Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 9. szám
2 ESZTERGOM Is VIDÉKÉ 1938 január 30 g azságoí kívántuk leszögezni annak hangsúlyozásával, hogy a közönség érdekeit és kívánságait a lehetőség határain belül a legjobb szándékkal mi is figyelemben tartjuk, de azt is akarjuk, hogy a közönség a mi kiszolgálásunkkal, a hús kiváló minő ségével meg is legyen elégeve, hogy a bizalma továbbra is megmaradjon. Végül kijelentem, hogy mind előző nyílttéri közleményemért, mind jelen cikkben foglaltakért a legteljesebb felelősséget vállalom. Fogadja az igen tisztelt Szerkesz tőség közérdekű soraim közléséért a magam es szaktársaim nevében hálás köszönetemet és vagyok kiváló tisztelettel Videceky Béla szakosztályi alelnök. Murgács nóta-est Héregen Az élet rohanásában, mikor a háború mint egy feszült húr van kihúzva a nemzetek felett, megállt az idő a tatai járás egy kis községében, a Gerecse tövében: Héregen. A felhőtlen égen csillagok köszöntötték a dalnak s elsősorban a magyar dalnak mesterét, művészét: Murgács Kálmánt. F. hó 16 án szerzői estet tartott a Székelyországból közénk jött lantos : Murgács. Mintegy dalcsokrot nyújtott át hallgatóinak ezen az estén. Dalai a nemzeti érzéstől áthatottak, valamint szerelmi és humoros dalaival magával ragadta a hallgatóságot. Kedves és bensőséges estje volt a községnek, melyet mind a község, mind pedig a környékbeli falvak lakóinak nagy várakozása előzött meg. A vendégek soraiban ott láttuk Reviczky István járási főszolgabírót, Tarján, Tardos és Vértestolna ösz- szes intelligenciáját, sőt a környező pusztákról is számos előkelő érdeklődő és dalpártoló jelent meg. Az estet Vesztergomi Béla községi főjegyző nyitotta meg néhány keresetlen szóval üdvözölve a vendégeket, mely után Bölcsek Lajos adta elő mély érzéssel prológusát, majd humoros Murgács-verseket adott elő, amit a hallgatóság melegen megtapsolt. Utána Murgács következett. Kedves közvetlenséggel, mély átérzéssel, mesteri technikával adta elő magyaros dalait. Mély benyomást tett a hallgatóságra az előadás és frenetikus hatást váltott ki azok lelkében. Szinte magával ragadta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapssal honorálta a dal mesterét. Többször ismételnie kellett és ekkor a vidámságtól átitatott hallgatóság a művésszel együtt énekelte dalait, úgy- annyira, hogy az előadó művész alig birt szabadulni a hallgatóság lelkes szeretetének hatása alól. Az előadás szünetében Drapella Tériké adott elő Murgács Kálmán verseiből nagy hozzáértéssel és kedves bájjal. Kedves mosolya, ügyes előadása őszinte hálára kötelezte a hallgatóságot. Majd Csejtei Béla tanító Murgács Kálmán hegedűkisérete mellett adta elő „Lesz még országunk“ című melodrámát, mely művészi előadása, minden gondolatának mély átérzése a hallgatóságot szive mélyéig meghatotta. Az előadás Molnár Kálmán plébános szavaival ért véget. Murgács Kálmánnak, aki megértette hivatását, életet önteni a csüggedt magyarba, lángra lobbantani az alvó lelkeket, olajat önteni a pislákoló parázsra, hogy lángra lobbantsa, ha kell felgyújtsa az egész világot, melynek üsz- kein a magyar feltámadás fája hajtson ki. Az előadást meghitt közös vacsora követte. A vacsora után tánc volt, kivilágos virradatig a legjobb magyaros hangulatban s mindenki egy kedves emlékkel tért haza sok-sok km-re fekvő lakására. A tagok számának szaporítását szükségessé teszi ezenfelül az anyagi kérdés is. Az egylet különböző tevékenységének a megszervezése és fenntartása bizonyos pénzösszegekei igényel, melynek elköltése a lakos ság összességének érdekében történik. , Mindezen okoknál fogva nagy jelentősége van a város Vörös-Kereszt választmányának most folyamatba tett taggyűjtésének. Mint értesültünk, egyes taggyűjtőivek már megteltek, úgy hogy á taglétszám máris megkétszereződött. De ez még mind