Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 80. szám
1988. október 23 ESZTERGOM 8s VIDÉKÉ 3 Kornhaber Samu ezredes megköszönvén a megtiszteltetést, hosz- szabb beszédben az összességet érintő indítványokat terjesztett elő, amelyeket a „Honsz“ központja által tudomásul venni kért. Sinka Ferenc Pál szkv. honvédszázados, ügyv. igazgató jelentésében hálás szavakkal emlékezett meg arról, hogy dr. Frey Vilmos alispán 200, Glatz Gyula polgármester pedig 100 pengőt utalványozott az arra szorulók segélyezésére. Köszönet jár a 3. kerékpáros honvédzászlóalj parancsnokságának is, amelynek engedólyévsl a tál folyamán tiz család kapott ingyenes ebédet a laktanyából és hálásak vagyunk az Esztergomi Takarékpénztár elnökségének is, amely a súlyosabb hadirokkantak számára 70 drb gőz- és kádfürdőjegyet küldött. A „Honsz“ helyi csoportja részéről történt a nyúltenyésztési akció, az élelmezés előmozdítása szempontjából és 38-an vettek fel ily célból segélyt. Az akció eredményes voltáról á vezetőség a helyszínen nyert mindenütt meggyőződést. A legsze gényebb hadigondozottak ezeken kívül még az inségakció keretében is részesültek többnyire természetben kijárultatott segélyekben. Az esztergomi „Honsz“ egyesület tagsági dijakat már 15 év óta nem szed. Ehelyett felhivatnak az összes hadigondozottak, hogy mindenki 1 — 1 pengővel járuljon hozzá a „Hadirokkantuk háza“ költségeihez, amelynek építéséhez már a jövő évben hozzáfognak a fővárosban. Az adományokat gyűjtőivvel fogjuk be szedetni. Vitéz Székely Ferenc szövetségi fő titkár intézett még beszédet a jelen- vcltakhoz. Hangsúlyozta, hogy a szövetségnek nem a karitativ tévé- kenyssg a főcélja, vagyis, hogy mindenki segélyt kapjon, hanem az, hogy az ország hadigondozoújai egy nemzeti nagy összefogásban egyesüljenek és igy vegyék ki részüket a hazaszeretetből, amelyért sokan már vérüket is ontoüák. Lángoló hazaszeretetéről és kormányhűségérői tett tanúságot éppen ezen a mai napon ezer és ezer hadirokkant a fővárosban lévő orszógzászló mellett, amikor késznek nyilatkoztak, ha szükséges, még harcolni is a nemzet igazságának győzelemre juttatásáért. A Himnusz eléneklésével és a haza lelkes éltetésével ért véget a látogatott közgyűlés. A leggyorsabb hírszolgálatot és aa őt világrész szórakoztató (aűsCfot nyújtja a 88-as és o99-es Orion rő<£6 'Orior fádiók szelektivitás, sávszélesség és Hzío lógiai hangerőszabályozással1 működnek, lehat könnyű ezeken külföldet jól venni. A 99-es típusú ÍDríort rádióval egészen egyszerű, mert a kívánt állomásokat automatikusan hangolja Mindért’ Orion feajJftaMfe v Körzetképviselet: ifj. Juracsek Ferenc Pétör Mester esztergomi serháza Esztergom, Rákóczi-tér. Telefon: 182. Irta: Bevilaqua-Borsody Béla A világhírű esztergomi fürdő vendégfogadója cégérnevéül „Pétör Mester“ nevét vette fel. Ki ez a Pétör Mester, illetőleg ki volt, hogy a jeles vendégfogadó cégérnevéí adhatta ? Pétör Mester neve középkori, 13. századvégi esztergomi művelődéstörténeti helyi emlék, egyben egyik legrégebbi magyar vendégfogadósság történeti emlék is. Pétör Mesterrel, mint esztergomi vendégfogadóssal elsőül Ballai Károly, a budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete titkára foglalkozott »Magyar Korcsmák és Fogadók a 13— 18. században“ című, 1927-ben megjelent kitűnő és alapvető tanulmányéban. Itt közli azt az 1279. március 29-én Esztergomban kelt és az esztergomi káptalan levéltárában őrzött oklevelet, meiyben a szóban lévő Pétör Mesterről szó van. Az oklevelet Niccolo di Guarcino, a pápai Legátus, Filippo fermoi püspök Íródeákja, mint hites nótárius