Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 80. szám

1938. október 20 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ 3 iMiiiiiBiüüiHiimiHiHiiiniDiinnnMinnHiniMiiiiniinHinraiimüüHinnBniiiBinmiüiHiüUiimiQiiaiimiiiimüimnHHnEmi Igyék szénsavval telített „Szent István“ artézi vizet i 0 Kérjen Szent István vízzel készült „gyümöicsszörp'-öt! Ezen kitűnő, egészséges, üdítő ital asztaláról nem hiányozhat 1 BIMillllBllilMtIlMIMBIllMlilMlttlIMMIÜlMllMtttiBíttWIIIIWitfMtWIlíMilliíMfflMyBiMlliBllilMIHilllTIBIIiMlTilWMBi tiszta magyarságának. Mondta is a legnagyobb olasz lap szerkesztője: Virginio Gayda a magyar újság­íróknak : „Uraim, ez a város már az Önöké 1“ A csehek az első nap tűrték a magyar zászlót, estefelé már figyel- meztetgettek, másnap megkezdték a zászlók leszedetését és mire a ma­gyar delegáció Komáromba ment, már csak itt-ott tűrték, „engedélyez­ték“ a magyar zászlót. A kéttornyos Szent András-templomon, a reformá­tus templomon és még egy-egy épü­leten mindvégig kint maradhatott a magyar zászló. Amikor azonban a tárgyalások befejeződtek és ókomárom népe zokogó sirás közepette búcsúzott a magyar Himnusszal Kányáéktól, a cseh hatóságok újból akcióba léptek és péntek reggel már egyetlen ma­gyar zászlót sem lehetett látni a komáromi partról. Történt pedig ez akkor, amikor a csehek már Komá­romot is visszakinálták „ajánlatuk­ban“. Megdöbbentő, keserűséget ébresztő vonás ez azon a képen, amelyet a história fog majd megrajzolni a cse­hek komáromi tárgyalásáról és azok­ról a szándékokról, mellyel leültek a tárgyalóasztalhoz. HÍMEM Szent ügyünket ki ne sajátítsa semmiféle párt­mozgalom vagy olyan politikai és társadalmi jrakció, amely han­gos, vér forr aló jelszavakkal, iz­gató felhívásokkal tűnik ki ezek­ben a sorsdöntő, történelmi na­pokban. Mi, esztergomiak, amúgysem szeretjük a túlságos hangoskodást, az utóbbi évek során megtanultuk a kérdések komoly, higgadt mér­legelését. Annál nehezebb az izga­tok és hangoskodók dolga olyan ügyekben, amelyet mindnyájan vitatkozás nélkül szentnek és igaz­nak fogadunk el. Szebben, jobban és határozot­tabban nem tudjuk kifejezni és leszögezni az erre vonatkozó irány­elvet, mint ahogyan azt Komárom- Esztergom megye főispánja, dr. Radocsay László tette a leg­utóbbi megyegyűlésen, aki * azt mondotta, hogy : az elszakított Fel­vidék visszaszerzése nem pártpoli­tikai és nem is világnézeti kérdés, hanem egyedül magyar kérdés, szent magyar ügy, amelyhez ava­tatlan kézzel senkinek sem szabad hozzányúlnia. Az elvi tisztaság és hozzáférhe­tetlenség mellett a magyar köz­életi múlt tapasztalatain alapuló bölcs gyakorlati tanács is ez, mert valóban ez a két dolog állíthatja szembe magyart a magyarral, ez a két dolog válhatik legkönnyebb­ben a nyugtalanságok és az ál­datlan harcok okozójává, mert ezt a kettőt használhatják fel legtöbb kétszínűséggel és lelkiismeretlen­séggel önző célokra. Nincs nagyobb veszedelme az országnak, nincs pusztítóbb mérge és békebontóbb fúriája a nemzeti, társadalmi és kulturális életnek, mint a pártpolitika és a világ­nézeti kérdés avatatlan, lelkiisme­retlen kezekben. A pártpolitika feltétlenül arra alkalmas időt, erős, tiszta kezet, rendkívüli tehetségeket kíván a legtisztább, legönzetlenebb közös célok szolgálatában, hogy a nem­zeti boldogulás eszköze lehessen, — a világnézeti kérdéshez pedig (ha a közéleti harcok veszedelmes porond­jára lép) Prohászka Ottokárhoz hasonló fenkölt egyéniségek kelle­nek és az ő diadalmas világfel­fogásának életelvei és minden mel­lékgondolattól mentes, tisztult élet­elvei, krisztusi céljai és módszerei. Mind a pártpolitikának,: mind pe­dig a világnézeti mozgalomnak megjön a maga ideje és megjön­nek a maga emberei. Ma egyetlen szent célra függeszti minden magyar ember a szemét és egyetlen szent ügyet szolgálunk mindannyian, amelyről nem is annyira beszélni, mint inkább cse­lekedni szeretnénk. Nyugalom, fegyelem, áldozat- készség és munka; talán ez a négy követelmény áll az első sor­ban, amely ma minden magyar emberre kötelező és amelynek je­gyében minden egyes magyar pol­gárnak feltétel nélkül és elszántan teljesítenie kell kötelességét. A magyart