kevés ahhoz, hogy az egyesület itt a határmenti városban azt a felkészültséget elérhesse, melyre a lakosság jól felfogott érdekében szükség van. Ha figyelembe vesszük azt a sokoldalú tevékenységet, melyet a Vörös-Kereszt az egészségügy, a nyomorenyhítés, a szociális szolgálat, az Ifjúsági Vörös-Kereszt és a katonai betegápolás terén ki kell hogy fejtsen, akkor városunkban 5—6000 tagjának kellene lenni a Vörös-Keresztnek. Aki még nem tette, ne halassza tovább, hanem lépjen be a tagok közé. Az évi egy pengő tagdíj nem játszik szerepet még az egyszerűbb háztartásokban sem s a Vörös-Kereszt minden tevékenysége olyan, mely nem egyesek önös érdekeit szolgálja, hanem mindenben és mindenkor az emberiség összességének szenteli munkásságát. A Vörös- Kereszt egy olyan önzetlen áldozatkész szervezet, mely minden célkitűzésével az összeg javát szolgálja. K. L. I. MmftiMWMMMiwaiwiiiowMOiMimniiiHMmmtiiMüiiiiiiiMimni Nyolc körzetre osztották az országot nlfelügyelet szempontjából A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter január elsejétől új rendszert léptetett életbe az útfelügyelet terén. A minisztérium úlépítési szakosztályán eddig öt kerületi felügyelő működött, akik az állami és megyei utak műszaki felügyeletét látták el. Ezt a beosztást a miniszter most megváltoztatta és a szakosztály nyolc tisztviselőjét nevezte ki kerületi felügyelőkké és ennek megfelelően az ország 25 vármegyéjét útfelügyeleti szempontból nyolc körzetre osztotta. Ebben a beosztásoan irányadó volt az a rendszer, amely az iparfelügyelőségek, a posta, a vasút, a kul- turmérnökségek, a dandárparancsnokságok körzeti beosztásában is dominál. Ezeknél az ország áltaiá Miért van szüksége a Vörös-Keresztnek propagandára ? A tervszerűen megszervezett propaganda azon tényezők egyike, melyek a leghatékonyabb befolyást gyakorolhatják a Vörös-Kereszt Egyletek fejlődésére és teljesítő képességeire. Célja, hogy megismer tesse a közönséggel a Vörös-Kereszt nemzeti és nemzetközi munkásságát és hogy terjessze annak magasztos eszméjét, mert sajnos még ma is vannak sokan hazánkban, — még a tanult, művelt társadalmi körökben is, — akik nem tudják s eddig nem is igyekeztek megismerni a Vörös-Kereszt nemes, emberbaráti céljait, mely a szenvedések enyhítését, az egészség javítását s a betegségek megelőzését célozza. Ha átmegy a köztudatba, hogy mily nemes az a feladat, mely a Vörös- Keresztnek osztályrészül jutott, azt hiszem, hogy zászlójuk köré fognak sorakozni mindazok, kiknek érzékük van jóságos, emberbaráti cselekedetek iránt, akik vágynak ilyenekben résztvenni, közreműködni. Ahhoz, hogy a Vörös-Kereszt meg tudja valósítani munkatervét, első sorban szüksége van a közönség tettrekész rokonszenvére. Ha ez meg van, két nélkülözhetlen tényezővel kell még rendelkeznie a Vörös-Ke resztnek, hogy nemes hivatását betölteni képes legyen. Az egyik a lé lektani, az az erkölcsi erő, melyet tekintélyének súlya ad neki, a má sik a rendelkezésére álló pénzforrás, melyektől munkatervének megoldása WggA Vörös-Kereszt erkölcsi tekintélyét biztosítják mindenek előtt az 1864., 1906. és 1929. évi genfi konvenciók (egyezmények), amelyek a kormányoknál akreditálják a Vörös- Keresztet a hadseregek egészségügyi szolgálatának kiegészítőjeként és a Népszövetségi Egyezmény XXV. cikke, mely hivatalosan elismeri a Vörös Kereszt működési körének a békemunkára való kiterjesztését. Ezenfelül a Vörös-Kereszt az a pár excellence nemzetközi és emberbaráti szervezet, mely mentes minden politikai, vallási és faji szempontból. Mindez kiváltságos helyzetet teremt és biztosít számára úgy a nemzeti mint a nemzetközi emberbaráti szervezetek között. De ha egy Vörös-Kereszt Egylet otthon is az őt jogosan megillető helyet akarja elfoglalni, úgy nem elégedhetik meg csupán azzal, hogy erre a nemzetközi tekintélyre