásig telt szivünkből az öröm könnyeit. Testvérek, magyar testvérek, együtt leszünk újra Magyarország Nagyasszonyának védő, oltalmazó karjai alatt. Húsz év után újra itthon lesztek és veletek együtt száll az ég felé imádságunk: Isten áldd meg a magyart . . . / E héten a Kerschbaummayer- gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. 4M' Gyászhír. Mélységes megillető déssel vettük a lesújtó gyászhírt: Kolosváry Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos, a vármegye törvényhatóságának örökös tagja, a vármegyei közigazgatási bizottság­nak, a törvényhatósági kisgyűlésnek tagja stb., stb. rövid betegeskedés után, áldásdús életének 90-ik évében, f. október hó 24-én Kisigmándon elhalálozott. A megboldogult kora ifjúságától kezdve tevékeny vezér­egyénisége volt az ősi Komárom, majd az egyesitett Komárom és Esztergom vármegyék köz- és tár­sadalmi életének és önzetlen köz­életi ténykedéseivel, szeretetreméltó modorával és úri felfogásával mél­tán érdemelte ki úgy Komárom, valamint a kettős vármegye közön­ségének osztatlan nagyrabecsülését, tiszteletét és szeretetét. Nemes szive nem érhette meg legforróbb vágyát: az ősi Komárom integritását, de szel­leme és emléke ott is élni fog és példaképe lesz a vármegyéjét sze­rető igaz magyarnak. A megboldo gult hült tetemét f. hó 26-án, szer­dán délután fél 3 órakor Kocson, a kettős vármegye közönségének osz­tatlan részvéte mellett kísérték utolsó útjára. Nyugodjék békében. Uj orvos Térkányban. A m. kir. belügyminisztérium által létesített Önállósitási Alap révén Tárkány községben letelepedett Schellenberger János dr. belgyógyász és fogorvos, aki működését már meg is kezdte, egyben megnyitotta fogászati műter­mét is. A vármegye alispánja az uj orvosnak a kézigyógyszertár hasz­nálatát engedélyezte. Ez elhelyez­kedéssel Tárkány község közegész­ségügye nagy lépéssel haladt előre s egyben megélhetési biztosit egy törekvő s eddig megfelelőképpen el­helyezkedni nem tudott frontharcos bajtársnak. Söpkéz Sándor meghalt. Söp- kéz Sándor nyug. műegyetemi nyil­vános rendes tanár, volt országgyű­lési képviselő f. hó 24-án elhunyt. Söpkéz Sándor halála nagy veszte­ség az egész ország közgazdaságára. Tudományos munkássága mellett gyakorlatilag is aktiv tevékenységet fejtett ki Magyarország viilamositása érdekében. Külföldi tanulmányutakon szerzett gazdag tudással szolgálta ezt az ügyet. Ifjú korától nagy műve­lője volt a műszaki tudományoknak. Jelentős része volt a Hungária Vil­lamossági Rt. megteremtésében. A békeévekben, majd az ország fel- darabolása után is orszgv. képviselő volt. Annak idején Dorogon is fel­lépett Peyer Károly szociáldemok­rata jelölttel szemben, amikor is alig pár szavazattal kissebbségben ma­radt, azonban Enyingen, később Gyomron választották meg egységes párti programmal. Tudományos és közéleti munkásságának elismeréséül a kormányzó a másodosztályú ma­gyar érdemkereszttel tüntette ki. Te­metése kedden délután 3 órakor volt a Műegyetem aulájából a kerepesi úti temetőben a főváros által ado­mányozott díszsírhelyen. Dorog a Felvidékért. A dorogi szénmedence Munkás Otthonaiban is lelkes mozgalom indult meg fel­vidéki magyar testvéreink felsegélye­zésére. Legutóbb Annavölgyön tartott dr. Hóka Imre órs. tanácsos lángoló hazafiságtól izzó beszédet a Munkás Otthon udvarán egybegyűlt hatalmas tömegnek, akik egyhangú lelkese­déssel szavazták meg a Bányász Munkás Otthon által felajánlandó 1500 pengő segélynek a reájuk eső részét. A nagygyűlés műsorát a leventezenekar, ének- és szavaló kórusok tették még felejthetetlenül hangulatossá. A győri püspök Komáromban. A komáromi főesperesi kerület Tatán tartotta őszi gyűléséi Szohurek