állította ki. Az oklevélben arról van szó, hogy a Csák nemzetségből származó Ugrin mester, Kun László király tárnokainak főmestere, eladta az esztergomi káptalannak ottani nemesi curiáját a hozzá, mint nemesi telekhez tartozó minden egyéb földekkel és földhaszonjogokkal együtt. Tárnokok főmestere uram őkegye’me szóban lévő curiája az oklevél szavai szerint Esztergom városa belső területén volt, a Piac-téren felül. Észak felől — mondja az oklevél — szűk utca határolja. Ez a sikátor lefut a Kisdunát. A telek viszont felmegy egy vendégfogadós házáig. A vendégfogadóst a latin oklevél „Petrus dictus Calvus Albergator“- nak nevezi. Nos, ez a szóban iévő Pétör Mester. Nemzetiségéről az oklevél nem ir semmit, de azzal, hogy alberga- tornak nevezi, igen sokat mond. Mi az, hogy Albergátor? A szó maga „latinus“, azaz francia-latin eredetű. Ófranciául Herbicq, Auberge, olaszul Albergo, németül Herberg. Az Al- bergátor franciául Aubergiste, olaszul Albergatore, németül Herbergsvater, azaz „Herberg Apja.“ Mi a francia Auberge ás az olasz Albergo a 13. században? Nem vendéglő, csapszék a szó mai értelmében, de nem is szálloda a mai értelmében, hanem valami egész más, mint azt e sorok írója irta meg a magyar serfőzés történetéről itt mun kájában. Auberge-je, Albergoja, illetőleg Herbergje a 13. században a kézműves és kereskedő céheknek volt. Esztergomban a 13. században külön „latinus“, azaz francia és olasz városfertály volt. „Franciák“ alatt azonban e korszakban nemcsak a szó mai értelmében vett francia földi franciát, hanem navarrai, flandriai és svájci franciát kell értenünk. Ugyanígy olasz alatt itáliai, svájci, tirol- hegyvidéki és dalmata olaszt is kell értenünk. Középkori városi életünk igaz kulturális eleme a 13. században nem a német, amint hiszik, hanem ez a kevert „latinus“. Esztergom magyar városfertáíya mellett ott volt a „Latinus Fertály“ is, melynek gyönyörű vésésű ezüst pecsétoyomója máig megvan. Viszont a latinus kereskedők kereskedő házai Velencétől Tirolon, Linzen és Becsen át, illetve Zűriedtől Linzen és Bécsen át a városok során a Duna mentén, helyesebben a Dunaparton akkor még teljesen épen álló ókori Római Hadiuton sorban ott voltak le az Alduna mentén egészen a görög Konstantiné- polyig, a mai Isztambulig. É Kereskedői Testvérségek csakis a saját céhbeli tagjaiknak a maistre-knek, vagyis a mestereknek adtak szállást az Albergoben. Az Aibergo ivóját azonban mindenki felkereshette. Az egykori Hospiciumok — ebből lett a Hosíeiierie, a Hotel és az Os- teria szó, de a magyar Ispotály is — egyházi lovagrendek, pl. a Kereszt-urak, vagyis Jánoslovagok ál- tál fenntartott zarándokispotályok voltak. Az esztergomi Albergo tehát nem volt ilyen lovagrendi Ispotály, azaz nem zarándokszáiló volt. Korcsma vagyis Taberna, Taverne, illetőleg Campona sem volt. Vezetője a szóban lévő Pétör Mester tehát bizonyosan az esztergomi „’atinus“ Aibergo mestere, azaz Pat- rone-ja volt. Ha francia volt, a neve „Maitre Pierre le Chauvs“, vagy „Pierre sans Poii“ lehetett, ha olasz volt, „Messer Pierro il Caivo“ lehetett a neve. De akár francia-latinus, akár oiasz-laíinus volt, az esztergomi magyarok magyarán csakis Pétör Mester az Kopasz, vagy magya- rábban Pétör Mester az Tarejű nevén hihaíták. Nagy és gazdag olasz-francia élet folyt a középkori Esztergom nemes városában. A Dunavonalán biztonságosabb, rö- videbb, egyszerűbb volt a Nyugatot a Kelettel összekötő útvonal kereskedelme a görög Dardanellákkal, j illetőleg a középkori görög Levate- ! val, mint a tengeri út, melyet a I La Manche-csatornától délre nor- I mandiai és bretonparti kalózok, a ■ Biscaya öblében Saint-Malo kalózai, a Gibraltártól kezdve berber, marokkói, maltai és kairói kalózok veszélyeztettek. 