Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 75. szám
1938. október 2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 3 adijáték terveit kidolgozta, Pirovszky Lajos igazgató, vitéz Cselkey Oszkár ny. ezredes, a Magyar Cserkészszö vétség társelnöke, cserkésztisztek, középiskolai tanárok nagy csoportja. Mig az előkelőségek és vezetők gyülekeztek megjött a vezérkarhoz az első telefonjelentés : a kékek megkezdték az előnyomulást. Valóban közel és távol járőrök, küldöncök tűntek fel, amint előre lo- pództak felhasználva minden természetes fedezéket, vízmosást, árkot. De az ellenfél sem maradt tétlen, előőrseik már összetalálkoztak a kékekkel s felhangzanak a kiáltások, amelyek jelzik, hogy hol itt, hol ott telitalálat volt és növekszik a halottak száma. Közben hatalmas bugással repülőgép közeledik „Repülőtámadas“ hallatszik a kiabálás s mindkét fél igyekszik, hogy a közös ellenség, a repülőgép elől biztonságba helyezze magát. A repülőgép piros labda „bombákkal“ szór megsemmisítő tüzet a csapatok felé, majd egy-két „sture“ után tovaszáll. A „gótok“ a repülőtámadással keltett zavart kihasználva nagy támadást intéznek a „húnok* állásai felé. Már-már 100 százalékosnak látszik győzelmük, mikor hirtelen váratlan irányból feltűnnek a „húnok“ és szétzavarják a meglepett „gotokat.“ De a „gótok sem restek és mesterséges ködben oldaltámadást kísérelnek meg a húnok ellen. Az oldaltámadás azonban nem sikerül, mindig jobban kibontakozik a húnok fölénye, mikor végigsivít a réten a játékot lefújó sípszó jele. A lefúvás után a hadviselő felek nagy egyetértésben ballagnak teherautóik és a különvonatjuk felé, hogy a tanulságos hadijáték után visszautazzanak Budapestre. Budapesten este a hősök terén hirdették ki a megjelent nagyszámú cserkészcsapatok, cserkészpapák és mamák előtt a hadjárat eredményét: „Győztek a hunok.“ Az eredmény kihirdetés után következett a Hősök szobrának megkoszorúzása, majd az elvonuló disz- menet és cserkészeink büszkén tértek a megérdemelt éjjeli nyugovóra a jól végzett cserkészmunka után. Megvalósítják as ipari középiskolákat A magyar iparosképzés érdekében nagyfontosságú tárgyalások indultak meg az iparügyi és a közoktatás- ügyi minisztérium között. A két minisztérium együttes tárgyalásainak eredményeként az iparoktatási tanács tervezetet dolgozott ki a Magyar- országon eddig ismeretlen középfokú ipariskolák típusának megteremté sére. Miután a jelenlegi pénzügyi helyzetben nagyobbszámú új iskola felállítására gondolni nem lehet, az állami felsőipariskolák átalakításával hívják életre a középfokú ipariskolákat, amelyeknek tananyaga elsősorban a gyakorlati kiképzést foglalja majd magában. A tárgyalásokba a székesfőváros is bekapcsolódott. Az eddigi tervek szerint a Budapesten működő szakirányú iparostanonciskolák egy részét átalakítják középfokú ipariskolává, amelyek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elképzelése szerint éppen olyan iskolatípust alkotnak majd, mint a jelenleg fennálló reáliskolák. A különbség azonban e két iskolatípus között az, hogy azok a tanulók, akik kifogástalanul elvégzik az ipari középiskolát, nyomban jogot nyernek arra, hogy külön tanonckodás vagy segédi idő kitöltése nélkül önálló iparűzésre jogosító iparigazolványt válthassanak. Az ipari középiskolákba, amelyek működésének kezdete előreláthatóan a jövő tanévben lesz, a tanulókat a gimnázium, reáliskola vagy polfolytán a várkatonák is nemességhez jutottak, a szállásnemesek pedig szomszédság miatt kénytelenek voltak az ispánnál jelentkezni. így a nemesség lassan beolvadt a vármegyébe s már az Árpádok alatt a vármegyén belül saját bírákat (szolga- bírák) választott. A nemes vármegye autonómiája a 15-ik században, az alispánt választó