Antal kormányfőtanácsos, főesperes helyet­tes elnöklésével. A gyűlésen résztvett Breyer István dr. megyéspüspök is, aki szentmiseáldozat bemutatásával vezette be a tanácskozást, amelyen Ragats Rezső dr. püspöki helynök, prelátus, főesperes útmutatást adott a kerület papságának a lelkigondo­zásban. Vendégeljük meg a párkányia­kat a találkozáskor! Igen tisztelt Szerkesztő Úri A Felvidék vissza­csatolásakor a párkányi magyar test­véreinkkel való első találkozást te­gyük kedvesebbé és melegebbé az­zal, hogy vendégeljük meg a pár­kányiakat. Erre a célra egyrészt egy-egy adag élelmiszert (süteményt, húsos zsemlyét vagy más efélét) tartalmazó szeretetcsomagokat gyűj- tenénk, nagyobb mennyiségű bort és ételfélét vinnénk magunkkal. Az esz­tergomiak átvonulásakor — ha le­hetséges volna — hamarjában olyan kis „párkányi vásárt“ rendeznénk, amelyen a párkányiak nem fizetné­nek. Természetesen elsősorban sze­gényebb párkányi testvéreinkre gon­dolunk a vendégségnél. Az előkészí­tésnek és a kivitelnek a dolga ter­mészetesen lehet más és esetleg öt letesebb is, én csak a figyelmet hí­vom fel rá. Valamilyen szerv vagy rátermett szervező vegye kezébe ezt a kedves vendéglátási ügyet! Egy olvasó. Halottatokért — szegényeink­nek. Okt. 30. 31. nov. 1-én az idén ismét megjelennek az utcán és a temetőben az emlékkoszorúkat áru­sító sátrak, hogy mindenki a szo­kott virágcsokrai mellett egyet ebből is elhelyezzen szerettei sírján s ezzel szeretetének zálogát tegye a sírra, amely szeretet nem állt meg a sír­nak virággal való díszítése mellett, hanem épen ennek az emlékkoszo­rúnak vásárlásával pénzadományát a szegényeknek adta s ezen jócsele­kedetét felajánlja meghalt szerettei­ért. Ez a kettős gondolat vezeti a belvárosi egyházközséget, amikor Kongreganistáiva! ezeket a koszorú­kat kötteti és árusítja s kéri a kö­zönséget és híveit, hogy így fogad­ják az árusítást s támogassák vá­sárlásukkal nemes céljukban. A be­folyó összeget az egyházközség a karácsonyi szegényakcióra fordítja. Felhívás a Máv. nyugdíjasok­hoz. Az állomásfőnökség értesiti az összes Máv. nyugdíjasokat, hogy arcképes igazolványaikat 1939. évre való érvényesités céljából, a nyugdíj- számfejíőség által megküldött és ta­nukkal láttamozöít igazolólapjaik csa­tolásával november 5—12-e között okvetlen adják le, mert e határidő u án beadott igazolványok érvénye­sítése pótilleték fizetése mellett csak január hóban érvényesíthetők. Népművelési előadások lesznek nők részére a Szent Margit községi leányiskolában mindenkor csütörtö­kön d. u. 6 órakor. Az első előadás november hó 3 án lesz megtartva. Igazgatóság. Az új OTI-ház mögötti telek. Az a szép városi telek, amely az iskolák, a Legényegylet ás az épülő OTí-ház mögött terül el, feltétlenül kultúrintézmények céljaira való. A városnak ez a része valóságos kulíur- központtá épült ki és az új utca megnyitása óta forgalmilag is a vá­ros központjába jutott és könnyen megközelithető. Természetesen pél­dául új iskola létesítésére ez a leg­alkalmasabb hely, ahol az udvar, a sporttelep és játszótér kérdését is meg lehet oldani. Számolnunk kell tehát a városi kertészet kitelepítésé­vel, amely itt elfoglalja a helyet és amely máshol is elhelyezhető. Pár­kány felszabadulásával Esztergom­nak még nagyobb kuiturigényeket kell kielégítenie. Többek között sür­gős az új iparostanonciskola, vagy egy fiú-polgáriiskola építése. Decemberben választ aleínö» köt a kamara. A kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén bejelentet­ték, hogy a kereskedő osztály ér­demes elnöke, Adler Károly korára való tekintettel lemondott tisztségé­ről. A lemondó levél a közgyűlést egy két nappal megelőzve érkezett csak