1279-ben már ötnegyedévezrede folyt a Nyugat kicserélő kereskedelme azon az ősi Római Hadiúton, melynek útteste teljesen ép a mai esztergomi Várhegy tövén, a Dunaparton Basaharc, Pilismarót, Dömös és Visegrád, illetőleg Szentendre és Buda felé vezető műút alatt. Északnak Győr, Bécs, Regensburg, Frankfurt és Köln felé Hook van Hoílanden-ig dél felé Aquincumon, Tolnán, Mohácson, Eszékig fut ez a Római Hadiút. Eszéktől csap ei Trieszt, Velence, Ravenna felé Rómáig, lefelé pedig az Alduna mellett Vaskapun át Konstantinápolyig. Keresztes hadak, Geoffroy de Bouillon és Richard íhe Lieuwenheart vagyis Oroszlánszívű Richárd franciái és angoljai, gyarmatárukereskedők és szentföldizarándokok tették ki a középkori Esztergom idegenforgalmát. Ezek között kereshetjük Pétör Mester középkori vendégeit. Járt a középkori Esztergomban nyisnyij-novgorodni tanár és orosz prémkereskedő, velencei posz'ós, regensburgi és bácsi vándorkereskedő, mint az az 1288-i esztergomi káptalani vámszedők ta- rifalajsíromából látható. Serfőzéshez való magyar „Szömorce“ vagyis komló is van a lajstromban, mint kiviteli cikk. Most is idegenforgalmi hely lesz a Pétör Mester középkori nevét viselő vendégfogadó. Az ősrégi kékvizű tükörfürdő vendégei magyar és esztergomi helyi színben gyönyörködhetnek Pétör Mester cégérnevében. A derék Mester eszmei képét e sorok írójának tervei szerint Sándor Béla festőművész-tanár rakta fel a budapesti Hági Söröző sgraffitiós eiszéül. Derék, nekidalmahodott fe- hértarkójú kopasz ez a Mester, Pétör Mester a Kopasz lévén e becsületes Herberg apamester nevezettje. A cégére alatt koppanó sereskorsók az ő nevét fogják dicsérni. Ili EK A zsírdrágító hentesmestereket Budapesten az uzsorabiróság legutóbb egyenkint három-négy hónapi fogházbüntetésre és 150 pengő pénzbüntetésre Ítélte azért, mert a zsír kilogrammját 2 pengőért vagy 2 P 10 fillérért árusították. Ellenőrzi-e az esztergomi illetékes halóság, hogy a mi hentesboltjainkban milyen árat kérnek a zsír és a szalonna kilogrammjáért ?! Nem szabad elhanyagolnunk ezt az ügyet annál inkább sem, mert hiszen a fogyasztóközönség fokozott takarékosságra van utalva és lényeges, hogy legalább az eddigi szerény keretek között meg bírjuk tartani a háztartások életnívóját ezekben a várakozásteljes napokban. A katonai szolgálatra bevonultak hátrahagyottai éreznék meg legjobban az árdrágítások következményeit, akiknek egzisztenciája a nyújtott állami segítségre támaszkodik. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. Egyébként senkinek sem emelték és emelik ma a fizetését. Készek vagyunk mindannyian a hazáért való áldozathozatalra, emellett azonban szigorúan megköveteljük azt, hogy a rendkívüli idők erőfeszítéseiből senki önző anyagi hasznot ne húzhasson. Nemcsak a húsra és a zsírra és nemcsak a hentesek és élelmiszer- ártisok szigorú ellenőrzésére gondolunk ebben a tekintetben, hanem az összes életszükségleti cikkekre ! Az áremelés indokolatlan! Jogosan kívánhatjuk meg a lelkiismeretességet a haza minden egyes polgárától. A szigorú hatósági ellenőrzésre pedig nem a lelkiismeretes árusok miatt van szükség — tehát senki se keressen célzatosságot figyel- meziető sorainkban! —, hanem azért, mert akadhatnak lelkiismeretlen emberek is. (Kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet az árú minőségének ellenőrzésére is! Tudjuk, hogy miről van szó !) | Adakozzunk a belvárosi plé- ä óánk-ternpío ti berendezésére.