Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 77. szám
fsnrnm j/mfKF ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 77. SZ. VASÁRNAP, 1938. OKTÓBER 9 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 keresztén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár í hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Magyar zászlók lobognak húszéves megszállás után Komáromban, amelynek népe telve van a felszabadulás izgalmas örömével és lelkesültségével. Ugyanannak a jognak és igazságnak alapján és ugyanannak a fönséges lélektani folyamat nak következéseképpen s ugyanazon történelmi események kényszerítő erejének alkalomszerűségével Párkányban is loboghatnának a magyar zászlók, ott is tündökölhetnének a magyar kokárdák és Párkány s környékének szinmagyar népe is felkiálthatna a felszabadulás boldog örömében, de a mellékkörülmények még egy kis türelemre íntik a párkányiakat és velük együtt az esztergomiakat is. A szerda, csütörtök és péntek még a türelemreintés jegyében telik el és azzal vigasz- talgatják egymást az esztergomiak, hogy húsz keserves esztendő kivárása után most már kibírjuk ezt a pár napot. Mert napokról még csak igen, de hetekről már nem akarnak tudni az esztergomiak. Ha őszintén akarunk beszélni, akkor meg kell mondanunk az igazat, hogy türelmünk fogytán van. Mindannyian úgy érezzük, hogy tizenkettő felé közeledik a magyar ügyben is az óramutató és ütött a cselekvés órája. Szerda déltől már készítik a nemzeti kokárdákat az esztergomi asszonyok és leányok, gyűlnek a magyar zászlók és készülődik az esztergomi nép. Át akarunk menni Párkányba. A szerda és csütörtök délutáni őszi napsütésben sűrű rajokban járt-kelt a nép a Dunaparton végig a hajóállomástól Szent- györgymezőig. Minden szem Párkány felé szegeződött, mindenki hitt valami*rendkivüli esemény bekövetkeztésében, hogy egy csapásra megszüntesse a szomorú és mindig lehetetlennek tűnt állapotot, amely a rab- ságbakerülés óta Párkányra, Esztergomra és a kettőt összekötő hídra nehezedik. A nagyhídnál az út két oldalán sorakoztak fel a tömegek. Innen is, onnan is hallani lehetett a kérdést: „Mikor megyünk már?“ Az ésti órákban sem szűnt meg a vándorlás a híd felé. Egyszerű munkásembereket láttunk, amint munkájukból jövet családjukat, gyermeküket vezetve siettek a hídhoz. Nem titkoljuk: türelmetlenül várjuk az eseményeket. Nem találunk egyetlen embert sem ebben a városban, de nem is akarunk ilyet találni, aki egy pillanatig is kételkedne abban, hogy a Felvidék felszabadulása és ezzel kapcsolatosan a párkányi átvonulás csak napok kérdése lehet. Napok kérdése, a türelmetlenül kivárt idő kérdése csupán, mert a müncheni megegyezés óta a nemzetkö- zöleg is elismert magyar jog és igazság szerint a túlsóféli magyar területen idegen impé- riumnak többé helye ott nincsen. Amint^Kornárom a magyaroké, úgy kétségtelenül Párkány is a magyaroké. Nyíltan és bátran valljuk ezt és nincs ezen semmi titkolni való. Igenis A Nemzeti Egység Pártja szerdán este párthelyiségében vezető értekezletet tartott dr. Marczell Árpád elnöklésével. A gyűlés tárgysorozatán Magyarország aktuális problémái szerepeltek. Dr. Marczell Árpád beszédében többek között a következőket mondotta : — Az események gyors iramban zúgnak el felettünk, ami tegnap még lehetetlennek látszott, az ma már megvalósult. Külpolitikailag ás bel- poütikailag egyaránt olyan új helyzet állott elő, amellyel szemben nem állhatunk meg tétlenül. — Külpolitikai szempontból háború réme fenyegette Európát, a veszély elmúlt s a magyarság számára legnagyobb eredmény volt, hogy a magyar ügy a müncheni négyhatalmi értekezleten szóba került s a részleges magyar revízió a megvalósulás stádiumába lépett. — Ennek folyományaképen új helyzet előtt állunk. Uj területek, új emberek jönnek vissza hozzánk, az elmúlt 20 évet nem lehet lelkűkből kitörülni. — Olyan erőteljes felkészülésre van szükségünk — folytatta dr. Marczell —, amely az évtizedek óta vágyott otthoni nyújtja visszaszabadult véreinknek : igazi demokratikus szellem, a széles nemzeti népréiegek felkarolása és az igazi nemzeti egység kikovácsolása. Dr. Marczell Árpád ezután belpolitikai kérdésekre tért át.