meg a kamarához és így nem lehetett fölvenni már tárgysorozatra az elnökválasztást. A főtitkár közöhe a tagokkal, hogy külön bizottság fog átkozik majd a jelöléssel. Érte­sülésünk szerint a jelölésre néhány héten belül sor kerül, a választást pedig a decemberi közgyűlésen ejtik meg. Holdfogyatkozás lesz novem­berben. Érdekes csillagászati ese­mény ígérkezik november 7-ón. Ezen a napon teljes holdfogyatkozás lesz, amelyet egész Európában lehet látni. A teljes holdfogyatkozás meglehe­tősen ritka jelenség. Megfigyeléseink szerint csak 1806-ban és 1916-ban történt meg, hogy a hold teljesen eltűnt az égboltról. Legtöbbnyire, természetesen homályosan látható marad, még pedig vöröses, rézszinű, vagy barnás árnyalatban. Énnek az az oka, hogy a Föld légkörének sugártörése következtében az úgy­nevezett árnyékkúpba napsugarak hatolnak és vöröses fényben verőd­nek vissza az elsötétült hold felü­letén. A holdfogyatkozás este 9 óra 40 8 perckor kezdődik. A fénylő, fe­hér holdtányér a baloldalán kezd „fogyni“. 10 óra 45 perckor teljesen eltűnik az égről, csak mintegy sötét vörös árnyék mutatkozik. 12 óra 7‘5 perckor a sötét tányér baloldalán fényes folt jelenik meg és gyorsan terjed jobbfelé. Holdunk mindinkább kiszabadul a föld árnyékából. 1.12 perckor már újra régi fényében ra­gyog. Növeli az idei holdfogyatko­zás jelentőségét, hogy csak évek múlva kerül sor hasonló eseményre. A kibúvók. Október 20-án ugyan­ezen a helyen egy cikk jelent meg „Hírnökök" címmel s az abban el­mondottak kapcsán jutott eszembe, hogy az elmúlt napokban, amikor a ! háború előszele már itt süvített végig ; a trianoni határ mentén és amikor | a polgári hatóságok minden szük- ! sé ges előkészületet igyekeztek meg­tenni az esetleges hadszíntérré vál­ható városunk polgárainak védel­mére, akkor akadtak a hirnökökön kivül még más veszedelmes egyének | is, akik túlzott optimizmussal és | fölényességgel egyszerűen feiesleges- I nek minősítve minden légvédelmi | készülődést, kivonták magukat ezen j szolgálat alól, olyannyira, hogy épen I egyik ilyen szolgálatot vállaló kény- | szerült olyan kijelentést tenni, hogy ^ vannak sokan az idősebb eszter- i gomiak között, akik jó egészségnek s igy vidám nyugdíjas életnek örven­denek, akik szívesen tesznek hosszú kirándulásokat, a kiskocsmákat is szívesen és gyakran látogatják, de amikor Istenadta egészségük segít­ségével a köz érdekében kellene ön­kéntes szolgálatot vállalniok, akkor nem találhatók a jelentkezők lelkes soraiban. Ezek azok a fölényes böl­csek, akik mindent csak kritizálnak, akiknek minden jószándékú közéleti férfiú ellen van kifogásolni valójuk, akik minden okos óvatosságot buta­ságnak minősítenek, akik még a hírnököknél is veszedelmesebbek és akik valósággal destruáltak ezekben a napokban. Azt hiszem sokan len­nének kiváncsiak arra a névsorra, amely felsorolná azoknak neveit, akik pl. indokolatlanul vonták ki magukat az önkéntes légvédelmi szolgálat alól. — M. — A Színházi Élet e heti szen­zációja. Az idei szezon első nagy sikere a „Megsértették a miniszté­riumot“ cimű vidám és mulatságos vígjáték volt. Ezt közli darabmel- lékletül a Színházi Élet most meg­jelent új száma. Heltai Jenő „Dizör“ cimen irt cikket, Bethlen Margit a hét színházi premierjéről referál. Fényképes cikk referál arról az ismer­kedési délutánról, amelyen az új pesti sztárok vettek részt. Sok riport, rengeteg kép van még az uj lapban, amely rádiómelléklettel és színes gyermeklappal együtt 60 fillérbe ke­rül. Előfizetési díj negyedévre 6.50 pengő. Kiadóhivatal: Budapest, VII. Erzsébet-körút 7. Borkén (Kalium metabisulfit) Me­szes drogériában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom