Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 79. szám

1988. október 16 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 3 viilágnézeti kérdés, hanem egyedül magyar kérdés, szent nemzeti ügy, amelyhez avatatlan kézzel senkinek sem szabad hozzányúlnia. Arra ké­rem a tekintetes kisgyűlés minden­egyes tagját és rajtuk keresztül az egyesitett vármegyék egész közönsé­gét és társadalmát, hogy félretéve minden pártpolitikai és egyéb kicsi­nyes szempontot, egy emberként álljunk ezekben a nagy időkben a királyi kormány mögött, amely iránt a legnagyobb bizalommal viseltetünk, mert minden okunk megvan rá, hogy bizzunk benne. Nem nagy dol­got kérek, csak azt, hogy most min­den magyar százszázalékosan telje­sítse a maga kötelességét azon a poszton, ahová a Gondviselés állí­totta és ne törődjék egyébbel, mint a saját munkafeladatának becsületes elvégzésével. A többit, a Minden­ható Isten segítségével, akihez most is imádkozunk nemzeti vágyaink teljesítéséért, el fogják végezni a nemzet hivatott vezetői, akiket sem ösztökélni, sem túllicitálni nem szük­séges és nem is szabad, mert egye­dül ők tudhatják, hogy ma mit kell tenni Isten és ember előtt a nem­zet szolgálatában. Rendületlenül bí­zunk abban, hogy ezt a munkájukat siker fogja koronázni.“ A mély hatást keltett beszéd el­hangzása után felszólaló Kolozsváry Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos kisgyűlési tag javaslatára a kisgyű­lés egyhangú lelkesedéssel táviratilag üdvözölte a miniszterelnököt, s bi­zalmáról biztosította a kormányt. (A táviratot szerdai számunkban már közöltük.) A hatvan pontból álló kisgyűlési tárgysorozatot dr. Závody Albin vm. főjegyző, vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző és Vízváry Viktor vm. aljegyző adták elő. A tárgysorozat keretében jóvá­hagyta a kisgyűlés Esztergom szab. kir. megyei városnak a hasznos ma­darak fokozottabb védelméről alko­tott szabályrendeletét, mely azonban csak kormányhatósági jóváhagyás után léptethető életbe. Vitéz Sivós- Waldvogel József fel­felszólalása nyomán dr. Frey Vilmos alispán kilátásba helyezte, hogy kör­rendeletben fogja felhívni a várme­gye másik városának és a községek­nek figyelmét hasonló szabályrende­let alkotásának előnyös és szükséges voltára. Nagyobb érdeklődést keltett és bizonyára a hadviseltek körében általános tetszést fog aratni a vár­megyei kisgyűlés azon határozata, amellyel a vármegye alkalmazásá­ban álló vitézségi érmes hadviselt­jeinek folyó év január 1 -tői kezdő- dőleg a vitézségi érmek után járó pótdijakat újból folyósítja. Örömmel hagyta jóvá a kisgyűlés Bánhida község azon határozatát, amellyel a Horthy Miklós nemzeti repülő alapra 2000 pengőt és a lég­oltalmi szükségletek biztosítására 10.000 pengőt ajánlott meg. Annak idején felsőbb helyen tervbe vétetett Tarján és Héreg község egyesítése körjegyzőségben. Mint­hogy mindkét község elöljárósága, valamint a járási főszolgabírók, a községek képviselőtestületei és a vár­megyei számvevőség sem tartja he­lyesnek az említett községek nagy­községi jellegének megszüntetését, a kisgyűlés az alispán javaslatára egy­hangúlag azt kéri a magyar királyi belügyminisztertől, hogy a tervet ejtse el és hagyja meg mindkét köz­ségnek nagyközség jellegét. Jóváhagyta a kisgyűlés Agostyán, Baj, Szomód és Vértesszőiős közsé­gek képviselőtestületeinek azon ha­tározatait is, amellyel bekapcsolódni kívánnak a „Zöldkereszt“ egészség- ügyi szolgálat szervezetébe és az ehhez szükséges anyagi fedezet­ről gondoskodnak. Ezen községi ha­tározatok a *Zöldkereszt“-mozgalom újabb fejlődését jelentik vármegyénk területén. Jóváhagyta a kisgyűlés Héreg köz­ség azon határozatát is, amellyel ott postaügynökség felállítása válik le­hetővé. Hasonló elbírálásban része­sült Kocs község azon határozata, amely artézi kút építésének költsé­geire 1.500 pengőt ajánl fel, A kisgyűlésen Jelentette be az al­ispán, hogy a Komárom és Eszter­gom vármegyékhez visszacsatolandó Duna-balparti községek részére a vármegye költségére 600 pengőért 120 darab zászlót rendelt. Nagy örömmel hallotta a kisgyű­lés, hogy máris gondoskodás történt arról, miszerint az elszakított, de Az esztergomi államilag segélye­zett Községi Szent Imre Gimnázium elmúlt tanévi