joggal érte el magasabb . kifelődését. A még a Szent István által alapított vármegyék számát általában negyvenötre teszik. Csak három viseli nevében a szláv Grád szót: Vise- grád (Pilis), Nógrád és Csongrád. Eszak-szláv tulajdon- vagy tulajdon, ságnévből származnak: Pest, Eszter gom, Karakó, Komárom, Veszprém, Trencsén és Zemplén nevek. Délszláv szóból erednek: Bihar, Valkó, Pozsega nevek. Egyetlen német eredetű vármegye nevünk: Moson. A többi mind tősgyökeres magyar nevet visel. Ilyen a két Fehér, Vas és Újvár, azután az első ispánok nevét viselő: Arad, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bodrog, Borsod, Csa- nád. Doboka, Gömör, Győr, Hont, Keve, Kolon (Zala), Kolos, Pozsony, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Tolna, Torda és Ung. Már a keresztes hadak krónikásai szerint 72 vármegyéje van a magyar királynak. Részint a gyepük benépesítése, a nagyobb vármegyék megosztása, részint az új vármegyék csatlakozása folytán növekedett oly gyorsan a vármegyék száma. Szent István király jubileumi évében a vármegye alapításának iratairól, körülményeiről és következményeiről elmélkednénk, a vármegyei élet számára le kell vonnunk a tanulságot. Szent István örök bizonyíték a fényes magyar jogi tehetség és termékenység mellett. Minden idők szükségletei szerint a magyar meg tudja teremteni a maga egyéniségének és igényének legjobban megfelelő jogi intézményeket. Idegen vagy tisztán elméleti jogalkotások életképtelenek, sőt a magyar vérke- lingést zavaró gátlások. Ezeréves nemzetnek megvannak az élet szabályai. amelyek a visszaállítást hor- dozzákA nemzet egyesítése, a királyi hatalom erősítése volt a vármegye alapításának előbbi célja, de máraz alapításkor magában hordozta későbbi rendeltetésének csíráját, azt, hogy a magyar alkotmányosság bástyája legyen a központi hatalommal szemben is, a magyar nemzet érdekében. Nem öncél a vármegye, ha nem eszköz az ország, a nemzet életéért. Azért a vármegyei ember mindig tartózkodik a partikuláris harcoktól s mindenkor szem előtt tartja az egész nemzetnek javát. Királyi szolgák és várjobbágyob a vármegye ősi népe. Azután lett a megyei nemesek egyeteme az indita univerzitás nobilium, a politikai nemzeti kerületi szerv. Végül a várme megyébe olvadt az egész lakóság, mikor minden polgár tagja lett a politikai nemzetnek. Az ősi eredetre visszaszállvs, minden vármegyei embernek őszinte szociális érzéssel kell a legkisebb emberre gondolni, azok felemelését egyik legnemesebb céljának ismerni. Ilyen gondolatokkal tesszük gyümölcsözővé a jubileumi ünneplést és önmagunkat méltókká a vármegyénk dicső alapítójának emlékéhez. gári iskola negyedik osztályának elvégzése után veszik fel és további négy esztendőn keresztül részesítik őket gyakortati kiképzésen kívül az ipari üzemvezetéshez feltétlenül szükséges elméleti oktatásban is. Tankerületi közoktatási tanácsokat alakítanak Gróf Teleki Pál kultuszminiszter rendeletet adott ki, amelyben intézkedik a közoktatás átszervezésérőszóló 1936. évi törvény által kreált tankerületi közoktatási tanácsok felállításáról. A rendelet tartalmazza az új pedagógiai szerv szervezeti és ügyviteli szabályzatát is. Megállapítja, hogy a tanács a tankerületi főigazgatók tanácsadó és véleményező szerve. Állandóan figyelemmel kiséri az illető tankerület iskolai nevelési ügyét, különös figyelemmel a különleges helyi viszonyokra. A tanács elnökét és alelnökét a főigazgató javaslatára a kultuszminiszter nevezi ki három évre. A tanács az elnökön, alelnökön kívül 20 tagból áll. Ezeket a társadalomnak a nevelési és oktatásügy iránt érdeklődő kiváló tagjai, a pedagógiai tudomány kiemelkedő művelői, továbbá a tanulmányi felügyelők, igazgatók, tanárok és tanítók soraiból a főigazgatók javaslata alapján a kultuszminiszter nevezi ki. A főigazgatóknak október 15-ig kell javaslatot tenni a kultuszminiszternek az új tankerületi közoktatási tanács tisztségeinek és tagsági he* lyeinek betöltésére. EGYRÖL-MÁSROL Gazdasági hazaárulók, síberek és valutagengszterek garázdálkodnak, úgy látszik, kiirthaíatlanul a magyar gazdasági életben. Homályos, bűzös utcák sötét kapualjaiban, eldugott üzletek homályában épúgy vakmerő aljassággal működik ez a fekete élősdi sereg, mint az „előkelő“ bérpaloták fényes termeiben, a tőzsde „meghitt“ zugaiban és magánbankházak pultjai, párnázott ajtói mögött. Működnek és pusztítják, rontják a magyar nemzetgazdaság érdekeit, rágják veszedelmes szúként a gazdasági élet tartóoszlopait. Az a kérdés csupán : meddig még ? Meddig tűrik még ezt a hatóságok, meddig hajlandó lanyha intézkedésekkel elősegíteni ezt az aknamunkát a tőzsde vezetősége ?! . . . Helyénvalónak és nagyon indokoltnak látnok, ha a kormány sürgősen felfüggesztené a tőzsde autonómiáját és annak élére kormány- biztost állítana. ^Indokolttá tenné ezt az intézkedést egyrészt a rendkívüli politikai helyzet, másrészt 'pedig az a sajnálatos körülmény, hogy a közelmúlt hónapokban ismét és ismét bebizonyította a tőzsde vezetősége, hogy nem képes rendet tartani sem a tőzsdei üzletkötések terén, sem az általános nemzetgazdasági érdekek védelmében. Már pedig, ha a tőzsde vezetősége a gazdasági életben vitt irányító szerepének hangsúlyozására, alátámasztására oly szívesen emlegeti, hogy az árú- és értékpiac mily fontos szerve, szeizmográfja a gazdasági életnek, akkor ennek a fontosságnak a tudatában teljes energiával vállalnia kell a tőzsdén való rendtartás, szigorú ellenőrzés munkáját is. Erre azonban a jelenlegi vezetőség — úgy látszik — végkép nem alkalmas. Nincs más hátra tehát, mint vagy leváltani, még hozzá minél előbb, a tőzsde jelenlegi vezetőségét, vagy még inkább: felfüggeszteni a tőzsde autonómiáját és kormánybiztost állítani az árú- és értékpiac élére. Puhalehelletű nappalok, az erjedő must csiklandozó ízére emlékeztető éjszakák takargatják a várost. Fáradt mosollyal ernyed körülöttünk a kövek közé szorult kevéske vegetáció, a zöldje még néhol pompásan fest, de mégis csak több a sárga szín, halott levelek temetkeznek avarsírba. Csönd, csönd, végtelen és a természet megmagyarázhatlan csöndje szitál utcára, térre, városszélre, és mintha lassúdott volna az élet üteme is, az a dinamikus mozgás, amely a nyárban hajszásabb a természet egyre produkáló üzemében. Csak a kedéllyel van egy kis baj, az ősszel együtt nem jött el a lelkek csöndje is, vannak, akik hagyják fölszakadni a politikai konstellációk következtében sokszor oktalanül megduzzadt ijedtségüket. Az izgalmuk aztán környezetükben úgy terjedt, mint a láz, fölöslegesen, igazán nem kívánatosán megzavarják a nyugodtak békéjét is. Ebben a különös őszben pedig vigyázni kell, senki ne vállalja köay- nyen reagáló idegzetének fertőzőbűnét, mert a városnak, ahogy az országnak nyugalomra, hideg gon - dolkodásra van szüksége, kár lenne, ha a döntő percekben nyugtalanító hírek terjesztésével megzavarodna a polgárság összetartó ereje. Nyugodjék meg minden nyugtalankodó, hogy sorsunkat felelős tényezők intézik a helyzet okos mér- ,egelésével és az ő irányításuk, bármilyen helyzet is teremtődik, alkalmas arra, hogy a lakosság érdekei védelmet kapjanak. Minden csak találgatás, senki se illetékes arra, hogy látszatokból a maga és más számára valóságnak állított híreket hozzon forgalomba. Ez végtelen könnyelműség, sőt egyenesen áruló viselkedés lenne. .. .................................................. I vmk és szilié I I SZÖVET |SELYEM | MOSÓ- i KELME t fuilBUiailil FÉRFI PORÓZUS ___ I INGEK ABIMTII 4-so-tói