támaszkodjék. Mindig nagy befolyással van az Egyesület tekintélyére és súlyára, továbbá a hatóságokkal való együtt működésére az a helyzet, amelyet magának a minél több tag gyűjtése által teremthet, még pedig a közönség minden osztályából. Nyilvánvaló, hogy az a Vörös-Kereszt Egyesület, mely a nők és férfiak százainak erkölcsi és anyagi támogatását bírja, sokkal nagyobb befolyással, tekintéllyel rendelkezik, mint az, amely a lakosság parányi százalékát képviseli csupán. bán hét körzetre oszlik. Az új beosztás a következő: I. körzet (Nógrád, Pestmegye). Ií. körzet (Fejér-, Győr-, Moson-, Pozsony-, Komárom-, Esztergom-, Veszprómmegye). III. körzet (Sopron-, Vas-, Zala- megye). IV. körzet (Baranya-, Somogy-, Tolnamegye). V. körzet (Csongrád-, Bács Bodrog-, Jász-Nagykun-Szolnokmegye). VI. körzet Békés-, Bihar , Csanád-, Arad-, Torontálmegye). VII. körzet Híjdú-, Szabolcs-, Ung-, Szatmár-, Bereg-, Ugocsamegye). VIII. körzet (Abauj-Torna-, Borsod-, Gömör-Kishonl-, Hevesmegye). Február elsején lép életbe a város- rendezési törvény A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a belügyminiszter ős az ipar- ügyi miniszter együttes rendeletét a városrendezési törvény hatálybalépéséről. Ez a rendelet korszakalkotó jelentőségű a városok fejlődése tekintetében. A városrendezési törvény február 1-én lép életbe. A hivatalos lapban közölt rendelet főbb rendelkezései a következők : Minden városnak meg kell állapítani a városfejlesztési tervét. A városfejlesztési tervben az egész városra kiterjedően meg kell állapítani a város fejlődése érdekében, különösen a városrendezés révén megvalósítani kívánt feladatokat. Különösen meg kell határozni a város- rendezés elveit és a település irányát, figyelembevéve a családi lakótelepek létesítésének szükségességét. Meg kell ezenfelül jelölni azokat a feladatokat, amelyeket a lakásszük- sóglst kielégítése, a gazdasági élet, a közlekedés, a közegészség, munkásvédelem, légvédelem és általában a honvédelem szempontjából kell megvalósítani. Külön kiemeli még a rendelet a vallásos élet, a természet által nyújtott előnyök kellő érvényesítése, a helyi jelleg kifejezésre juttatása, a történelmi vonatkozások megőrzése, valamint az idegenforgalom fokozása szempontjából megoldandó feladatok figyelembevételét a városfejlesztési tervben. Rendelkezik ezután a belügyminiszter és iparügyi miniszter a városias kialakításra szánt terület vízszintes és magassági felméréséről. Az általános rendezési tervet a törvény hatálybalépésétől számított hat év alatt, a részletes tervet az általános terv jóváhagyása után kell előkészíteni. A belügyminiszter a városrendezési törvény rendelkezéseit kis- és nagyközségekre, üdülőhelyekre is kiterjesztheti, ha az közérdekből szükséges. & városok forgalmiadórészesedését kétmillió pengével felemeli a kormány A magyar vidéki városok anyagi helyzete köztudomás szerint nem kielégítő. A vidéki városok is súlyosan érzik azokat a kormányintézkedéseket, amelyek következtében jövedelmeik egy tekintélyes részétől elestek, ugyanakkor pedig a rájuk hárított újabb terheket is viselniük kell. A nehéz helyzetben lévő városokat a kormány a forgalmiadóból segélyezi, de a segélyezés aránya nem elegendő. A városok éppen ezért már korábban mozgalmat indítottak aziránt, hogy a kormány emelje fel a segélyösszeget és tegye elviselhetőbbé a városok gondjait. Ebben a kérdésben már több tárgyalás volt, amelyek a Magyar Városok Országos Szövetsége közvetítésével folytak. Most, hogy a kormány a fővárossal szemben rendezte a függőben lévő anyagi problémákat, a vidéki városok is elérkezettnek látták az időt, hogy a maguk kérelmei szintén dűlőre jussanak. Evóg- ből Lukács Ödön miniszteri osztályfőnök, a Magyar Városok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, a múlt héten tárgyalásokat folytatott*