értesítőjét Obermüller Ferenc igazgató teszi közzé. Városunk kiváló intézete az el­múlt évben lépett fennállásának 81. évébe. Az új középiskolai tanterv alapján az intézetnek alsó négy osz­tálya egységes gimnázium, az V. és VI. osztálya átmenetileg reálgimná­zium, a felső két osztálya pedig még reáliskola. Az értesítő első cikke 4r. Frey Vilmos alispán ünnepi beszédét tar­talmazza, ezt a beszédet annak ide­jén lapunk hasábjain szószerinti ter­jedelmében ismertettük. Az értesítő második közleménye az intézet igazgatójának — aki nem­csak gyakorlati értelemben tartozik a kiváló pedagógusok közé, hanem tudományos szempontból is a leg­kiválóbb szakírók közé tartozik — egyik előadásából tartalmaz részle­tet: A nevelő iskola leglényegesebb jegye : a szeretet 1 Meleg szavakkal emlékezik meg az értésiő Ember József tanári és pedagógiai munkásságáról nyuga­lomba vonulása alkalmából. A következő cikk ismét Ober­müller Ferenc szakavatott tollát di­cséri: „Egy kis karácsonyi peda­gógia“ címmel.* Megemlékezik az értesítő arról, hogy az intézet pedagógiai működé­sében a szentév milyen terrénumot kapott. Az értesítő foglalkozik ezután a Szent Imre Gimnázium Volt Növen­dékeinek és Barátainak Szövetségé­nek ügyeivel, majd rátér az intézet történelmére, s a tanárok társadalmi működésére. Az értesítő gazdag tartalmából to­vábbi fejezetek: A magyar nyelvi dolgozatok tételei, az iskola belső életére vonatkozó mozzanatok, ifjú­sági egyesületek, iskolai ünnepélyek, az intézet nyilvános szereplése, szü­lői értekezések, érettségi találkozók, vallás erkölcsi nevelés, fegyelmi, ta­nulmányi, egészségi állapot, könyv­tárak, szertárak stb. Az érettségi. vizsgálatokon Farkas István, a balassagyarmati gimnázium igazgatója elnökölt. A vizsgálat ered­ménye a következő volt: jelesen érett: Oláh Béla, Wáczek Felicián, jól érett: Gerendás József, Iványi Ede, Karsay Béla, Kiss István, Nagy János, Tauber Manó Sándor, éret­tek : Almássy Pál, Kovács György, Oszkay Zoltán, Stern György, Ta­mási Ottó. Az intézet vastagbetűs tanulói: I. osztály : Alpár Gyula, György- falvy Dezső. II. osztály: Györgyfalvy György, Máté Béla, Menner Béla, Riedl Ernő, Szlavszky Tibor. III. osztály: Abonyi László, Teig- ler Ferenc, Marczell Árpád. IV. osztály: Kajuk Gyula, Németh Gábor, Marczell Árpád. V. osztály: Müller Endre. most visszatérő országrészen fekvő községházakat a visszacsatolás pil­lanatában a vármegye által adomá­nyozott nemzetiszinű zászlók fogják disziteni. Ez alkalommal közölte az alispán azt is, hogy dr. Lépőid Antal pre- látus-hanonoknak a törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlésén elhangzott nagyhatású beszédét ki­nyomatja és a bizottság összes tag­jainak elküldeti. A kisgyűlés után, mely az elnök éltetésével ért véget, a vármegye közigazgatási bizottsága tartotta meg rendes havi ülését. A szokásos havi jelentések tudomásulvétele után a különféle albizottságok üléseztek. VII. osztály: Kassai Ferenc. VIII. osztály: Oláh Béla, Waczek Felicián. Az értesitő utolsó fejezete statisz­tikai adatokat közöl. Az intézetbe beirt nyilvános tanulók száma : 259, a magántanulók száma : 5. Benes ár búcsúja Isten veled hazám, bátrak hazája, Isten veletek piócák, legyek; az is bolond, aki irigyli sorsom, veszem a batyum és hát elmegyek. El kell ismerni, ezer csodát tettem : hajózhatóvá tettem patakot, karemeléssel pótolták minálunk a hajrát úgy miként az attakot. El kell ismerni, ragyogó ötlet volt s nem kiálthat rám senki sem IÁ-t, úgy gyúrogattam a csehet a szlovákkal, hogy összegyúrtam Csehszlovákiát. Szép volt, bűvös volt, egy szikrát se bánom, időm kutyáknál, művem hamu lett. . . „Nem értem — szólt a néger apa búsan — nem értem, hogy fiamból Samu lett. . .‘ Csűrtem erre és csürögettem arra, szovjettel koték vad paktumokat, ha újra kezdeném, másként csinálnám, tanultam én is, franciák, sokat. Rekviráltattam magyartól és tóttól bort, búzát. . . Békét még sem lelhetek ; faképnél hagyott angol és a szovjet, íütyülök rájuk ... Csehül legyenek 1 De már megyek . . . S ha visszatérek hő kebledre hon, ne lógjak majd fenn vén tölgyfáidon . .. EGYRŐL-MÁSRÓL Egész Európának, benne kis váro­sunknak is, idegfeszitően izgalmas napjai voltak az elmúlt hetekben. A háborúnak fenyegető réme végig- száguldott az egész emberiségen izgalmakat, félelmet, bátorságot fel­korbácsolva. Mint minden rendkívüli esemény­nek, ezeknek a napoknak is igen nagy tanulsága volt, amelyeket meg kell szívlelnünk, a hasznosakat ki kell építenünk, a rosszakat el kell vetnünk s az események tömkelegé­ből meg ;kell csinálnunk a jövőben követendő mérleget. Legelőször is tudomásul kellett venni mindenkinek, hogy a háború veszélyei legközvetlenebbül vonat koznak ma már mindenkire. Nincs ma már a társadalomnak se ifjú, se idős, se férfi-, se nő tagja, akinek ne kellene a saját érdekében védelmi intézkedéseket foganatosítani a saját jól felfogott érdekében. Ma már meg kell állapítanunk azt, hogy ezt az önvédelmi tevékenységet nem végeztük el úgy, ahogy azt a helyzet és a szükség megkívánta volna. Előadások voltak azzal a célzattal, hogy városunk lakosságát a helyes és okszerű védekezés módra meg­tanítsák, de ezek az előadások, mint a hallgatóság legtöbb esetben meg­állapította, nem százszázalékig felel­tek meg a követelményeknek. Hal­lottunk ezeken az előadásokon laikus közönség számára hottentotta nyel­ven elmondott gázneveket, bonyolult képleteket, hideg borzadály és rémü­let száguldozott a hallgatóságon ke­resztül, amint értesült, hogy ezek a gázok miként, milyen bonyolult halál­nemekkel fognak kivégezni minden élőlényt. Csoda-e, ha nem egy helyen a hallgatóság nőtagjai sirva, kezüket tördelve hagyták el a megnyugtató előadásokat. íme az első tanulság. Szükség van ezekre az előadásokra, de ezek az előadások a végtelen kémiai kép­letek helyett világosítsanak fel min­denkit, hogy mikép védekezhet a lakosság a legprimitívebb eszközökkel legcélszerűbben és legpraktikusabban a legkülönbözőbb támadások ellen? Ma már kétségtelen az a tény, hogy egy háborúban elengedhetetlen feltétel a polgári lakosság tökéletes fegyelme, egysége és nyugalma. Esztergomban úgylátszik még ezt az alapvető törvényszerűséget nem ismerték fel. Mert, ha felismerték volna, nem lett volna — sajnos épen a tehetősebb osztályok kere­tében — az a költözködési láz, amely a fuvarozási vállalatok szá­mára a legrózsásabban álmodott május elsejéhez hasonlított. Országos jelenség volt, de Esz­tergomban is felbukkantak a jólór- tesült, a legbefolyásosabb köröktől tájékoztatott rémhirterjesztők. Verne Gyula ma már fogalomszámba menő fantáziája messze elröpült ezek mellett a fantasztikus rémhírek mel­lett. A társadalom nyugalma megkí­vánja, hogy ezek a rémhirterjesztők a legszigorúbban és legsúlyosabban lakóijának felelőtlen rémhíreikért, amellyel helyrehozhatatlan károkat okoztak a polgárság oly annyira fontos lelki felkészültsége szempont­jából. Ugyancsak drákói szigort követel meg az egész magyar polgárság az árdrágítókkal szemben, akik ki akar­ták használni a polgárság idegességét saját önző nyerészkedési céljaikra. Az egész magyar társadalom meg­nyugodva és elégtétellel állapította meg azt, hogy a budapesti árdrágí­tókkal a bíróságok drákói szigorral, példát statuálóan bántak el. Legvégül szigorú és határozott kérdést kell intéznünk az illetékesek­hez, hogy Esztergom vízellátása rendben lett volna-e ezekben a napok­ban ? Ha nem, úgy megtörténtek-e a legsürgősebb pótolni valók ? Mert ebben az ügyben nem tűrünk egy pillanatnyi halasztást sem. íme felsoroltunk néhány hibát, amelyek közül nem egy végzetes lehetett volna a lakosság számára, de felsorolásunk teljesen csonka, mégis szükségét éreztük annak, hogy néhány gondolatot elmondjunk belő­lük, hogy azokból mindenki okul­hasson. Hogy milyen volt a csehek ísko* íapolitikája, az alábbi adatok tanús­kodnak : 1930-ban a milliós magyar tömb­nek 835 iskolája volt 1811 osztály - lyal a népcsoportot megillető 2495 helyett. A magyarságnak 17 polgári iskolája volt 94 osztállyal és ez a szükséglet kétötöd részét sem elégí­tette ki. 1930-ban 6 középiskolája volt a magyarságnak 93 osztállyal, számaránya szerint még 92 osztály, azaz még 6 középiskola illette volna meg a magyarokat. A cseh demokrácia örök szégye­néül 59 olyan községet tartanak szá­mon, amelyben abszolút többségben van a magyarság és még sem en* Középiskoláink az értesítők tükrében Községi Szent Imre gimnázium

Next

/
Oldalképek
Tartalom