a magyarral még Esztergomban is könnnyen szembe­fordító pártpolitikai és világnézeti harc helyeit a minden jó magyar embert testvériessen egyesítő nem­zeti küzdelem biztos talajára lé­pünk. Okolicsényi László dr. lengyel kitüntetése. A lengyel köztársaság elnöke dr. Okolicsányi Lászlónak, a Magyar-Lengyel Egyesület elnö­kének a „Polónia Restitua“-rend parancsnoki keresztjét adományozta. Hírnökök. Minden magyar ember­nek, akár a Csonkaországban él akár a megszállott területen éli ki» nos, keserves életét, egyformán sza­kadásig feszültek az idegei. Mindenki türelmetlenül lesi-várja a híreket. Rádiós lakások ablakai előtt csopor­tok lesik az újabb bemondásokat. Semmi szükség sincs tehát holmi kigondolt, beteges agyakból, feltűnési viszketegségből származó nem igaz, lehetetlen hirek terjesztésére. Múlt­kor pl. egy úr, aki régen kivül áll minden katonai kötelezettségen és a világháborúban is összesen három­négy hónapot szolgált közemberi minőségben, mint rendezőbizottsági írnok, olyan hirt terjesztett, mely alkalmas volna a magyar királyi kormányba vetett bizalmunk meg­ingatására, ha nem lett volna olyan átlátszóan buta. Mikor az illető hall­gató mosolyogva figyelmeztette a jól értésükét játszó hírnököt állításainak lehetetlenségére, a hirnök indig- nálódott s hogy ép oly buta, mint lehetetlen hírét alátámassza, „tiszti­gyűlésen voltam, nem szoktam lég- bőlkapott híreket mondani . ..“ — bombasztikus mondással sértődötten távozott. — Jegyezzék meg maguk­nak mindazok, akik hamis, lógből- kapott híreket terjesztenek, melyek alkalmasak a vezetőségbe vetett hit és bizalom megingatására, bűnt kö­vetnek el a magyar egység ellen s megérdemelnék, hogy bomba-, gáz- és hirbiztos kazamatákba tegyék őket pár hónapra. V. I. A titokzatos cseh teherhajó. Pár nap óta minden este 6 óra után, a sötétség beálltával egy nagy cseh teherhajó érkezik a párkányi part alá. Nem vonul a hid mellett épített ki­kötőig, hímem hosszú dudálás után lehorgonyoz a Garam torkolata fölött. Szentgyörgymezőve! szemben. Rö­viddel ezután a lámpákat kioltják, tuajd elnyújtott kiáltások hallatsza­nak cseh vagy szlovák nyelven. Ké sőbb a szakadatlan dörömbölésből. lánccsörgésből, nógató kiáltásokból arra lehet következtetni, hogy a ha­jón és a hozzákötött öt-hat uszályon sietős, ideges munka folyik. Keserű seggel figyelnek fel az éjjel, sőt leg­újabban már nappal is folyó mun­kára az esztergomiak, akiknek ab­ban az időben a Dunaparton visz az útjuk, mert mi másra gondolhat­nánk, ha nem arra, hogy a rekvirá- lást, a magyar lakosság kirablását hajtja végre ily módon a cseh uralom, amelyet a késő új határraegállapítás miatt még mindig tűrniök kell a túlsó­féli magyar testvéreknek. Nem csoda, ha türelmetlenül kérdjük a szenve­dőkkel együtt: meddig zavarhatják még a csehek ilyen módon büntet­lenül a dunaparti magyarság nyu­galmát ? 1 Meddig tolakodhatnak még ide, a magyar Dunára hajóikkal és pimaszságaikkal, amikor erre nyil­vánvalóan semmiféle jogcímük nin­csen ?! Az OTI taglétszáma. Az OTI ipari biztosítottak száma 591.905-ről 1937-ben 650.321-re emelkedett. Ez­zel szemben a háztartási alkalma­zottak száma 146 ezerről 144 ezerre esett vissza. Száztizenegymiliió pengőt füs­töltünk el a múlt évben. Most készült el a Dohányjövedék érdekes statisztikája a múlt esztendő dohány­termeléséről és fogyasztásáról. Az adatok szerint a magyar dohány­gyárak külföldi és belföldi dohány­leveleiből több, mint 13 millió kg. nyersanyagot dolgoztak fel. A kész­gyártmányokból összesen 31,382.238 pengő értékű cigarettadohányt, 14 millió 877.016 pengő értékű pipa­dohányt, 53,475.405 pengő értékű cigarettát és egyéb dohányárut adtak el összesen több mint 111 millió pengő értékben. Szivar jóval keve sebb fogyott el. Magyarország né­pességét 9 millióra becsülve, fejen­ként 7 szivar és 239 cigaretta esik egy lakosra. A dohánygyári mun­kások részére munkabér cimén a múlt esztendőben a munkásoknak összesen 5,837.515 pengőt fizettek ki. A NÉP választmányi ülése. A NÉP helybeli szervezetének választ­mánya f. hó 23 án, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a párthelyiség­ben (Szt. Lőrinc-u. 10.) az országos