-— Belső életünk tekintetében sem lehetünk közömbösek az elmúlt napok tanulságai iránt. Nem mondok részleges ismertetést, mégis ki kell jelentenem, hogy a magyar társadalom nem mutatott fegyelmet és abmielőbb át akarunk menni. Indulásra készen állunk a magyar nemzeti lobogóval, amely- lyel nemcsak szimbólumot kívánunk átvinni testvéreinkhez, hanem új hitet és életet. A Felvidék felszabadulásának örömét hirdető magyar zászlók alatt szent fogadalmat kell tennünk, hogy nem folytatjuk többé azzal az úrhatnám nemtörődömséggel és a magyar életproblémák iránti érzéketlenséggel, amellyel annak idején abbahagytuk. A fellobogó magyar zászló a dolgozó magyar millióknak a felszabadult magyarsággal való testvéries boldogulását és jobb sorsát hirdesse a nemzeti érdekek és a magyar haza szent eszményeinek szolgálatában ! Lobogjon tehát a magyar zászló Párkányban is, még pedig ne holnap vagy holnapután, hanem még ma! szolút egybeforrottságot ezekben a nehéz napokban, technikai előkészületeink a légoltalom és egyebek terén igen gyarlóak voltak. Nem keresem, hogy ki ezeknek az oka : a hatóság, a társadalom vezetősége, vagy éppen maga a társadalom ? — Kevés történelmi pillanat van az egyes nemzetek életében. 1918 bán éljátszottuk, ráfizettünk, most nem szabad. — Vannak pillanatok a történelemben, amelyek tele vannak a jövőt formáló feszítő erőkkel. Most is ilyen kort élünk. Most nem lehet vitázni, hogy valami helyes, vagy nem helyes, hanem cselekedni kell. Aki ezeket a történelmi időket megérti s ki tudja fejezni, az a nemzet életét talán hosszú évtizedekre szabja meg, aki nem, azon keresztülgázol a történelem szekere. — Úgy érezzük — folytatta dr. Marczell emelt hangon —, hogy ma sürgős és gyökeres reformokra van szükség, a kisérleteknek, a félmegoldásoknak, a tüneti kezeléseknek ideje elmúlott. — Feltétlenül szükségesnek tartjuk a földbirtokpolitika gyorsabb ütemét, a munkaalkalmaknak növelését mindenütt, az álláshalmozások megszüntetését, a jövedelmek arányosítását, a nemzeti vagyon felelősségét és fokozott védelmét, a nemzeti társadalom erőteljes összekovácsolását és nevelését. — Mi — fejezte be beszédét dr. Marczell — ezeket az eszméket szolgáljuk, mert ezekben látjuk biztosítottnak a magyar jövőt. Ezután vitéz Szívós■ Waldvogel József ny. tábornok szólalt fel. Felszólalásában először az önzetlen, összeforrott társadalom kialakiHETI ESEMENYEK BELFÖLD Dorner Aurélt és Csizik Bélát államtitkárokká nevezte ki a kormányzó. — Jakabffy Károly lett a Postatakarékpénztár vezérigazgatója. — Nagy termés van zöldségből és sárgarépából az országban. — Gróf Csáky Károly, a külügyminiszter kabinetfőnöke fontos tárgyalásokat folytatott Varsóban. — Az egész nemzet mélységes kegyelettel áldozott Gömbös Gyula emlékének. — A magyar és cseh tárgyalásokat f. hó 9-én, vasáraap kezdik meg Komáromban. — A főváros 4 2 milliós kölcsönt vesz fel az OTI-tól. — Ab életképtelen bankokat 1939. évben egyesíteni fogják. — A felvidéki hitelszervezeí átvételére készülnek a fővárosi pénzintézetek. — Miniszteri engedélyhez kötik az ipari magánoktatást. — 48 millióval tartoznak a munkáltatók az OTI-nak. — Végleg betiltották Meskó nyilasvezér „Pesti Újság“ című napilapját. — Győr 250 ezer pengőt fordít légvédelemre. KÜLFÖLD Megalakult Zsolnán az önálló szlovák kormány. — Svájc a menekültek számára csak ideiglenes tartózkodási helyet nyújt. — Összeült a németek által megszállandó területek határát megállapító bizottság. — Ruszinföldnek Magyarországhoz csatolását követelik a lengyelek. — Benes lemondása után Csehország németbarát külpolitikát kezd. — Benes lemondása megköny- nyíti a megegyezést a szomszédállamokkal. — Az új cseh külügyminiszter két órát tárgyalt a Musso- linivel. — Olaszország megkezdte a spanyolországi önkéntesek visszavonását. — Blücher szovjettábornok, a mandzsuriai orosz seregek parancsnoka öngyilkos lett. — 616 szovjetvezért tüntetett el a cseka Sztálin parancsára. — Németország ki akarja békiteni Kínát Japánnal. — Chamberlain, miniszterelnöknek, a szenvedélyes horgászónak Norvégia egy pisztráng-patakot ajándékozott. — Japánban a bányalégrobbanás 214 munkást megölt. — Önálló hadsereget követelnek a szlovákok. — Benes elhagyta Prágát és birtokára vonult vissza. — Svájc védekezik a zsidók be- özönlése ellen. — Az angol állam- háztartás félévi deficitje 4'3 milliárd pengőre emelkedett. — Négymil- liárd pengőt fordított fegyverkezésre Anglia hat hónap alatt. — Hétszázmillió dollárral csökkent az amerikai gazdák jövedelme. — Bécsben a zsidók nem mehetnek a sportpályákra. —- Beregszászon eltávolították Masaryk elnök szobrát. — Visszaadták a rádiókat a túlsóféli lakosságnak. — A nemzetközi csapatok október 10-én érkeznek meg Csehországba. — A szlovákok kizavarják a cseheket Szlovenszkóból. — 30 ezer olasz földmives dolgozik Németországban. —- Franciaország elismerte az olasz császárságot. A esztergomi NÉP gyűlése áj reformokat sürgetett a demokratikus Magyarországért