központ kiküldöttének, Papp Sándor közp. felügyelő titkárnak részvételé­vel ülést tart. Erre a választmány m. t. tagjait ezúton is tisztelettel meghívja az Elnökség. Prohászka Ottokár, a szentéletű magyar püspök születésének 80 éves évfordulója alkalmából az Esztergomi Bencés Gimnázium Czuczor Gergely önképzőkörének irodalmi szakosz­tálya Simon Árkád tanár vezetésével megkoszorúzta a Szeminárium előtti téren levő szobrot. Bakács-kápolnai Mária kongre­gáció férfitagjai részére vasárnapi litániával kapcsolatos gyűlés lesz. Vezetőség. Lopás. Tölgyessy Imre Templom­tér 6, szám alatti lakos lakásának be nem zárt ablakán bem ászás útján ismeretlen tettes behatolt s onnan pénzt lopott el. Díétásnővérek kiküldetése a községekbe. A belügyminisztérium a falusi lakosság táplálkozásának javítása érdekében kisérletképen úgy nevezett diétásnővéraket küldött^ ki néhány községbe, hogy az asszo­nyokat az egyszerű, olcsó és mégis tápláló, változatos főzésre kioktassák. A kísérlet igen eredményes volt s a belügyminiszter most tanfolyamot rendeziet a diétásnővérek kiképzé­sére, akiket aztán kiküldenek a köz­ségekbe. Téli ruha. Őszi és téli hónapok­ban sű űa ismétlődő panasz, hogy a mezőgazdasági munkásság nem képes a téli ruházkodásról kellőleg gondoskodni, Az idén se változott a helyzet, bár a terményárak és a kereseti viszonyok lényegesen javul­tak. A búza ára például jelentősen emelkedett és 1937. évben 375 kg. búza árával volt egyenlő annak a ruhának az ára, amelyet tiz évvel ezelőtt 160 kg. búza áráért lehetett megvásárolni, továbbá 1928-ban a mezőgazdasági munkás 16 napi mun­kával kereshette meg egy másodrendű öltöny árát, 1937-ben ennek meg­vásárlásához 41 munkanap keres­ményére volt szükség! Az utolsó három év alatt például a másod­rendű férfiruha ára kereken 50 szá­zalékkal emelkedett. Az Országos Mezőgazdasági Kamara emiatt fel- terjesztést intézett a kormányzathoz a falusi lakosság ruházkodásának megkönnyítése érdekében. Egyfelől arra kéri a Kamara a kormányt, hogy az árkormánybiztosság útján tegye beható vizsgálat tárgyává a ruházati cikkek árát, másfelől pedig arra, hogy az elmúlt években bevált kedvezményes ruházati akciót ez év őszén is szervezze meg. Az Országos Mezőgazdasági Kamara bizalommal várja az árkormánybizottság idevo­natkozó vizsgálatait és meg van győződve arról is, hogy a kormány nem fog késni a falusi lakosság e tekintetbeni megsegítésével. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Bangó Lajos cigányzenekará- val esténkint a Központi Kávéházban muzsikál. MWMWtMMHIimimn Melyik jobb: ma lomtár a padláson, holnap szénné égett család ? Csak a Légoltalmi Liga segít. Mikor akarsz belépni ? Holnap már késői mftttttttHMmiiiBBiim Zongoraíanitás. Dr. Borbély Zol­tánná szül. Dankó Sarolta zongora- tanárnő a zongoratanitást f. hó 15 tői ismét megkezdte. Jelentkezni lehet naponkint d. e. 10—12, d. u. 3—5 óráig Kölcsey-uíca 20. szám alatt. Eltűnés. Kribusz Julianna 16 éves hajadon október 15-én szülei Báthory- Schultz Bodog-utca 4. szám alatti lakásáról eltűnt. A rendőrség orszá­gosan körözi. Hulla agnoszkálása. Szeptember 20-án a belvárosi temetőben talált ismeretlen akasztott nő hullájában hozzátartozói Szabó Iboly, nagy­kőrösi 1886-ban született hajadon budapesti lakost ismerték fel. Egyelőre csak a pesti kerék­párok kapnak rendszámtáblát. A belügyminiszter, mint ismeretes, országosan elrendelte, hogy október közepéig rendőrhatóságiiag rendszá­mokkal lássák el a kerékpárokat. A rendelet végrehajtó utasítása még nem érkezett meg, igy egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a kerék­párokkal. Ily körülmények között valószínű, hogy a belügyminiszteri rendelkezést először a fővárosban hajtják végre és azután kerül sor a vidékre. Október 31: takarékossági nap. A világ valamennyi művelt és fejlett gazdasági államához hasonlóan Ma­gyarországon is megemlékeznek róla. Az iskolákban, a lapokban, röpcédu­lákon és különféle módokon felhívják a közönség figyelmét ezen a napon a takarékosság fontosságára és jelen­tőségére Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom berendezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom